Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

INYlRVIDÉ: H." Az uj vállalkozó Bauer és tsa debreczeni czég november 1-én érkezett szerszámaival városunkba, és a városi képviselő testület által kijelölt helyen megkez­dette futási munkálatait az öreg úr naponkénti fel­ügyelete mellett. Ezek a fúrások földünek történelme szempontjából is, rendkívüli érdekesek voltak, amenuyi­beu alapos tudomást szereztünk arról, hogy a vidékün­kön a multakban előforduló gyakori földrengések a talaj­rétegeket mennyire összezavarták. Találtattak oly köze­tek, melyek tőlünk 30—40 mérföldnyire fekvő hegysé gek alkotó elemeit képezik, ilyen például a gránit elmálása folytán keletkezett agyag subsiantia, mely agyag stubstautia l'/ 2 méter vastagságú réteget képez, mely alatt finom szemcséjű szürke homokban megtaláltuk a kristály tisztaságú, teljesen desztillált jó ivóvizet. Az egyes rétegek fekvéséről következő adatokkal szolgáluuk. 1. Humus réteg vastag 2 méter. 2. Szürke szem­csés homok réteg vastag 12 méter, 3. Sárga finom szemcséjű homok réteg vastag 3 méter, 4. Kékes ho­mok réteg vastagsága 7 méter, 5. Szürke agyag réteg vastagsága 2 méter, 6. Zöldes, iszapos szerves anya gokat tartalmazó homok réteg vastagsága IG méter, 7. Szürke szemcsés homok réteg vastagsága 31 méter, 8. Agyag réteg vastagsága 1 '/a méter, összesen 73'/ 2 méter és ez ahtt finom szemcséjű szürke bemok bő víz­tartalommal, mey viz a furo csövekben 70 méterig emelkedett, jeléül annak, hogy ezen víztömeg bizonyos fokú nyomás alatt áll a homok rétegekben. Ezen vizet Kiszling Ödön helybeli okleveles gyógy­szerész ür vegyelemezvén, a vegyelemzés adatai a követ­kezők : „Kén hidrogén gázra vizsgálva, ólomeczetes papírral, semmi változást nem éreztem, szénsavra vizsgálva mész­vizzel, a mészviz által zavarodás állott elő, meglehetős mennyiségben, a mit szabad szénsav jelenléte okoz, a csapadék sósavban oldódik. Chloridokra vizsgálva légeny­savas ezüsttel, csapadékot ugyan kaptam, de a csapadék légenysavban pezsgés között eltűnt, igy ehloridokat a viz nem tartalmaz. Tanúin oldattal vizsgálva: Heger szerint több napi állás után a viz szinét nem változtatja. Dupasquier szerint a vizet arany chloriddal sárgára festve, több idei főzés után a viz színében változás nem állott elő. Kati hipermanganummal vizsgálva, semmi válto­zást nem mutat. Tartalmaz csekély mennyiségű szén­savas meszet is, magnesiát, más fém nem találtatott. Az elemezés adatait összefoglalva, a vizet kitünoő ivóvíznek véleményezem." Dr. Vedrődi Viktor m. kir. mezőgazdasági vegy­kisérleti állomás igazgatójának vegyelemzése szeriut 100000 súlyrészben találtatott: 1. Sziláid anyag 30 sulyrész. 2. Organikus anyag 1 a/io sulyrész. 3. Salétrom sav semmi. 4. Salétromos savat semmit. 5. Ammoniakot nyomokban. Keménységi foka 7 8/io- A viz hőmérséke 12. Co. Vegyelemzés adatai szerint a vizet kitűnő ivóvíznek véleményezi. Közegészségügyileg jó ivóvíznek tartjuk, a mely 100.000 sulyrészbeu legfeljebb 50 sulyrész szilárd alkat­részt, és szerves anyagokból pedig legfeljebb 3 sulyrészt tartalmaz. Hőfoka 8, 13 Co es egész éven át állandó le­gyen, vagy ha hőingadozás is van, az igen csekély legyen Keménységi foka 28. foknál nagyobb ne legyen és szilárd alkatrészének legnagyobb részét szénsavhoz kö­tött mész vagy magnesium képezze. Minthogy pedig az emiitett viz a felsorolt kellékek nek a legnagyobb mérvben megfelel, igy mint kitüuő ivó­viz a használhatóságra beválik. Hogy mily nagy tényező szervezetünk háztartásá­ban a jó ivóviz, mennyiben befolyásolja egészségünket az emberi élethez mulhatlanul szükséges elem, könnyen érthetjük, ha meggondoljuk, hogy testünk súlyának 3/3­része viz. Hogy tápláló anyagaink, melyekkel szerveze­tünk háztartását egyensúlyba tartjuk, tetemes mennyi sége viz. Közegészségi ügyi mostoha viszonyai között, örven­detes esemény számba megy, ha van olyan nemes ember­barát, ki szük pénzügyi viszonyaink között tárczáját meg­nyitja a közjóért. Nem fejezhette be szavait, mert az ajtó küszöbén megjelent Gyula. Komor úr felállt s a kölcsönös be mutatás utáu meghajtva magát, távozott. — Szervusz Gyula. Hát, visszahoztad az ernyőmet? Szép tőled. Nos, mi újság ? Egyenesen rátért a tárgyra -. — Semmi különös. No mit szólsz a novellámhoz ? Az eleje még egy kicsit gyenge ugy e ? Kaptam az alkalmon s ráhagytam: — Hát az bizony nem a legjobban sikerült. Ha nem annál jobb a vége. Barátom, a vége, az valami nagyszerű! De bár a közmondás azt tartja, hogy min­den jó, ha a vége jó: a te novellád ugy látszik kivétel a szabály alól, mert bár a vége jó, de azért az egész nem ér semmit! Több se kellett Gyulának. Mint a párducz a zsákmányra, ugy ugrott rám Gyula és megragadva kabátomat, e szókra fakadt: — Mit, hogy az egész novella nem ér semmit?! Hát az a „megismerkedési jelenet," ahol ők ott ketten megismerkednek, nincs az jól kidolgozva ? — Az ... . a .... megismerkedési jelenet ? .... Ahol .... ők ott ketten megismerkednek ? ? ? Ah öcsém, az egyszerűen páratlan! Mesterül van az megírva, mesterül. Te Gyula, én nem túlzok, de annyit mondhatok, hogy ha az egész novella úgy volna meg­írva, mint az a „megismerkedési jelenet," tudod, ahol ők ott ketten megismerkednek: hát-hát ez a te első „joui"-od, azaz akarom mondani nAz én jourom u, vagy mégis a te első „jour" od, vagy nem tudom én micso dád — irodalmunk gyöngye volna. Nagyon is feldicsérhettem azt a bizonyos megis­merkedési jelenetett, mert Gyula gyanakvólag nézett rám s bizonyos kételyeinek nem éppen a legszebb megszó litással adott kifejezést: — Svindler vagy te Pali bátyám. Te ezt az egész bistíriát el se olvastad, ez a füzet a kezedbe se volt. Áldásos munkájával századokra kiható jótéteményt áraszt az utídokra is. Városunkba legiukább mi orvosok, ajközegészségügy szerény munkásai méltányolhatjuk a készített Lút egész ségügyi fontosságát, legyünk mi elsők, kik köszönetet mondunk nemes és minden jóért lelkesülő alapitójáuak, mondván szivüakbő!: „Isten éltesse őt soká!" Nyir Bátor, 1894. november 25 én. Dr. Boldizsár Imre, Dr. Sclnvarcz Adolf, Dr. Lőrinczi József, Dr. Fiikor Lajos. Értesítés. Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás mezőgazdasági csoportjában tényleg részt venni óhajtó kiállítók tudomására hozom, hogy a VI. mezőgazdasági csoport részletes •programjának „Tudnivalók" rovata G. pontjában foglalt azon rendelkezés, hogy: Termelök részéről gabona­és hüvelyesekből legkevesebb 10 liter stb. állítandó ki, az országos kiállítás igazgatósága részéről, — az érdekelt körök óhajtásának meg­felelői-g oda módosíttatott, hogy „a termelők részéről gabona- és hüvelyesekből legkeve­sebb három liter állítandó ki." Kelt Nyíregyházán 1894 november 30. Kállay András, tüispau, mint a mezőgazdasági kiálltási helyi bizottság etuöke. ÚJDONSÁGOK. — A miniszter és a gör. kath. iskolák. A vallás­és közoktatásügyi miniszter Firczák Gyula munkácsegy; házmegyei püspök kérelmére elhatározta, hogy a munkácsi egyházmegyéhez tartozó összes vármegyek területén található miudazon gör. kath. iskolákat fel fogja szerelni taneszközökkel, melyek a követelményeknek megfelelő tanteremmel és szabályszerű minósitvénynyel rendelkező, a mai kor színvonalán álló tanítókkal rendelkeznek s kiknek szakképzettsége biztosítékot szolgáltat ahhoz, hogy az igen becses taneszközöket a nevelés és tauiiástan kere­tei között kellőképen értékesíteni tudják. A taneszközök kiosztása hazafias jellegű ünnepélyességek között fog eszközöltetni. — Egyházi ünnepély. Gusztáv Adolf svéd király születésének 300-ados évforduló napját, clecz. 9-ét az összes protestáns egyházak meg fogják ünnepelni. Ez alkalomból nt. Farbaky József főesperes a hegyaljai ág. ev. egyházmegye lelkészeihez és egyházaihoz a következő körlevelet intézte : Az összes prot. egyház nagy hord­erejű, kegyeletes ünnep küszöbe elölt áll: a f. évi decz. 9-én, Urjövetele 11. vasárnapján lesz 300 éve annak, hogy Gusztáv Adolf, az egykori hős svéd király, ki a protestantizmus dicső ügyének érdekében annyi győze­delmes csatában vezette diadalra seregét, megszületett. E nagyfontosságú történelmi eseményt világszerte min­denütt, hová az evangyélium üdvhozó fénye elhatott s hol az még most is világol, a halhatnilan emlékű hűs királyhoz méltóan szándékoznak megünnepelni s magyar honi ev. egyházunk, mely a reformatió ügyeért annyi vértanúságot szenvedelt s igy a szabaditónak érdemeit jobban kell, hogy méltányolni tudja, mint bárki más, e tekintetben nem maradhat a kegyelet kifejezését illető­leg mások megett háttérben. Idevágó egyházkerületi és egyetemes gyűlési határozatok s az ezeken alapuló mel­lékelt püspöki körlevél értelmében felhivom a nagylisz­teletü lelkész urakat: 1. Tartassák egyházmegyénk min­den egyházában f. é. decz. 9-én, Advent második vasár­napján, a hős király, Gusztáv Adolf emlékére, a hivők gyülekezetét annak halhatatlan érdemeire emlékeztető ünnepélyes isteni-tisztelet. 2. Tartassák a fent nevezett napon az egyetemes gyámintézetnél már létesített Gusz­táv Adolf alap javára nyilvános közadakozás, úgyneve­zett otfertórium, mely, valamint maga az ünnep, már egy héttel előzőleg, u. m. Advent első vasárnapján, a Kezdtem belemelegedni a dologba, de azért nem hagytam abba. — Ugyan kérlek, már hogy mondhatsz ilyet? Hát akkor honnan tudnám, hogy milyen az a megis­merkedési jelenet! — Ugy? Te olvastad, — szólt Gyula olyan arezot vágva, mint aki meg van győződve állítása igazságáról — hát akkor légy szíves megmondani: ki az a RoJckay ? Megrendültem. De csak egy perezre, mert a kö­vetkező pillanatban kész voltam tervemmel. Megvereget­tem az éu Gyula öcsém válait s aztán igy szóltam hozzá nyugodtan. — Hogy ki az a Rokkay ? Várj barátom egy kis­sé, rögtön megmondom. — Azzal ott hagytam a faképnél s rohantam ki Ko­mor úrhoz. — Az Isten szent szerelmeért, kedves Komor ur, segítsen ki gyorsan a csávából. Képzelje csak, az a sze­rencsétlen fiu gyanítja, hogy nem olvastam el a novel­láját, mit hogy bebizonyítson, azt kérdezte tőlem, hogy ki „az a Rokkay ?" Mondja meg gyorsan kérem — csak ugy néhány szóval — ki az a Itikkay? — Rokkay ? . . . . Rokkay .... várjon csak egy kissé, nem jut hirtelen az eszembe. Rokkay .... aháu, megvan már. Hát kérem az a Rokkay egy melléksze­mély .... — Mellékszemély ? — Igen egy raellékszemély, akinek a felesége ta­rokkot játszik egy olyan asszony urával, kinek öcscse fogadalmat tett az apjának, hogy ha a bátyja nem ve­szi el a nagyanyja unokáját feleségül, hát akkor, (mint­hogy élete úgy sem ér már semmit,) vagy Afrikába megy tigrisekre vadászni, vagy beáll a magy. államvas­utakhoz mozdonyvezetőnek. Ez Rokkay ! Nem értettem egészen világosan a dolgot, hanem azért megköszöntem a fölvilágosítást, s rohantam viss. a . Gyulához, mintha mi sem történt volna. szószékről is kihirdetendő lesz. 3. Küldjék be a lelkész testvérek ezen ofíertoriumot legkésőbb f. év decz. 31-éig az egyházmegyei gyám intézeti pénztárba, tekintetes Szopkó Alfréd egyházmegyei gyámint. pénztáros ur ke­zeihez Nyíregyházára. — A debreczeni ügyvédi kamara publikálja, hogy dr. Bodnár István ügyved, Nyíregyháza székhely­lyel az ügyvedek nevjegyzekébe fölvétetett. — A karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából rendkívüli merveket oltó postaforgalom akadálytalan lebonyolítása czéljából a t. közönség figyelmét a követ­kezőkre hívjuk fel. 1. Pénz legczélszerübben postautal­ványnyal, de az érték nyilvánítása mellett szabályszel ü­leg pecsételt levélben is küldhető. Pénz és ékszer más tárgyakkal egybe nem csomagolható. 2. Csomagolásra faladácska, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászou vagy legalább is erős csomagoló papir használandó. Vászonba vagy papírba a csomagot több rétüen és szorosan kell begöngyölni, göbnelküli zsineggel többszörösen és szorosan átkötni, a zsiueg kereszteződi pontjait pedig jó minőségű pecsétviaszszal oly módon lepecsételui, hogy az egymásra fektetett vászon vagy papirrétegek által képezett nyílásokon a tartalomhoz íerui ne lehessen. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A czimzesnél kiváló gond fordítandó a czimzett vezeték és keresztnevének, polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyéuek pontos kitételére; a Budapestre és Becsbe szóló küldemeuyek czimiratibau ezeukivűl a kerület, utcza, házszám, emelet és ajtó jel­zés stb. is kiteendő. A rendeltetési hely (vármegye és utolsó posta) pontos es olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cziinet magára a burkolatra ke 1 írni, de ha az nem lehetséges, akkor a czim fatábLcskára, bőid irabra, vagy erős lemezpapirra iraudó. Ezeu czim­iralok erős zsiueggel vagy dróttal tartósan a csomag­hoz kötendők. Papírlapokra irt czimet mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani s ezenkí­vül a csomagot zsineggel ugy átkötni, hogy a zsiueg keresztezése a czimiraton legyen. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a czimirat összes adatait magában foglaló czédula a csomagba is elhelyez­tessék, hogy azou esetre, ha a burkoiatbau levó czimirat elveszne, vagy olva-shatatlanuá válnék, a csomag bizott­sági felboutásáual a jelzett czédula alapján a csomag további sorsa iránt iutezkedni lehessen. A feladó nevét és lakását a csomagon a czimiratnál is czélszerü felírni. 5. A csomagok tartalma ugy a czimiraton, miut a szállí­tólevélén is szabatosan és részletesen jelzendő; a Buda­pestre és Bécsbe szóió csomagokon és szállítóleveleken pedig, ha azok élelmiszereket vagy fogyasztási adó alá esó tárgyakat tartalmaznak — azok mennyiségének lüzetes kiírása is szükseges (pl. egy drb. hurka 2 kiló egy drb. sz«lona l'/ 2 kiló, egy drb. pulyka 2'/, kiló, 2 liter bor stb). A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. A csomagolás jó és tartós volta, valamint a czimzés pontossága kivá lóan azért foutos, mert a célszerűen és hiányos csomago­lás, valamiut a helytelen és hiányos czinizes következ­ményeiért a posta uem szavatol. — Dohánybeváltási határidők. A vármegyénk dohánytermelő gazdaközouségét érdeklő dohánybeváltó hivatalokban a beváltási határnapok a következőleg állapíttattak meg: Nyíregyházán kezdődik deczember 10 en végződik febr. 8 au, Nyír-Bátorban kezdődik deczember 10 éu, végződik febiuir 5-én, Kis-Várdán, kezdődik január 2 án végződik január 31-én, V.-Namény­ban kezdődik január 2 án, végződik február 9-eb, Nagy­Tárkányban kezdődik január 2 án, végződik j tnuár 29 en, Rakamazon kezdődik jmuár 2 áu végződik február 22 ép. H.-Doroghon kezdődik jauuár 2 án, végződ k febr. 19 én. — Köszönetnyilvánítás. Fogadják tnindazok. kik boldogemlekü Major Pál végtisztesség tételénél megjele­uesükkel lesújtó bánaiunkban osztozni és részvétüket ki­fejezni kegyesek voltak,ez uton is mélyen érzett köszö­netüuk nyilvánítását.Különöseu azon igen tisztelt urak,kik drága halottuukat, — a gyászkocsi késése miatt — utolsó, utjának egy uagy részén — karukon vitték. A gyászoló család. — Hát mit is kérdeztél csak ? Hogy „ki az a Rokkay?" No hiszen, az volna csak szép, ha még ezt se tudnám. Az a R >kkay egy mellékszemély, akinek a felesége tarokkot játszik egy olyau asszony urával, ki­nek öcscse fogadalmat tett az apjának, hogy ha a bátyja uem veszi el a nagyanyja unokáját feleségül, akkor, (minthogy az élete ugy sem ér már semmit) vagy Afri­kába megy tigrisekre vadászni, vagy beáll a m.-á.-v.­lioz mozdonyvezetőnek. Ez Rokkay ! Bámultam emlékezőtehetségemen, hogy mindezt ilyen szépen el tudtam mondani. Nem tudom, hogy Gyula is az emlékezőtehe'sége­inet bámulta-e, de aunyi tény, hogy arcza oly csodál­kozó kifejezést öltött, mintha legalább is — ujkapu let­tem volna. A kölcsönös bámulatot végre is ő szakította félbe e könnyen érthető kérdéísel í — És mért kellett neked ehhez kimenned a szom­széd szobába? Tovább nem bírtam. Hangos kaczajra fikadtam. A csodálkozó arczkifejezés eltűnt s helyét sötét ránezok foglalták el. „Szeme szokatlan lángot lövelt", mig összeszorított f gai közt morogva jöttek ki a szavak: — Értem már, értem. Ezzel hálálod meg hát bi­zalmamat? A helyett, hogy magad olvastad volna el novellámat, másnak adtad oda s engem gunytárgyává teszesz? Jól van jól! „De él boszum, s te lősz a mar­talék!" — Nem kapok több finom szivart, nemde? Lesújtóan nézett végig: — Sokkal nemesebb az én boszum. A finom szi­varokat. megkapod, — de az én remek ideámat nem hal­lod többé! Bus arezot vágtam. Szegény, pedig ha tudta volna, hogy ez volt tulajdonképen az első — igazán remek ideája. Frank Ernő.

Next

/
Thumbnails
Contents