Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-21 / 42. szám

NYÍRVIDÉ II." össze a városi tanácsterembe. Az elnöklő polgármester hosszabb beszéddel nyitotta meg az értekezletet, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy Nyíregyháza város ipara a milléniumi kiállításon méltóan képviselve legyen. Közös érdeke ez a város polgárainak, melyet közös áldozattal kell előmozdítani. Épen ezért ajánlotta a polgármester, hogy az értekezlet tegyen javaslatot a képviselethez oly értelemben, hogy a kiállításon résztvenni akaró iparosoknak — erre érdemeseknek talált tárgyai után — a szállítási, ?[biztositási költségeket, a tér-dijat stb. a város fedezze, s hogy ezen kivül a város szólítsa föl az egyes iparágak legjelesebbnek ismert képviselőit,'hogy vegyenek részt a kiállításon s készítsenek arra a város költségén iparczikkeket. A polgármester ez előterjesztésére az ipartestület részéről történt fölszólalás, még pedig általános csodálkozást keltve, oly értelemben, hogy a nyíregyházi iparosoknak nem kell a polgármester által kilátásba helyezett segítség; megelégesznek ők azzal is, ha a kiállításra készült tárgyaik a város költségén szállíttatnak és állíttatnak ki. Szerencse, hogy az értekezleten a képviseletnek „nem adunk semmit" jelszóval buzgólkodó tagjai nem igen voltak képviselve s igy több oldalról emelkedtek hangok abban az értelemben, hogy a városnak — az ipartestület véleménye daczára is — jelentékenyebb megsegítéssel kell az iparososztály képviseltetését a kiállításon előmozdítania. Ehez képest, aztán elfogadva egyelőre az ipartestület álláspontját, az értekezlet e mellet még ajánlani fogja a képviseletnek azt is, hogy a kiállítás ügyében hét tagu küldöttséget bizzon meg, mely a szükséghez képest tegye meg időközönkint a képviseletnél javaslatait. — A szabolcsi földvár a kiállításon. Dr. Jósa András vármegyei főorvos levelet kapott a napokban Konstantinápolyból dr. Szendrey János kiállítási titkártól, ki ott a tőrök császári levéltárban levő magyar vonatkozású emlékek tanulmányozása végett időzik. E levélben Szendrey értesiti dr. Jósát, hogy a szabolcsi földvár tanulmányozására ft. Bartalos Gyula küldetett ki, s fölkéri, hogy támogassa őt e munkájában praktikus tanácsaival. Mint értesülünk, arról van szó, hogy pontos fölvételeket fognak eszközölni a szabolcsi földvárról s ezek alapján gipsz öntvényben fogják azt a milléniumi kiállításon bemutatni. Szendrey úr emiitett levelében fölhívta még őr. Jósa figyelmét arr^ a körülményre is, hogy a kormány nagyobb összeget bocsátott a milléniumi kiállítás történelmi osztályának rendelkezésére abból a czélból, hogy ásatások eszközöltessenek honfoglaláskori leletek föltárása czéljából. Értesítést kér tehát dr. Jósától, hogy Szabolcsvármegye területén hol lehetne ilyen ásatásokat végezni, különösen pedig, hogy hol lehetne itt kilátás arra, hogy honfoglaláskori lovas-sírokra akadjanak. Tudomásuk szerint ilyen leletre még nem találtak vármegyénkben. — Áttérés. Grünvald Lina orosi születésü és illetőségű hajadon az izraelita hitről a r. kath. hitre tért át. — A kisvárdai ev. ref. lelkész hivatalos beigtatása f. hó 14-én volt. A beigtatást Kiss Áron debreczeni püspök végezte, a ki Lukács Ödön ev. ref. esperes kíséretében ment Kisvárdára, hol őket ünnepélyesen fogadták. — Katonai előléptetések Lenk Albertet az itt állomásozott cs. és kir. 14-ik huszárezred ezredését a 21. lovasdandár parancsnokává, Dolescháll Miklóst az ugyanazon huszárezred alezredesét pedig a cs. és kir. 14-ik huszárezred ezredesévé nevezte ki ő felsége. — Áthelyezés. Hrdbovszky Aurél helybeli kir. alügyész a debreczeni kir. ügyészség felhívására az aradi királyi ügyészséghez lett ideiglenesen áthelyezve az ott összegyűlt tömeges restancziák feldolgozására. — A híres lovas, a bécs—berlini távlovaglás ünnepelt győztese: Miklós Áladár huszár főhadnagy, — alispánunk unokaöcscse — mint a városunkban szervezett dandár lovas-tiszti iskola lovagló tanára Nyíregyházára vezényeltetett. Az ekvitációban mint már emiitettük, 40 tiszt fog résztvenni, kiknek egy része már meg is érkezett városunkba. A lovakat a „Bundi" korcsma épületben helyezik el. — A nyíregyházi ipartestület, mint azt lapunk legutóbbi számában már jelentettük, uovember hó 18 ik napján tartja meg saját helyiségében zászlószentelési ünnepélyét. A rendezőség az ünnepélyre vonatkozó meghívókat most küldözi szét s a programmot a következőleg állapította meg: 1. 9 órakor gyülekezés a testületi helyiségben. 2. 10 órakor az ünnepély megnyitása a nyíregyházi dalegylet éneke és Palatitz Jenő elnöki megnyitó beszédével. 3. A zászló felszentelése nagytiszt. Lukács Ödön egyházi beszéde kíséretében. 4. Főispánná őméltósága, mint zászlóanya felkérése az első zászlószeg beverésére, Mikecz József által. 5. Alkalmi beszéd, előadva dr. Vietórisz József gymnásiu ni tanár ur által. 6. Elnöki berekesztő beszéd és a dalegylet záró éneke. 7. Délután 2 órakor közebéd az ipartestület dísztermében. Az ebéd ára borral együtt 2 frt. 8. Este 7 órakor műkedvelői előadás a testületi díszteremben; ennek végeztével tánczvigalom reggelig. Erre a belépti dij: személyjegy 1 forint, családjegy 2 frt 50 kr. A vendégek fogadtatásáról ós elszállásolásáról gondoskodva leend. — Gyógyszertár áthelyezés. Korányi Imre helybeli gyógyszerész gyógyszertárát a vármegyeház téren levő újonnan épült emeletes házába helyezte át. — A difteritisz megint nagyobb mértékben kezd föllépni vármegyénk területén. A difteritisz esetek jóllehet legnagyobb részben szórványosan lépnek föl, Szabolcs és Gyulaháza községekben mégis, hol az iskolások között fordultak elő difteritisz esetek, el kellett rendelni az iskolák bezáratását. — Szinház. Színtársulatunk tegnap reggel érkezett meg Nyíregyházára. Veszprémből, hol eddig nagy tetszés mellett játszottak, még csütörtökön este útnak indultak, s miután ekként két éjjelt és egy napot töltöttek uton, az előadások sorozatát nem tegnap, hanem csak ma kezdik meg. Ma a Primadonna czimü énekes bohózat kerül színre bemutató előadás gyanánt, melyben Szalkayné, Szalkay, Bánfalvy, Timár Béla, Markovics Margit, Berzsenyi, Liptay és Csige játszák a főbb szerepeket. A jövő heti műsor a következő: Hétfőn a Három testőr, vígjáték, kedden Uj honpolgár (újdonság), énekes bohózat, szerdán Suhancz operett, csütörtökön Lemondás, dráma, pénteken Tüzérek gyakorlaton, (újdonság) bohózat, szombaton Kis alamuszi, vasárnap este Uj honpolgár, másodszor, délutáni előadásul, leszállított helyárakkal, Ludas Matyi énekes bohózat. A', előadások megkezdése előtt ajánljuk a részvénytársaság és a rendőrség figyelmébe, hogy a színházhoz vezető járdák tisztántartásáról és a szénatér világításáról jó lesz gondoskodni, mert a mostani esős időjárás mellett a szinház alig közelíthető meg a sötétség és a sár miatt. — Kútfúrás. A nyíregyházi kir. törvényszéki fogház udvarán furott kutat akarnak létesíteni. E czélból a helybeli kir. ügyészségnél e hó 26-án d. e. 9 órakor nyilvános árlejtés lesz. Kikiáltási ár 50 méter milységig 260 frt, minden további méter után 5 frt. — A népfőikelők figyelmébe. Figyelmeztetnek mindazon katonailag kiképezett népfölkelők, kik az 1893. XXXVII. t.-cz. 1. §-ában előirt jelentkezést elmulasztották, hogy írásbeli (jelentkező lapon) jelentéseiket itt, a katonai ügyosztályban f. év október 24-ig adják be, különben az azontuli jelentkezés a hivatkozott törvény 1. §. 5. pontja értelmében elkésettnek tekintetik. — Uj gyógyszertár. Jóna László nyirbaktai gyógyszerész karászi fiókgyógyszertárát e hó 15-dikén megnyitotta. — A gazdasági mintatelep. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület kebelében, a gazdasági mintatelep létesítésére alakult társaság e hó 15-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében, Pongrácz Jenő gróf elnöklete alatt tartott gyűlésében a gazdasági mintatelep megalapítását végleg elhatározta. A gyűlésen 63 aláíró közül 24 jelent meg, a kellő jegyzett tőke képviseletében. Gróf Pongrácz Jenő elnök megállapítván a jelenlevők által képviselt tőke és szavazatok számát, az erre vonatkozó törvény alapján kijelentette, hogy a közgyűlés határozatképes. Ezután Simitska Endre, gazdasági egyesületi titkár ismertette a megalakulás alapeszméjét, mely közmegegyezéssel helyesnek elismertetvén, elnök felszólítására : kíván-e a gyűlés mintatelepi társulattá megalakulni, a jelenlevők egyhangúlag igennel feleltek, mire lelkes éljenzés között a társulat megalakultnak jelentetett ki. A mintatelep alapszabályai ezután felolvastatván, a közgyűlés azokat, részletes tárgyalás után, némi változtatásokkal elfogadta és Somigyi Gyula, Haas Ignácz és Simitska Endre tagokból álló bizottságot küldött ki, hogy a közgyűlés által megállapított változtatások eszközlése után, az alapszabályokat elkészítve, a földmivelési minisztériumhoz terjeszszék fel jóváhagyás végett. — Halálos végű verekedés. Ibrányban Szanyi Orbán János, ki Nagy-Dobronyból 35-öd magával Roschán nagybérlőhöz volt nyári munkára szerződve, a mult napokban már haza készült fiatal feleségéhez, de szerencsétlenségére társaival előbb egy kis korcsmázásra ment. A pálinka összeveszítette egymással a földieket s különösen Szanyi János volt az, a kire legtöbben támadtak. Öten-hatan estek neki botokkal, s aztán vérbe fagyva hagyták vissza a korcsmíban. Egy botütés koponyarepedést okozott s Szanyi János pár óra multán meghalt. A tetteseket letartóztatták. — Öngyilkos pinczér. Szarvas István orosi származású, 19 éves helynélküli pinczér a mult héten S.-A.Ujhelyen egy nyilvános kertben agyonlőtte magát. „Meguntam már ezt a czudar világot" — irta a szerencsétlen utolsó búcsúzó levelében. — A tolvaj lelkiismerete. A napokban egy helybeli előkelő nagykereskedő hetesét letartóztatta a rendőrség, gazdájának azon gyanúja alapján, hogy ellopott az üzleti helyiségből egy Wertheim lakatot, amelynek pedig az volt a rendeltetése, hogy szoros zár alatt tartson nagyobb értékű értékpapírokat. A hetes összekerült a rendőrségi börtönben egy Fajcsik István nevü suhanczczal, aki meg az itteni bolgár kertészeket lopta meg. Mikor Fajcsikot kieresztette a rendőrség, elment az illető nagykereskedőhöz s azt mondta neki, hogy bocsáttassa szabadon a hetesét, mert az ártatlan; ő látta, hogy árulta más valaki az eltűnt lakatot a piaczon, meg egy kávéházban is. A rendőrség — értesittetvén — utána járt a dolognak és kisült, hogy aki a lakatot árulta, el is adta s előbb természetesen ellopta, az senki más, mint Fajcsik István, akiben azonban — tolvaj léte daczára is megmozdult a lelkiismeret. — Szomorú muzsikaszó mellett kisérték ki szombaton délután egy szép fiatal asszony koporsóját a pazonyi uti sírkertbe. Síray Eleméraek, a Bjnczy zenekara első prímásának felesége, Bakai Lászlónak a zene kar klárinétosának mostoha leánya volt az alig 22 éves asszony. A banda többi tagjai bus gyászindulói.at j Úszva kisérték ki két társuknak kedves halottját oda, honnan még nem jött vissza senki s a hol már nem fáj semmi. — A háziasszonyokat s egyáltalán minden olvasónkat saját jól felfogott érdekükben figyelmeztetjük, hogy ha jó, tartós és puha lábbelit akarnak hordani, ezt csak az által érhetik el, ha a Fernolendt-fóle fénvmázt használják, melynek gyára már 1835 ben alapíttatott St. Fernolendt által és cs. kir. szabadalommal láttatott el. Gyár: Bícs, III/1. E:ea gyártmány azon jó tulajdonsággal bir, hogy a legkönnyebb munkával a leggyönyörűbb fekete fényt adja a lábbelinek s azt igen tartóssá s mindig puhává teszi. Hogy a fénymázt könynyen hozzáférhetővé tehesse, a czég próba küldeményeket küld 5 kilós csomagokban, különbfele tartalommal, 1 frt 80 krért póstadij mentesen. — UJ gazdasági lap. Az agrár érdekeknek a közgazdaság egyéb ágaival kapcsolatos fejlesztése és képviselete czéljából egy uj gazdasági szaklapot alapított gazdáinknak egy kiváló csoportji. Az uj lap alapját két, már több mint husz éve a gazdasági érdekeket szolgáló szaklap : a Földmivelési Érdekeink és a Gyakorlati Mizőgazda egyesített kiadása képezi. Legelső száma Magyar Gazdák Lapja czim alatt most jelent meg. Programmja szerint eg-szen gya.orlati irányúnak ígérkezik, de be hatóan foglalkozik majd a mezőgazdaságot érintő közgazdasági kérdésekkel is, melyektől politikai pártoktői független és teljesen tárgyilagos álláspontot fog képviselni. Szerkesztője a vasmegyei gazdasági egyesületnek volt igazgatója herényi Gothard Sándor, s a lap tászlój i körül társulók névsorában közéletünk számos kiváló férfiával (Viszari herczegpriraás, Bitthyány Lajos gróf fiumei kormányzó, Széli Kilmin, Bjth'en András, gróf ifj. Széchenyi Imre gróf, Lívai Henrik stb) több képviselővel (Tolnay L'jos, Hirkányi Károly, Hajós József, Szemere,Huba,) előkelő gazdákkal és uradalmi főtisztekkel, gazdasági tanári kar színe-javával, a vidéki gazdasági egyesületek titkáraival stb. találkozunk. E'ső czikkében mindjárt egy nagyérdekü gazdasági kérdéssel, a vármegyei gazdasági bizottságok szervezetével foglalkozik, további czikkei a gyakorlati gazdálkodás és a gazdisági üzleti élet köréből meritvók. — „Jókai" Magyar Nők Lapjá-aak e heti száma rendkívül érdekes tartalommal jelent meg, mely társadalmi és politikai körökben is nagy feltűnést keltett. Kiemeljük e számból B eksics Gusztáv remek leírását, BodnárZsigmoid aesthetikai fejtegetését, B)gdanovícs György remek tárczáját, Keleti Ö. Lijos vezérczikkét Gróf Károlyi Istvánról stb. stb., továbbá a modern technika vivmáuyairol tanúskodó gyönyörű illusztratiókat. Ez a diszes kiállítású ós nagy tekintélynek örvendő heti lap legközelebbi száma nagyérdekü közleményt hoz Erzsébet királynéról. A .Jókai" Mtgyar nők l&pja szerkesztősége ós kiadóhivatala Budapest, Sip-utcza 4 Előfizetési ára negyedévre 1 frt 75 kr. — Az Olcsó Könyvtár uj, olcsóbb kiadásából most vettük a második sorozatot, mely a vállalat 21—40. számait foglalja magában. A páratlan siker, melyet a Frankliu-tá-su'at ezzel a villatával elért, csak onnan magyarázható, hogy két fontos dolgot nem tévesztett szem elől: c-iakis szemen szedett jót adui s ezt a jót, olcsó áron. E nbert, aki a jót kiválassza, keresve sem találhatott volna kivállóbbat és alkalmasabbat, mint Gyu'ai Pál az „Olcsó Könyvtár" szerkesztője, első esztétikusunk és legkiválóbb kritikusunk. Igy aztán nem csoda, hogy az „O.csó Könyvtár" tartalma választékos, és csak termésaetes, hogy a közlött darabok szövege kiállja a legszigorúbb bírálatot. A II. soro.iat tartalma a következő: 21—22 Dickens. Karácsonyi ének. 23—24 Gogoa Beszélyek az orosz életből. 25—26 C-iateaubriaud. Atala. Ford. Csíki Károly. 27 —28 Tennyson. Király idyllek I. Helén. — Ginevra. Ford. Szász Károly. 29—31 Macaulay. Lord Bicon. 32—31 Kemény Zdgmond. Szerelem ős hiúság. 35—36 Hugó Victor. Hjrnani. 37—10 Kölesei Ferencz válogatott szónoki müvei. Az „O'.csó Könyvtár" egyes sorozatai megrendelhetők minden hazai könyvkereskedés utjin; a hol könyvkereskedés nincs, levelező lapon a Franklin-társulattól. Egy egy sorozat ára bármentes megküldéssel 2 frt. Egyes számé 10 kr. Ezer év mese költése. Az igazi népköltészet legmólysógesebb forrasaija mondák ós mesék: A vallási, a legfelsőbb lényről való fogalmak, a nép érzelem- és gondolat világának első megnyilatkozásai, a történelmi emlékek első nyomai ezekben vannak lerakva ós megörökítve. Az életmódnak, társadalmi szokásuknak és az ezekben nyilatkozó különleges nemzeti Ízlésnek első csiráit pedig ezeken a mesókeu ós mondákou kivül más kútfőkben hiába keressük. Az úgynevezett irott kü'fók már tisztultabb, magasabb műveltséget tárnak elénk, mikor már az illető népfaj jóval tul van bölcső-korán. Esek a szájról-szájra, nemzeti hagyományként átszármazott költészeti emlékek az illető népfajusk igazi dajka dalai. Ezek a mesék és mondák tehát a nemzeti közművelődés történelmének legelső nyomai, a melyek visszavezetnekbennünket jóval messzebb, azon túl, ahol a történetírás fonala megszakad. A mese-költészetet ennél fogva két szempontból kell felfognunk, egyrészt mint kezdetleges költészeti termékeket, a nemzeti költészet legprimitívebb alkotásait, a melyekban a képzelem játsza a főszerepet és zabolátlan tarkaságban jeleutkezik; másrészről pedig mit a nemzeti történelem kútfőit, a melyekben a nemzeti hagyományok, történelmi tények többnyire a csodás dolog vegyü letébeu itt-ott felcsillámlanak, mint az aranybor a fövenyben. Az ujabbkori történetírók különösen nagy buzgalommal és bámulatos sikerrel tanulmányozzák ezek a csodás történelmi mondának igaz jel )ntő-»égét. A világhódító római uralom és Rómának, az örök városnak megalapítóiról szóló mondák, a Romulus ós Rómus, a farkas anya stb. meséknek helyes értelmezése egész irodalmat teremtett Németországban, melyben századunk legkiválóbb tudósai mérték össze éles elmójöket. Mindez elég érthetően igazolja az ugy íevezett történelmi mondáknak ós meséknek fontosságát a törtónelem-irod dómra nézve. Dj nem lehet tagadni a többi fajta népmondáknak és meséknek jelentőségét sem, melyek a tisztultabb ízlés, országszerte dívó szokások jelentőségére ős eredetőre nézve nyújtanak felvilágosítást. Különösen azok a népmondák ós népmesék birnak nálunk jolentőséggel, amelyek a családalapításra, a házasságkötésre, a családi életre; a szülők és gyermekek közötti viszonyra vonatkoznak és pedig szerencsénkre ezekben a mesékben ős mondákban csakugyan bővelkedünk is. Látjuk az ifjú férfi küzdelmét, többször ember feletti vállalkozásait, mig kedvesének, többnyire a nagy szépségű király-leány • nak kezét megnyeri. Látjuk a leány hűségét a maga szűzi tisztaságában a legragyogóbb női erónynyó magasztosulva, midőn még a hét fejű sárkánynyal és a leggonoszabb mostoha ármáuykodlsaival, pokoli terveivel szemben is daczol. Látjuk az önfeláldozó jó testvérét és minden lépten-íyomon az igazság, becsü'etessóg diadalát és a gonosz szándék, a bűnös törekvések bukását. Mind ez kétség kivül feleraelőleg hat minden kedélyre. Innét van az a régi közmondás, hogy a meséket és mondákat a gyermek megérti, a felnőtt ember okul rajtuk és az öreg gyönyörködik bennök. Ezek azok a költészeti termékek, a melyeket mindenki, bármily müvetlenségü, bármily korú, bármily rangú legyen az illető bármily életállásban, megért ós élvezni tud. A gyermek első szellemi tápláléka, melyen az értelem ós kedélyvilágának szervei kezdenek izmosodni, kifejlődni, mert ezek a mondák és mesék foglalkoztatják összes szellemi tehetségeinket. Meghatják a kedélyt. Örömre, lelkesedésre gyújtják vagy könyüt fakasztanak szemű íkbe és részvétet, bánatot szivünkben a sorsüldö zött iránt. Foglalkoztatják az emlékező tehetséget a szövevónyes mesék, különösen pedig a történelmi mondacsoportok, táplálják a képzelmet ós felköltik az értelmet, az Ítéletet és megfontolást. Ennél fogva épen ezek a nemzeti mesék és mondák a legalkalmasabbak arra,