Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-21 / 42. szám

XV. évfolyam. 42. szám. Nyíregyháza, 1894. október 21, VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. M^Gr.i«*leniU hetenlzint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : f.gész évre 4 forint,. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egé^z évre csak két torint. ' Az elöüzetési pénzek, megrendelések s a v l al' szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a " erke3Ztő Mlme alat t beküldetni. lamlások Jóba Éld: kiadó-tulajdonos fo^dCtnak 6" 6" " C9ak Í8mer t ^k'' 3' könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánó-zky ház) intéy.nnd<>k. A. ké/.iratok csak világos kiváuatra j illető költségére úldetnnk vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasá jzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinostári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. \ nyilt-téri közlemények dija soronkint, 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk löszére a kiadó-hivat,al!).ui (II. kerület iskola-utcza ö-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasonstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valani'iit Németország ós Sveicz fovaioslibán is Doru & Comp. által Hamburgban. 13839 . K. 1894. Hivatalos kozlomények. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyirogykáza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A törvényhatósági póladók kivelési alapjául szolgáló folyó évi kincstári adók kivetése befejezve levén: utasítom, hogy az l«!<5. évi törvényhatósági útadó egyéni kiveté­séhez szükséges összeírásokat 2 egyenlő példányban, a törvényvégrehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítás s korábban közlött rendeleteim értelmében elkészítvén, a m. kir. adóhivatalok által hitelesítve, közvetlenül a vár­megyei számvevői hivatalhoz, folyó év deczember hó 1-ső napjáig okvetlenül terjessze be. Tudomására hozom, hogy késedelem vagy mulasztás esetén rendbirsággal, esetleg fegyelmi büntetéssel suj­tandom. Nyiregyháza, 1894. október hó ló-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvármegye közönségének Nyiregyházán az 1894. év október hó 9-ik napján tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyvének kivonata. 271/894. Bgy. Miklós László kir. tanácsos, alispán előterjeszti, miszerint a törvényhatóság területén illetékes vagyonta­lan betegek ápolási költségeinek megtérítése czéljából az 1875. évi Ill-ik t. cz. 3. §-a értelmében kivetett 1 száza­lékos vármegyei pótadó az e czimen igényelt s mindinkább fokozódó kiadásokat már nem fedezi, ugyanazért az l°/u-ós pótadónak a szükséglet mérvéhez képest 2°/„-ra leendő felemelése iránt intézkedést kér. Határozat. Miután a törvényes intézkedés első feltételeként beigazoltatott, miszerint arról, — hogy az e czimen igénylendő vármegyei pótadó megajánlása a törvényha­tóság október havi őszi rendes közgyűlésén tárgyalás alá fog vétetni — a bizottsági tagok nemcsak a tárgysoro­zatot magában foglaló meghívón, hanem a szeptember hó 10-én 12340. szám alatt kelt alispáni intézkedéssel az 1883. évi XV. t. cz. 10. szakaszának rendelkezéséhez képest értesítve lettek, s miután meggyőződés szerezte­tett arról is, hogy az e czélra az 1886. év január hó elseje óta fordított l°/„-os pótadó a folyton fokozódó szükséglet mellett a kiadásokat azért nem fedezi, mert a már érintett alapnak az 1885. év végéig megtakarított tőkéje részint a két vármegyei kórháznak adott kölcsön­nel, részint az 1 százalékból nem fedezhető kiadás több­lettel már teljesen felemésztve lett, sőt legújabban a folyó kiadások teljesítése is meg van nehezítve s igy a magasabb jövedelem szükségessége kétségtelen: ugyan­azért az állandó választmány javaslatának elfogadásával Szabolcsvármegye közönsége a betegápolási alap fizetés­képességének fentartása czéljából az eddigi l°/„-os pót­adónak az 1895-ik évtől kezdődőleg 2°/ 0-ra leendő fel­emelését az 1883. évi XV. t. cz. 10. szakasza értelmében foganatosítandó névszerinti szavazás elrendelésével el­határozza. Az állandó választmány javaslatának elfogadására, vagyis az „igen"-nel szavazók szavazatának beszedésére Kornis Ferencz elnöklete alatt Jármy Márton, Gencsy Albert, Szikszay Pál és Mikecz Dezső bizottsági tagosból, a „nem'-mel szavazók szavazatának beszedésére Gaál Elek elnöklete alatt Pscherer József, Bleuer Lajos, Fejér Imre és Kornis Géza bizottsági tagokból álló szavazat­szedő küldöttség ellenőrzése mellett „igen"-nel a követ­kező 7i' bizottsági tag szavazott le, névszerint: Miklós László, Jármy Ödön, Lukács Ödön, Bodnár István, gróf Pongrácz Jenő, Kállay Budolf, Lányi Antal, dr. Jósa András, Bónis Zsigmond, dr. Küzmös György, Ferenczy Bertalan, Szomjas Ignácz, Mikecz János, Vay István, Andó Sámuel, Lázár Kálmán, Borús Lajos, Heumann Ignácz, Szalánczy Ferencz, Zacsek János, Bleuer Lajos, Lövey Elek, Pazár István, Salamön Tódor, Jármy Jenő, Lengyel Endre, Czukker Henrik, Bencs László, Palicz -János, Oko­licsányi Géza, Almásy István, Petrovich Gyula, Zoltán Ödön, dr. Lórencz Gyula, Polánszky József, Májerszky Béla, Csengeri József, Zomborszky János, Nádasy Mihály, Kovács Lajos, Mikecz József, Héczey László, Vojtovics Bertalan, Szamueli Aurél, Nóvák József, dr. Boldizsár Imre, dr. Trajtler Soma, Bleuer Sámuel, Székely Bene­dek, Sípos Béla, Angyalossy Pál, Führer Zsigmond, Zol­ssr M tán István, Bogár Lajos, Péchy Gyula, Szesztay Károly, Szikszay Pál, dr. Meskó László, Propper Sámuel, Sztárek Ferencz, Jármy Márton, Mikecz Dezső, Haas Móricz, Burger Mór, Gaál Elek, Pscherer József, Beniczky Miksa, Haas Ignácz, Kornis Ferencz és Keéki László. „nem"-mel szavazó nem volt; mely szavazás eredményeként tehát kimondttik, hogy az I8'I5. évtől kezdődőleg a beteg­ápolási alap jövőd dinit a Szabolcsvármegye területéről fizetelt egyenes állami adókra kivetendő 2 u/„-os törvény­hatósági pótadó fogja képezni. Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, miszerint a vármegyei hivatalos közlönyben közölt eme közérdekű határozatot haladék­talanul közhírré tegyék s a közhírré tételt igazoló bizo­nyítványokat a polgármester közvetlenül, az elöljárók pedig az illetékes járási főszolgabirák utján a lapban való megjelenéstől számítandó 8 nap múlva a vármegye alispánjához beterjesszék. Miről a m. kir. belügyminiszter ő nagyméltósága a kihirdetést igazoló bizonyítványok s esetleges felebbe­zések kíséretében a határozat jóváhagyása, a vármegye alispánja a határozat foganatosítása körül szükséges intézkedések megtétele végett külön, a járási főszolga­birák, Nyiregyháza város polgármestere és az elöljárók a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos közlöny utján jegyző­könyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: itornis Géza, Ill-ad aljegyző. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyiregyházán 1894-ik évi október hó 9-ikén tartott rendes ősd köz­gyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 207/894. Bgy., 13584/894. K. Olvastatott a magyar királyi belügyminiszter úrnak 42007/94. sz. alatt kelt leirata, melyben a 1 12/894. Bgy. számú felterjesztésre értesiti a törvényhatóságot, hogy a jegyzői nyugdíjintézetnek állami segélyezésben leendő része­sítésére irányuló kérelmét törvényes jogalap hiányában nem teljesítheti. Ezzel kapcsolatosan tárgyalás alá vétetett a vármegye alispánjanak 8854/94. szám alatt kelt előter­jesztése, melyben a törvényhatóság meghagyásához képest a jegyzői nyugdijalap pénzügyi helyzetének javítása érdekében az uj községi törvény életbeléptetéséig '/," „-ós pótadónak megajánlását kéri. Határozat. Az 1883-ik évi XV. t.-cz. 10-ik §-a a vármegye 1 pótadó megszavazásánál a névszerinti szavazást rendelvén el, a szavazatszedő küldöttségek főispán őméltósága által következőleg alakíttattak meg. Az első küldöttségbe, mely­nél azok fognak szavazni, kik az alispán előterjesztése és az állandó választmány javaslata értelmében a jegyzői nyugdíjalap javára l/ 4°/ ü-os pótadót megszavazzák elnökül Kornis Ferencz, tagokul Jármy Márton, Gencsy Albert, Szikszay Pál főügyész, jegyzőül Mikecz Dezső aljegyző, a második küldöttségbe, melynél azok szavaztak, kik a kért pótadó megajánlását és kivetését ellenzik elnökül Gaál Elek, tagokul Pscherer József, Bleuer Lajos és Fejér Imre alügyész, jegyzőül Kornis Géza aljegyző neveztet­tek ki. A szavazás kezdetét vévén, iggennel, vagyis a jegyzői nyugdijalapra '/ 4°/ u-os pótadónak az alispán előterjeszté­sében foglalt időtartamra és feltételek mellett leendő meg­ajánlása mellett szavaztak Miklós László, Lázár Kálmán, Gencsy Béla, gróf Pongrácz Jenő, Bodnár István, Somogyi Gyula, Bónis Zsigmond, dr. Gar.i Leó, Propper Sámuel, Fejér Imre, Nagy Kálmán, Lelller Sámuel, Lukács Ödön, Balogh Lajos, Haas Ignácz, Okolicsányi Géza, Lányi Antal, Ferenczy Bertalan, Mikecz János, Krasznay Péter, Onody Géza, Hajnal Mihály, Klár Andor, Rézler György, Járossy Sándor, Sütő József, Dobos Imre, Andó Sámuel, Rácz Ferencz, Csapkai Jenő, dr. Boldizsár Imre, Haas Mór, Sípos Béla, Rézler Aurél, Pazár István, Bleuer Sámuel, Petrovic^ Gyula, Kun Mátyás. Sutka Ferencz, Sztárek Ferencz, Szikszay Pál, Kéky László, Gredig Jeremiás, Tóth M. György, Mikecz József, Hrabovszky Guidó, Virányi János, Bleuer Lajos, Muszbek István, dr. Meskó László, Géczy Ádám, Borcsik Gyuln, Serflek Konrád, dr. Lórencz Gyula, Stern Jenő, Torma Sándor, Szamueli Aurél, Kovács Lajos, Szentmariay Dénes, Májerszky Béla, Mikecz Dezső, Farbaky József, Zoltán Ödön, Kovács Ferencz, Böszörményi Kornél, Sexty Gyula, Geticsy Albert, Krecsák Lajos, dr. Kállay Rudolf, Jármy Márton, Olchváry Pál, tehát össze­sen 71-en nemmel, azaz a póladó kivetése ellen szavazott Krajcsik András vagyis összesen 1 biz. tag. ai *za • úiiklio/ e$y ív melléklet v«.» csitolv •„ "S3S A szavazás eredményéhez képest tehát elnök ő méltósága a törvényhatóság határozata gyanánt kijelenti, miszerint a vármegye közönsége 71 szavazattal 1 szavazat ellenében az 1-595-ik évi január 1-étől kezdődőleg a jegy­zői nyugdíjalap anyagi helyzetének javítása czéljából '/4%-os ujabbi pótadó kivetését szavazza meg oly fel­tétellel, hogy ezen pótadó csak a községek rendezéséről szóló s a kormány részerői kilátásba helyezett uj törvény életbeléptéig szedessék s az ezen pótadóból nyert be­vétel nem a jegyzői nyugdijalap tőkéjének gyarapítására, hanem az ellátási és nyugdíj járulékok fedezésére lesz fordítandó s csak annak e czimen esetleg fel nem hasz­nált része fog a tőkéhez csatoltatni, ugy azonban, hogy a nyugdijalap terheinek esetleges növekedésével ezen maradványok is teljesen felhasználhatók lesznek. Jelen határozat szabályszerű közhírré tétel után a m. kir. belügyminiszter úrhoz beinutattatván, a vármegye alispánja pedig utasittatik, hogy a megszavazott pótadó kivetése, beszedése és kezelése tekintetében a törvény értelmében járjon el. Ezen közérdekű határozat az 1836-ik évi XXI. t.-cz. 7. §-ának megfelelően közhírré teendő lévén, utasíttatnak a községi elöljárók és Nyiregyháza város polgármestere hogy ezen határozatot annak kézhez vétele után azonnal közhírré tegyék s az arról kiállítandó hivatalos bizony­latot a községi elöljárók járási főszolgabiráik utján, Nyir­egyháza város polgármestere pedig közvetlenül az alispán­hoz terjesszék be. Miről a m. kir. belügyminiszter úr, felterjesztésen, Miklós László alispán, a ?zámvevői és pénztári hivatalok, a járási főszolgabirák és Nyiregyháza város polgármestere továbbá a „Nyírvidék" utján a községi elöljárók jegyző­könyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikeez Dezső, I. aljegyző. 957 Kb - — : Szabolcsvarmegye közig, bizottsága elnökétől. 1894. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által 70653/94.-IV. sz. a. kibocsátott körrendelet azon hozzáadással hozatik alábbiakban Szabolcsvármegye gazda közönségének tudomására, miszerint a kedvezményes vas­úti szállítást igénybe venni óhajtók a szállításhoz szük­séges igazolványokat kérvényeiket esetenként a megyei közigazgatási bizottsághoz terjeszszék. Nyiregyháza, 1894. október 13. A főispán helyett: Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 70653. Sz. T. , , , . . . . ... Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 1894.-IV. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának. Tekintettel az ország legnagyobb részében mutat­kozó rendkívüli nagymérvű takarmányhiányra, indokolt­nak találtam, hogy a szálas takarmánynemüeken kivül, melyekre már is a legmesszebb menő önköltségi viteldijakat engedélyeztem, még takarmán) ozási czélokra szolgáló egyéb termékekre nézve is a vasúti szállítási díjtételeket kivételes mérvre mérsékeljem. Ennek következtében a ./• alatt idecsatolt rende­lettel utasítottam a magy. kir. államvasutak igazgatóságát, hogy Arad, Árva, Bács-Bodrog, Bereg, Békés, Csanád, Csongrád, Hajdú, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt­Kis-Kun, Szabolcs, Trencsén és Turócz vármegyék terü­letén fekvő állomásokra mezőgazdasági czélokra, illetőleg a mezőgazdasági szeszgyárakban leendő feldolgozás végett szállítandó korpa, kukoricza burgonya és burgonya-törköly (burgonya moslék, burgonya hulladék) küldemények után, kocsi s fuvarlevelenként legalább 10000 kilogramm fel­adása, illetve a szállítási díjnak ezen sulymennyiségért való fizetése mellett folyó évi október hó 15-étől kezdve visszavonásig a magv. kir. államvasutak összes vonalain, valamint a kezelésük alatt levő azon helyi érdekű vas­utakon, melyekre nézve a M. A. V. díjszabási joggal bír 100 kilogramm és egy kimként 10 krajezáros egységtétel, 100 klgrammonként 2 kr. kezelési dij és a szállítási adó alapján képzett mérsékelt díjtételeket alkalmazzon rova­tolás utján. Egyben pedig felszólítottam a többi hazai vasutakat is, hogy a kérdéses küldeményekre nézve saját vonalaikat illetőleg a lehető legmesszebb menő kedvezményeket lép­tessék életbe. Tekintve, hogy ezen viteldíj kedvezmény czélzatát az képezi, miszerint az ínséges vidékek mezőgazdasággal foglalkozó közönségének lehetővé tétessék, hogy a fent-

Next

/
Thumbnails
Contents