Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-07 / 40. szám
JN Y í R V I D É It." trágyáztatnak. Trouchaud Verdier a nagy elárasztó szintén" kijelenté, hogy az elárasztott szőlők csakis helyesen alkalmazott intenzív trágyázással tarthatók fenn. A homoki szőlőkről tudjuk, hogy trágyázás nélkül alig teremnek valamit. A szénkéneggel fentartott szőlők pedig rendkivüli trágyázásokat igényelnek. íme, az intenzív trágyázás, mint a modern szőlőmívelés sikerének egyik főfeltétele'. A szőlő trágyázása azonban igen sokban el tér más termel vények szokásos trágyázási módjaitól és külön tanulmányt igényel, mert helyesn alkalmazva, terméseinket nagy mértékben nevelhetjük, helytelenül trágyázva többet ronthatunk, mint jivitunk a szőlőn. Egy műre tehát, mely e kórdést tüzetesen tárgyazza, égető szükség van, fóleg most, midőn a mű és keresdelmi trágyák nagy arányü térfoglalása a termelésben egész uj eljárások és módszerekre vezetett. Mir pedig eddigelé munka, a mely e kérdéssel hehatóan a kor színvonalán foglalkozzék, egyáltalán nincsen séma bel-, sem a külföldön s igy ez a munka az első e tárgyban irt önálló gyakorlatias irányú műnek mondható. Szerző a munka rendszerének megállapításában azt a módszert követte, hogy az először rég időktől szokásos eljárásokkal s nézetekkel s később az uj szőlőmivelési módokhoz szabott uj trágyázási eljárásokat tárgyazza igy dedukálja as elfogadható szabályokat. A 190 oldara terjedő mű az aprólókosságig részletes; Kodolányi Antal iak, a az dasági irodalom úttörőjének van ajánlva s beszerezhető a .Gazdasági Lapok" kiadóhivatala utján (Bndapest, muzeum-körut 7 szám) 1 frt 50 krért. Gsarnoh. A difteritisz uj gyógymódja. Nem merünk hinni benne, szinte keressük a megtámadható oldalát a kótsógbevonhatlan tényektől támogatott merész szónak, a mely a német orvosok és természettudósok mult heti kongresszusára BéCiben elhangzott. Hogy a difteritisznek meg van az ellenszere, hogy ez ahalálthozó,rettenetes betegség megszűnt rémmé lenni. Behriug hallei orvos-tanár tartotta meg a difteritisznek vérsavóval való gyógyításról szóló fölolvasását. A hyigeniai intézet nagy terme alig fogadthatta a nagy számú közönséget, a mely az előadásra összegyűlt. Behring tanár szigorúan tudományos előadása be vezetéseként első sorban az úgynevezett vérsavó gyógyitásmód fejlődésének a történetét adja elő. Maga a vérsavó therapi lényegében abból áll, valamely betegségek, például a.difteritisznek a mérgét befecskendezik olyan allatok vérébe, a melyek e méreg ellenében bizouyos ellenálló képességgel birnak. A difteritisz mérgével szemben a ló és a kecske tanúsítanak ilyen ellenállási képességet. A befecskendezések után az állatokból bizonyos mennyiBégü vért csapolnak le. A megaludt vérből tudvalevőleg különválik a felszínen uszó vérlepény az alant maradó vérsavótól. Ennek a vórsavónak a tudományos neve serum. Ezt a vérsavót fecskendezi t be a difteritiszbetegek bőre alá: ez a vérsavóval való gyógyitásmód, a serum-therapia. Behring tanár ezután elmondta, hogy a mióta Koch megkísérelte a baktériumoknak az élő szervezetben való megölését, azóta ő is ezzel a problémával foglalkozik, azzal a külömbsóggel, hogy figyelmét nem annyira a baktériumok megölésre, mint inkább a bakteriumméreg következtében föllépő tünetek leküzdésére fordította. Kutatásai sok más szaktudós véleményével szemben arra az igazságra vezették, hogy a serum hatása egyenesen arányban áll annak mennyiségével. Minden fertőző betegségnél védő testek fejlődnek a yérben, a melyek ujabb erősítést nyerve, a befecskendezett védőanyagtól minden további megtámadtatás ellen mentessé teszik a patienset. Épen ez adja az orvosnak a megmérhetlen kutatási anyagot. A serum-therapia gyakorlati jelentőségére áttérve, Behring tanár kijelentette, hogy ha sikerül a vérsavó ható anyagát oly mennyiségben előállíthatni, hogy a szegényebb betegek is megszerezhessék, — a difteritisz ép oly veszélytelenné válik, mint a himlő a védoltás által. A vérsavó befecskendezését a legnagyobb mértékben meglepő gyógyeredmények kisórik. Behring tanár statisztikája szerint hetven difteritiszben megbetegedett gyermek közül, ha idejekorán, tehát a betegségnek második vagy harmadik napján alkalmazzák a befecskendezést, legfölebb kettő vagy három hil meg. És eddig hetven beteg közül meghalt harminczöt, sőt negyven. A difteritisz azok közzé a járványok közzé tartozik, amelyek különösen a gyermekek halandóságában nagyoa szomorú, nagyon végzetes szerepet játszanak. Behring tanár kiszámította, hogy száz millió ember közül, a mely szám körülbelül megfelel az osztrák-magyar-monarchia és Németország lakosai számának, egy évtized alatt két millió hal meg difteritiszben, s ezeknek kilencz-tizedrósze gyermek. A serum-'.herapia alkalmazásával e két millióból másfél milliót a jövő évtizedben már megmenthetünk. — Nagyon természetes — igy folytatta előadását Behring — ma még nehézségekbe ütközik a vérsavónak a difteritiszeu való általánosan elterjedt használata. Első sorban a szer ma még olyau drága, hogy szegényebbek csak nehezen szerezhetik meg. E mellett előállítása oly gondot és pontosságot követel, amely, ha nagy mennyiségekben kell előállítani, rendkívül nehezen vihető keresztül. Az államnak a kötelessége, hogy mindezeken segítsen, hogy az anti-difteriu a szükséges mennyiségekben és minőségben álljon a lakosság rendelkezésére. Az anti-difterin azonban nemcsak gyógyító, h inem védő hatású is. Ha a családban egy gyermek megbetegszik, a többi gyermeket megóvhatjuk a ragályozástól, ha viszonylag kis mennyiségű anti-difterint fecskendezünk be uekik, A mely esetbeu ez megtörtént, az oltának ez az uj nemes óvó-befecskendezést megkapta, még nem betegedett meg difteritiszben. Az óvó-fecskendezés költségeit, daczára a szer mai drága voltának, még a szgényebb néposztály is elviselheti, mert csak harmincz kiajczárba kerül. Behring professzor azzal a kérelemmel fejezte be előadását, hogy vizsgálják meg, próbálják ki előítéletek, elfogultság nélkül az uj gyógyitásmódot, hogy elérhessék a lehető legjobb eredményeket. A felovasást szűnni nem akaró tapsvihar követte. A lelkesedés zajának lecsillapulta után Ehrlich berlini tanár szólalt föl, elmondva, hogy a Bjhring-fóle gyógyítás mód elé hatalmas sikert jelent, a melyhez hasonló csak ritkán volt gyógyítható a tudomány teréu. Wasserman berlini orvos öt berlini kórház difteritisz statisztikáját olvasta fel. E'. ékesen szóló számok szerint 72 difteritisz beteg közül, a kiket vér savó nélkül kezeltek, meghalt 25, 78 vérsavóval kezelt beteg közül pedig kettő. Más két berlini kórházban 82 pitiens közül, a kiket mindig serummal kezeltek, meghalt kilencz közt hét olyan volt, hogy a baj utolsó stádiumában kezdték meg gyógyításukat. Sok függ tehát attól, hogy a beteg még ideje korán, a baj második vagy harmadik napján jusson kezelés alá. A gyógyításra elegendő tíz köbczentiméter vérsavónak a befecskendezése és egyetlen befecskendezés a legtöbbször már teljesen elóg. Wissermann ezu'án a ragályos bajokkal szemben való egyéni diszpoziczióról szólt. Kiemelte, hogy sok o'yan embernek a vérét vizsgálta meg, akik kimutathatólag sem szenvedtek difteritiszben. Bibizonyult, hogy az emberek vér savójából egy köbezentimóter tizszeranDyi halálos méreganyagokat birt paralisálni. Ez az immunitás volt, a mit az is bizonyít, hogy korosabb emberek csakuem telje jen mentve vannak a difteritis. tői. A ragályozás nem hat rájuk, mert vérükben hordj ik az ellenszerét — a versavót. Ez nemcsak a difteritisz, hmem egyébb fertőző betegségek ellenében is. Ec ideig azonban csak a difeeritiszre nézve sikerült biztos alapot nyernünk a védekezésre, dj ez már reudkivüli eredmény, nagy, szinte hihetetlen nyereség. KÖZGAZDASÁG. Tanúsítvány. 500/1891. ügyszám jegyzőkönyvi kivonat. Én, Gászner Béla budipesti kir, közjegyző helyettese, Dr. Fürth Miksa ezeunel tanúsítom az alább idézett jegyzőkönyvben foglalt tények valódiságát: A gróf Esterházy Géza-féle Gognac-gyár részvénytársaság igazgatóságából alakult végrehajtó bizottság tagjainak megkeresése folytán megjelentem mai napon a czimzett részvénytársaságnak helyben VI., Külső váczi-uton 23. szám alatt (<aját házában) levő gyári helyiségeiben, a hol is mindenek előtt nevezett urak felmutatták előttem eredetben a fővárosi VIII. pénzügyőri biztosság által felvett leletjegyzőkönyvet" a franczia 2 Egrott féle készülékeken gyártott cogancról hivatalos okmányokat, valamint a fővárosi m. kir. pínzügyigazgatóságnak eredeti végzését Ennek alapján constatáltam, hogy a gróf Esterházy Géza-féle cognac-gyár részvénytársaság gyárában a 2/496. és 3'478. száma Egrott-féle cognac-főzö készülékek működésben vannak, és hogy ezen folyton működő két készülék 1.752,000 liter bornak termelő képességére hivatalosan lett megállapítva. További megkereses f>lytán a czimzett részvénytársaság raktáron levő kész cognac (bordestillát) mennyiségének megállapítása végett elmentem a társaságnak ugyanott levő pinczéibe, valamiut ezutáu a társaság által (a VI., Külső váczi ut 17 szám alatti házban) bőreit pincze-helyiségekbe és mindkét helyen az előttem eredetben felmutatott raktárkönyv betekintése ós nngvizsgálása és az egyes hordók megszemlélése és tényleges tartalmuk megvizsgálása által megállapítottam, hogy a többször említett részvénytársaság mindkét raktárhelyiségében összesen 178.262 liter cognac (bordestillát) hordókban és ezenkívül 18.243 palaczk cognaccal töltve van raktáron megjegyzem, hogy az egyes hjrdók ű tatalma 8500 és 600 liter közt váltakozik. A társasági főkönyv idevonatkozó számlájlnak meertekintése alapján konstatálom, a hogy részvénytársaság folyton főző adót fizet; ós végül ugyané főkönyv megtekintése alapján constatálom, hogy a részvénytökére 320.000 forint lett tényleg befizetve. M inek hiteléül sajátkezű aláírásom és hivatalos pecsétemmel ellátott jelen tanúsítványt kiadtam. Kelt Budapesten, (1894.) ezernyolczszázkilenczvennegyedik évi február hó (15) tizenötödikén. Dr. Fürth Miksa, s. k. Gászner Béla, kir. kö -jegyző. A magy. kir. államvasutak igazgatóságitól. 63715. sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a fo'yó 1884. évben szükséges mozdony-kerékpircsoportok szállítását biztosítani óhajtván, ez iránt uyilvános pilyázatot hirdet. Az ajánlatok legkésőbb f. é. október 25 ének déli 12 órájáig beterjesztendők, a binatpénz pedig f. óv október hó 24 én déli 12 óráig beküldendendő. A pályázatra vonatkozó részletezett feltételek a mennyiségek, úgyszintén a különleges szállítási feltótelek és rajzok, a magyar királyi államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályánál (Budapest, Andrássy ut 75) megtekinthetők. Budapest, 1894 szeptember hóban. Az igazgatóság. 122347. sz (Osztrák-magyar-franczia kötelék.) Ezen kötelékben tojás, toj is fehéruye stb. és leölt vad szállítására nézve mult év október hó l tói érvényes kivételes díjszabás 8. lapján foglalt azon határoz mány, hogy a csomagtalan vadnak tetszésszeriuti menynyiségben, teheráruként való feladásnál a vitelbór a franczia vonalakon legalább 5000 kg. után számíttatik, módosittatik olyképen, hogy f. év október hó 1-től a vitelbér csak 4000 kg.-órt fog felszámittatni. 127869. szám. Az osztrák magyar, szerb, bolgár, török közvetlen forgalomban a 2. sz. kivételes díjszabás alapjan mindennemű árukra nézve folyó évi juuim hó 30 áig fenállott, de junius hó 1-ével hatályon kivül he lyezett és ugyan e hó 15 ével újra életbe léptetett díjtételek visszatérítés utján oly kül lemányekre is nyernek alkalmazást, melyek az emiitett kivételes díjszabás szünetelése alatt, vagyis a julius 1-től 15 óig terjedő idő. ben feladásra kerültek ós esetleg magasabb díjtételek alapján továbbittattak, a mennyiben különben az érvényben volt es újra érvényesített egyébb határozmányok betartattak. 125084. Sz. ,A magy. kir. államvasutak igazgatósigának értesitóse szerint a kaposvár—mocsoládi h. é. vasúton fekvő „Aszaló* állom Is neve, kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ő uagyméltósága rendeletéből „S>modor-Aszaló"-ra változtatatott". 120311. Sz. (Zsolcza kitérőnek gyors- és darabáru forgalomra való megnyitása). A miskolcz—kassai vonalon Miskolcz és S'.ikszó állomások között fekvő Zsolcza kitérő, mely eddig csak, a kocsirakományu teheráru forgalomra volt berendezve folyó évi szeptember hó 25-én gyors és teher darábíru forgalomra is megnyittatik. Az ezen kitérőn fel- vagy leadásra kerü'ő gyor3 és teherdarabáruk után a szállítási dij kiszámítása a magy. kir. államvasutak vonalait illetőleg az ezen vonalakon érvényes helyi árudijszabásban (I. rész) a d jszámitás tekintetében megállapított általános határozmáuyok mérvadást szerint az ezen kitérőre nézve az említett díjszabásban illetve a hozzátartozó kilométermu'atóban foglalt távolságok alapulvételével eszközöltetik. Egyrészt Zsolcza kitérő, másrészt az összes Budapest balparti és kőbányai pályaudvarok, valamint Rákos rendező pályaudvar között a díjszabásban megállapított 189 kilométerre esó díjtételek 100 kgr-kint gyorsáruknál 6 krral; darabárúknál 3 krral, az egyrészt Z<olc<a kitérő másrészt Budapest déli vasút (helyben és Ó-Buda-Filatorigát között szál itandö darabáruk után pedig a fentebbi 189 kilométerre eső díjtételek 100 kgr-kint 5 krral felemelve alkalmaztatnak. Ezen kitérőt illetőleg a magy. kir. államvasutak helyi árudijízabása VIII. fejezete B. szakaszának 6 pontjában (40 old il) f jglalt, a kocsirakományu teherárukra vonatkozó korlátozás továbbra is változatlanul fenntartatik, mihezképes". ezen kitérő neve az emiitett 6 pont alatt törlendő ellenben a 7 pont alatt (41 oldal) Eszege-Piskolt után bevezetendő. 133339. Szám. Díjkedvezmény szabás takarmánynemüekre. A takarmányhiány által sújtott gazdaközönség támogatása czéljából a m. kir. államvasutak igazgatósága a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter ur rendelete alapján az országhatártól legalább 30 kilométernyire fekvő bármely magyarorszigi vasuti állomásra rendelt s ott tényleg leadott szálas takarmánynemüek u. m. széna, szalma, szecska, továbbá friss és szárított lóhere, luezerna és bökköny utáu, a mennyiben ezen küldemények a in. k. államvasutak vonahiu legalább 100 kilométerre szállíttatnak, saját vonalait illetőleg visszavonásig, de legkésőbb 1893 óvi május hó végéig terjedő érvónynyel 400 k m. távolságig kocsikilomóterenkint 8 (nyolcz) kruyi, 400 kmuél nagyobb távolságra való szállítás esetében pedig a 400 kilométert meghaladó távolság utáu kocsikilométerenként 4 (négy) krnyi mérsékelt díjtételt léptetett életbe. Az ezen díjkedvezményre vona'kozó közelebbi feltételek a „Vasuti ós közlekedési közlöny"-ben egyidejűleg közzétett hirdetményből vehetők ki. Az állomások egyúttal figyelmeztetve lettek, hogy tekintettel a fentemlített czélra gondosan ügyeljenek arra, miszerint ezen kedvezmény egyes vállalkozók által nyerészkedési czélokra ki ne használtassák. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1894. október 6-ái. A gabona-csarnokuál Burgonya 1D0 kiló 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 > —.52 Buza 100 kiló 5.50 5.60 Borjú hús 1 > —.52 Rozs 100 » 4.40 4 45 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 100 . 5.20 5.40 Juh hús 1 > -.28 Zab 100 > 4.60 4 70 Háj 1 > —.— KukoríczalOO > 4 60 5 80 Disznó-zsir 1 » —.64 K. repcze 100 » —.— —.— Szalonna 1 » —.56 Paszuly fehér > 5 60 5.70 Faggyú (nyers) 1 » —.24 Szesz literenként 16 52'/ 2 Zöldség 1 csomó —.07 Piaezi árak. 52'/ 2 Paprika 1 kiló —.80 Borsó 1 kiló —.18 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 > —.22 Eczet 1 » —.08 Mund-liszt 1 > —.14 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 « —.11 Szalma (tak.) 100 » 1.90 Buza-liszt 1 > —.09 Bikfa 1 köbmtr 3.40 Barna kenyér-liszt 1 » —.09 Tölgyfa 1 » 3.20 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. M. kir. lőpor, dobozokban és kimérve, valamint mindenféle vadászati czikkek (Seiler árjegyzékének eredeti árai szerint); továbbá legfi íomabb s a legelőkelőbb házaktól beszerzett fűszer-, vegyes- és festék-árúk, frissen érkezett válogatott FÍdzíhG< saláta-gomba, szepességi lencse és borsó, thea, thea-sütemény, cognac, rum, mindenféle lisztek kaphatók ( 3 83-3-i) Förster Kornél fűszer-kereskedésében. Gróf Török Napoleon ur szobránczi uradalmában eladó 1GOO hold tölgy erdő makk termése. Bővebb felvilágosítással nyújt az uradalom intézősége Szobr ánezon. (363—3—3)
