Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-16 / 37. szám
i í B V I D É K.« A tanitó. jegyző és a rengeteg sok hivatalnok folyton fizetés emelésért kiáltozik és drágasági pótlékot kór. " Szóval általános a panasz és általános az elégedetlenség nyilvánulása és fájdalom nagyon, uagyon sok jogos van a felemelkedett panaszok között a különböző osztályok s foglalkozási körök részéről. Iga* hogy az előrehaladásban a társadalmi élet hevesen lobbanó uyilvánulása a lakosság egyetlen rétegét sem hagyja érintetlenül ós mindannyian, ha részesülnek is a művelődés előnyében, — de másrészt mindannyinak kijut a hátrányokból is. Csakhogy egyik kisebb másik nagyobb mértekben lett részes mindezekből. És hacsak egy egy érdekeltség bajairól volna szó, azok orvoslása megfelelő intézkedések által talán lehetséges volna; de általánosak a bajok, melyek egyiráut érdelik a termelőt ós fogyasztót, általáuos és minden érdeket felkaroló gyógyító eszközök váltak ma már szükségessé. A gazda sorsa a haza sorsa. Nézetünk szerint egyedül a földmivelő gazda kielégítő és megnyugtató helyzete ós állapota biztosithat csak jólétet a többi osztályoknak. A gazda jóléte olyan forrás melyből miudenki meríthet, melyből mindegyiknek kikerül a maga része. Az állam tesz ugyan annyit a gazdák dolgainak előbb vitelére, a mennyit korlátolt helyzeténél fogva tenni képes ós évről-évre több előnyöket nyújt, amenyinyibeu szaktanfolyamokat nyittat, mi által alkalmat ád a gazdászat minden igának alapos ismereteiben a tudás elsajátítására. Az anyagi támogatás azonban oly csekély, hogy azzal a sikeres előmenetelt teljesen elő nem mozdíthatja, egészen czélhoz uem vezethet. De mindezeknél fogva ne engedje magát egy neheztelő fél se az elkeseredés által elragadtatni s talán törvényellenes módon kényszeríteni akarni a helyzet látszólagos javulását, hanem társadalmi uton békés eszközökkel fáradozzanak kívánalmaiknak érvényt szerezni ós érdekeiket egymásra hatással kielégíteni. Az emberek egyesülése, mely államot képez, mely erős ós hatalmas s az egy foglalkozásúak érdek szövetsége arra való, hogy sorsukon mennél inkább javítsanak. Álljanak össze a gazdászattal foglalkozók egyesületté s a mit egyesek nem képesek kivinni, s a mit egyesek nem kaphatnak meg kormánytól, azt megkaphatja az egyesület. Ne várják sehonnét egészben a támogatást mástól, mint maguk erejétől. Megvannak a minket alteráló bajok máshol is. Más országokban már régen haszuálják a boldogulás ezen sikerrel működő eszközeit, a szövetkezeteket. — Hogy ilyen szövetkezéseknek hasznos voltát nálunk is kezdik belátni ós ez az eszme mindinkább hódit, az bizonyos. Segits magadon, az Isten is megsegít 1 Ha ezt nem tesszük, ugy soha sem múlnak el rólunk a nehéz idők. A gazdasági egyesület köréből. A felső tiszavidéki gazd. e. választmánya szept. 12-én ülést tartott. Simitska Endre az egyesület uj titkára szókfoglaló beszédével az egész jelenlevő váiasztmáuyt élénk óljenzósre ragadta. Beszéde a magyar gazdák közős munkálkodásra való tömörítésének eszméjével foglalkozott, ebben kívánva megjelelni az egyesület reális működésének alapját ós irányát. Több nevezetes tárgyon kivül különösen a csanádmegyei g. e. által a jégbiztosítás ügyében Mezőhegyesre szept. 30. összehívott gazd. e. országos, közős nagygyűlésének tárgysorozata került beható megvitatás alá*, s egyéb megállapodások mellett, a titkár küldetett ki az egyesület képviselósére. Ugyanezen alkalommal a g. e. mintatelepének szervező bizottsága is ülóst tartott, melynek határozatai alapján, tekintve azt, hogy a kért 4000 frt állami segély is megadatott a m. kir. földmiv. ügyi minisztérium által, az országnak első ily irányú intézménye rövid időn a megvalósulás stádiumába jut. * * * A földmiv. ü. m. kir. miniszter ur, a jelen sanyarú mezőgazdasági viszonyok között minden alkalmat megragadni kiván, amely csak legtávolabbról is a magyar gazdák érdekeinek előmozdítására szolgálhat. Jelét adja ennek különösen az által, hogy folytonos hivatalos összeköttetést tart fenn gazd. egyesületünkkel, melyet ugy erkölcsileg, mint anyagilag kitelhető mérvben segélyez. Legújabban, hogy a szőlőoltást minél könnyebbé tegye, keresztülvitte, hogy mindazon gazdák, kik a gazdasági egyesülettől nyert bizonyitványnyal igazolják, hogy a használt parafidugókat csakugyan a szőlőoltási czélra. használják, ha ezen igazolványt megrendelésükhöz csatolják, a külföldről ezen használt parafadugókat vámmentesen szállíthatják. * * * A földmiv. m. kir. minisztérium, tekintettel arra, hogy a hesseni légy mily roppant károkat okozott, ezen rovarnak kiirtására nézve elrendelte a csalogató vetések alkalmazását és ebből kifolyólag a minél későbbi vetések alkalmazását mondta ki kívánatosnak. Tekintve azonban, hogy Szabolcsvármegye területén nem a hesseni légy, hanem az általánosan „Csikoslábu" buza légynek nevezett rovar, még pedig épen a kései vetésekben okozta a legnagyobb károkat, a felső tiszavidéki gazd. e. választmánya felhívja a vármegye gazdaközöusógót, hogy az említett körülmény folytán a minél korábbi vetést vegve alkalmazásba. Lóverseny Kisvárdán. A kisvárda-vidéki gazdakör f. hó 9-én a hármasut melletti Liptay-Kostal-Reizman-féle földek területén lóversenyt rendezett. Az eredmény minden tekintetben sikeres volt, s remélhető, hogy a fényesen bevált kísérlet után a gazdakör rendszeresíteni fogja e versenyeket. Nagy ós előkelő közönség jelenlétében d. u. 3 órakor vette kezdetét a verseny, melynek eredménye a következő volt. I. Ürák dija. Sikverseny. 600 korona értékű tisz teletdíj az elsőnek, adják a kisvárdai és vidéki urak, tétek fele a másodiknak. Futhat mindé i gazdaköri tag tulajdonában levő lő, mely versenypályán még meg nem jelent; telivérek kizárva. Tivulság 2000 méter. Neveztek: Jármy Ödíjn 4 ó. s k. Zsófi (kék test, piros sapka ós ujj) lov. Jármy István. Jármy Imre 4 é. s. k. Rigó szín. ugyanaz, lov. Jármy János. Ugyanaz 4 é. p. h. Hectoliter szín. ugyanaz, lov. Újhelyi Sándor. Petrovay János 4 é. f. h. Huszár kék-fehér test, ujjak és sapka, lov. Salamou Géza. Lip.ay Bála 4 ó. p. k. Párta sziu. vörös-kék te3t, ujj ós sapna, lov. Szőgyóny Lajos. Harsányi Menyhért 6 é. p. k. egyenruha, kék sárga szalag, Babám lov. Fráter Zjltán. Elsőnek beérkezett Petrovay János á éves „Huszár" ja, lovagolta: Salamon Géza-, másodiknak: Lipcay Bála „Párta"-ja; harmadikuak: Harsányi Menyhért „Baba" p. kanczája. II. Ügető verseny egyes fogltok részére, dij 1000 korona az elsőnek, adja Salamon Tódor, tétek fele a másodiknak Indulhat minden ló négy kerekű kocsiba. Távolság 10 kilométer, a pálya négyszer körül. Neveztek: Salamon Tódor egy fogat. Pilisy István egy fogat. Liptay Béla egy fogat. Br. Sennyey István egy fogat. Ugyanaz egy fogat. Gróf Vay O.ivór egy fogat. Csak kót kocsi indult először egy-egy lóval és pedig Stlamou Tódoré és báró Senyey Istváné. Első biró Sennyey István. — Másodszor indultak: gróf Vay Oávór ós báró Sjnnyey István. Első: báró Sennyey. III. Asszonyságok dija. Vadászverseny. 300 korona értékű tiszteletdíj az elsőnek adják a kisvárdai ós vidéki hölgyek, tóték fele a másodiknak. Távolság 4000 móter. Lovagolandó a master mögött 50 lépésre. Urlovasok bármilyen lovon. Neveztek: Salamon Géza 7 é. p. h. Csuhaj, lov. tulajdonos. Jármy Imre 4 é. p h. Hec'oliter, lov. Újhelyi Sándor. Erős György 5 é. f. k. HJIIŐ, lov. Jármy Jinos. Liptay Béla 4 é. p. h. Nigykár, lov. Petrovay János. Ugyanaz id. p. m. Bitang, lov. tulajdonos. Indultak: Saiam )u Géza 7 ÓVJS p. h. .Csuhaj", Erős György 5 éves „Holló" lov.: Jirmy János, Liptay Béla 4 év. .Nagykár", lovagolja Petrovay Jinos, Mtster Liptay Béla 4 óv. „Bitaug"-ja, lovagolta a tulajdonos. Elsőnek beérkezett Petrovay János a „Nagykír" lovon, másodiknak Liptay Béla „Bitang"-ji, h innadikuak, Salamon Géza ,Csuhaj"-a. IV. Ügető verseny kettes fogatok rószára. Tiszteletdíj az elsőnek, adja Liptay Béla ur, tétek falé a másodiknak. Neveztek: Salamon Gizi egy fogat. Pilisy István egy fogat. Pilisy Géz» egy fogat. Liptay B;la egy fogat. Indultak: Pilisy István, Pilisy Géza, ós L ;ptay Béla. Távolság 15 kilóm, a pilya hatszor körül; urkocsisok által hajtva, Liptay BMa a 4-ik körnél uem folytatta a versenyt. Pilisy Gáza első, Pilisy István második volt. V. Mezei gazdák versenye. Dij 100 korona ós pidig 50 korona az elsőnek, 25 korona a misodikuak. 8 ló indult. Elsőnek beérkezett Dancs András mándoki földmíves lova. ÚJDONSÁGOK. Az ö. tűzoltó egylet jubileuna. Tűzoltó egyesületünk jövő szombati ós vasárnapi jubileumi és zászlószentelés! ünnepségeire nagyban fjly nak az előkészületek. A rendezőség s annak óleu a főparancsnok mindent elkövetnek, hogy a nagyszabású ünnepély minden részletében a legteljesebben sikerüljön. A szombaton este tartandó hangversenyre szóló belépti jegyek a legnagyobb részben elfogytak már; a még rendelkezésre álló jegyek iránt a közönség Sztárek Ferencz főparancsnokhoz fordulhat. A vasárnap esti bankettre eddig is már több mint százan jegyezték elő magukat s kéretnek mindazok, kik móg nem jegyezték elő magukat s a banketten résztvenni kívánnak, hogy legkésőbb szerdán dóiig a körözö;t iveken jegyezzenek elő. Egy teríték ára 3 frt, borral együtt, melyet a rendezőség kitüuő minőségben maga szerzett be. Lapunk legutóbbi számában említettük már, hogy József fóherczeg őfenségéhoz külön diszes meghívó kíséretében küldte el a rendezőség a zászlószeget. A fóherczeg főudvarmestere mjst, ó feusége nevóben a következő levéllel bizta meg Sztárek Ferenci főpiranci nokot, hogy a szeg beverésénól a fenséges urat helyettesítse : Nagyságos Tűzoltó Főparancsnok Úr! József fóherczeg ur Ő cs. és kir. Fenségének leg kegyesebb megbízása folytán van szerencsém Nagyságodat ezennel hivatalos tisztelettel értesíteni, hogy a Fenséges ür üdvözletét méltóztatik küldeni a nyiregy házi kitüuő Ö. Tűsoltó Egyletnek, ós akadályozva lévén a diszes ünnepélyen személyesen megjelenni, arra kegyeskedik kéretni Nagyságodat, miszerint az ezennel visszaküldött zászlószeget Ő Feasóge nevében beverni szíveskedjék. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Alcsuth, 1894. évi szeptember 13-án. Vécsey Sándor, főudvarmester. Zoltán JAno* I A gy ászlo b°g ó k' me Iyek a várJános. | megye székház4nj a városházán s a kaszinó épületén kitüzettek, Szabolcsvármegye egyik kitűnő fiának, ékes szavú volt alispánjának: Zoltán Jánosnak halálát jelentik. Szombaton a délutáni órákban jelenté a távíró a szomorú bírt s a váratlan gyászeset mély részvétet keltett városunkban s fájdalmas érzéseket fog ébreszteni mindenütt a vármegyében, melynek közéletében egész a legutóbbi időkig szülőmigyéje iránti szeretetének egész lelkesedésével, nagy közigazgatási ösmereteivel s gyújtó hatású szónoki tehetségével vezérlő médon vett részt. Zoltán János 1877. deczember havában választatott meg, Bónis Sámuel után, ki főispán lett, Szabolcsvármegye alispánjává. Ellenfele Okolicsányi Lajos volt. 1883ban Kállay János ellenében választatott meg nagy lelkesedéssel alispánná. 1889-ben a bogdányi választó kerület függetlenségi párti programmal Fráter Sándor ellenében orsz. képviselőjévé választá. Ekkor azonban már betegeskedni kezdett, ugy hogy — mandátuma lejárván — a képviselőségre tovább nem reflektált s visszavonult tápiószelei birtokára, de vármegyénk közdolgai iránt élénk érdeklődést tanúsított továbbra is, résztvéve a közgyűléseken, a közigazgatási bizottság ülésein, melynek tagsági állásáról azonban, épen betegsége miatt lemondani volt kénytelen. A nyáron mind inkább sulyosodó betegségében gyógyulást keresve, Abbáziába ment s ott érte utói e hó 14-dikén délben a halál. Temetésének helyéről és idejéről nincsenek még értesüléseink. Halálát vármegyénk egész közönségén kivül szerető hitvese s két kis gyermeke siratja. — A vármegye bizottmáuyi tagjaihoz Miklós Liszló királyi tanácsos, alispán a következő értesítést küldte: Hivatkozással az 1883. óvi XV. t.-cz. 10. § ára, értesítem a t. bizottmányi tag urakat, ho :y f. évi október hó 9-éu, esetleg következő napjain tartandó őszi rendes közgyűlésünk, melynek első tárgya a törvényhatóság 1895. évi költségvetése leend, — a betegápolási, tisztviselői s a jegyzői nyugdijidtézeti alap javára s jegyzői nyugdijiutézeti alap javára s a honfoglalás ezredéves évfordulójának megünneplése ós emlékezetessé tétele czéljából szükséges összegek fedezete végett, törvényhatósági pótadók megszavazása iránt is log tanácskozni és intézkedni. — Az iskolák túlzsúfoltsága. A vármegye közigazgatási bizottsága, csütör ökön tartott ülésén dr. Jósa András főorvos indítványára utasította a kir. tanfelügyelőt, hogy a vármegyebeli iskolák tantermeinek tórtogatáról pontos kimutatást készítsen abból a czólból, hogy a bizottságnak módjában legyen az iskolák esetleges túlzsúfoltsága felől tájékozási szerezni. — József fóherczeg a mi tűzoltóinkról. Az orsz. tűzoltó szövetség fővédnöke József főherczeg 1885. május 31-dikén keresztül utazván vasúton Nyíregyházán, szemlét tartott itt az önk. tűzoltók felett, s ez alkalomból megemlékezvén az itteni honvéd-huszár laktanyában néhány nappal előbb történt tűzesetről, a következő beszéddel felelt a főparancsnok üdvözlő beszédére, melyet most a tűzoltó egylet közeli jubileuma alkalmából érdekesnek tartunk föleleveníteni. „Önök mint ifjú egylet a közelmúltban a honvéd katonai laktanya leégése alkalmából oly bátorságot és ügyességet tanúsítottak, hogy a polgári erények gyakorlására polgártársaiknak jó példát adtak s a magyar tűzoltó nevet igazán megérdemelték s az ország első tűzoltói közzé méltán tartoznak. Én mint a magyar honvédség főhadparancsnoka és az országos tűzoltó szövetség védnöke, buzgóságukért és bátorságukért a legmelegebb elismerésemet és őszinte hálámat fejezem ki. Isten tartsa meg önöket!" — A cs. és kir. 10. huszárezred — mint értesülünk — október hó 3-án érkezik meg városunkba. — Árlejtések a vármegyén. A thuzsér—mándoki ut kiépítésének biztosítására e hó 6-ikán árlejtés volt a vármegyénél. A legkedvezőbb ajánlatot Schwarcz Sámuel kisvárdai vállalkozó tette 12 </a°/o engedéssel, 17,627 frt összeggel. Szept. 7 én pedig a kisvárda— anarcsi s a kisvárdai úgynevezett hármas uti átjáró építésére tartott árléjtésen 15,137 frttal, 10Vio°/o engedéssel Grósz Benő kisvárdai mérnök tette a legkedvezőbb ajánlatot. — A rakamaz—t.-dobi ut a legutóbbi árvíz alkalmával védgáttá alakíttatott át. Ez ut jókarban tartásának költségeire nézve a közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésén akként határozott, hogy — az a'ispán erre vonatkozó határozatának jóváhagyásával — annak viselésére a tiszai ármentesitó társulatot kötelezte. — A vármegyei árvaszék tevékenysége a mult hónapban a következő volt: julius hóról elintézetlenül átjött augusztus hóra 592 ügydarab, ehez érkezett aug. folyamán 1197, elintézendő volt tehát 1789, ebből elintéztetett 1131, maradt hátralék 658 ügydarab. A hátralék szaporodásának magyarázata az, hogy a mult hónapban egy árvaszéki ülnök szabadságon volt. — Az alsófoku ipariskolai felügyelő bizottság az ipariskolához kisegítő tanítóul Kubicska Istvánt egyhangúlag megválasztotta. — Iskolaszéki ülés. Nyíregyháza város községi iskolaszéke mult csütörtökön ülést tartott az immár megnyitott, de még akkor csak megnyitandó polgári leányiskola tárgyában. Minthogy az igazgatónő fizetése ellen beadott fellebbezés még nincs elintézve s a városi képviselet határozatát, t. i. az iskola felállítását és három osztály megnyitását végre óhajtotta hajtani, az iskolaszék óradíjas tanerők alkalmazását határozta el. E végből a főgimnázium tanári karából három tanerő hivatott meg, magyar nyelvi, történeti és természettudományi tárgyak tanítására; a rajz tanítást Stoffan Lajosra, a központi elemi iskola derék tanítójára bízták. Heves vita fejlődött ki a német nyelv tanításának kérdésénél. Végre abban állapodott meg az iskolaszék, hogy a német nyelvet mind a három osztályban heti 3—3 órában Werner Liszló a felső leányiskola eddigi igazgatója tanítsa. A franczia nyelv fakultatív tanítására Kunike Anna úrnő, a városunkban hét évig fennállt jónevü magánintézet volt tulajdonosa s igazgatónője választatott meg. Az ének tanításával folyó tanévre Zsák Endre bízatott meg. Végre az igen fontos női kézimunka tanítására Jéger Emma k. a. kitűnő oklevéllel biró tanítónőt választotta meg az iskolaszék. — A vármegyei közigazgatási bizottság csütörlökön tartott üióseu Kállay András főispán ur őméltósága bejelentő, hogy kisk. Línyay Pálmi grófnő végrehajtás által megtámadott vagyoni viszonyai iránt jelentéstételre fölhívta az árvaszéket s fel is olvastatta a jelentést, kérve a bizottságot, hogy azt vagy tudomásul vegye, vagy pedig, ha szü'cs-sgét látja, renleljen el ez ügyben vizsgálatot. A közigazgatási bizottság a jelentés fölolvasása s a tiszti főügyész vólemóuyónek me ffh a| Ia a. tása utáu — meggyőződvén az iráut, hogy a TÍ" ° e l
