Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-02 / 35. szám

(Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter. 7 l'239/VI./a. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A csász. kir. osztrák belügyminiszter urnák f. évi augusztus hó 21-én 21793. szám alatt kelt értesítése szerint Galicziának Borszczáv, Zileszczyki közigazgatási területein s a Horodenka közigazgatási kerületbe eső Obertyes járásbiróságikerületen kivül, a melyekben a cholera-fészkek jelenléte már előbb hivatalosan megállapittatott, ujabban Benzacz, Gzortkou, Hussyatin, Thumacz és Horodenka- közigazgatási kerületek és a Bukovinához tartozó Kotzman járásbirósági kerület is, cholera-fészkeknek nyilváníttattak. Erről azért értesítem a törvényhatóságot, miszerint gondoskodjék arról, hogy területéri a cholera ellen való védekezésre nézve a Drezdában kötött egyezmény IV. és V. czimeiben előirt intézkedései:- pontosan keresztül vitessenek mindazon árukra és uti podgyászokra nézve, a melyek Galicziának fen elősorolt kerületeiből vagy azokon át jönnek, valamint az onnan .érkező utasokat, a fertőzött területről való távozásuktól számított 5 napig megfigyelés alatt tartsa. Tájékozásr végett kívánatosnak tartom a törvényhatóságot figyelmeztetni arra, hogy a cholera-fészkeknek nyilvánított területeken a következő községek fekszenek: Borszczow kerületben: Bezczanka, Bilcze, Borszczow, Burdiakoweze, Chudyjowcze, Gygony, Debowka, Gleboczek, Gusztya, Gusztynek, Iwankovi, Jezicsanka, Jezierzany, Juryampol, Kapuszince, Korolávka, Kozaczyzna, Lanuocze, Losincz, Monasterik, Muszkasav, M iszkatowka, Olexincze, Pilatkowce, Pysztratince, Podfilipic, Skorta, Skovviatyu, Slobtiika, Muskatowiecka, Slobudka-Tuzyleska, Strralkowce, Szerszeniowce, Szuparka, Szyszkowce, Tarnozoka, Trójca, Turylec, Wtezbowka, Wiezaehniakowce, Wolkowee, Borszczivkiz, Wysuczka, Zilnas, Zbezyz, Zielincc, Zwiahel, Bibince, pod Dzvinogrodem, Bibince, Krzywcun, Bielopoce, Boryszkowce, Ciudykowen, Dziviniaczka, Dzivinógrád, Filipkorwe, Gerinakavvka, Horoszawa Iwanie-Prste, Krzywizene Dőlne, Krzywizena Törne, Kudryme, Litkowe, Michalkow, Michalkowka, Mielnica, Niwra, Nowosidka, Okojig, O.chowice, Paníowce, Spahon, Trubizign. Ugscie, Biskupse, Wolkowee, Dzwinogradzkie, Zelesie, Zewoke: a zalaszegki kerületben: Anidowka, Bezemiani, Berestek, Burahowka, Gipowe, Ghartanowe, Ghmidona, Gzerconográd, Drohiozonka, Hinkowize, Holowozynce, |Karolowka, Koszylowce, Latacz, Lisowce, Milowce, Nagarzani, Nyrkwo, Popowiz, Rozanawka, Sadki, Kobódka, Iloné, Swieszkowce, Szutromimze, Szypawe, Teklavka, Torskie, Tluste (varos) Tluszte (falu) Usizieczki, Worwolisnen, Bedry Kawe, Blyszczanka, Dobrowlaney, Duniszow, Dupliska, Dzwiniacz, Gródek, Holihrady, Iwanie, Kaspezowce, Kolsdróbka, Koscielniki, Kodakawke, Lesieniszki, Myszhaw, Nowosidka, Kostinkawa, Pieczarna, Sinkwi, Szezytawize, Ubrynkawt, Winientince, Zaleczyszki, Zalaszczyki Starne, Zawlince, Zezawa, a breczazi kerületben Bielowincze, Bolzelince, Bravay, Binzacz, Gwitowa, Dobropolc, Duliby, Dzwinogród, Jaalowice, Jazlowícska, Nowosiocka, Jeziarzaney, Kujdonow, Medvedonce, Nagárzaczka, Nozastuwce, Osowce, Petlikowce-Nove, Petlikowce-Stara, Pilawa, Podlesic, Podzameczek, Potnozce, Przedmiescia, Przcsoloka, Zuzawince. Zyznomierz, Baronow, Barysz, Berezavka, Bertniki, Bodrpwniki, Czehon, Dublienkó, Tolwirkó, Hrehozow, HutaNowa, Huta-Stara, Jarhorow, Kamarowka, Keroseya'in, Komarowka, Keroscyatin, Kobalowka, Krasiejow, Lietekie, Lazarowka, Huka, Miedrygorce, Monasterryska, Nyikolyis, Olesza, Puzniki, Sawaluski, Slobodta, Dolna, Slobodka, Gozna, Tresicánie, Useit, Zietona, Welcsniov, Wyczolki, Zadarav, a ezonkovi kerületben. A natonow, Bazat, Biala, Bialobovnica, Bialy, Potok, Byczkowee, Chamiakowka, Sagiesminka, Gze'-kavszczizma, Czorl, Kav, Gzortkaw, Stary, Daniodkowce, Dolina, Dzuryn, Jagielnice, Jagíelnica, Starra, Kalyonowzczyzna, Koleudziásy Kossowi Krzywoluka, Mathaoka, Nagozzunka, Panszowka, Polowce, Polowcze, Dolonie, Romaszowka, Rosakacz, Rvdaduby, Salowka, Szemacowce, Skoradynce, Slobodka Dzuzinska, Sosolawka, Strosowka, Swidowa, Smankovce, Smancowczyloi, Szulicanowka, Szwajkowce, Woryn, Wascowce, Wygnanca, Zablatowka, Zalesic, Zwiniacz; a hussyatin, kerületben: Bosyry, Czabatovka, Czarnokánce Male, Czarnokance Wielke, Gzarnokaniceku Wola, Horodnisa, Hrynkowce Husiatsyn, Kainbinszki, Kryvinkic, Liczkwce, 01„A. NYIRVLDEK TÁRCZÁJA," A pusztán. Megállok a C3endes, a s-Uét pusziiba

1 Uiy elfog, elbűvöl a uagy némasága I Csillagok nincsenek — inegreBzket a lelkem — Nem ragyog csak egy sem, — nem ragyog felettem — — Jaj! de árva lettem I . . . ügy vonz a nagy puszta mély csendje — selétje, Szinte beolvadok mély sötétségébe . . . Tán belőle szakadt ez a fijó lelkem, S azért, hogy ily kopár, sötét az életem . . . Hogy ily arva lettem 1 ! . . . Hová is forduljak, a mi vigaszta

!na — Köröttem mintha már minden ki vőn' halva . . . . . . A múltba tekintek s faj, hogy eltűnt . . . álom, — Jövő boldopsigom mindhiába várom — — Nagy az árvaságom 1 1 . . . Széttekintek félve — egy sugárt keresve . . . G»ak egy kicsi sugár be édesen esne 1 . . . . . . S messze, messze távol ... de nem fent az égen Szegényes pásztoriűz hlványan, szerényen . Kigyulad az éjben 1 . . . Szegényke pásztortú'. nedves sötét éjben! Hát hogyha te volnál uju 6 reményemi Téged elérnélek — nem ugy, — mint azokat, Melyek ott magasan vakitón ragyogtik Hidegen ragyogtak — De hamar lehulltak III , . . T. Szabó László. Tisza-parti séták. I. Selétes, csendes estéken olyan nagy vágyat érzek elkószálni a kauyargó Tisza partján, a rejtelmes füzes szeszélyes ösvényein, átengedve magara a pihenő természet mélységes csendjének, — titokteljes végtelenj Saek. N Y X t B V D É K." howszk, Ptvbuzna, Somoluskavce, Sídowce, Sinkiczczynce, Sucwodöl, Szydloawca Tlustenkie, Tribucsovce, Wasylkow, Wasylkowee, Zietona, Gelejow, Chorosthow, Hadinkavc'e, Holvilov, Macy, Hewtorov nki, Jablonow, Kaneszinka, Kosiobiszce, Kopyczynce, Kalovka, Krogulce, Majdan, Mezanice, Miszkow^e, Nabirg, NDW/, Nizbirg, Staéy, Ariskowce, Pezemilow, Postalowka, Rikow, Kat, Suchostar, Tudorav, Uvisla, Wiczzeszovce, Ziblnce, a tluiniszi kerületben, Antonowka, Bohorodiczyn, Bjrtniki, Bratiszow, Budint, Bukow.n, Delowa, Dilini, Tzuszka, Hoydtády, Heslon, Hryniowce, Jcziczzang, Kalince, Konstantiszowia, Kozolnoka, Kutyoka, Nadoroznt, Nizniow, Nowowka, Oknong, O.eszt, Oleszow, Osztryona, PaUchicze, Petrilow, Przybilow, Piezniki, Slotjo ik i, Tlumadka, Targovicza, Tanovicza, Polni, Tlumicz, B ibianka, Ctiatucaíovka, CUaruolszéka, Delha, Trabicz, Jurkowka, Klubowee, Krositowka, Kzintuly Nozse, Kryntesty, Stare, Lenizki, Szlavzeczkia, Maéikowca, Milawanci, Oiaje, Slobupvsikia, Olszinieza, Oitynia, Pedveczary, Pohomeci, Prrenicznika, Rosiniov, Slobodka, 0 lajowszka, Staghancé, Tismenica, Utioznilci, Winograad, Worone, Zikzewce, a horoionkói kerületben: Gbmielova, Gzernelicza, G«rnyatin, Dilkó, Dalesowe, Tlusekow, Hjzodenka, Hozodnica, Jasiknow, Polny, Kalanki, Kupanynce, Kirniow, Kanisowce, Mihailé, O.cao, Olchowicz, Olejova, Kozniowszka, Olejova, Krolnowszka, Potaczioka, Probabin, Raszkow, Repuzsive, Svafince, Síemtkawj, Soczylcze, Towgovicza, Topetuvce, T/szkavce, Wiesztbivee, Balahozowca, Chovmicz. Gzartovice, Dzurkow, Homzacov, Kazasgmov, Haozylak, Issakow, J ikobow.ta, Luka, Niczvviska, Obertin, Pidrow, PoJverbie, Rtkowice, Sunevonka, Sikiw^zin, Uniz Zabokonki, Zukow, Zywaczow, Kotzinin járásbirósági kerületben, Bukovinában, Bormimeth a Pzuth (Borthoaískodnoi Pzután,) Gliewestie, Gliviszocze, (Devodestie,) Davidisszy, Dubuncz, (Dubinazis) Haszglestie, (Hiszgiliwszei,) Ivankovvsz, (Ivankuwesz) Juzinec, Klywedin, Koczwian, (Koli ny,) (Kokman, Kiemon) Laszkowka, Luzaw, Milatinik, (Milatince) O

t'oszeng Orszimce, (Oszehiel, pejzeneblibi) Pieiikontz oder Zuppeng, (Piadekizke,) Rewa'cowjí, (Rewakewci) Stanwczan, (Stowczing,) SinhoWiizhovv, S:ipiuitz, (Szipemi,) Síészkowce, (Szeszkiwiczi,) Waiawa, Widolowía, Wyteliw.<a, Zdmen, (Zelewln.) Budapesten, M91. évi augusztus hó 25-én. A miniszter helyeit: Reiaig, államtitkár. Az utolsó órában. A végére jutott hónappal lej irt azoknak a szüuideje is, akik a tavalyi iskolai évvel közép- vagy szakiskoláik tanulmányait befejezték és életpilyájuk eliniletl kiképazfcetésínek nagy életútjára induló hajójuk már horgonyait szedi. Elérkezett az utolsó óra, hogy ki-ki jól megfontolja azt az élefc-ufcat, amelyen elinduló leszen, hogy mint a nemzet hasznos polgára, a társadalom derék tagja és hivatalának buzgó ügyvivője érvényesíthesse fáradságom tanulmányait s élvezhesse nehéz munkája gyümölcseit A legnehezebb kérdés életünkben az, hogy mely pályán érvényesítsük egyéniségünket, melyiktől kérjünk kenyeret, társadalmi állást, és nehéz különösen azokra, kiknek a létfenntartási küzdelemben a szellemi munka egyedüli talpkövük és tőkéjük. Ez elhatározásunkban kovácsoljuk sorsunkat s jaj annak, ki nem számol elhatározásában, s későn kénytelen belátni, hogy élete egy nagy tévedés. A modern élet hajójában hozzászoktunk sok vakmerő kőnnyemüséghez, felületességhez, s meggondolatlanul szálunk útra azzal a legnagyobb kincsünkkel is, mely egyedüli (exisztenciánk — életpályánkkal. Elmerülve édes merengésbe, szinte beleolvadni érzem magam abba a kimagyarázbatlan édei vaiamibí, a mit cseudc? nyári estnek szoktak nevezni, — de megérteni olyan kevesen tuduak. Hogy mi von, mi ragad mag val, min'egy látbatlan erő, mi lebilinc-iel, elbűvöl, magira sem tud>m, csak érzem édes sej eemtn'l, ti )gy vila ni -iinberfoletu, valami hatalmas vá^y, öszrön vezeti zaj aiaa lépteimet, a har matos füvön, mely odiköú szememet a Sí-mt-Jáuosbogárka szerelmesen reszkető fénye-* szárnyacikáihoz, maly a mélységes csendnek züzős akkordjiival, miut a szendergő uagy termesze huk lélekzHevei beszel a fogékony lélekhez, mely átölel a félhomály bűvös titkaival, megfog, elragad s érzem — érzem, hogy én is része, elenyésző p irányi része vagyok anmk a mindennek, a mit miudenségnek nevezünk. — Oá ti! simi parketten csúszkáló, hajlongó gyermekei a modern, a civilizált kornak, kik haszontalan bábként majmoltok szokást, divatot s fásult lélekkel mesterkélt élvekben kerestek szórakozást, — jertek, jertek vissza ide az auyaföld rég elhagyott, elfelejtett édes ölére s egy perez, mint csendes bámulatára, néma imádására szenteltek, üdítőbb, édesebb lesz fáradt lelketekre a zajos világ ezer lármájánál. üres ragyogásánál. Hajh, de mi elkésett hangok ezek!? A pásztorénekek boldog korszaka eltűnt. Tilán magam vagyok, ki még hallom a távol idők lágyan remegő pásztorsip jait, — vélem látni az erdők, berkek kíváncsi nimfáit, ki kikandikálva az árnyas lombok közül, s a bujkáló hold halovány fényén meg megcsillanó halak locsogásában vizi tündérkék pajkos kaczagását soká elhallgatom. — Hová tekintsek, hová fordulj ik? Minden beszél, minden integet. Fenn az ég sötétjén meg megszakadó felhők közül Uránia ezer szemével ragyog reám, körültem a lomb suttog az enyhés nyári szellővel lágyan, édesen s minden összefoly egy isteni, egy mennyei akAz ifjúság lerázva magáról az iskola porát, zsebében a maturussal, boldog életkedvében alig fontolja meg azt a nagy utat, melyre lábait ráteszi. Az itju kedélyt ebben az életkérdésben cserben hagyja csalfa szemüvege, ebben is, a tövisek mellett előbb látja meg a virágot, a fekete felnőkön előbb a szivárványt, rózsás lelkületével az élet regényes örvényeit, mint a létért való küzdelem nehézségeit s gyarló önerejét. Legtöbbször külső hiúságok phantomja után fut, sokszor családi tradiciók jelöltje s elitéltje, környezete téves ráhatásának áldozata, s meggondolatlanul, mint idegen téved az ismeretlen pályautra. Az életben véghetetlen sok ilyen tévedéssel találkozzunk, annyi elhibázott sorssal, az életpálya helytelen megválasztása miatt. S ezek nyomában az elégedetlenség, zúgolódás sötét kisérete jár. A 18—20 esztendős ifjút a könnyelmű pályaválasztásért alig terhelheti vád, mert nem birhat kellő élettapasztalattal, megfigyelő képességgel, s igy nem bírálhatja meg egyik vagy másik életpálya előnyeit és hátrányait s ami fő, egyéniségének erejét ós mirevalóságát. De sajnos, hogy a középiskolai nevelésben nem készittetik elő arra, hogy hajlamait megbirálhassa, hogy morális erővel rendelkezzék múltja eredményeiből konzekvenciák megvonására, szóval, hogy elhatározási képességében önállóságra vergődjék . Ezek hiányában mit kénytelen tenni ? Azt, hogy rábizza a dolgát a szerencséjére, hisz végre is a kenyeret megtalálja itt is, ott is. Aki pedig oktrajáltatik valamely pályára szülei vagy más befolyása által, az is a szerencse kerekére ül fel. Az apának törvényes és természeti joga gyermeke életpályájáról gondoskodni, de ez .az elhatározás nem lehet kizárólagos. Ez az elhatározás az életben rendszerint két szélsőségben kulminál. Az apa vagy határozott akarata által előszabott pályára vezeti gyermekét, vagy a balsiker sejtelmeitől rémitve, a felelősség terhétől megijedve nem mer belenyúlni gyermeke jövőjébe s annak tetszésére bizza a pályaválasztást. Mindenik szélsőség rossz útra vezethet, mert mind a kettőből szükséges valami: az apa higgadt, öntudatos tapasztalatai s felvilágosításai s az ifjú hajlamai és kedve. Az életpálya megválasztásában lényeges kellék a választandó életpálya előnyeinek és hátrányainak legalább általános ismerete. — A közhivataloskodás például, oly nyilt, hogy abba mindenki belepilanthat, de más életpályánál is a szülőknek és a tanároknak módjukban van, hogy a pályaválasztás nagy kérdése előtt álló ifjút azzal megismertessék. Az a kérdés, hogy mefelel-e képességeinknek, életiráuyunknak s a czélnak, melyet kecsegtetőeu állitunk magunk elé egy boldog jövő láthatárán, i S hogy megfelel-e ambiczióuknak ? Mert nem elég az életpályát teli kamarának tekinkordba, mely lehet a szivbe, lélekbe s megérintve az érzelmek legszentebb húgait, feltör, mintegy szüzimádat, mint örös „Hiszek egy!" Óh én nem csodálkozom a természetimádók myi< ticismusán! Nem csodálkozom az ősök pantheismusán, kik istent láttak a természet minden jelenetében, minden nyilatkozatában. A tenger hatalmas hullámii közt, a mennydörgő villámában, a csermely halk csobbanásábtu, a nap érlelő hevében, a tarka mező ezer virág közt s miodeuü

rt-mindantttt megalkotó ifjú fantáziájuk az istenségnek sok ezer alakjait! Igeu itt születik a fenséges, a nagyszerű fogalma. Itt születik a kö tészet s a vallás. Mintegy az anyaföld ősereje nyilatkozik meg ifjú lakóinak, gyermekeinek képzeletében. És csoda-e, hiszen testéből való test, porából való per vagyunk — napsugárral gyúrva. Ide vágyik vissza a megszáradt anyag, a természet édes ölére "És él bennünk is e vágy, sokrzír alszik hosszan, elfeledve, de fel-felóbred g a világ vásári zajából észrevétlenül ide vonza tévelygő lépteink. Rtnsceau e vágynak az apostola. És menjek-e tovább!? Képzeljetek el egy gyönyörű naplementet, vagy egy üdén hasadó rózsaszínű hajnalt s képzeljétek hozzá kelet színpompáját, balzsamos levegőjét, fensikjait, melyekről violaszín párá közó tikkadtan latszik aláhanyatlani a nyugvó nap rubintos korongja s a vándor néma elragadtatással, ihletve szemléli a naponta megujuló fenséges isteni színjátékot, mely megragadja a képzeletet, az érzelmeket, az észt s érthetően beszél a menny Uránjait igazgató végtelen erőről, felséges hatalomról — — és nem fogtok csodálkozni Renán fiutásiájának gyermek Jézusán! ! * * * A kitisztult égen mélyen lefordult a Glnczöl szekare. Hizatérbatek . . . Minthi kiimádkoz, t

am volna magamat, olyan kibékült, megnyugodt vagyok. Folytatiaa a mellékleten. "