Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-19 / 33. szám
IV. évfolyam. 33. szám. Nyíregyháza, 1894. augusztus 19, JSÍY f^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VAR BEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. fflg- Megjeleni k hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre forint. Fél évre 2 Negyed évre A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, - - - a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intózendők. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasá ózott petit »or egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Klnostárl bélyegdíj fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt téri közlemények dija soronkiut 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. Y. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 779. Kb. 1894. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1894. évi julius hóról. A közegészségügy állása a mult julius hónapban kedvezőtlenebb volt mint az előző junius hónapban és mint az előző év julius hónapjában. A nagyobb halálozási arány a gyomorbélhurut, veleszületett gyengeség és a roncsoló toroklobnak tudandó be, a mennyiben junius hónapban gyomorbélhurutban 80, veleszületett gyengeségben 85 és roncsoló toroklobban 18, mig julius hónapban gyomorbélhurutban 142, veleszületett gyengeségben 105 és roncsoló toroklobban 38 egyén halt el. 1893. julius hónapjában elhalt 1000 lakos közül 2. 9 a mi évi 3S. 8 4 pro mille halálozásnak felel meg. Ez év julius hónapjában pedig elhalt 1000 lakos közül 3., a mi évi 4I. 0 < pro mille halálozást jelez. Az előző junius hónapban a halálozás 1000 lakos közül 2. 8 volt. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye összes községeiből beérkeztek. Ezek szerint elhalt a vármegyében összesen 840 egyén és pedig: 418 fi és 422 nő, ezek közül 7 éven aluli fi 319, nő 313 az összes elhaltaknak 75.jV.-a, 7 éven felüli fi 99, nő 109, az összes elhaltaknak 24. g*/ 0-a. Gyógykezelésben nem részesült a 7 éven aluliak közül 116, tehát 18 3°/ 0. A 7 éven felüliek közül 50, tehát 24. 0 e/„. Átlagosan nem gyógykezeltetett 19.,% A halálozás az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozik: elhalt a 1894. 1000 1893. 1894. jAríslian juti. h>t>an lakos kőiül ju'iua hóban ju'iis b51 kisvárdai , 2-9, 2-5, 3.>, tiszai , 2.o, 2.„ 3-6, dadai alsó , 3.6, 2-a, 3-8, dadai felső , 3.J, 3-i, 4.3, bogdányi , 2.„ 2-i, 2.7, nyírbátori , 2-i, 3-6, 3-i, nagykállói , 2. 7, 2.„ 3.j, Nyíregyházán 2-„ 2-1, 3-ijai vanjraya lajuiuaiu lajaijuo ^c.s.ga^gv-ai,*-.. junius hónapban elhalt 23 községben 50 egyén azaz az összes 686 elhaltaknak 7. a»/o-a és pedig: vérhasban senki, hagymázban 2 községben 2, vörhenyben 1 községben 3, kanyaróban 4 községben 11, roncsoló toroklobban 13 községben 18, hökhurutban 8 községben 16. í893. év julius hónapjában elhalt 30 községben 63 egyén azaz az összes 619 elhaltaknak 9. 7°/ 0-a és pedig: vérhasban 5 községben 5, hagymázban 8 községben 10, vörhenyben 2 községben 2, kanyaróban 3 községben 3, roncsoló toroklobban 19 községben 41, hökhurutban 1 községben 2. 1894. év julius hónapjában pedig elhalt 36 községben 83 egyén azaz az összes 840 elhaltaknak 9.„*/„-a és pedig: Hagymázban: Nyíregyházán 2, Vasmegyeren és NyirLugoson 1 — 1. Összesen 3 községben 4. Vörhenyben : T.-Büd és Szabolcson 5—5, K.-Varsányban 4, Nagyfaluban és Szt.-Mihályon 1 — 1. Összesen 5 községben 16. Kanyaróban: T.-Eszláron 2, Csobaj, T.-Ladány, T.Lök községekben 1 — 1. Összesen 4 községben 5. Roncsoló toroklobban: Ramocsaházán 4, Döghe, Rakamaz, községekben 3—3, Gyulaháza, K.-Apáthi, T.-Eszlár, N.-Halász, Kemecse, Jákó, M.-Pócs, Balkány, T.-Lök, T.Dob községekben 2 -2, Tas, Bezdéd, Gyüre, Buly, Tímár, Ibrány, Kótaj községekben és Nyíregyházán 1 — 1. Összesen 21 községben 38. Hökhurutban: Vencsellőn, Ny.-Bátorban és Nyíregyházán 3—3, Kótaj és T.-Dob községekben 2—2, Nagyfalu, T.-Eszlár, Rakamaz, Berezel, Zalkod, K.-Léta, Magy közsegekben 1—1. összesen 12 községben 20. Nem ragályos betegségekben azok gyakoriságának sorrendjében a halálozás következőleg mutatkozott: gyomorbélhurut 142, veleszületett gyengeség 105, tüdőmellhártyalob 69, tüdő gümőkór 58, görcsök 45, gyermekaszály 30, aggkór 28, brightkór és másféle vízi betegség 27, véletlen esemény, agykérlob 17—17, malária 13, torokgyik, hörghurut 7—7, Erőszakos halál 6, gutaütés, szervi szívbaj 5 -5, toroklob 4, gyermekágyi láz, gyomorrák. napszúrás 3-3, elmebaj, evvér 2—2, szövetközi májlob, kiszorult sérv, öngyilkosság, hashártyalob, görvétykór, bujakór. marasmus, gerinczagysorvadás, eskór. tüdő ségben elhalt 133, az összes elhaltaknak 15. 8°/ 0, végre halva született 13 és igy az összes emberi életvesztesség 840. A 7 éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát ugy a főszolgabirák, valamint Nyíregyháza város polgármestere beküldöttek; ezek szerint mulasztás történt: a kisvárdai járásban 12 esetben, bírságolás 2 esetben, tiszai ,11, , 1 , dadai-alsó , 3 , , 1 , dadai-felső 6 , 4 bogdányi ,12, , 1 nyírbátori , 13 „ , 2 , nagykállói 2 „ 1 Nyíregyházán 8 6 Összesen: 67 esetben, bírságolás 18 esetben. Idegen ápolásba adott, hatósági felügyelet alatt álló gyermek volt összesen 185, kik közül 36 törvényes és 149 törvénytelen ágyból született. Ezek közül egészségesnek találtatott 17 i, T.-Lökön 1 és Nyíregyházán 3 beteg, Nyíregyházán 2 elhalt. Felügyelet alatt állott Nyíregyházán 47, N.-Kállóban 32, Ujfehértón 14, Ny.-Bátorban 10, Balkányban 8, Kemecsén 7. K.-Várdán 6, Rakamazon 5, Veresmart, Ramocsaháza, Gáva, Buly községekben 4 — 4, T.-Büd, Napkor községekben 3—3, K.-Apáthi, T.-Lök, T.-Ladány, T.-Polgár, Kótaj, K.-Semjén községekben 2—2, Gyulaháza, Ajak, Kanyár, Kékese. Döghe, F.-Litke, Gyüre, Gemzse, Eszeny, Mándok, Szt.-Mihály, T.-Dada, Oros, Rád, Demecser, Timár, Pilis, Levelek, Vaja, K.-Léta, Ny.Bakta, Mihály di községekben 1—1. A körorvosok tevékenységűket mindannyian beigazolták. Tápszerek és italok számos esetben kedvező eredménynyel vizsgáltattak. A nagykállói közkórházban junius hóról ápolás alatt maradt 67, julius hó folyamán felvétetett 102, ápoltatott összesen 169. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 67, javulva 19, gyógyulatlanul 5, meghalt 3, összes fogyaték 94. A hó végével ápolás alatt maradt 75. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2187. A kisvárdai közkórházban juniu« hóról ápolás alatt maradt 33, julius hó folyamán felvétetett 53, ápoltatott összesen 91. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 35, javulva 3, gyógyulatlanul 11, meghalt 7, összes fogyaték 56. A hó végével ápolás alatt maradt 35. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 1070. Törvényszéki bonczolat tudtommal előfordult: Nyíregyházán 1 agyonvert és vizbefult, Balkányban 1 elgázolt, Bökönyben 2 meggyilkolt gyermek, Ny.-Adonyban 1 leforrázott gyermek, Ny.-Acsádon 1 hirtelen elhalt, N.-Kállóban 1 összezúzott és K.-Várdán 1 agyonütött és 1 megégett egyén hulláján. Rendőri hulla szemle következő okok miatt eszközöltetett: Nyíregyházán öngyilkosság és gutaütés, KállóSemjénben vizbefulás és torokrák, Gelsén megégés és napszúrás, Mártonfalván alcoholmérgezés, Ófehértón hirtelen halál, K.-Létán elgázolás, F.-Litkén kutbafulás, N.Varsányban vizbefulás miatt. Látlelet kiállíttatott 13 súlyos és 23 könnyű testi sértésről. Végül az állategészségügy kedvezőnek mondható. Nyíregyháza, 1894. augusztus 8. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 9440. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kisvárdai közkórháznál a fokozódó betegforgalom folytán szükségessé vált pótépitkezésekre vonatkozó árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon való közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1894. augusztus 9. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Arlcjtési hirdetmény. A kisvárdai közkórháznál szükségessé vált az illetékes kórházi választmány 15 04. számú intézkedésével elrendelt s a kir. államépitészeti hivatal részéről bemutatott költségelőirányzat szerint 6920 frt 49 krnyi értéket képviselő pótépitkezési munkálatoknak zárt verseny ajánlat utján leendő biztosítása czéljából Nyíregyház .n az 1891. év augusztus hó 2 .'-ik napján reggeli 9 órakor a vármegyeháza kistermében árlejtés fog tartatni, vállalkozni óhajtók felhivatnak, miszerint az építkezés foganatosítására vonatkozó 50 krajezáros bélyeggel s az előirányzati összeg 5 százalékának m;gfelelő bánatpénz',el látott zárt ajánlataikat a vármegye alispánjához czimzetten, a közigazgatási iktató hivatalba ugyaniz nip reggeli V a9 órájáig annyival is inkább beadják, mert a később beérkezendő ajánlatok: figyelembe nem vétetnek. Az összes műiratok, feltételek, tervek, részletes költségelőirányzatok, az ügy előadój t a vármegyei Ill-ik aljegyző hivatalos helyiségében hivatalos órák alatt megtekinthetők, miért pályázóktól mír előre feltételeztetik, hogy a tervet, költségvetést ugy a részletes, mint az általános feltételeket ösmerik. Nyíregyháza, 189 4. augusztus 9. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. tí " Szabolcsvármegye alispánjától. 1894. A járási főszolgabirákuak Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei központi hivatalok részére az 1895-ik évben szükséges tűzifa beszerzésére vonatkozó árlejtési hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1894. augusztus 14. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye központi hivatalai részére az 1895. évben szükséges mintegy 250 köbméter tűzifa beszerzése czéljából Nyíregyházán az 189 4. év augusztus hó 27-én délelőtt 10 órakora vármegyeház kistermében zárt versenyajánlati tárgyalás fog tartatni, melyre vállalkozók oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy zárt ajánlataikat 100 frt bánompénzel ellátva és 50 kros bélyegjegygyei felszerelve az árlejtés napjának reggeli 9 órájáig az alispáni hivatalhoz beadják, s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtés feltételei következők: 1. Vállalkozó köteles Szabolcsvármegye központi hivatalai 1895. évi tűzifa szükségletének az alispán vagy helyettese által megrendelendő mennyiségben való beszállítására. 2. A tüzelésre szánt anyagnak száraz, legalább egy év előtt levágott 8 cm. közép átmérőjű hasított gyertyán, bükk, vagy fürészelt varga testfának kell lennie, úgynevezett galy, vagy vén redves fa, továbbá vizén szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3. Köteles vállalkozó a fa szükségletet 50 méterenként amidőn ennek behozatalára felszóllittatik, a felszólítástól számított 48 óra alatt a vármegyeháza udvarára saját költségén beszállítani, ott ugyancsak saját költségén kereszt rakás nélkül 1 méter magasságban és 1 méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. Ha a felvállalt famennyiségnek a vármegyeháza udvarára való beszállítása nem szükségeltetnék, köteles vállalkozó az összes famennyiséget saját költségén a vármegyei faraktár helyiségébe beszállítani s az elrendelt módon kirakatni. 4. Minden beszállított s a gazdasági bizottság által átvett fáért az árlejtési eredményhez képest a kijárandó összeg a vármegye pénztárából fog kifizettetni a vállalkozó bélyeges nyugtájára. 5. A vállalkozó által a zárt ajánlathoz 100 azaz egyszáz forintot készpénzben, avagy óvadék képes értékpapírokban leteendő, mely biztosíték a vállalat teljes befejezése után fog vállalkozónak kiutaltatni, ha pedig kötelezettségének részben, vagy egészben eleget nem tenne, a letett óvadékot elveszti s a villalat az ő kárára és költségére szabad egyezkedés utján is teljesíttetni fog, s a felmerülhető árkülömbözetet fizetni tartozik. 6. A szerződés, nyugták és mindennemű kincstári illeték költsége a vállalkozót terheli. 7. Ezefi vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Nyíregyházán, 1894. augusztus 14. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. vize'nyő, tályog, buber, szélhüdcs 1 —1. ösmeretlen betegflW Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. ^ 1894 K Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabirákuak és a községek elöljáróinak. A nyíregyháza—balsai törvényhatósági ut kijavítása iránt kibocsátott árlejtési hirdetményt közhírré tétel végett közlöm Nyíregyháza, 1894. augusztus 13. Miklós László, kir. tanácsos, alispán.