Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

IVYltRVDÉ K." Az igazgatói jelentés a keresk. akadémia, a vele kapcsolatos alsófoku keresk. iskola és az esti szaktanfolyam nevezetes mozzanatairól szól. A keresk. akadémia 3 évfolyamára 198 tanuló iratkozott be, a minek következtében ujabb párhuzamos osztályokat kellett berendezni ugy, hogy 5 osztálya volt a három évfo yamnak. Különösen kiemelendő, hogy a tanári kar és fenntartó társulat áld>zitkószsége folytán a felső évfolyam 54 tanulóji részére párhuzamos osztályt nyitottak. Az alsófoku, vagyis tauoncziskolá ban 148 tanuló jelentkezett. Sijno3 tapisztalat, hogy a tanonczok előképzettsége évről évre csökken és ezen bajon még a felállított előkészítő osztály sem segíthet A kellő eredményt gátolja egyrészről a főnökök közönye, másrészről az ipartörveny azon rendelkezése, hogy a tanonczok fölszabadításához nem kívántatik a tanonc!izkola sikeres elvégzése. Az esti tanfolyamra 32 feluőtt egyén, — közöttük 2 nő, — jelentkezett ós kellő buzgalommal, kitartással igyekeztek a szorosabban vett szakismereteket elsajátítani. A keresk. akadémia tehát nem kevesebb, mint 381 egyén kiképzéséről gondoskodott. Megérdemli tehát azon támogatást, mely ugy a kormány, mint a város és kamara részéről részesitik. Örvendetes jelenség, hogy a magas kormány mintegy elismerésül az évi subvencziót 3500 frtról 6000 re emelte, ezeukivül 20,000 fit építési segely törlesztésére 1000 frtot engedélyez. A fenntartó kereskedő társulat ez évben is több szegény, de tehetséges, szorgalmas tanulót támogatott, 8 nak teljes tandíjmentességet, 15 nek féltaudijmeutességet engedélyezett. A tantervben előirt tantárgyakon kivül tanítják a gyorsírást és az idegen nyelvek könnyebb és sikeresebb elsajátítása érdekében a német és franczia nyelvekből társalgási órák rendszeresittettek, melyek tisztán gyakorlati uton (beszélgetés, fogalmazás stb.) a tanulók nye vismereteit bővítik. Jelentkezés esetében az olasz és angol nyelvek taníttatnak. A könyvtárak és szertárak az iskola fejlettségét mutatják, ezek a lefolyt évben is szépen szaporodtak, noha a nagyobb beszerzések, — az építkezés altal más irányban nagyon is igénybe vétettek, — függőben maradtak. Romélhető, hogy a nagyobb állami segély a felszerelések és szertárak szükséges kiegészítését lehetővé teszi. Az ifjúsági ^egyesületek közUl az Öaképző kör magyar és idegen nyelvi szakosztálya, a dal- és zeneegyesület, a segélyző egyesület az ifjúság munkakedvéről tesznek tanúságot. Kiváló figyelmet érdemel a segélyző egyesület, mely tankönyv-gyűjteményéből mintegy 300 darabot osztott szét szegény tanulók között, azonkívül a gyüjtesek, adományozások és tagsági dijakból begyült évi bevételeiből 370 frtot fordított szegény tanulók segélyzésére. A derék egyesület alaptőkéje a 3000 f jrintot már meghaladja. A jövő évre nézve a tandijat a kereskedelmi tár sulat 100 frtra emelte, de szegény, szorgalmas tanu'ók tandijelengedésben részesülnek, az ez iránti kérvények a beiratáskor az igazgatóságnál nyújtandók be. A beiratasok a tauszerkiállitás miatt szep'ember 3—7-ig tartatnak, a jivitó vizsgálatok 3 ikán és 4-ikén. Az értesítőt a dr. Bayer Ferencz igazgató tulajdonát képező internátus iliusztrácziókkal ellátott ism.'rtetóse zárja be, mely a szülőknek az internátus czéljáról és eszközeiről kellő felvilágosítást ad, A', internátus, mely az igazgató személyes vezetése és felügyele alatt áll, ajánlható azon vidéki szü'őknek, kik gyermekeiket jó és megbízható felügyelet alá aktrják helyezni. Az internátusban a közvetlen felügyeletet próbaóves taná rok, mint nevelők gyakorolják. Csarnok. A riporter. — Angolból. — Londonban vagyunk. Finette kisasszony szállásán a Rerent szállóban, a fényes Riccadilly városrészben. Az ünnepelt franczia tánczosuő elegáns pongyolábin a kereveten heverészve kényelmesen szívta szivarkájlt, midőn komornája egy hirlaptudísitót jelentett be. — Csak bocsássa be s menjen dolgára, — mondotta Fiuette rosszkedvűen. — Remélem, nem zavarom a kisasszouvt, moudi a belépő riporter. Éa a „Tne Echaes of the Ú.iiverse" képviselője vagyok s kíváncsiak vagyunk hillani, hogy tetszik önnek Lmdon s mit tart az Angol sziuházi közönségről. Mi illustrálva, . . . — Én már korábban is voltam Londonban — mondá Finette — de akkor Nagy Iste.i, hiszeu ez Hircomt Rikárd! — Öa ösmeri az én Emília, nagy ég! kiáltott fel a riporter szemeit nagyra meresztve. — Ugy, IIircomt kapitány! tehát ismét találkozunk. Ugyan mennyi ideje is . . .? — Legalább is tizennégy—tizenöt eszteudej *, inondá a riporter — fejét lehorgasztva. A világ valóbau nagyon kicsiny! — Mégis van elég hely rajta, amint látji, hogy emelkedjék avagy sülyedjen rajta az ember, amint bizonyára ön is tapasztalta. — Ne gúnyolódjék, mondl a riporter. I

3'en, a sors mostoha, kegyetlenül mostoha volt irányomban, — vederből cseberbe juttatott. No de se baj! Irodalmi ember vagyok; európai kitüuőségek interview jlása a foglalkozásom; tollam után élek. — Es most eljött, ugy e, meginterview dni a kis Smith Mi Ilit, akit egykor egy vendéglőstől édesgetett magához, akinek házasságot igért s a ki elég együgyü volt hitelt adui az ön szavainak. Akkor öu virágjábau volt, Harcomt, katonatiszt a X ezredben, — és szó sem volt róla, hogy beváltsa adott szavát egy ilyeu leánynak, mint éu, ugy-e bár? — Nem lesz jó belőle, Muli, ha felbolygatjuk most ezeket a régi dolgokat, mondá a riporter lehangoltan. — Szégyent hoztam volna önre, ha nőül vesz, csakhogy én olyan ostoba voltam akkor, hogy nem tud'am ezt belátói De öa nagyon jól belátta ós megőrizte becsületét. Egy „tizest" küldött nekem cziinzetlen borítékban s jó szerencsét „Isten hozzád" ot mondott nekem benne, folytatta kegyetlen guuvuyal a tánczosuő. — Tőnkre jutottam, nem tudtam migimon segíteni, nyögte fájdalmasan a riporter. — Nem haragszom a „tízes* miatt! mondá Fiuette. Mosolygott rám a szerereucse. És mi ön? Nincs többé a katonaságnál, u^y látom. Miért nincs? — Kiléptem a szolgálatból, okom volt rá, felelte a faggatott lehangoltan. — Olvastam egy lapbtn, ne n valami kellemes okok voltak azok, csipkedett tovább a művésznő. — Öa szép curriéret csinált, én alá hanyatlottam, dörmögé a riporter, uem értem tehát, miért olyau elkeseredett. Beadtam lemondásomat, miut mások is tenni szokták. — Persze, mondotta rá Finette Oa ugyanakkor jegyben is járt Harcomt, ugy hiszem. Nem lett semmi a házasságból! — N e em, hebegte a riporter, kopottas kalapjít kezében forgatva, — nem lett belőle semmi sem. — Öu elhagyta a sereget, a lány elhagyta önt, mondá Finette Az ilyen dolgok azoobiu a legderekabb emberrel is megtörténnek, mint ön mondji. Éi mit. csinált azután ? Éppen nem olyau közlékeny öu löbbé, mict azelőtt szokott lenni. — Egyideig a kontinensen voltam. Volt .. . mondá a vallatott. — Volt bőséges oka reá, egészítette ki a kajín leány. Értem. De miért nem irja meg az életrajzát, most hogy „irodalmi ferfiu", meg vau hozzá a kellő jár tassága. Egykor, amint tudom, egy fi it ti lány szerelmét birta öu, igaz, hogy az a leáuy, csak virágot árult a vendéglőkben, de igazán szerette önt. Mikor aztáu az „okok" elfújták a viszonyt, öu Lmdon nyugati végén klubot nyitott, ahol nagy összegekre játszottak. — Nincs okom tagadni, adta meg magát a riporter; tulajdouosa voltam az „0 ítave" nak egy éven át, De lemond am róla, öokéut mondottam le. Valószínűleg ön ezt is tudja — miut sok mis egyebet is tu lui látszik. — Igen, olva-stam róla va amit, viszouzá a láuy. Valami botráDy volt az „Ol{tave"-b in, ujy e? Valaki zajt ütött, hamis játékot emlegetett s szó volt róla, hogy vád alá helyezték a lulajdonost és a klub két tagját. — Milicziózus, infámis rágalom volt az egész és én mint gentelmau jobbnak tartottam a meghátrálást, mint kitenni magamat a pörnek. — Persze, mondá F.nette felkaczagva; hiszen ön mindig nagy volt a hátrálásbm, És most a „Tne Ech les of the U liverse" riportere öa. Jól fizetik? — Nem uagyon. Az igazat megvallva, jövedelmem nagyon szeréuy. Különbeu minden csak viszonylagos. — A régi jó időkben bizonyosan többet költött annál szivarra is, ós mégis azt moudják, legjibb az egyenes ut. Ciakhogy ön előbb kitaposta a másikat, mielőtt erre lepett volna. — Talán az a szégyen, hogy megtartsa nekem adott esküjit. utóvégre is jövedelmezőbb lett volna, — folytatta Finette szemrehányásait. — Nyomorult, lefelé guruló élet volt, kiáltott fel a riporter mély elkeseredéssel, — elejétől végig. De az égre kérem Milli, ne izgassou; viunak pillanatok, mikor el tuduám metszeni a nyakamat! — Nem gyújt rá? — kórdé Fiuette közönböieu. — Köszönöm, mondá a npmer, mi még uem is szivaroztam. — Annyira el volt foglalva? — Nem vo't mit! hiugzott az őszinte válasz. — Szegény ördög, hit anuyira jutott! kiáltott fel a tánezosnő, oda nyújtván veudégéuek a szivardobozt. — Kérem, Mdli, szólalt meg aztán a riporter, miután nagy kéjjel szivta az illatos szivart, — mondjon el nekem egyet-mást életéből. Hi be tudok tölteni egy kolumnát az ön interviewjlásával, egy sovereign üti a zsebemet. Mígirhitoin, hogy nem franczia öa? — Oh igen is, megírhatja, mondá Milli. írja, hogy amerikai — vagy bármi más vagyok, csak ne angol. Mindjárt nem karolnának fel oly melegeu, ha tudják, hogy angol vagyok. — És a fizetése; mit irjak arról? — kérdé a riporter. — Három hónapra szóló szerződést irtam alá hetenkint hatvan fonttal ós azután B;rlinbe és Párisba megyek nyolczvauual, felelte a művésznő. — Irgalmas Isten! — kiáltott fel a riporter. És ha én nem . . . . . . Talán még ma is virágot árulnék a vendéglőkben! vágott közbe Finette. Igen Hircomt Rikárd; ön egy fóuyereményt adott nekem tudtán kivül; kitaszított a szerencse és a gyalázat ösvényére. De miudez nagyon régen történt; és én uagyon messze estem ma már attól a jó kis leánytól, a ki hitt önben és hűséges felesége lett volna önnek, hogy egy kissé hálás is vagyok mindezért ön iránt, egyiküukaek sincs tekiutélyünk, de a férfi iknak tőkére van szükségük a tisztességtelen élethez, a uőkuek uem. Öa sülyedt, ón emelkedtem. És ha szemrehányásra volna szükség azért, amit ön tett, nem lehetne semmi sem élesebb, íniut az, hi hallja tőlem, hogy én hálás vagyok öu iráut. Annyit j;leut ez, hogy mindazt, a mi voltam, megölte ön bennem, hogy önnek köszönöm világismeretemet, mely lehántott rólam minden gyöngédséget, szégyent és lelkiismeretet. Eit azonban ne vegye be az interviewba. — De várjon megmutatom öunek a jelmezeimet, mondá Finette a szo úszód szobába surranva. — El is feledtem — mondá pillanat inulva visszatérve, hogy jelmezeim a szinházbau vannak! De ime itt van egy pár jó szivar ós egy jó ebédre való, tette hozzá, valamit csúsztatva látogatója zsebébe. — Az Isten áldja meg Milli, mondá a riporter átkarolva egykori kedvesét. — Pozt! Meg ne csókoljon! kiáltott fel Finette. Isten önuel. Egy kis viszonszolgálat az egész, egyéb semmi! KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak igazgatóságitól. 86315/94. sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak egyes vonalai részére 1895. évi január hó 1-tól számitandó egy, — illetőleg három évre szükséges 1/72. tételű vízhatlan mész és I'73. tételű portiandi ragacs-mész szállítására ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. Egy évben szükséges mintegy 11500 q vízhatlan mész és mintegy 3400 q portiandi ragacs-mész. Ezen adatok csak tájékozásul szolgálnak, szállító tehát köteles az általános anyag-szállitási feltétek 13. §. b) pontja értelmében, az ezen anyagokból felmerülő tényleges szükségletet szállítani, mely szükséglet korlátlanul több vagy kevesebb lehet, mint ezúttal ki van irva. A szállításra nézve mérvadók és kötelezők a magy. kir. államvasutaknál 129381/91. szám alatt érvényben levő általános anyagszállítási feltételek, valamint a bemutatandó és elfogadott minták minőségét előtüntető próba-eredmények. A m. kir. államvasutak igazgatóságának anyag- és leltár beszerzési szakosztályánál és valamennyi üzletvezetőségénél, a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők, vagy darabonként 25 kr. lefizetése mellett az igazgatóság nyomtatvány tárából meg is szerezhetők. Az ajánlt anyagokból 10—10 kl. jól csomagolt lepecsételt és ajánlat'evő czég jelzésével ellátott minta bemutatandó. Az ivenkint 50 kros bélyeggel ellátott, lepecsételt ajánlatok legkésőbb 1894. évi augusztus 31-iki déli 12 óráig az emiitett anyag- és leltár beszerzési szakosztályban átadandók, vagy posta utján oda küldendők. Az ajánlatok külczimén világosan rávezetendő: „Ajánlat 86315/94. számhoz". Az ajánlott anyagok értékének 5%,-a bánatpénzképen készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban, legkésőbb 1894. évi augusztus hó 30-iki déli 12 óráig a m. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. A letéti jegy nem csatolandó az ajánlathoz. A vízhatlan mész és portiandi ragacs-mész szállítására vonatkozó egyéb részletes módozatok ezen igazgatóság anyag- és leltár beszerzési szakosztályánál, valamennyi üzletvezetőségénél, valamint valamennyi hazai és kereskedelmi iparkamaránál megtudhatók. Feltételeztetik tehát minden ajánlattevőről, hogy ezen részletes módozatokat jól ismeri és kötelezőknek elfogyja. Budapest, 1894. évi julius hóban. Az igazgatóság. 102543. szám. Osztrák-magyar vorarlbergi és lindaui áruforgalom. (Díjszabások érvényességének meghosszabbítása.) Hivatkozással a Vasúti ős Közlekedési Közlöny f. é. 74. számában ad 77982. szám alatt megjelent hirdetményre, köztudomásra hozzuk, hogy a fenti áruforgalomban 1891. évi junius hó 1-től érvényes kivételes gabona díjszabások uem julius hő 31-vel, hanem csak f. évi agusztus 31-vel helyeztetnek hatályon kivül. Az ezeket pót'ó uj díjszabások f. é. szeptember l-jén lépnek hatáiyba. 99549. szám. Nyugot-német-osztrák-magyar vasúti kötelék. Folyó évi augusztus hó 1 ével a fent nevezett kötelék 3. és 4. füzetéhez a 4. illetve a 2. pótlók lép életbe. Ezen pótlókok: gabona ós korpa díjtételek hatályon kivül helyezését, helyesbítéseket, Ö Bnda-filatori—gát es Budapest—déli vasút állomások felvételét, Vágujhely állomás részére gabona díjtételeket és kukoricza díjtételek megváltoztatását tartalmazzák. Ezen pótlékok a részes vasúti igazgatóságoknál megszerezhetők. 100459. szám. A magy. kir. államvasutak igazgatóságának értesítése szeriut, a budapest—marcheggi vonalon Verócze és Nagy-Maros állomások között fekvő „Visegrád átkelés" magálló hely neve, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága rendeletéből „Cíagymaros-Visegrád" ra változtattatott. 103365. sz Délnémet-osztrák-magyar vasúti köielék. Az 1894. évi január hó 1-töl érvényes II. rész B. füzet (általános füzet) helyesbítése. A fent jelzett díjszabási füzetnek 2 ik oldalán foglalt b) pont szövege, következő helyesbítést nyert: „III. rész 2. füzet, érvényes 1894. augusztus hó 1-től" (uvóteles díjszabás gabona, stb., korpa, olajpogácsa-liszt és üres zsákok szállítására nézve). 99500/894. A magy. kir. államvasutak igazgatóságának értesítése szerint a budapeat—mircheggi vonalon fekvő Esztergom-Nána állomás neve, kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ó nagyméltósága rendeletéből „Párkány-Náua"-ra változtattatott. 106847. sz. (Uj személy-és podgyástdijszabis életbeléptetése a zsebely—csakóvári h. é. vasúton.) A magy. királyi államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint f. é. augusztus hó 1 jével a zsebely— csakóvári h. é. vasúton uj személy - és poigyász díjszabás lép életbe, melyben az 1. osztályra szóló menetdíj ik is beufoglaltatnak. E;zen díjszabás a magy. kir. államvasutak menetdíjszabás elárusitási osztályában (Csengery-utcza 33) 5 krórt kapható. 103449. sz. A belgrád-orsovai hajójáratok újból való megkezdése. A magyar kir. államvasutak hajózási vállalata a dunai zuhatagokou beállott kedvezőbb vízállás következtében a f. évi julius hó 28 án megszüntetett belgi ád— orsovai hajój iratokat f. évi julius hó 30 án ismét megkezdi. Első menet Belgrádból O.-sovára julius hó 30 án, Orsováról Biziásra pedig ugyancsak julius hó 30 án. Ezen járatokra nézve a f. ó. julius hó 4-étől érvényes menetrend hirdetmény III. táblázata mérvadó.