Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

IN Y I 11 V I 1> K." Közöljük ezek után az érdekes ós jól kidolgozott jelentéiből a következőket: Napkor község lakosságát túlnyomó részben képező rom. és gör. kath. vallású lakosok 1871. év szeptember hó 17 en egymás között kötött, az illető felekezeti megbízottak által elfogadott, ugy az illetékes egyházmegyei hatóságok, mint a vall. és kózokt. m. k. minisztérium által jóváhagyott iskolaik egyesítését tárgyaló szerző desbeu, melynek czélja az volt, hogy községünk uópoktatás ügyét a kor színvonalára emelje, azt folytonosau fejlessze, elfogadta azt., hogy a községben azon idő szakbau és a jövőben is működő róm. és gör. kath. kántortanítók mellett egy egy segédtanító állomást szervez s a két segédtanító fizetését a község által e czélra átengedett alap, más a uapkori népnevelés emelésére tett alapitváuyuk kamataiból, végül a hitközségek tagjaira kivetett 5% iskola adóból fedezi, az iskolákat egy a rk. ós gk. hitközsegek által feles számban választott közös kath. iskolaszék felügyelete alá helyezi, mely alapon a uapkori issolák 20 évig vagyis 1891 szép tember 7 ig állottak, de ez időben beállott már eluem odázható szüksége anuak, hogy az eddigi két oszta Un vegyes népiskola melle egy harmadik is állítassak és hogy egy uj tanítói állomás szerveztessék, mivel a tan kötelesei nagy szamát a két tanterem uein volt képes belogadui, üe előállott a megváltoztatás szüksége azon okból is, hogy a segédtanítók, kik általában évenkint változtak, igy a., iskolai évnek bizonyos szakát a tanú Ok megismerésére, képességük kipuhatolására voltak kóuyteleuek elpazarolni, azon eredményt, melyec az iskolaszék és a szülők az iskolai tanitásbau tőlük jogosan megvártak, alig voltak képesek felmutatni, 1891. szép tember 7-ón tartott iskolaszéki gyűlésben az iskolaszék elhatározta, hogy a segédtanítók alkalmizását megállapító régi rendszerrel szakit, a rendes tanítókat, kik a Kántorságot is ellátják alkalmazza az iskolák vezetésére s minden erejét felhasználja arra, hogy a község központjában egy harmadik iskolát állithasson fel ós ebben egy ónálló tanítói állomist szervezhessen, mi hosszabb, több mint kót évi fáradozás után sikerült. 1893. október 1-én az elnök ismét egy örvendetes jelentessei lepte meg az iskolaszék egybegyűlt tagjait. Tudomásul hozta ugyanis, hogy a községi elölj Íróság a jövő évi közsógi költség előirányzatába felvette az iskolák fentartására szolgáló összes kiadásokat, de átvette az iskolaszék összes jövedelmeit is. Az elöljáróságnak ezeu intézkedése, melynek egyedüli czélja, az iskolát a községgel az eddiginői is szorosabb összeköttetésbe hozni, hogy az iskolaszéket felmentse az anyagi gondokból, igy erejót csakis az iskolaügy emelésére fordíthatja. A község tekintetes képviselő testülete, a vármegyei fő hatóság is helyben hagyta az elöljáróság ezen intézkedését. Eunek következtében megszűnik az eddigi 5°/

0 iskolaadó, illetőleg beleolvad a községi pótadóba. A község az összes kiadásokat iskola feutartás cziméu utalja az iskola eddigi jellegének jövőbeu sérthetetlen megtartásával a közös kath. felekezeti iskolaszék pénz tárának. Igy azon óhajtva vart idő, mely 1871-ben az iskolák egyesítését eszközlők szemei elótt lebegett, melyén az iskolaszék egy negyed századon fáradozott, hogy községünk miuden egyes lakosa, valláskülőinb ség UÓIKÜI adoaráuybau járul az iskolák fentartásához. Ezen előterjesztést az iskolaszók örömmel hallgatta meg, kivonaton köszönetének megküldesét határozta el. Melyeu tisztelt iskolaszék! Az iskolaszék három óvi vaziatos működésére azt hiszem jól esik visszapillantani azoknak, kik e nagy muukáuak részesei voltak. Szerény eszkózökkol kezdett az iskolaszék három évvel ezelőtt a munkához, sokszor voltam tanúja aggodalmaik nak, nem merték remélni, hogy a kitűzött czél ily rövid időn valósul, s hogy ily szép ereduaénynyel lesz bevégezve. Asonban a kitartó „munka meghozta gyümölciót, ím rövid három óv alatt a község lakosságának legcsekélyebb megterheltetése nélkül állítottunk iskolát, szerveztünk egy önálló tanítói állomást — biztosítottuk eunek fizetését, felszereltük csinos tantermeinket, melyek bármely városi iskolával versenyezhetnek. Gondoskodtunk, hogy ^gyermekeink a szükséges iskolai eszközökkel el legyenek látva. Ösmerve a munkát — mely e három éven át az iskolaszók által végeztetett, de a viszouyokat is — jelezhetem: miszerint egy évtized mulasztása pótoltatott helyre. A napkori iskolában a tanév mindig szeptember 1-óvel kezdődik, junius végén záródik be ünnepélyes zárvizsgával; e hároin tanévben a túlzsúfolt iskolákba a tankötelesék rendesen jártak fel s aráuylag kevés igazolatlan mulasztás fordult elő, ugy hagy sem az iskola elöljáróknak, sem a tanítóknak az iskola látogatás ellen kifogást emelni alig lehet, ezen örvendetes állapot miuden esetre a község derék elöljáróságának érdeme, mely mindent elkövet a'rendes iskola látogatást önkéntessé tegye. Egészségügyi tekinte ben az iskolák a-nagykállói kör és járás orvosok által elleuőriz'etik, e három lefolyt tanévben semmi oly járvány, m;ly miatt az iskola látogatást beszüntetni kelletett volna, nem fordult elő. Ez időszerint lévő három tanterem elég tágas a község területéu levő tankötelesek befogadására — igy a rk. iskolaterem 90 tanuló befogalására 162 • méter levegővel bir, a' központi iskola 126 • méter levegőt fogad be 70—75 gyermek látogatja, a gk. iskola 10J köbméter levegőt fogad be 80—85 tanuló látogatji — igy a tantermek nemcsak elég tágasak, de egészségesek is. A gazdaközönség figyelmébe. A „Nyirvidék

u f. évi 27-ik számának , mellékletén említett hesszeni légy leírása semmi tekintetben sem felel meg a járásunkban fellépett, hesszeni légynek mondott rovarnak, mely a megtámado'.t vetésekben 15—75% ra menő károkat okozott. Ugyanis: ez utóbbiuak álczája nem bírna, de czitroinsárga; a búza szálnak nem legalsó da legfelső bötyke fölött található; s a mi fő, nem a korai, de ellenkezőleg a késői vetésű búzákat támadj i meg. Bizonyságot szerzend) a dolog felől — minta buíaszálakat küldtem fel a nm. m. kir. miniszte^urhoz, s felterjesztésemre az itt közölt leiratot vettem.' (Mlsolat.) Földmivelésügvi migyar kir. miniszter 4250/VII 2. 6. Tek. Miravek Gusz-.áv állandó gazdagsági tudósító urnik Dmbridon. Folyó évi julius 11-ón 1152. sz. a. kelt felterjesztésére vonatkozva értesítem hogy'a beküldött beteg buziszálakat csakugyan nem a hesszeni légy, hanem a csíkos lábu buzalégy (Chlo rops taeniopus meig) álczája támadta mig. A légy maga czitrom sárga színű, fekete-barnás tarkázattal. Kétféle nemzedéke van, ugy mint a hesszeni légynek. Az e^yik a fiatal ősszi vetéseket támadja meg, s álczija ugy mint a hesszeni légyé, a busa és rozs piláoták szókében él, csak hogy kukacz alakjában. Tavaszszal, többnyire májusnak első részében másodszor rajzik; és az ebből a generáczióbol szármizó kukaczok a gabonafélék szárának kalász alatti részében élősködnek és a kalász elsatnyulását vagy hisban maradását okozzák. E tórőleg a hesszeni légytől, a csíkos lábu buzalegy kártételei főleg a tavaszi legyektől erdő ivadék rovásán esnek. Azt tapisztalták, hogy a gya igébb buzafajoákat rontja meg leginkább, és a bánáti jobban kibírja támadásait mint a többiek, a miért is ennek vetése ajíulhitó ott, hol a légy tömegesebben föllépett. Briipest. 1391 julius 19 én a miniszter megbízásából W. Malcotner. Nézetem szerint tehát jó lesz fontolóra venni a fetieket, s meggyőződést szerezni arról, hogy valóban a hesszeni ós nem a csíkos lábu légygyei vanedelgaa gizdának, mielőtt a „Nyirvidék" 27. számibiu közzétett rendelet illetve utasítás értelmében véiekézás gyanánt a késői vetést alkalmazná, nehogy maginak az ez által elérni vélt hiszon helyet kárt okozzon. A tarló lesziutása mir migibm VÍVJ hisznos mivelelt — de a „minél későbbi vetés" tekintecéb).i aj ta • lomagondos körültekintést, inert az teay, ht^y a orii vetések a csíkos lábu buzilégy által megtámidvi nem voltak. Ezeu kártékony rovar jelenléte még inos\ aratás után is konstatálható azon búzatáblák kévéiben, esetleg tallóin, melyekben sok volt a visszamaradt sarjuizál; t. i. hogy épp azért marad; vissz i (h isban) mert a felső bütykön felől, a burokban levő szil egyik oidiláa, fel a kalászig csatornát rágott, s a burok lefejtése u'án a czitroinsárga álcza most is megtalálható. Megjegyzem még, ho*y sok kis gazdi mi sem tudja, hogy vetésében a cúkoslábu bu'.alégy pusztított s a satnyu'ást öbölnek, szirizsignak stb. tulaj linitj i. Moravek. ÚJDONSÁGOK. — Bírósági kinevezések. Az igazsájüjyorniszter Hargita János kisvárdai királyi járásbirósigi teleckönyvvezetőt a nyíregyházi kir. törvényszékhez, KíUaj Jenő hajdúnánási kir. járásbirósígi segéd-telekkönyvvezetőt a nyírbátori kir. járásbíróságból helyezte át; Fintor Károly nyírbátori kir. járásbirósági segéitelekköny vvezetőt a kisvárdai járásbírósághoz télekkönyvvezetővé nevezte ki. — Kinevezések. A vallás- és közoktatás agyi miniszter Pauer Vilmis okleveles raj/.tanárjelöltet a nyíregyházi ág. ev. főgimnáziumhoz rendes tanárrá; a pénzügyminiszter pedig Székely József nyíregyházi adóhivatali gyakornokot a máramaros-szigéti kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adótisztté nevezte ki. — Ülések a vármegyénél. A közigazgatási bizottság rendes havi ülését folyó hó 8-án tartja m:g; ugyanaz nap délután 3 órakor az árvaügyi felebbviteli küldöttség, délután 4 órakor pedig a fegyelmi választmány szintén ülést tart. — Titkár választás. A felső-tiszavidéki gazdisági egyesület választmánya, gróf Pongrácz Jen") elnöklete alatt e hó 4-dikén tartott gyűlésén töltötte be, a Louis Fedor lemondása folytán megüresedett titkári állást. Nem kevesebb mint ötven pályázó jelentkezett ez állasra, akik közül az elnök a legjobb bizonyítványokkal rendelkező Simicska Enirét és Mayer Fereneze

1: kandidálta, akik kőzött a választás megejtetvén, Simicska Endre 14 szavazattal 7 ellenében titkárrá választatott. Simicska Enlre ur, az uj titkár ez idő szerint gróf Széchenyi Pál lábodai (Somogymegye) gazdiságában van alkalmazva, s teljesen jeles oklevelének köszönheti megválasztatását. — Szabadságolások a városnál. Bencs Liszló polgármesternek négy heti, Déry Károly főszámvevőnek hat heti szabadságidőt engedélyezett a képviselet. Fed>r Ágoston adópénztári ellenőr három havi szabadság idő engedélyezése iránt kérvényt adott be a képviselethez. — A 14-esek bucsuja. A Wladimir orosz nagyherczegről elnevezett cs. és kir. 1 t-ik huszárezred a héten, szerdán, csütörtökön, pénteken ésszonbiton kisebb csapatokban elmisirozott városunkból s helyét a most Székesfehérváron állomásozó 10-edik huszárezred fogja majd az őszszel elfoglalni abban a díszes kisz árnyában, melyet egy millió forint költségen építtetett a város. A lt-ik ezred közel három esztendőt töltött el a nyíregyházi állomáson, s e három esztendő alatt — egyes kivételes esetektől eltekintve — a jó viszony a polgárság és katonaság között mindig fenn állott. A tiszt urak mindig szívesen látott venlégei voltak társaságainknak, s miuden kül ső jelek szerint legalább, meg is voltak a közönségünk által tapasztalt fogadtatással és vendégszeretettel elégedve. Lenlc Albert ezredes úr, az ezrei piraucsnoka nem is molasztotta el, hogy bucsulátogatását tévén a polgármesternél, kifejezze köszönetét a város közönsége iránt az egész ezreddel szemben tanúsított jóakaratú és szívélyes barátságért, ami által az ezrednek három évi itt tartózkodása alatt a polgárság és katonaság között a jó viszony fenntartva lett s ajánlotta magát és ezredét jövőre is a városi közönség jóindulatába. Ez volt az ezred bucsnzásának hivatalos aktusa, s az ezredes ur szavainak őszinteségében még ama sajnálatos jelenet daczára sincs okunk kételkedni, mely csü'örtökön éjjel a Széchenyi vendéglő előtt végbement, noha az ő búcsúszavai és az ott elmondott dikciók értelme köz itt igen nagy is az ellentét. Egy minién kétségen fölül szavahihető szem- és fültanu információja alapján referálunk itt erről a jelenetről. Mintegy 20-23 tiszt volt jelen — kapitánytól lefele — csütörtökön este a Széchenyi vendéglő előtt, ahol épen a szokásos heti zene-estély volt. A tiszt urak a szokásos időn tul is a szabad ég alatt teritett asztaloknál kívántak időzni s engedélyt kérve erre az épen ott időző rendőrkapitánytól, midőn az azj. mondta, hogy szívesen megengedi e kivételes alkalommal, Fejéroáry hadnagy szót emelt. Igen, kivételes — úgymond — mert a 14-esek ugy is örökre áthozni fogják a perczet, midőn Nyíregyház ára betették lábukat. Ugyancsak ez a hadnagy ur később megint tartott egy dikciót s elmondta — a társaságukban levő egyetlen civil-emberhez intézve bizonyára szavait — hogy mikor 17 évvel ezelőtt Aradról eltávozott egy ezrei, Zaitsek ezredes azt mondta egy aradi uri embernek, hogy ő az egyetlen tisztességes jóravaló ember, akivel Aradon szóba állhattunk, die übrigen können uns — -- — s utána három olyan szó következett, amely ki van zárva a művelt társaságok szótárából. Das können wir jezt von Nyíregyháza sagen — fejezte be a hadnagy ur dikcióját. Hát mi egyáltalában nem hiszszük, hogy a körünkből eltávozott ezred tisztikara hasonlóképen gondolkoznék, s hogy mégis ezt a dikciót a jelen voltak minden megjegyzés nélkül hagyták, hát az bizonyára csak ugy történhetett, hogy nagy meglepetésükben megfeledkeztek arról, hogy három esztendeig voltak Nyíregyházának szívesen látott s bizony-bizony egy kicsit még kényeztetett vendégei. Bencs Liszló polgármester viszonozta Lenk Albert ezredes úrnak búcsú-látogatását s a város közönsége nevében szerencsét kivánt az ezrednek uj állomáshelyére eltávozásához. Ez azonban a csütörtök éjjeli dikciók elmondása előtt történt. — A f.-szabolcsi ref. papi-egylet mult hó 31-én tartotta meg ez évi gyűlését Nyíregyházán. Nem nagy számmal, mindössze 27-en gyűltek össze, a minek oka kétségkívül abban keresendő, laogy ref. lelkészeink legtöbbje kénytelen gazdálkodással foglalkozni, már pedig julius végén s augusztus elején a gazdának minden perez aranyat ér. Az értekezleten sajnosán tapasztaltuk, hogy városunk intelligens elemei távollétükkel tündököltek. Az értekezletet Vitéz Mihály kemeesei lelkész nyitotta meg szellemes szép beszéddel, hangsúlyozván a prot. öntudat feléledésének, az összetartó munkának és a megváltozott viszonyok okadatolta szorgalmas lelki gondozásnak szükségességét. A sok igazsággal telt, kellemes ruhába öltöztetett elnöki megnyitást méltán kisérő „éljen" elhangzása után Rícz Gyula halászi lelkész tartotta meg felolvasását az istentiszteleti szertartás reformálásáról. Eme gazdag műve élénk és beható tanácskozásra szolgáltatott alkalmat. Azután az orsz. papi özvegy-árvai gyámintézetnek a korvent által elfogadott alapszabály tervezete került megvitatás alá. Ez a tervezet az összes magyarországi ref. lelkészekre szól, de valami idegen szellem hatja át s azért az igazi testvériesség, egyenlőség és méltányosság elveit kelle az értekezletnek erősen hangsúlyozni s az igy készült és a viszonyokhoz alkalmazott javaslat az e. megyei gyűlésen fog majd elbíráltatni. Beható megfontolás s javaslattétel végett ahoz értő szakférfiak vették kezükbe a tervezetet. Majd részint a papi tekintély megóvása, részint belkörü ügyek érdekében kifejtett eszmecsere s határozások hozatala után a gyűlés véget ért, hogy a fehér asztalnál Köhler vendéglőjében kedélyesség váltsa fel a komoly tanácskozásokat. Hogy dikeziók voltak, felesleges is említeni, hiszen a papok „ex ofío" szónokok, magukat a fehér asztalnál se tagadhatják meg. Vitéz Miháiy nagy figyelemmel hallgatott s valóban a tőle megszokott szellemességgel tartott dikcióban Lukács Ödönt mint esperest éltette; azután Lukács Ödön dr. Heiszlernek, mint a ki az egylet által kiadásra elfogadott mély bölcsészeti művével (a mely határozott nyereség lesz bölcsészeti irodalmunkban) szellemileg , valósággal jelen volt gyűlésünkön, majd Rácz Gyulának a felolvasónak, érte vitézül vitézkedő elnökünknek kivánt lendületesen előadott pohárköszöntőjében hosszú életet. Szikszay András Görömbey Pétert éltette. Az igy kedélyesen végződő gyűlés tagjait aztán a vonatok s kocsik visszavitték csöndes helyeikbe, a további munkára. — A 330,000 forintos városi kölcsön felvétele ügyében a keddi képviseleti gyűlésben megint nem lehetett határozni, mert a képviseleti tagok a kellő számban nem jelentek meg. Ugyanez tőrtént a vármegyei közkórház építéséhez szükséges telek átengedésének kérdésében is. Mini a két ügyben augusztus 17-ére a képviselet újra összehivatik. — A gyámpánztári könyvelői állás visszaállítását s egy segéd-pénztárosi állás szervezését határozta el a keiden tartott képviseleti gyűlés, meghatározván az előbbinek fizetését évi 1030, az utóbbiét pedig 700 frtban. Elhatározna ezen kivül a képviselet, hogy a távali, 42 csoportban levő tanyákon levő gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyainak kellő módon való ellenőrzése czéljából, fuvardíj czimén az árvaszék rendelkezésére évi 300 frt adassék — Villák a sóstói erdőbeu. A sóstói erdő egy részének, nevezetesen az ó-szőllőktől nyugatra fekvő területnek nyárilak építések czéljaira való parcellirozása régen fölmerült terv már. A tanács elkészítette már erre vonatkozólag jivaslatát s megállapította a feltételeket. A javaslat szerint a kihasítandó telkek 300—60) • öl területüek lesznek; a használati időtartam 50 év s a foldesun jog elismerése czimén 10) • ölenként évi 1 írt dij lesz fizetendő. A kimérendő parcellák a jelentkezés serrendje szerint fognak kiosztatni, még pedig egy egyen íek csak egy. A kiosztott parcella másra csak a varos beleegyezésével ruházható át s 3 év alatt, a tanácsit ik be nutatandó terv szerint rajta nyaralót kell építeni. A íak esik az épületre szükséges területen vághatok ki. Vendéglő építésre mo • öl fentartatík. A \parcellák kijelolese es kiosztása előtt a Sóstóra vezető ut egyenesse szabályozandó s az ez által eleső területet az illető szőlő-birtokosok m;gfelelő ár mellett megkaphatják. E javaslatot a gazdisági, pénzügyi, építkezési és jogügyi szakosztályok legközelebb tárgyalni fogják s azután kerül a kerdes a képviselet elé. — önkéntes tűzoltó-egylet Túrán. Örvendetes tarsai ilnai tevekenységről értesülünk Tura községből. Nevezetesen a ref. lelkész és tanitó és a községi jegyző buzgoságabol és Propper Sá-nuel és Nyíri János urak a dozatkeszsege folytán megalakult Túrán az ónké ites tűzoltó-egylet, föl is szereltetett s a ref. tanitó parancsnoksága alatt már meg is kezdte mőködését. Ajánljuk ezt a szep példát a többi községeknek is figyelmébe. — Nyíregyháza a kiállításon. Bencs Liszló polgármester a milléníumi kiállítási bizottság fölhívására elké-