Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-28 / 4. szám

Melléklet a „ltfyirvidék" 1894. 4-ik számához. szitve nekik egy egy csupor vizet & néhány darabka kenyeret, vagy pedig ha van köztük 5—6 éves, azt a felügyelői szereppel ruházzák fel, s erre bízzák a kicsikék gondozását. Éi az anyai hivatás ilyetóuképpeni teljesítéséből aztáu mi következik ? Hit bizony euuuek az a szomorú következménye vau, hogy a halalozási statisztikát bőven gazdagítják. A „vele született gyengeség" a „véletlen események" rovatainak liferálják a kontingensét, s mond hatom, hogy nem megvető számmal, mert égési sebekben, és vizbe íullás köretkeztében, és „a vele született gyengeség" eseteinél bűaös gondulansagra vissza vezethető körülmények következteből beállott halálozási esetek megyénkben oly gyakoriak, hogy számuk százakra megy s a halálozási arányhoz nagyban rászolgálnak. Aztán e helyütt még egyet. Ezt csak autre uous mondom, de azért, ugy, hogy mindenki hallji. Kutatásaim eredményéül feljegyezhetek a koruukbuli köuyuyelrn^ anyák aualéjából még egy körülményt, jelesen pedig azt (— hogy uri hölgyeink nem valami nagyon szivelik, ha sok gyermekük vaunak, az régi nyilt titokként ösmeretes) hogy manapság a köznépből való anyák is bele estek ebbe a kórsagba, s moudhitoui, hogy e tekintetben nagyon találékonyak, sőt furfangosak. Ha áldott állapotban tudják maguk »t, uehjz munkába fognak, etneluek, ugranak s tuicsigázzák magukat erőltetett munkával, csak hogy megszabadulnak a tehertől, s ha ez nem sikerül, a legtöbb esetben annyi czélt még is elérnek, hogy oly élcsenyevészett magzatot hozuak a világra, hogy az csak azért kelt életre, hogy a halálozási statisztikát gazdagítsa. Megyei főorvosuuk a megmondhatója hogy hány meg háuy gyermek pusztul el ily képpeu, sőt kevés fáradsággal ki lehetne mutatni azt is, hogy bizonyos községekben feltűnő nagy arányban járulnak e rovat sziporitására. Idiig eljutva, toldalékul még felhozhatnám itt, a gyógykezelés körül elkövetett súlyos mulasztások fiigráns eseteit, ezt azonban feltartom egy következő közlemény számára, amennyiben ott nem csak pusztán az anyákat lehet kárhoztatni, ott egyébb faktorok is járulnak hozzá, melyek miatt a halálozási arány növeléséhez nagyban hozzájárulnak. Midőn tehát czikksorozatom második fejezetét be végezném, nehogy meghasonlásba jöjjek az általam mindig nagyon tisztelt nőnemmel, dicéroleg kalapot kell emelnem, mindazon jó anyák élőt , kik nemes anyai hivatásukat, magasztos küldetésük teljes tudatával, hiveu és odaadóan betöltik. Azokra nézve pedig, kik a fentmondottak által érintve érzik magokat, szivemből óhajtanám hogy bűobáuással fátyolt vetnéuek a múltra, s szent fogadalommal megtérülve, a multak bűnével teljesen szakítva, a jó anyák nemes erényeihez szegődve, Hivatásszerű tnuukásságukkal boldogítanák családjukat és az emberi társadalmat. És ha a magasztos női hivatás eszméletre kelti az anyákat, kitűzött czéluuk sikerét áldás fogja kísérni. Gr. . . . A renüörsóg szervezése. Mai közigazgatási szervezetünknek egyik legnagyobb hibáját képezi, hogy a közigazgatási hatósági hatáskötök teljesen össze vannak keverve. Nevezetesen a megyei és községi önkormányzat körébe olyan nagyfontosságú államhatalmi funkcziók vaunak utalva kezelés végett, a melyek az ország egyetemét érintik és helyesen csakis országos (állami) szervezet mellett tel jesithetők azok czélszerüeu. Itt csak két nagyobb hatáskört emiitünk fel, úgymint: a k özegészségügyet és a közrendészetet. Ez mind a kettó országos érdek és annyi, ahányféle önkormányzati szervezetek mellett helyesen nem is oldható meg az a nagyfontosságú feladat, melyet a közegészségügy és közreudészet képvisel. A közegészségügyi mizériákra ennek a lapnak hasábjain már többször rámuiattuuk, most különösen a közrendé szeti, illetőleg reudőri ügygyei kivánuuk foglalkozni, küszöbén a községek rendezésének, a melyre vonatkozó törvényjavaslat nemsokára a képviselőház asztalára kerül. Lillának ezt üiind emlékébe idézte a tükörbeli ingerlő, igazán asszonyos szájacska. Határozottan meg volt elégedve a csókos, édes izü, asszonyos ajkával. Egyáltalában mindennel meg volt elégedve. A kék fehér csikós bluz, melyet reggel hevenyészve, fűző nélkül kapott ma

6ára, előnyösen mutatta vállai gömbölyűségét ős fiatal évei ellenére is a termete telt voltát. Lilla az újság ingerével élvezte az első, asszonyi pongyola kellemetes mivoltát: lány-korában még tisztogatni se engedte az anyja befüzetlen állapotban. Tessék aztáu meggoudolui, hogy Lilla az első igazi hosszű ruhát csak most kapta, mikor Szeghy Pista eljegyezte. Tizenöt esztendős korában ugyan elég tisztességes ruhát varrtak már neki, de a szoknyája mégis csak olyanfajta volt, a melyikről — ki a bátyja a íö vid szokuyaval bosszantotta — legjobb esetben is c^k ezt gondolhatta: — Ugyan, hi-zen a ruháin már hosszú — számba megy! Mo<t, hogy asszony lett, hamisítatlan hosszú ruhát visel. Hi kivágott czipot, hiizna, inoit már csak egy csípetuyi sem látszanék ki a harisuyájából. E« a ho»szu szokuya az, a mi L ilát — a férje után — leginkább asszonynyá teszi. Nem is szeruz neki semmi akkora asszonyi örö met, mint a férj) első sorban és a hosszú szokuya másodsorban. . . . A közrendészétről szólva, nem akarok elméleti fejtegetésekbe, fogalmi meghatározásokba bocsátkozni, hogy tulajdonképsu miben is áll az a közrendészet ós mi tartozik auuak fogalma alá. Eiég nekünk itt csak annyit tudnunk a kötetekre rneuo elméletekből és a deiinicziókbol, hogy a közreudészet feladata a személy és vagyonbiztonságot megóvni es ebben a tekintetben hármasiráuyu működése vau a rendőrségnek, u. m. a figyelő, megelőző és a felfedező szolgálat. Most azután praktikusan fog ván fel a dolgot, inkább azt vizsgáljuk, hogy minő szervezet mellett teljesítheti a rendőrség ezt a uimérhetetlen fontosságú feladatát, a melytől egy egész ország jóléte függ. Nincs szándékomban dicshimnuszokat zengeni a reudórseg magas feladatáról, csak anuyit vagyok bátor megjegyezui, hogy magában az „in coucreto" vett állam fogalmában a rendőrség az a nagyhorderejű elem, a mely tulajdonképan az állam czélját gyakorlatilag megvalósítja: a bekes együttélést, ezzel a hasznos közremuuká.kodást, a haladást stb., szóval a czivilizácziót biztosítja, a mely az államok egyetlen czélja ós feladata, mert a czivilizáczió fogalmában beuue vau mind az, a mit az ember tosti és szellemi igényéi követelnek. Szóval az emberek összes fóidi javai a reudórseg oltalmára vaunak bizva. Jól rendezett államot tehát kitűnő rendőrség nélkül képzelni sem tudok. Ezeket a szerény megjegyzéseket csak azért vetettem fel, hogy feltüutessem legalább nagy vouásokban azt, a mit különben minden művelt ember tud, vagy vél legalább is, hogy milyen nagyfontosságú közérdek a közreudészet. De nem is abban viu a hiba, hogy ne tudnók, ne éreznők akar mindennap is, hogy mily uagvfontosságu közérdeket képvisel a közreudészet, liaueui abban, hogy eddig itt Mi^yarországon nem sikerült megtalálni és megalkotui azt a helyes szervezetet, mely mellett a közrendészeti ügyek tökéletesen, vagy legalább is kielégitőleg elláthatók lennének. A kozreudészeti feladat ugyanis mindig ugyauaz marad, legfeljebb bővül az életviszonyok szaporodása által, de kevesbedni semmi esetre sem fog, akár önkormányzati, akár országos (állami) szervek látják is el a kozreudészeti szolgálatot, így tehát a rendészeti feladat meghatározásából sem jutunk a helyes útra, mely a közrendészet czéliráuyos javítására vezethet. Az a divatos jelszó is csak ugy odavetve, hogy t. i. államosítsuk a rendőrséget, vezérfonalul el nem fogadható a helyes kibontakozásra nézve, mert tudjuk a köztapasztalásból, hogy igen nagy horderejű közügyek vanuak, a melyeket a helyi önkormányzati hatáskörben sokkal czélirányosabban el tuduuk intézni, mintha azt az országos kormányzat közvetlen eszközölné. Pl. az egyenesadók némely ágazatainak kivetése, vagy már mint a közrendészetbe vágók, ott van a szegéuyügy, építkezés, köztisztaság, cselédügy, tűzoltás, vasárnapi munkaszünet, vásári ügyek, koldulás, rovarpusztitás, színházi és mulatóhelyekre való felügyelet stb. Da íme már ezen néhány közrendészeti ügycsoport felsorolása által is qaasi akaratlanul kimondtam a vezérelvet, mely a közreudészet helyes irányú szervezésére vezethet. Ez elv pedig nem lehet más, mint a közrendészeti ügyek csoportosítása a szeriut, a mint azok állami érdeküek, tehát az ország egyetemét ériutik, vagy helyi érdeküek és igy az ország lakosainak bizonyos kisebb csoportját érintik és ennek folytán leghelyesebben csakis a helyi viszonyoknak megfelelőleg iniézendők el. Ezen két csoportra osztván a közrendé szeti üü.veket, mír most mindegyik csoport ellátására külöo-külöu szervezzük aztáu az organumokat, azoknak a bizonyos ügycsoportoknak természete szeriut. A köz rendészeti ügyek eme két uagy csoportja között a határvonalat tehát annak meghatározása fogja képezni, hogy azok menoyiben képeznek országos és mennyiben helyi érdeket. Tulajdonképeu csak azt kell megh ttározui, hogy a közrendészeti ügyeknek mely csoportja képez országos érdeket és ezt aztáu országos szervezet mellett, egész országra kiterjedő egységes elvek és szabályok szerint kell elintézni. Míg ellenben a többi kozreudészeti ügycsoportok a helyi öukormáuyzati hitáskörbe A szerelem. Az emberi szív egy megoldatlan, gordiusi csomó a maga rejtélyes nyilváiiultsaibau. A szív — mondják — az érzelem által lesz az, a mi. A lényeg talán ösme retes igy, de megfejthetetleuek az ő akcideusei. Ilyen akcidense a szívnek a szerelem. A ezukoruak és méznek akcidense az édesség, a szívnek pedig a szerelem. A mi volna a ezukor és méz édesség nélkül, az volna a szív szerelem uélkül. E veszteué lényeges járulékát s az ember, ez a küzdő lény elvesztené küzdelmei becsét; nem volna a létnek édessége, az életnek öröme s öiö kös egyhangúság, hingulatok nélkül uralná az emberi kedélyt. A szeretet és szerelem érzései adják az ^élet becsét. Áldozatot hoz az ember, mert elméje és akarata uincs korlátozva, de ez az áldozat — ha a szivet ál dozta fel: szerelmét — megsemmisíti előtte az élet becsét. Az tudjuk jól, hogy az ember, ha felesége és gyermekei nincsenek, bátrabb és elszántabb élete kockáztatásában, mert nem retteg övisrt. A zsarnok Caracalla császár, kit epileptikus alakzitu betegség kiűzött, mindenáron megakart gyógyulni s mindenáron szabadulni akart ideggyöugeségőből, midőn szerelme fölébredett. A rettegett zsarnok szelídebb lett ós fölismerte az élet becsét. A szerelem kétféle u. m. gyorsan és lassau ébredő. Az előbbi veszedelmesebb s főkép ;n kolerikus véralkatú egyének sajátsága, kik gyorsak a cselekedetben is s iüy könnyelműbbek a szaugviuikus, meláukóiikus és flegmatikusokuál. A francziák ós olaszoknál, egyszóval a déli nemzeteknél egy pillanat alatt szokottt ébredni a szerelem, véralkatoknál fogva. A kolerikus véralkatú ember ritkábban állandó a szerelemben, mert a mi gyorsan támad, többnyire gyorsan el is múlik. — Azért házasságkötésre alkalmasabbaknak látszanak a szangvinikus, flegmatikus és meláukólikus véraUaluak, miut a kolerikus véralkatuak, mert ezek mindig meggondolják, mit cselekesznek s felfogják a dolog prózai olda lát is. Az analóg véralkatuak házassága boldogabb min dig, miut a heterogén véralkatuaké. Azért tanácsos a házasságkötés előtt egymás természetét megö^merui. A hasonló természetű házaspár ugyanis sokkal többet néz el egymisnak, mint megfordítva s azért házaséletük is boldogabb. A nók azonban nézetem szerint, többnyire kolerikus véralkatúik, könuyelmübb természetűek a férfiaknál, gyöngébb idegzetüek s igy vezetésre és tanácsra, védelemre és oktatásra szorulnak. A szerelem, miut emiitettem vagy gyorsan va^y lassau keletkezik. A művelt egyéuek rendesen ogy eszméuyképet alkotnak magukmk s azt, ki eme eszményképhez legközelebb áll, választják szerelmök tárgyául. Az egyszerű gondolkozású egyének azobau reudszeriut reálisabbak s azért pl. az egyszerű uép gyermekei közöct aránylag sokkal több a ojld-ig mint a művelt osztá utalandók. E szerint tehát leszen helyi rendésíet, melyet tehát a helyhatósági, önkormányzati testületek szervei intéznek el ós leszeu továbbá országos rendészet, melyet viszont állami hatóságok kezelnek, röviden jelezve, az egész országra kiterjedő állami rendőrség. Előre is jelezui kívánom, hogy a helyi rendőrségit ős állami rendőrséget coordinálva képzelem egymás mellett, quasi egymás kiegószitéseképen. Csak az ügycsoportok, de nem a hatáskör mérve szerint különbözik ez a két rendőrhatóság egymástól. A rendészet helyes szervezésénél tehát legelőször is meg kell állapítani azt az ügycsoportot, mely az állami rendőrség hatáskörébe lesz utalva. A csoportosításnál tehát irányelv az országos érdek. Elvileg többet nem mondbatuuk ki, mert a csoportosítás helyesen csakis az egyes rendészeti ágak taxuive való felsorolása tttján állapítható meg. Mikor aztán minden egyes rendeszeti ügyre uézve külön-külön mérlegelendő, hogy mennyiben involvál országos érdeket és mennyiben követel ennélfogva egész országra kiterjedő egyöutettt eljárást. Persze az egyes rendészeti ágak között is lesznek olyauok, a melyek részben az államrendőrség, részben a helyi rendőrség hatáskörébe mennek át. Igy pl. az egészségügyi rendészetet ama nagyfontosságú érdeknél fogva, a melyet az képvisel, állami kezelésbe kell átutalnunk, de már a közegészségügy egyik ágazata, mint a köztisztaságügy, a helyi hitósági kezelésbeu helyesebben foglal helyet. A mi a taxntióban felsorolva nem lesz, az mind a helyi hatóságok körébe lesz utalva. A szervezésnél tehát első feladat leszen emez ügycsoportositás. Mintának lehetne talán venni a budapesti magyar királyi államrendőrség ügykörét, illetőleg hatáskörét, de ez nézetem szerint nem mindenben felelne meg a vidéki községi életnek, mely a fővárosi életviszonyoktól nagyban különbözik. Ugy, hogy az ügyekuek nagy csoportja, melyet itt a fővárosban igen helyesen az államrendőrség intéz el, a vidéki községekben sokkal czélszerübb lenne a helyi rendőrségi hatáskörbe utalva. Ilyen pl. a prostituczió, cselédügy, az állatkínzás elleui felügyelet, italokra, tápszerekre felügyelet, ünnepnapok és vasárnapi munkaszünet, korcsmai zárórák stb. Már most a taxatió-rendszer alapján az ügycsoportok megállapítva levén, további feladat lenne a rendőrhatóságok felállítása, a rendészetnek kezelésére nézve. Itt mindenekelőtt különböztetnünk kell & tulajdonképeni rendőrhatóságok, a milyenek most a községi elöljáróságok, rendőrkapitányok, a szolgabirák és a határozati (birói) jog nélküli végrehajtó közegek között, mint a milyenek a katonailag szervezett csendőrségen kivül a községi és városi rendőrök. Nézetem szerint a cseudőrsóg mellett, mely mostani működési körében meghagyandó, végrehajtási közegül a városokra uézve egész országra kiterjedőleg, a budapesti rendőri személyzet miutájára, központi vagy kerületi parancsnokságok alatt állami rendőri személyzetet kellene szervezni, ugyancsak a fővárosi mintára detektivkarral egyetemben. Ezt a központosítást már a helyes és egyöntetű rendőri kiképzés is indokolja, de eltekintve az egyöntetű reudőri szolgálat kimondhatatlan előnyeitől, a reudőri szolgálat igen sokat nyerne tekintélyben is, ha azt állami alkalmazott látja el. Ez az általuuk kontemplált állami rendőri személyzet éppen ugy, mint most a csendőrség is, képezné a birói, határozati joggal felruházott rendőrhatóságok mellett a végrehajtó, karhatalmat ós raint felügyelő, vigyázó működnék közre ugy az országos, mint a helyi rendészeti ügyekben is. Az országos érdekű rendészeti ügyek ellátására tehát az egész országra kiterjedőleg állami rendőrhatóságokat kell felállítani. Itt szintén a fővárosi ra. kir. államrendőrséget vévén alapul, ennek mintájára vidéki főkapitányságokat és kerületi kapitányságokat kellene felállítani, körülbelül ugyanazzal a hatáskörrel is, a milyennel ezek a hivatalok a fővárosban birnak és egymással szembe mint első ós mint másodfokú hatóságok lyok gyermekei között. A gyorsan keletkező szerelem nem figyeli meg tökéletesen az eszménykép egybevágó sajátságait a felfedezett egyén alakján és természetében. Azért mondja a költő, hogy a szive dobogása csalta meg, midőn először látta meg eszményképe megtestesült lényét s hitte, hogy ő az, kit már rég hordoz lelkében, szive százszor megálmodott s meglelni talán sohasem fog. Igy folytatja azután tovább: »Az volt, övé minden vonásod, Szemed sugara is az, az. Mégis — oh, hogy most ébredek csak I Kel ajkamoi késő panasz I Hogy mégse, mégse te vagy az ! A nyugodt szerelem a házasságkötésre miudig alkalmasabb, mint a tüzes, féktelen szerelem. Mert míg amaz emelkedhitik az időben, ez már elérte a házasság előtt az emelkedés netovábbját s csakis esése következhetik. A férfi szerelme biztosabb alapokon nyugszik, mint a nő szerelme, ha érett a férfi az években és tapasztalatait követi. A nő szerelme azonban csak ugy bizton, ha a férfi vonzalmát és régibb szerelmét állandóan őrzi, ha a férfi állandóan mutatja tettei által a vonzalmat, mert ha ennek csökkenését észreveszi a nő, akkor mellőzöttuek érzi magát s legszentebb érzelmeit sem képes továbbra is becsbeu tartani. Az ábrándos vóralkatmk szerelme a legállandóbb : igy pl. tudjuk, hogy Petrarca, a nagy szonett költő egyre-másra irta Laurájához a verseket daczára annak, hogy az már férjnél volt 8 férjének (nem Petrarcának) egyre-másra szülte a magzatokat. A férfi szerelme csökken, ha nejeért a házasság által áldozatot hozott, a nőé emelkedik, ha férjeőrt a házasságkötés által áldozitot hozott. „Steretem a nőmet szól a férfi, mennyit áldoztam fel érte?" „Síeretem férjemet, szól a nő, mert sokat áldoztam fel érette!' Ez azonban csak az igaz szerelemre vonatkozik, mely a házasságkötést megelőzte. Könyveket lehetne irni, a szerelmet, s e tárgyat ugy sem merithetnők ki. Befejezem tehát karczolatomat, hogy fi ital feleségem, ki velem beszélgetni akar s ábráudos, kék szemeivel mosolyog felém, megne haragudjék reám. Máthé Miklós.