Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

XV. évfolyam, 31. szám, Nyíregyháza, 1894. augusztus 5, VIDÉK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSFÁRtfEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint.. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l al> szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a szerke8ztő czlme alatt kéretne k beküldetni. lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fo g^ t r a^^ e t e 1 1 en leTelek C8ak 19mert keíekto 1 könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám , kéziratok csak világos kívánatra . az (Janoszky ház) mtézeudok. illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasi ózott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdl] fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részire a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. Y. által Budapesten, Haasensteln és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamiut Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 1-225. f'o. Hivatalos közlemények. Szabólesvárniegye főorvosától. 1894. Egészségügyi jelentés 1894. év 1-sö feléről. A közegészségügy állási az 1804. év I-ső leiében ugy a halálozásodat, mint a megbetegüiéseket tekintve valamivel kedvezőtlenebb volt, mint az előző félévben. Az IsíJl. év I-ső felében elhalt 1000 lakos közül 18., a mi évi 3ti., pro inille halálozásnak felelj meg, 1893. év II. felében púdig I7. 7 a tni évi 3.*)., pro mille hilá­lozást jelez. Elhalt a vármegyében összesen 415G egyén és pedig 2230 fi és 2226 nő. Ezek közül 7 éven aluli fi 1542, nő 1435, összesen 2977, az elhaltaknak 66 87„-a, 7 éven felül elhalt fi G-H, nő 7il. Ölesen 1479; az el­haltaknak 33. a°/„-u. A 7 éven alul elhaltak közül gyógykezelésben nem részesült 4 18 fi és 3G3 nő. Összesen 811 tehát 27 a 7 éven felül elhaltak közül 17 1 fi és 218 nő. Összesen 389, tehát 26.,%- Az összes elhaltak közül átlagosan nem gyógykezeltetett 26. 9"/„. Hónaponkint a halálozás következőleg mutatkozott: Januárban elhalt összesen 990 1000 lakos közül 4.,. Februárban Márcziusban Áprilisban Májusban Juniusban 706 717 684 673 686 2-9­3.,. 2-8­2.7. 2.8­Vallásfelekezetek szerint elhalt: Római katholikus 1250. Az összes elhaltaknak 1762. 2*0. 912. fajulhaló Helvét hitvallású Ágostai „ Görög egyesült Izraelita Járványnyá ragályos 2S.„°/ 0-a. 39. 5«/„-a. 6.,»/,-a. 20.//„-a. 5.6°. o-a. betegségekben az 1893. év II. felében elhalt 175 községben 677 egyén azaz az összes 4311 elhaltaknak 15. s 0/ u-a és pedig: cho­lerában 33 községben 232. Vérhasban 15 községben '29. Hagymázban 30 községben 49. Vörhenyben 15 községben 26. Kanyaróban 7 községben 8. Roncsoló toroklobban 5S községben 301. Hökhurutban 17 községben 32. 1894. év I. felében ilynemű betegségekben elhalt 79 községben 390 egyén, azaz az összes 4456 elhaltaknak 8.,%-a és pedig: Vérhasban • Vencsellő, Hugyaj, Szt.-Gy.-Ábrány községekben 1 — I, összesen 3 községben 3. Hagymázban: Nyíregyházán 5, T.-Polgár, Ny.-Acsád községekben 3—3, Kemecsén 2, T.-Ladány Oros, Gégény, Rohod, M.-Pócs, Uj fehértó, Bökön/, Apagy községekben 1 — 1. Összesen 12 községben 21. Vörhenyben: B.-Szt.-Mihályon 10, T.-Ladányban 3, Ujfehértón 2, Kisvárda, T.-Dada, Gyulaj községekben és Nyíregyházán 1 —I. Összesen 7 községben 19. Kanyaróban: Polgáron 7, B.-Szt.-Mihály, Viss és Plhrügy községekben 3—3, G-iobaj, T.-Ladány községek­ben 2—2, Laskod, T.-Kenéz, T.-Büd községekben és Nyíregyházán 1 — 1. összesen 10 községben 24. Roncsoló toroklobban: T.-Dobon 31, Nyíregyházán 26, Ujfehértón 14, T.-Polgáron 11, Thass, Kisvárda köz­ségekben 10-10, Bezdéd, T.-Lök községekben 9—9, Kemecsén 8, Berencs, Pócs-Petri községekben 7—7, Buj, Tisza-Eszlár, Nagy-Halász, Nyir-Bátor községek­ben 6—6, Ny.-Bogdány, N.-Kálló községekben 5—5, Gáva, Vencsellő, Demecser, Kótaj, Oros községekben 4_4, F.-Litke, Anarcs, T.-Kenéz, T.-Dada, Nagy falu, Tura, Ny.-Mada, Besenyőd, Bököny községekben 3 — 3, Kanyár, Karász, Dombrád, Pátroha, Gyüre, B.-Szt.-Mihály, Rakamaz, Sényő, Keék, Székely, Ramocsaháza, M.-Pócs, Jákó, Geszteréd, Balkány községekben 2—2, Mándok, N.­Varsány, K.-Varsány, Őrmező, Püirügy, Ibrány, Rohod, Ny.-Béltek, Vaja, Levelek, Magv, Encsencs, K.-Semjén, Biri, Napkor községekben 1 — 1. Összesen 60 községben 268. Hökhurutban: Rakamazon és Vencsellőn 7—7, B.­Szt.-Mihály, Nagy falu községekben és Nyíregyházán 6—6, Döghében 5, Bujon 4, B.dsán 3, T.-Eszláron és Oroson 2—2, Tímár, Kótaj, Kércs, Téth, Beszterecz, Ny.-Bátor, Bogáth községekben 1 — 1. Összesen IG községben 55. Nem ragályos betegségekben azok gyakoriságának sorrendjében a halálozás következőleg mutatkozott: tüdő­gümőkór 544, veleszületett gyengeség 542, tüdő mell­hártyalob 444, gyomorbélhurut 248, aggkór 24-', görcsök 206, brightkór és másféle vízi betegség 115, agykérlob 102, hörglob 95, torokgyik 91, gyermekaszály 84, maras­mus 63, gutaütés 62, véletlen esemény 32, gyomorrák 27, malária 26, szervi szívbaj 25, görvélykór 21. his­hártyalob 17, nehéz szülés 11, tüdőiégd ig 13, gyermek­ágyi láz 10, öngyilkosság, toroklob 9—1, erőszakos halál, angolkór 8—8, szövetközi míjlob, méhrák, elmebaj, evvér, bujakór, gerinczagylob, eskór 6—6, a;thmi, orbáncz 5—5, influenza, tályog, derme 4—4, pokolvar, kiszorult sérv, tüdővizenyő, elmerák, sárgaság, kólika, csúz, égési sebek, genybub, agyvizkór 2 —2, májrák, rezgörj, kénsívmérgezés, szénélegmérgezés, gyomorfekély, sarcs na, ezukros hugyár, hangrés gércs, Werlhoffsér, csontszu, kötszövetlob, köldök­zsinórlob, megfagyás, korai szülés, szivburoklob, bélcsava­rodás, nyelvrák, orrvérzés, vizbefulás l — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 814, végre h tlva született 92, igy tehát az összes emberi életvesztesség 4456. A 7 éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyerme­kekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonati szerint mulasztás történt 68 esetben, bírságolás 54 , 30 „ -11 , 121 , 'J0 , 33 40 a kisvárdai járásban tiszai „ dadai-alsó „ dadai-felső „ bogdányi nyírbátori „ nagykállói „ Nyíregyházán Összesen: 477 esetben, bírságolás 125 esetben. Az idegen ápolásba adott gyermekek közül kipuha­tolható rendőri és orvosi felügyelet alatt gyermek volt: 29 esetben. JJ 7 , 27 „ 16 „ 18 28 Hónap Ezek közül Hónap Törv. Törvt. Egész­séges Beteg Elhalt Január 32 163 183 11 1 Február 27 157 179 2 3 Márczius 30 154 176 3 5 Április 23 73 94 2 — Május 29 158 183 3 1 Junius 24 92 114 1 l A nagykállói közkórházban 1393. deczember 31-én ápolás alatt maradt 73. 1894. január 1-től junius 30-ig felvétetett 680. Ápoltatott összesen 753. Ezek közül el­bocsáttatott gyógyulva 392, javulva 141, gyógyulatlanul 16, meghalt 37. Összes fogyaték 636. 1891. junius 30-án ápolás alatt maradt 67. Áz ezen idő alatt ('elmerült ápolási napok száma 14845. A kisvárdai kórházban 1894. január 1-től junius 30-ig ápoltatott 325. Ezek közül elbocsáttatott: gyógyulva 230, javulva 32, gyógyulatlan 26, meghilt 4. Összes fogyaték 292. Junius 30-án ápolás alatt maradt 33. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 6531. Tápszerek és italok számos esetben kedvező ered­ménynyel vizsgáltattak. Törvényszéki bonczolat tudtommal előfordult Kis­Várdán elvérzés és agyonzuzás, Nagyfaluban megszurás és agyonverés, Ny.-Lúgoson hirtelen halál, N.-Kállóban meg­fulás és öngyilkosság, Zalkodon megfulas, Kótajban gyil­kosság, P.-Doboson agyonverés, Ny.-Bátorban agyonlövés, Kanyáron megfulás, Oroson megfulás, K.-Létán megfulás. Nyíregyházán agyonverés, megégés és megfulás miatt. Rendőri bonczolat 3 esetben fordult elő. Eperjeskén bélgörcsben elhalt, Virányos pusztán elgázolt és Nyíregy­házán hirtelen elhalt egyén hulláján. Orvosrendőri hullaszemle következő okokból történt: Rakamazon: megfagyás. Nyíregyházán: öngyilkos­ság, elgázolás és vizbefulás. K.-Várdán: szívszélhűdés. Bashalmán: össze/.uzás. N.-Halászban: agyonlövés. T.­Eszláron: önakas/.tás. Zsurkon: hirtelen halál. Mogyoró­son: megfulás. Nyírbátorban: agyonrugás. Zilkodon: vizbefulás miatt. Látlelet kiállíttatott 62 súlyos és 104 könnyű testi sértésről. Nyíregyháza, 1894. julius 1. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 4980/93. K. sz. Körözvény. Kis József balkányi lakos 1371/93. községi, 66427/93. törvényhatósági szám alatt l db 3 éves, kékes szőrű fen­álló szarvú teliénről (bal füle hasított) kiállított járlatát ismeretlen helyen és időben elvesztette. N.-Kálló, 1894. julius 30-án. Zoltán István, főszolgabíró. 0 7189 4 — Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. A m. kir. belügyminiszter o522l/IV.-a. számú kör­rendeletének másolatát tulomisvétel és alkalmazkodás végett ki idom. Nyíregyházi, 1894. julius 29. Miklós Liszló, kir. tanácsos, al'spán. (Misolat.) Migy. kir. belügyminiszter 5522l/IV.-a. s'.ám. Körrendelet. Valamnnyi tórvényh ttóságnak. Az 1892. XXIX. t.-cz. 1 §. azon esetekben, a melyekben az 1836. XXIX., 1381. XXXVill és 1891. XVI. t.-cz. a tkönyvi betétek szerkesztése alk tlmával a tényleges birto­kosok tulajdonjogán tk bejegyzését rendelik a tényleges birtokosnak a tjkönyvbe tulajdonosul való bejegyzését is megengedi, az igazságügyminiszter ur f. évi május hó 12-én 18153 sz. a. kelt átiratábin arról értesített, hogy az 1892. évi XXIX. t.-cz. által a tjkőnyvek helyesbítése tekintetében nyújtott kedvez nényt a községek vagy éppen nem, vagy csak igen szórványosan vették eddig igénybe, egyszersmind azon óhijántk adott kifejezést, hogy a községek az em itett törvény 2 §-ántk l pontjábin részletezett esetekben nyújtott kedvezményről felettes hatóságaik utján felvilágosittassan ik és annik igénybe vételére felhívassanak, mert ily felvilágosító közbenjárás nélkül a telekkönyveknek a tényleges birtokállapottal összhangzásba hozatalát czélzó 1892. XXIX. t.-cz. sokáig foganat nélkül inirad. Ugyanis az 1836 évi XXIX. t.-cz. az 1839. XXXVI1L t.-cz. és az 1811. XVI. t.-cz. idevágó rendelkezései elégségesnek nem bizonyu'tak, a mennyi­ben az idézett törvények értelmében a tkönyvnek a tényleges birtokállapottal egye jő vé tétele csak a tkönyvi betétek szerkesztésének esetére szorítkozott, ezen műve­let keresztül vitele p:dig sok időt igényel és csak hosszas évek múlva lesz befejezhető már csak azért is, mert az adókataszterek munkálatával szoros kapcsolatban áll. Ezen hátrányok megszüntetésére alkottatott az 1392. XXIX. t.-cz. melynek czéljt lehetővé tenni azt, hogy a szemérintett törvényeknek rendezkezései ne csak a tkönyvi betétek szerkesztésekor, hanem az ebbeli munkálatokon kivül is alkalin íztathassanak. Hogy pedig a tkönyvek­nek a tényleges birtokállapottal összhangzásba hozatalát czélzó törvény intézkedései a vármegye területén foganat nélkül ne maradjanak, felhívom a törvényhatóságot, hogy a községek megfelelő felvilágosítása mellett oda hasson miszerint azon községe'c melyekben a tulajdonjogra nézve közbejött változások bejegyzése hosszabb idő óta álta­lában vagy a tjkőnyvek tetemes részében annyira elvan hanyagolva, hogy a tjkönyveknek a tkönyvi rendszabá­lyok szerint való rendezése kivihetetlennek mutatkozik, az 1892. XXIX. t.-cz. 2. §. 1. a) pontjának megfelelő eljárástól pedig siker várható, az eljárás folyamatba té­telét a 24366/1893 sz. igazságügyminiszteri rendelet 5. §-a értelmében kérelmezzék. Budapesten 1894. évi julius hó 16-án, a miniszter helyett Jekelfalussy, miniszteri tanácsos. 9985 K ——— Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek előljáróiuak. Az erdőőri szakvizsgáknak f. év október hó 22-én és az erre követő napokon leendő megtartására vonat­kozólag a földmivelésügyi magy kir. minisztérium által 42436/9 1. sz. a. kibocsátott hirdetményt megfelelő kihir­detés végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1894. julius 29. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 42436. Szám. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Hirdetmény. A folyó 1894. évben megtartandó erdöőri és vadöri szak­vizsgák ügyében. Az erdőőri szakvizsgák folyó évi október hó 22-én és az erre következő napokon BudapesteD. Pozsonyban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Mármaros-Szi­geten, Debreczenben, Kolozsvárt, Székely-Udvarhelyen, Brassóban, Nagy-Szebenben, Temesvárt, Zornborban, Pécsett és Szombathelyen,— a vadőri vizsgák pedig az erdőőri szakvizsgákkal kapcsolatosan Budapesten, Pozsony­ban és Szombathelyen a vármegyeházában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. Mai számuukhoz egy iv melléklet vaa csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents