Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-29 / 30. szám

„IS T I B V I D É K." — Á rakamazi ifjúság által, f. hó 21 én rendezett tánczmulatság a legfényesebb sikerrel folyt le: ugy a helybeli, mint a környékbeli inteligencia tekintélyes számban jelent meg. Az első négyest 40 pártánczolta. A jelen volt hölgyek névsora a következő; Asszonyok: Szcntmariay Dora (Szabolcs) Budainé (Gáva) Horváth Gyuláné (Nagyfalu), Rizonyi Pap Istvánué (Szabolcs) Nóvák Gyuláné (Tokaj) Szeloczky Gázáné, Brtudstá'ter Bjrtalanné, Brandstá'.ter Györgyné, S'.itha Ferenczné, Fábry Ktrolyné, Fábry Gusztávné, Bisteiné, Seiflek Kowiadné, Konyáry Mártonné, Stompt Frigyesné stb stb. Leányok: Szeloczky Margitka, Galgóczy Anna én Foucsika, Vattay kisasszony, Nóvák Mariska, Szentmariay Ilona, Konyáry Mariska, Gomba Etelka, Liszkay kisasszony, Brandstátler Juliska, Serfleck Mariska, Szitha Ilona, Bistey Juliska stb. stb. Felülfizetósek a Szabolcsmegyei kórház alap javára a következők történtek: Haas Ignácz 5 frt, Budaynó 2 frt, Szentmariay Dora 1 frt, Szentmariay Dénes 1 frt, Raiter Ggyörgy 1 frt, Marossy Bertalan 1 frt. A rendezőség 4 frt összesen 15 frt. — GyásBrovat. Következő gyászjelentést vettük : Özv. Simák Jánosné szül. Kopcsu Ida saját, valamint gyermekei: Tamás, János, Ferencz, Margit, Ilona, Gizella, valamint az összes rokonság nevében is, mély szomorodott szivvel jelenti hőn szeretett gyermekének, feledhetlen emlékű testvérnek, rokonnak Simák Etelkának élete 20-ik évében, rövid szenvedés után folyó évi julius hó 23-án éjjeli 3/« 12 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 25-én délután 3 órakor fognak a nagy-halászi sírkertben, a róna. kath. egyház szerlartásái szerint, örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig a következő napon délelőtt 10 órakor fog a nagy-halászi róm. kath. anyaszentegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Nagy-Halászon, 1894. julius 23. Áldás és béke lengjen porai felett! — A magy. kir. államvasutak hajózási vállalata tekintettel a bekövetkezett kis vízállásra a belgrád— orsovai hajójáratokat f. évi julius hó 23. megszünteti; utolsó menet Belgrádból, Orsováről lefelé 23-án ós felfelé Orsováról Báziásra szintén 23 án lesz. Ezen járatok helyett a f. évi julius hó 24 étől kezdve a belgrád—gradistjei iiajrtjáratok kezdődnek, még pedig az alacsony vízállás esetére közzétett III o. menetrend szerint. Minthogy pedig a belgrád—or.iovai hajójáratok megszüntetésével a gőzö ök Orsova éa Milánovács hajóállomásokat menetreudszeriut nem érintik, az ezen állomásokkal való áru H személyforgalom az orsovai járatok felhagyásától kezdve egyelőre szintéu szünetel. A vízállás javultával az orsovai járatok ismét azonnal megkezdődnek, miről a közönség hirlapilag értesíttetik. — NyárL mulatság. Szalánczy Bertalan és Pilisy István urak folyó hó 14-én Szalánczy úrnak az eszenyi határban fekvő tanyáján igen sikerült nyári mulatságot rendeztek. Tölgyerdő egy tisztásán, hol nem régen ezelőtt még a „szűz gulya" bőgött s mocsaraiban százezer béka kurutyolt, szorgos munka rövid néhány nap alatt egy táncztermet teremtett úgy a mint illik, étkező helyiséggel, konyhával s többi szükséges appartenaentokkal ellátva. Este az egész helyiség tündéries képet nyújtott, tündéries képet a szó legszorosabb értelmében, mert nem hiányoztak a tündérek sem: benn a teremben keringtek víg zeneszó mellett késő reggelig a vidék legszebb asszonyai és leányai. — Jelen voltak: Asszonyok: Erőss Györgyné, Ferentzy Einilné bárónő, Jármy Andrásné, Jármy Imréné, Jármy Miklósné, Jármy Ödönné, Kállay-Gzikó Mária, Liptay Béláné, Petrovay Jánosné, Szalánczy Bertalanná, S/.alánczy Ferenczné, Szőgyényi Emiiné. — Leányok: Gsergheő Silvia, Fáy Margit, Ferentzy Margó, Hajnal Erzsike, Salamon Zsóczi, Szalánczy Hona, Szőgyényi Ida, Szőgyényi Natika, Újhelyi Emma. — Országos sörárpakiállitás és vásár. Augusztus hó 1-én, alig egy hét múlva nyílik meg a VII-ik orsz. sörárpavásár, tehát sokkal korábban mint eddig, alkalmazkodva azon időszakhoz, a mikor a gazdák e vásárintézményt leginkább igénybe vehetik. A részvétel módja az, hogy á termelő 4 75 kgrmnyi árpamintát küld be az eladó készlet s az eladási ár megjelölésével; ilyen mintaküldeményeket, illetve eladásra való bejelentéseket, az 0. M. G. E. már most is elfogad. Ezen mintákból egy kisebb menyiség a Magyar Mezőgazdák Szövetknzetének adatik át, hol az állandóan megtekintésre állanak s belőlük megrendelések tehetők, melyeket a szövetkezet díjtalanul közvetít. Az 0. M. G. E. az eladásra történt bejelentéseket és árajánlátokat időszakonként lapok utján fogja nyilvánosságra hozni. A beküldendő mintamennyiség többi, fennmaradó része szeptember hó 1-től 15-ig kiállításra kerül a Köztelek helyiségében és az 0. M. G. E. az előzetes magvizsgálat alapján legjobbnak talált árpákat díszoklevéllel' tünteti ki. Azon árpaminták azonban, melyek a kiállításon való bemutatásra is számot tartanak, még augusztus 20-ig küldendők be. Az 0. M. G. E. az idén tömeges részvételre számítva, élénk forgalmat igyekezett a vásárnak előkészíteni; igy a külföldi gyárosok figyelmét is széles körben felhívta, kik már eddig is érdeklődést tanúsítanak. A kiállításra pedig már Morvaországból is jelentkeztek több árpaféleséggel, a mi igen érdekes összehasonlításokra fog alkalmat adni. Az idei vásár sokkal szélesebb keretűnek Ígérkezik, mint az eddigiek voltak, feltéve, hogy a gazdák is kellő számban igénybe fogják venni ezt az intézményt, mely részükre minden anyagi megterhelés s fáradozás nélkül alkalmat nyújt, hogy terményeiket megismertessék s a nagyban fogyasztókkal közvetlen üzleti összeköttetésben léphessenek. — Építészeti vállalkozók figyelmébe ajánljuk a 4254/94. számú „Árlejtési hirdetményünket.'

1 Ebben felhívja a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi minisztérium a vállalkozni kívánókat, hogy f. é. augusztus 16 áu d. e. 9 órakor a nyíregyházai kir. ügyészség hivatalos he lyiségében árlejtés le*z a kisvárdai járásbíróság részére megvásárolt telken levő épületek kitatarozására ós egy uj fogház építésére. Az építkezés költségeit 29 812 frt 69 krban állapította meg az igazságügyi minisztérium. — Pőstyéni fürdőben a szokásos Anna bál. A vigalmi bizottság a bál előtt két műkedvelői előadásról gondoskodott, [mely annál órdekesóbbnek mutatkozik, mivel a fürdő-vendégek legjava — s nevezetesen a szép nem legjava foguak benne részt venni. — A fürdő egyébbiránt annyira telt, mint még soha nem volt, lakást előzetes megrendelésnélkül a szó szoros értelmében már nem lehet kapni. Ma ismét a trencséni katonazenekar játszik délben és este a gyógyteremben, mely általános nagy megelégedésére szolgál az időző vendégeknek. — Képviseleti közgyűlés fog tartatni folyó hó 31 én d. u. 3 órakor, melynek targyai a következők lesznek: 1. Tanácsi előterjesztés Diry Károly főszámvevő 6 heti szabadságolása tárgyában. 2. Tanácsi előterjesztés Nóvák Gyula tanitó képezdész részére a Hatczel alapítványnak kiadatása tárgyában. 3. Tanácsi előterjesztés a keskeny utczai járda kiépítése tárgyában. 4. Pénzügyi szakosztályi vélemény a helybeli ev. ref. egyház iskola építési segély tárgyában. 5. Az 1893. évi gyámpénztári számadások megvizsgálásáról bizottsági jelentós. 6. Szervezkedő bizottsági javaslat a gyámpénztár kezelésére vonatkozólag. 7. Pénzügyi szakosztályi és tanácsi javaslat a város által szükségelt 300, esetleg 330 ezer forintnak beszerzése tárgyában. 8. A vármegyei közkórház építésére szükségelt ó temetői hely átengedése iránt határozat hozatal. 9. Tanácsi előterjesztés a sóstói ut mentén nyaralók czéljaira szánt erdórésznek kijelölése és felosztása tárgyában. 10 Schmidt Balázs felebbezőse Debreczeni utczai háza előtt levő kütnak tanácsilag el rendelt belömése ellen. Esetleg más tárgyak. — Élt az eszével. Klein Mózes József személyében egy stréber siketnémát csípett meg Kulcsár József rendőrbiztos. A stréberkedés ugyan más embernél abban nyilvánul, hogy az illető páva tollakat rak magára, birtokában nem levő tulajdonokkal dicsekszik. Klein ur e szerint ugy látszik fordítottja a valódi strébernek: ő ugyanis még meglevő tulajdonait is siet szerényen letagadni. A hamisított okmány különben egész hitelesen van kiállítva Sárosmegye alispánja által Nagy Ferencz névre: De: hogy mint jutott hozzá, azt még eddig nem sikerült kivasalni a jeles úrból. — Harcsak majd az ügyészség börtönében nem, hová már elis szállították. — Uj zenemüvek. Nándor Kálmán egyik legtevékenyebb fővárosi zeneműkiadí czég, az ország legelterjedtebb zenefolyóirata a „Legújabb Budapesti Népdalok" IV. évfolyamának ismét két ujabb füzetét adta ki. Egyik füzet a hires zeneszerző Dankó Pista „Elvesztém a jegykendőm" czimü szívhez szóló lassú dalát ós a „Falu végén" czimü élénk népdalt tartalmazza a kitűnő népdal átíró Palotási Gyula átiratában. A füzet ára 30 kr. — A másik füzet Horovitz József ifjú ós tehetséges szerző „Szőke kis lány arezod olyan sápadt" czimü gyönyörű hallgató nótáját és Dankó Pista „Hej rózsám jaj de jó volt az este" czimü igazi magyaros zamatu frissét tartalmazza. Ára 30 kr. Mind a négy dal valódi gyöugy a mai nap oly gyéren termő dalok között ós megérdemlik a gyors elterjedést. Megrendelhetők a kiadónál Budapesten, Károly körút. 8. sz. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Julius hó 30-án. Riczu János és társai magánlaksértés büntette. Julius hó 31-én. Palaticz János csalárd bukás büntette. Augusztus hó 1-éu. Trella Gyula lopás büntette. Csarnok. A telefonnál. — Nyári történet. — Budapesten most sokat mulatnak a következő történetén. Kovács gyáros néhány héttel ezelőtt tért vissza a nászutról, aranyos kis feleségével. Egy édes hetet boldog dolce far mentében töltött el a kis menyecske társaságában és egészen átengedte magát az űj háztartás varázsában rejlő élvezetnek. Kovács űr azonban nemsokára újból kényszerült törődni üzletével is és minthogy az asszonyka is belátta ennek szükségességét, Kovács egy szép reggelen, nehéz szivvel bár, de mégis csak elment a gyár irodájába. Az órákig tartó válás fájdalma keltette föl benne azt a gondolatott, hogy irodáját és lakását telefonnal kötteti össze. Igy legalább pir distanca az üzleti órák alatt is érintkezhetik szeretett Arankájával. Mig várta Kovács űr, hogy elkészüljön a telefon; egészen elmélyedt abba az édes foglalkozásba, hogy kedves felesógecskéjével, szerelmes szavakat válthasson. Hasonlóképen cselekedett Aranka is, a ki nem ismert mulattatóbb foglalkozást, mint a telefon előtt bíborpiros kis ajkait csókra csűcsoritani, a csókokat villamosság utján fírjóuek elküldeni és tőle ilyeneket ugyanazon az uton átvenni. Igy működött a telefondrót heteken át és a házastársak telefon turbékolása, alig akart véget érni. Az idő azonban mult, a mézes hetek is elrepültek és a gyárban ugyancsak felszaporodott a munka. Kovács belátta, hogy netn vesztegethet több időt a türbókolásra; különben is azt tapasztalta, hogy Aranka hizelgőszavai már kissé kopottak és unalmasak. Kibúvót keresett hát s mindig praktikus észjárása csakhamar meg is találta. Üzletében évek óta alkalmazásban volt egy öreg, kiszolgált hivatalnok, kit munkára mir alig használhatott. Jakabnak hívták, egy kissé hóbortos volt, tulipiros orra volt; de jólelkű és egy kissé lyrikus hajlamú kedélylyel birt. Értett ahoz, hogy fiatal leányoknak mindoufele kedvességeket mondogasson, és abban a képzelódésben élt, hogy az egész asszonyi nem beléje van bolondulva, hangja feltűnően hasonlított a főnökéhez. Eít az embert használta fel Kovács arra, hozy őt a telefonnál és már a következő napon ott állt Jakab a telefonnál és mialatt Kovács szorgalmasan irt ós dolgozott, Jakab kitűnően mulatott a telefonnál a bájos, de láthatatlan főuöknővel: — Hogy vagy rauezusom? Szólitá meg Jakab Arankát. (A telefon válaszol). — Mi lesz ebédre ? — Óh te drága! Hát a kedvencz ételeim! — Persze azért majd megcsókollak. (A telefonban csók czuppanás hallatazot.) Jakabb, ugy látszik, kitűnően végezte a dolgát, mert Kovács nagy ámulatára Aranka sohse uata meg & dolgot és a telefon állandóan össze volt kötve a gyár és lakás közt. Kovács roppant örült ennek, mert most már zavartalanul dolgozhatott,s a neje sem panaszkodhatott, hogy elhanyagolja őt; szóval Kovács boldog ós megelégedett volt. Tegnap azonban szokatlan időben hagyta el irodáját. Valami teendője akadt, a mi lakása szomszédságába szóllitotta. A tele Iont és Jakabot egészen elfelejtette és mivel már nem találta érdemesnek, hogy még egyszer visszamenjen az irodába, dolgavógeztével felment a lakásába. A mint a szobába belép, ott találja aranyos kis feleségét a chaise longae-n kényelmesen heverve, egy regény olvasásban mélyen elmerülve, mig la telefonnál a „drága férjjel' kitűnően mulatott a vén szakácsné. Megmagyarázta e Kovács a feleségének, hogy ki helyesbiti ót a telefonnál, arról nincs tudomásunk"; de annyit elárulhatunk, hogy tegnap egy belvárosi magánlakásból eltávolítottak egy -— feleslegessé vált telefonkészüléket. A katzenjammer. Az ujabbkori irókat az jellemzi, hogy alakjaikat az életből veszik, hogy tapasztalatok után indulnak el, ellesik az élet egy-egy jeleneteit 8 valót irnak. A nagy közönség is ezeknek tömjénez s annak az egy-két irónak, a kik még mindig a 60 as óv& romántikáján élősködnek egy-két pártában maradt vén kisasszonyon kivül senki sem olvassa munkáikat. Joggal kérdi pedig az olvasó közönség, hogy miért eresztem meg e csiklandós czim után a félig-meddig kritikai akkordot, s hogy voltaképeu mi összefüggésben van ezen kijelentésem a „' atzenjammer

u-rel. A legelső mondatban azt jelezem, hogy az ujabbkori irók tapasztalatok után indulnak el. Mikor tehát a ,katzenjainmer" ről irok, az olvasó közönség azt talilná rám fogni, hogy a „saját" tapasztalataim alapján irtam meg. Ez ellen emelem fel tiltakozó szavamat s kijelentem, hogy csak „részben" irok saját tapasztalataim után, s ez esetben a mások megfigyelésének köszönhetem, hogy van valami fogalmam a „katzenjammer-ről. * * * A „katzenjammer* azt &z Állapotot jelenti, & mit az ember egy átdorbózolt ój után kevés, vagy éppen semmi alvás után másnap érez. Az éjszakai mulatozás mérveihez aránylik azután a katzenjammer is. A legerősebb katzenjammer mindenesetre a bálok után éri utói az embert, mikor először jól kitánczolta magát agyon gyötri félig-meddig a testét, e közben pedig erősen iszik, erősen dohányozik, mig reggel felé azután a mulatozás a fokról-fokra elv alapján a duhajkodásba lép át. A „katzenjammer", mint a neve is mutatja, német eredetű. A magyarnak nincs is rá kifejezése — mert szószerinti fordítása „macska jajj* nem állhat meg a mi szótárunkban. Különben hajlandó vagyok azt hinni, hogy a magyar ép ugy mint a nevét, ugy azt az állapotot is, a mit jelent, csak az utóbbi időkben ismeri. Tudvalevőleg mi az élvezetekben mértékletes nép voltunk „elejitől fogva' s az utóbbi időben is csak a rossz bornak, a pancsolt szeszes italoknak tulajdonitható, hogy a katzenjammer „járványszerüleg* lepett fel közöttünk. Nem lehetetlen, hogy a csak egy évszázaddal ezelőtt is hirót sem ösmerték ennek az „utógyöngeségnek." Hírei bortermelő vidékeink olyan borokkal látik el a fogyaaztó közönséget, melyek csupa erőt, csupa tüzet foglaltak magukban. Még ha többet ivott ii belőle valaki a kelletnél, egy rövid alvás után csak egészségesebbnek érezte magát utána, mint annak előtte. Hanem mióta a filoxera, meg ki tudná micsoda rémei a szőlőtőkének, de különösen a f,századvégi* korcsmárosok felléptek, azóta nem csuda, ha a katzenjammer is hova tovább nagyobb tért hódított magának. A mi kis borunk van, az pancsolt, kevert: a pálinka minden neme a sörrel együtt testvérkezet nyújtva egymásnak napról-napra több fogyasztót nyernek meg számukra „pártoló tag-ul. A „katzenjammer" pedig mindenféle szeszes ital élvezése után utói éri az embert. Első sorban s minden kétséget kizárólag a pálinka után érezhető legjobban. Legyen az kukoricza szesz, vagy négy csillagos konyak, a legtöbb alkoholt foglalván magában, mértéken tuli élvezete a gyomort támadja meg s a „katzenjammer" nagyságánál, vagy kicsinységénél ez játsza a legfőbb szerepet. Ennél a bódult állapotnál ugyan ugy érzi az ember, hogy minden szerve meg van támadva, de igen elviselhető ez a bódultság — csak a gyomor végezze ugy — a hogy kötelességét. A pálinka mértéktelen élvezete után pedig — eltekintve attól, hogy a pálinka az agyra is végtelen butitó hatással vau. hogy a gondolkodást, emlékező tehetséget is megnehezíti, egy hétre is képes elrontani a gyomrot s ebből a fejfájások egy neme a gyomorra vezethető vissza. Ismertem embert, a kl túlságos mértékben élvezvén e gyilkos italt, hetekig nem evett annyit, a mennyit rendes körülmények között élő ember egy nap alatt elfogyaszt. Részegségből, mély narkotikus álma után felébredvén, a zöld szint képes veit összetéveszd a kékkel. A pálinka után a bor az, mely ilyen tűrhetetlen katzenjammert képes előidézni. A mi ma napság már nem csodálható. A mai pancsolt borokból nem is szükséges részegségig inni, a gyomrot képes tönkre tenni napokra egy-két pohár bor is. A borban a pálinka után a legfőbb szesztartalom lévén, minden idegre — mórtéktelen élvezete — csak kevésbé káros, mint a pálinkáé.