Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
A legkedvesebb tanulótársam volt. Szegény fiuk voltunk mindketten. Gyuri volt az egész osztályunkban a legjelesebb, a legszorgalmasabb ... mig ki nem csapták. Mert olyan galibába keveredett egyik professzorunk leányával, a miért neki távozni kellett az intézetből. De nem vesztette el a jó kedélyét. Beállott egy gazdag fakereskedőhöz tanulónak, a hol ugy megsegítette az Isten, hogy nem tudom hány év múlva, feleségül vette a leányát. Nagy ur lett, mikor mi még mind c<ak küszködtünk. Csodálkoztam rajta, hogy olyan rongyos a ruhája, kóczos a haja. — Hogy vagy Gyuri ? — Te is csak azt kérded, a mit a többi embeiek! Olyan rosz vagy te is, mint a többi, a kik csak ezzel tudnak kinozni. Jaj! hogy gyűlölöm ezeket! — De Gyuri, hát mi lelt? Hova lett a te jóléted ? hisz gazdag ember voltál, gazdag . . . — Voltam, voltam! Mit ér az? Valami mély elkeseredés hangzott ki szavaiból, a mint ezeket mondta. . — Hát nem tudod? Hisz tudja mindenki. Nem elég, hogy tudják, a kik látták, hanem még ki is kürtölik az újságok; minek az? — Mi történt? Valóban semmit se tudok. Körülnézett; az a néhány utas, a ki ott ült mellettünk, aludt, mint a bunda. Aludtak a kalauzok, aludt a vonat is, mikor ment. — Hát igazán uem tudod? Hát nem olyan minden napi kérdés volt az a „hogy vagy", a mivel az emberek bosszantják egymást? Igaz, hisz te olyan jó fiu voltál mindig, mindig . . . Közelebb húzódott hozzám, s ugy suttogta a fülembe: — Tudod, hogy megházasodtam, hogy kit vettem el: a gazdámnak a leányát. Jaj! te! milyen asszouy volt az: méz a csókja, tüz a szeme nézése . . . Azt hittem, rám szakad az ég, mikor átölelve tartottam a karom közt. Beh rövid ideig is tartott! . . . ... Az egyik nap odajött hozzám egy fiatal ember: olyan ágról szakadt volt, mint én valaha. Könyörgött, hogy adjak neki valami foglalkozást.. Becsületes volt az arcza: megszántam s oda fogadtam mellém kisegítőnek A hálátlan egy hónap múlva elszöktette a feleségemet. Azt az asszonyt, a kit ugy szerettem, a kiért én ugy rajongtam! . . . Hisz olvashattad, — benne volt a szégyeuem még az újságban is . . . . . . Négy éve már ennek. Te Loránd! ha te ludnád hogy mennyit szenvedtem ezalatt a négy év alatt. Ha ismernéd azt a kint, mit tesz az, hogy mindig ott látom álmaimban azt az asszonyt, s mikor reszketve a vágytól ölelni akarom, eliünik előlem. Elmentem hozzá, köuyö rögtem neki, hogy csak jöjjön vissza megbocsátok, elfeledek mindent! Nem jött, nem jött . . . Megreszketett a hangja s az a uagy, erős ember, ugy sirt, mint egy I is gyermek. — Vigasztalni kezdtem. — Lásd Gyuri, ne gondolj rá! Keress valamiben szórakozást. Hisz van még más asszony is, majd meglátod, ugy elfeleded, mintha sohse ismerted volna. — Szórakozást? Azt hiszed, nem próbáltam min dent, amit csak ki lehet gondolni? Az ivásban kerestem vigasztalást. Ittam bort, ha az nem volt, pálinkát; akármit, a mivel mámorba lehet az ember lelkét ringatni. De felhagytam vele. Nem sikerült . . . Hiába küzködtem ellene, mindig látom, újra látom ! — Szegény Gyuri! . . — Szegény? Nem vagyok az. Dolgozom mint egy utolsó napszámos. Hogy ilyen rougyos a ruhám? Ilyen kóczos a hajam? Hogy a harmadikou járok? Pedig van pénzem, azt tehetném, a mit akarok. — Ne haragudj! Nem ugy értettem ? Hát most hová mégy? Gondolkozott egy ideig, hogy megmondja-e ? Aztán suttogó hangon mondta: — Hozzá! Az asszonyhoz! Felvillantak a szemei. Nem v.rta be ujabb kérdésemet, hanem amint látta, hogy bámulok reá, még egyszer ismételte: — Igen, hozzá megyek az asszonyhoz, ahhoz a rongy, gonosz asszonyhoz. Nem azért, hogy haza hivjam Tudom, hogyha én hivom, annál inkább nem jön. És mégis hozzá megyek. Csak azért, hogy lássam, hogy gyöuyörködjem a nézésében. Pedig milyen kint okoz ez nekem ! — Hiszen ettől a kintól távol tarthatnád magad. Nagyon rosszul ismersz. Nem tudok lenni nélküle egy hónapig. Hogy ne lássam, ne halljam a hangját. Ott lakik Pesten. Oda megyek most is. Rég elhagyta már a szeretője — a gazember ! De azért ő ott él ... . Ilyenkor azután napokig elólálkodom a lakása körül, hogy megláthassam az arczát, hogy meghallhassam a hangját, és akkor megyek haza; dolgozom tovább, mig rám nem jön megint az az őrült vágy, a mi újra látni kényszerit. — Bolond vagy Gyurikám. Ne menj oda ! jöjj velem ! majd csinálunk egy görbe napot. Tudod, olyat, a milyent valaha csináltuuk!! Dühös pillantást vetett rám ; megcsóválta kétszer, háromszor a fejét. — Nem, nem lehet. Akármint akarom is, nem lehet. Tarthatsz őrültnek, bolonduak, — de azért elmegyek, hogy újra megláthassam az arczát, újra hallhassam a sza vát. — Olyan ez nekem mint a halnak a viz, megtudnék halni nélküle, ha csak egyetlen egyszer elmulasztanám. Majd, : mintha csak magának beszélne, csendesen, elhaló hangon suttogta: — Különben lehet, hogy őrült vagyok. Hogy ebben a rongyos ruhábau járok s harmadikon utazom, mikor első osztályon mehetnék .... De vége lesz már uem sokára. Nem sokáig kell már kuporgatnom. Ellogy az aszszony pénze, s akkor kiülök a kis kapuba, számlálom az órákat, a perczeket, hogy mikor pillantom meg a kanyarodónál az ő piros arczát, a szemének a villámlását . . hogy megbocsássak, elfeledjek mindent. . . mindent! . . . . .. ázegény, szegény Gyuri! B;h nagyon is szeretheti azt a gonosz aszonyt .. . Janka Kálmán. ..IS Y t R V I D É K-' KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától. 96637/C/I sz. (A díjszabás I. részéhez IV. pótlék életbe léptetése.) Folyó évi augusztus hó 1-én a magyar és osztiák vasutak, a cs. és kir. boszua-vasut, a bosznia-herczegovinai államvasutak és a banjaluka doberlini cs. és kir. katonai vasút vonalainak területén 1893 január hó 1-től érvényes, az áruk szállítására általános határozmányo• kat tartalmazó díjszabáshoz (I. rész.) a IV. pótlék lép életbe. Ezen pótlék az áruk szállítására vonatkozó általános és különleges határozmányoknak, a mellékilletékek díjszabásának, a díjszabásban megnevezett teheráruk betüsoros jegyzékének és az áru osztályozásnak módo sitását, illetve kiegészítését, vé öül pedig a helyesbítéseket tartalmazza. Amennyiben ezen pótlék által dij emelések álla nának elő, ezek csak f. év szeptember hó 1 éu lépnek hatályba. E pótlék példányai a részes vasutak igazgatóságai nál darabonkint 5 krért lesznek megszerezhetők. 94258—C/I. sz. (Menetdíj leszállítás a Luczatő és Szliács között.) A ra. kir. államvasutak igazgatóságától vett érte sülés szerint f é. julius hó 20 tói kezdve a luczató-zliácsi viszonylatban a távoltági forgalom II. vonalszakaszának menetdíjai helyett az I. távolsági forgalomnak, — személyvonatoknál tehát az I osztályban 50, a II. osztályban 40 ís a III. osztályban 25 kr fize tendők. 99755—C/II. sz. Keletnémet—magyar vasúti kötelék. (,Sajtóhiba helyesbítés.) A keletnémet—magyar vasúti kötelék díjszabás 1893. évi november 1 tői érvényes II rész 2 füzetének (gabona stb.) 324 oldalán a uagy-mihály—poseui viszonylatban kitüutetett c és d alatti díjtétel 1894. évi augusztus 15-étől való érvénynyel 201 pfeuuigről 301 pfennigre helyesbittetik. 93719—C/II. sz. A németalföld—osztrák—magyar vasúti kötelék. F. é. február hóban 18919/CII. sz. a. közzétett azon határozmány, hogy a németalföldi kikötő állomásokkal való forgalomban a vám vagy adóhatóság kiváuatára fedett kocsikban szállítandó áruk utáu 10°/ 0 pótilleték felszámítása egyelőre f. ó. julius 1 ig elesik további intézkedésig f. é. julius 1-én tul is érvényben marad. 80706 sz. Osztrák—magyar köszénforgalom. F. é. au^usz'us hó 1 ével a fentemiitett forgalomban a kivételes díjszabás 3 ik füzete lép hatályba, mely a magy. kir. államvasutak a dunántuü helyi érdekű vasút a gyór—sopron ebeufurti vasul a cs. kir. szaba dalmazott déli vaspálya társaság és az esztergom—almásfüzitői helyi érdekű vasút állomásaira korona értékben kifejezett díj-ételeket tartalmaz. Ugyan azon uap'ól való érvénynyel a entnevezett forgalomban a kivételes díjszabás 1 füzetéhez IV. és a kivételes díjszabás 2 füzetéhez III. sz. pótlék jelent meg, melyek több magy.r állomásra közvetlen díjtételeket tartalmaznak. Ezen nyomtatványok a reszes vasúti igazgatóságoknál kaphatók. 89506—C/II sz. Délnémet—osztrák—magyar kötelék. Uj kivételes díjszabás kiadása gabonanemüek stb. szállítására. 1894 évi au^uszlus hó 1 ével a délnémet—osz'rák— magyar vasúti kötelékben uj III. rész 2 füzet gabona, őrlemények stb. szállítására uézve uj díjszabás (III. rósz 2 füzet) lép életbe, mely nagyobb részt olcsóbb közvet len díjtételeket tartalmaz. Ezáltal az 1891. évi április 10 étől érvényes hasonnevű díjszabás érvényét veszíti. A díjszabás a részes vasutaknál o. é. 1 forintért lesz megszerezhető. 96430—C/I. sz. Osztrák—migyír vasúti kötelék I. pótlék életbeléptetése a fakéreg-cserhéj-, valamint fának szállítására 1893. év április hó 1-étöl érvényes kivételes díjszabáshoz. 1894. év augusztus hó 1-én a feut nevezett pótlék lép hatályba. Ezen pótlék uj magyarországi állomásoknak a fakéreg és cserhéj szállítására érvényes kivételes díjszabásba való fölvételét, a fának szállítására érvényes kivételes díjszabás díjtételeinek megváltoztatását és módosításokat valamint helyesbítéseket tartalmaz. A mennyiben díjemelések beállanak, azok csak 1894. év szeptember hó 1-étöl érvényesek. Ezen pótlék végnyomatu példányai legközelebb az alulirt igazgatóságnál és a részes többi vasutaknál lesznek megszerezhetők. Budapest, 1894. ju ius havában. A m. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a részes vasutak nevében is. 82379—C/V. sz. Legolcsóbb utazás Bpeströl Abbazia és Rohitsch fürdőkbe. Az utazó közönség figyelmébe ajáultatik, hogy Budapestről a legolcsóbb utiráuy Abbiziába: Djmbovár Fiúmén át ós Rihitschba: Ztgráb—Krapináu át vezett. Ezen fürdőhelyekre a fenti uMrányokon át érvényes menetjegyek árai a következők: 1. Budipest keleti pHyaudvarról Dombováron át Fiúméig vasúton gyorsvonattal I. oszt. 9 frt 60 kr, II. oszt. 7 frt; személyvoua:tal I. Oizt. 8 frt, II. oszt. 5 frt 80 kr, III oszt. 4 frt. Fiúméból Abbáziába való hajóátkelésért személyenkint 50 kr jár. 2. Bpest keleti pályaudvarról Rohitschba Zágrábon át Krapináig vasúton gyorsvonattal I. oszt. 11 frt 10 kr, II oszt. 8 frt 20 kr; személyvonattal I. oszt. 9 frt 60 kr, II. oszt. 7 frt, III oszt. 4 frt 75 kr. Krapinától kocsin Rohitschig 4 frt. 93572./C /II. szám. Német-osztrák-magyar tengeri kikötői kötelék. Pótlékok életbe léptetése. F. évi augusztus hó 15 ével a német-osztrák-magyar tengeri kikötői kötelék díjszabás II. r. 3-ik és 4 ik füzetéhez a II sz. pótlék lép életbe. A II. rész 3-ik füzet II. pótléka a fődijszabásban és az első pótlékban foglaii dijtetelek és kilométer távolságok helyesbítését, a köteléki igazgatóságok jegy. zékének a külön határozmányok és a díjtáblákhoz tartozó előző módosítását illetve kiegészítését, a kivételes díjszabások jegyzékének ós az árfoly am különbözete .oek kiegészítését, állomási névváltozásokat, Budapest dv. Budapest ferencz-város, Budapest kitérő és Lónyabánya állomásoknak az általános kivételes díjszabásokba való felvételét, továbbá őrleményekbe, tölgy és fenyókivonatra virágok ós cserjékre szóló mértékeit díjtételeket végül a már előzetes hirdetés utján í. é. augusztus hó elsejevel éietbe lepő uj drágább gabonadijszabásnak éleibe léptetését s a jelenleginek hatályon kivül való helyezesét tartalmazza. A II. rész 4-ik füzet II. pótléka díjtételek helyesbitesét, a részes igazgatóságok ós a kivételes díjszabások jegyzékének, a külöu határozináuyokuak és a díjtáblákhoz való előszónak a betüsoros árujegyzékuek és a kilométer mutatónak módosítását ós kiegészitéset Ó-Buda Filátori gát, Bpest dv. Budapest Ferencz város és Budapest kitérő állomásoknak a díjszabásban való felvételét „Walrath" áruczikknek a 3 kiv. díjszabásba és növényi faggyú áruczikknek a 4 kiv. díjszabásba való bevonását, a 15 kiv. díjszabás szövegének kiegészítését, végül a nyers gyapotra szóló uj díjtételeket tartalmazza. A pótlékok a részes igazgatóságoki ál megszerez hetők. 96430—C/I. sz. Osztrák — magyar vasúti kötelék. III. pótlék életbeléptetése a IV. rész 1 díjszabási füzetéhez. (kivételes díjszabáshoz.) 1894. év augusztus hó 1-én a szarvasmarhának, sertéseknek stb magyarországi állomásokról Bécs állampályuudvarra, Becs Erzsébet pályaudvar átmenetileg és Bécs Szt.-Marx állomásra való szállítására, 1892. év márczius hó 15 étől érvényes, fentnevezett kivételes díjszabáshoz a III. pótlék lép hatályba. Ezen pótlék tartalmaz: dijiételváltoztatásokat, uj magyarországi állomásoknak bevonását a díjszabásba, az irányítási táblazat kiegészítését, állomásnév változtatasokat, módosításokat és helyesbítéseket. Amennyiben ezen pótlék által díjemelések beállauak, az eddigi díjtételek 1894. év augusztus hó 20 áig még érvényesek. Ezen pótlék végnyomatu {példányai legközelebb a részes vasutaknál lesznek megszerezhetők. 93065./C/II. sz. Németalföldi, illetve belga-osztr.magyar vasúti kötelék. Az egyrészt Ausztria és Magyarország, másrészt Németország, Belgium és Németalföld közötti áruforgalomban fenuállö I. rósz B, szakasz díjszabás 38 §-nak 2 pontjában meghatározott 10 százaléknyi szállitaddijpótlék oly szállítmányokra uézve, melyeket a vám-vagy adóhatótág kívánsága folytán fedett kocsiban kell szállítani, díjszabási uton való rendezésig, legkésőbb azouban f. évi deczember hó 31-ig egyrészt a következő németalföldi kikötőhelyek, miut Amsterdam, Djrtrecht Hocüvaa Holland, Middelburg, Rotterdam, Viissiugen illetve a következő belga kikötőhelyek, mint: Antwerpen, Büszel Gent, Lőwen. Osteude ós Teruenzen, másrészt, az osztrák és magyar állomások közötti közvetleu forgalomban nem fog felszámittatni. A fentidózett határozmányban megállapított takaróbér azonban, a németalföldi- illetve belga osztr.-magyar kötelék keretén belül is felszámittatik. Ad. 94257/C./IV. sz. (Magyar kir. államvasutak gőzhajózási vállalata. Beocsin uj hajóállomás megnyitása.) A magy. kir. államvasutak gőzhajózási vállalata közzéteszi, hogy a vukovár újvidéki dunaszakaszon fekvő Beocsinban személy és áruforgalomra berendezett hajóállomást létesített, mely f. évi augusztus hó l-jével nyílik meg, Beoncsinban tehát a Vukovár ós Újvidék között naponta közlekedő M. A. V. helyi gőzös ezmtul ki fog kötni. Es alkalomból a f. óvi ápril hó 1 óta érvényes hajózási díjszabásához megjelent az I. pótlék, mely f. évi augusztus hó 1 éu lép életbe s Beocsin állomásnak a személy - és teheráru díjszabási táblázatokba való felvételét tartalmazza. Ezen pótlók a m. kir. államvasutak igazgatóságának díjszabási osztályban 5 krért kapható. GABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, 1894. Julius 21-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 5.70 Rozs 100 > 4.— Árpa 100 > 4.10 Zab 100 > 6.40 KukoriczalOO > 5 K. repcze 100 > Paszuly fehér » 5 — Szesz literenként 18>/ 2 Piaczi árak. Borsó 1 kiló Lencse i , Mund-liszt 1 > Zsemlye liszt 1 < Buza-liszt 1 > Barna kenyér-liszt 1 > 6.— 4 30 4.60 6.50 5.10 6.60 641/, —.18 —.20 —.15 —.12 —.11 —.10 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh bús Háj Disznó-zsúSzalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tik.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 » 1 > 1 > 1 » 1 > 1 » 1 » 1 > csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » köbmtr 2 — —.56 —.56 -.52 —.64 —.56 —.24 -.07 —.80 -.80 —.08 2.20 1.90 3.40 3.2 0 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.