Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-22 / 29. szám

felállítását, — uem hiányzott az intéző körö'íben az erre irányuló tényleges szükség érzete sem, sőt tanügyünk és községi adminisztrációnk vezérlő tényezőiben teljesen megvolt a buzgó igyekezet és fáradhatatlan elő készülés e nagy szükséglet megvalósítására is; — de másfelől ott volt a város, a maga utolsó éveiben túlságos mértékben igénybevett, sőt már már kimerített anyagi erőivel, a maga rohamos haladásával és ml íd azokkal a jól ismert akadályokkal, a melyek egy ogy nagyobb arányú kulturváll ilat létesítésénél következetesen elő szoktak fordulni. Volt ugyan községi felsőbb elemi leányiskolánk, de ezt a legnagyobbfoku jóakarat sem nevezhetné aunak, a minek a polgári leányiskolát pótolnia, vagy helyettesítenie kellett volna. Alkalmatlan, rendezetlen helyiségben a lehe ő legszerényebb felszereléssel két, mondd két rendes tanerő tartotta fenn ez intézetet. Hogy ezen körülmények az intézet hiányos jellege mellett mily akadályul szolgálnak városunk uőképzésében, azt — úgy hiszem — senkinek sem kell bővebben fejtegetnem. Ki leányát neveltetni óhijtá, drága pénzen idegenbe kellett küldenie, vagy ha nem, a magánoktatás által kellett pótoltatuia a természetes helyzet által ekkép előállott oktatási hézagot. Ezen egy tekintetben tehát eddig nem bizouyuit valónak, hogy városunk uagy léptekkel haladt előre s kért magának helyet a modern kuitur-központok sorában. Most már ez az egy kivétel is megdőlt. Ez évi juuius havának 9-én egy örökké emlékezetes képvi 13testületi közgyűlésen városunk kimondta, hogy mir a jövő 1894—95-iki tanévtől kezdve egy, egyelőre 3 osztályú, községi polgári-leányiskolát nyit meg, evégre a jelenleyi leányiskolái épületet stylszerüen kibővíti, emelteti, kellő tanerőkről egyelőre ugy gondoskodik, hogy valamely hasonló intézet élén sikerrel működött igazgató-nőt meghívja, ennek vezetése alatt két rendes-, egy segéd- s az idegen nyelvek és művészi tantárgyak tanítására több bejáró tanerőt alkalmaz, szóval lehetőleg még ez év szeptemberétől kezdve egy minden tekintetben korszerű és alaposan szervezett nönevelöintézetet ad át e város és vidéke közönségének. E határozattal most már a leánynevelés teré i is hatalmas lépéssel haladtuuk előre s beilleszkedtünk az igazi kultur városok sorába. Amily egyhangú lelkesedés sel hozta meg képviseletünk ez ujabb áldozatot a hazai nőnevelés oltárára, velem együtt bizonyára minden olvasóm kivánja, ugyauoly ós ugyanaunyi siker fakadjon e e határozat megvalósítása nyomán is. Városunk és vidéke polgársága gyermekei számára ezzel egy ujabb és kedves otthont nyert, amelybe — hisszük — mindenkor szívesen és a siker biztos reményében fogja elküldhetni őket. Meg ugyau betek váiasztauak el a polgári leáuyiskola életbeléptetésétől, de en perezre sem habozom a kedves v -n dégnek már most is szivből fikadó: „Isten liozott

l

i-\i mondani, képviseletünknek s általában varosuuk polgárságának pedig igaz örömmel kifejezni szereucse-kivinataimat a felett, hogy megértette s ez intezet felállítása által is bebizonyította, hogy a mii korban egyeseknek ós testületeknek a mindig szükséges józan megfoutolás és bizonyos mértékben kellő konservativismus mellett nem lehet más jelszavuk, mint: ,nagy léptekkel előre!" Geduly Henrik. ÚJDONSÁGOK. — A nyíregyházi izr. statusquo hitközség az újonnan kinevezett m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter báró Eötvös Lóránd ő Nagy méltóságához üdvözlő-, gróf Gsáky Albin volt miniszter ő Nagyméltóságához pedig hála feliratot intézett. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter válasza: „Nyíregyháza izraelita statusquo t. Elnökségének. Ministerré történt kineveztetésem alkalmából kifejezett szives üdvkivánatokért fogadja őszinte köszönetemet. Budapesten, 1891. julius 12. Tisztelettel Eötvös." — Gsáky Albin gróftól: „ Az izraelita statusquo hitközség tisztelt elnökségének Nyíregyháza. Nagyon tisztelt hitközségi elnökség! Hivatalos állásotntóli megválásom alkalmából hozzám intézett szívélyes búcsulevelöket meleg köszönettel vettem, mint bizonyítékul azon jóindulatnak, csak engedd meg, hogy melletted lehessek, egy fedél alatt lakjam veled, hogy hangodat hallhassam, hogy kiszolgáljalak, hogy cseléded, rabszolgád legyek! Ne taszíts el magadtól, mert én azt uem élem tul, megszakad a szivem! Hiszen nincs neke n senkim ezen a világon, csak te! S zokogva bukik lábai elé, átölelve térdót, csókokkal halmozza el ruháját, lábát, a hol csak éri. Mig a férfi türelmetlenül iparkodik szabadulni tőle. —- Kérlek, ne légy esztelen, mire való ez a komé dia? Bocsáss! — Nem! nem eresztlek! — Elvégre is, a mit mondtam, azon nem változtat semmi. Legyen már egy kis büszkeség benned, hiszeu ég és föld vau közöttünk! S lerázva magáról a szereucsétlen asszonyt, kisiet a szobából. Az pedig ott vonaglik a földöu, miut a ketté vágott féreg. * * * Ünnepi előadás van a nemzeti színházban valami főherczeg tiszteletére, ki szintén jelen van az udvari páholyban. Előkelő, diszes közönség tölti be az egész házat. Az egyik emeleti páholyban egy fiatal nő ül az előtérben, fekete ruhájának indiseretüi áttetsző csipke dereka érzékien feszül oda hófehér keblére. Görög kontyba tűzött hamvas szőke haja méltó keretet képez a legszebb női arezhoz. Almatag sütót szemeiben ott lobog az a bizonyos sóvár tűz, melyet férfiúik eloltani egy az üdvözüléssel, ha mindjárt kárhozat árán is. Egy jelentéktelen idősebb nő ül mellette. Valami távoli rokon. — Jó estét Ezredes! — szól most a szép asszony, viszonozva a páholyba lépő öreg ur hódolatteljes köszöntését. Mi újságot hozott? — Bizony elég érdekes hirrel jövök. — ? „N Y f R V I » É K.

" a melylyel miniszteri működésemet és igénytelen személyemet megítélni szívesek. Teljes és változhatlan meggyőződésem szerint azon elvek, melyek a törvényhozási munkálkodás legközelebbi múltjában érvényre jutottak, csak hasznára lehetnek a köznek anélkül, hogy a köz egyes részeinek speciális, jogosult aspiracziói bármi kárt szenvednének. Szepas-Mindszenten, 1891. julius 12-ikén. Hazafiúi üdvözlettel gr. Gsáky Albin." — Kinevezés. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Mikecz István végzett joghallgatót joggyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a nyíregyházi kir. törvényszékhez osztotta be. — A szabolcsmegyei általános tanító-egyesület rendes évi közgyűlését folyó hó 23-án tartja meg és pedig az idén Kisvárdín. Az erre vonatkozó meghívó igy hangzik: Meghívás a szabolcsin ;g/ei általános tanítóegyesületnek Kisvárdán a „ Nagy ven légi ő" dísztermében 1894-ik év julius hó 23-án tartandó tizenhetedik közgyűlésére. — Sorrend: Julius 22-én a vidékről előre jelentkezett s megérkező egyleti tagok fogadtatása és elszállásolási. Azon vidéki tagok és tanügy pártfogók, akik elszállásolásban részesülni óhajtanak, szíveskedjenek Albi István és K ilis János kisvárdii tanítók s rendező bizottsági tagoknál julius 20-ig jelentkezni. — Julius 23-án d. e. 9 —10-ig gyakorlati előadás tartatik az állami népiskola egyik tantermében. Ennek végeztével 10 órakor a tanitó-egyesületi közgyűlés veszi kezdetét a nagyvendéglő dísztermében, melynek tárgysorozata: 1. Jelentés a központi választmány évi működéséről. 2. A „Migyarországi tanítók országos bizottsága"-nak felhívása a hivatalos közlöny szerkesztése ügyében. 3. A folyó évi augusztus 28-án s következő napokon Debreczenben tartandó országos tanszerkiállitásra, valamint a „Magyarországi tanítók országos bizottsági" gyűlésére a tanitó-egylet kebeléből kiküldendő képviselők megválasztása. 4. A tanitói járáskörök működéséről szóló évi jelentések. 5. Az „Eötvösalap" helyi gyűjtő-bizottság elnökének évi jelentése. 6. Pályaművek felolvasása. 7. Gyakorlati előadások bírálata. 8. Emlékezés Komóesy József költőről. 9. Száinvizsgáló-bizottság jelentése a t. egyleti pénztár és könyvtár állásáról. 10. A közgyűlést megelőzőleg legalább 48 órával az elnökséghez írásban beadott indítványok tárgyalása. A közgyűlés végeztével jutányos áru társas közebédről a rendezőség gondoskodik. Miklós László, tanitó-egyesületi elnök. Stoffan Lajos, tanító-egyesületi főjegyző. — Papi értekezlet. A f.-szabolcsi ev. ref. papi egyesület tagjai folyó hó 31-ikének d. e. 9 órakor tartják meg szokásos évi értekezletüket Nyíregyházán, az ev. ref. iskolában, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd, 2. felolvasás Ricz Gyula halászi lelkésztől, 3. az orsz. papi özvegy-árvai gyámintézet alapszabály tervezetének megvitatása, 4. indítvány stb. Az értekezletet Vitéz Mihály egyleti elnök hivta össze. — Szabályrendelet jóváhagyása. A KÖZ .égi közmunka összeirasa, megváltása, leszolgálása, a váltság összeg behajlása és felhasználásiról alkotott vármegyei szabályrendeletet a kereskedelemügyi miniszter jivá hagyta. — Fiók-gyógyszertár Bogdányban. A belügyminiszter Kelemen Konstantin részére Nyir-Bogdány községben egy fiók-gyógyszertár felállítását engedélyezte. — Nagy szerencsétlenség. Komis Zoltán, Kornis Ferencz volt kir. törvényszéki elnök, t.-büdi nagybirtokos 15 éves fia, mint magán uton értesülünk, e hó 20-dikán vadász fegyverrel véletlenül meglőtte magát. A szerencsétlen eset részleteiről bővebb értesüléseink nincsenek. — A 330,000 forintos kölcsön felvétele ügyében a .város képviselő tesiü.eie, e h) 31 dikére összehívandó gyűiéséu fog határozd. U^ym e gyűlésen fog hitáro zitott hozni a képviselet a Nyíregyházán építendő v irmegyei közkórház elhelyezésire kiszemelt terület á'engedése kérdésében is. Ez a terület tudvalevőleg a n igyvásártór mellett levő ó temető lenne. — A nyíregyházi közs. felső leányiskola, a Sima pusztai közs. elemi iskola és a közs. óvidtk értesítőjét az eiinu't tanévről a mu^t napokban adta ki Rátoldy vissza ött O.aszországból. Mi beszéltem vele. Itt is kell, hogy legyen a színházban. N igyon megöregedett a hat év alatt. A szép asszony hevesen csapji össze legyezőjét s bíborszín költözik arczára. Az ezredes nevet. — De azért kár ugy elpirulni. Csak nem szerelmes tán még mindig beló, a sajit volt férjébe? Az nem volna rosz, ha vetélytársaim száma véle szaporodnék. Margit — mert ő az — szintén nevet. Bir kissé kelletlenül. — És a felesége ? — Meghalt. Béla örökölte a rengeteg vagyont. Parthie! — Kívánom neki, hogy egy harm idik házasságban találja fel a boldogságot, mit a két elsőben hiába kere sett. S köuyedéu mosolyog inig ezeket mondja. A ki Margitot csak akkor ösmerte, mikor Ritoldy neje volt, arra a szeróuy körülmények közt élő, igénytelen, önfeláldozó feleségre alig ösmerne rá ebben a ragyogó nagyvilági hölgyben. Külseje is igen megváltó zott. Tórekeny, leányos alakja élveteg asszonyos idomoknak adott helyet, arcza teltebb, színe egészségesebb lett. Használt neki a nagyvilági élet, az az ezer szóra kozás, az az izgalom, mit ezelőtt nem ösmert. Két óvet az elválás után teljes visszavonultságban töltött. Azzal a bol md, bánatos szívvel, mely olyau volt, mint a temető. Beló temetve a mult édes, kéj es emlékei. Aztán őt is elragadta az ár, a nagyvilági élet árja. * * * Egy hó telt el azóta. Margit ott ült Aodrásy-uti nyaralóján ik virágos balkonján. Egy idő óta sokat ült otthon, mert a véletlen ugy hozta magával, hogy bárhová ment, Ritoldyval mindenütt találkoznia kellett. Jó ideje már, hogy mozdulatlanul, gondolatokb merü ve átengedte magát a dolce f írnientének. Mig az édes illatú fehér orgona galyak felnyu'nak hozzá s körül hizelgik szép arczát, remek, szoborszerű nyakát. Werner László, igazgató-tanító, lapuuk nyomdájának ízléses kiállításában. A felső leányiskola két osztályát az értesítő adatai szerint 53 növendék látogatta, kik a hét tagból álló tanitá testület vezetése alatt igeu szép tanulásbeli eredményt értek el. A Sima pusztai közs. iskolának 49 növendéke volt, kik Máthé Albert tanító vezetése alatt a junius 10 én megtartott évzáró vizsgán oly jeles eredményt tanúsítottak, hogy— mint azt annak idején megírtuk — a pilgármester jutalomb in részesítette a tanítót, a vármegye közigazgatási bizottsága pedig jegyzőkönyvében szavazott annak elismerést. A három községi óv <dába 185 gyermek járt. Az óvodák vezetői: — Stoffin Sirolta, Nagynó Halasi E'elka, Melcz Margit és Gömöry Ilona általános megelégedésre teljesítették hivatásukat. — ,,Nagy léptekkel előre" czim alatt lapunk mai számában közölt második czikket a felső-leányiskola ez évi értesítőjéből vettük át. A felső-leányiskolának polgári leányiskolává való, már elhatározott átalakításáról szól ez igazán szép czikk, s mi, akik bizonyos aggodalommal látjuk azt a napról-napra való halasztást, amelyet az átalakítással együtt járó építkezés ügyénél tapasztalunk, fölhívjuk Geduly Henrik úr e szép czikkére az érdeklődő közönség figyelmét. — Helyettesítés. A Sánta István kir. közjegyző elhunyta által megüresedett kisvárdai közjegyzői állásra a debreczeni kir. közjegyzői kamara dr. Krasznay Gábort — ki eddig Nánássy debreczeni kir. közjegyzőnek volt helyettese — helyettesítette. Dr. Krasznay Gábor hivatali működését a volt közjegyzői hivatali helyiségben már megkezdette. — Esküvő. Radó Jenő királylelki vafu i állomás f inök e hó 16 dikáii lanu ta eskü^őjet Vaczott Schmidl Etel ki-asszonynyal. — E?yik tanárunk Olaszországban. Leffler Sámuel, főgimnáziumunk derék ^tanára, ki nemrég a tankönyvirodalomban oly hézagpótló s a miniszter által segédkönyvül apróbált jeles Római irodalomtörténetet irt, — augusztus hó második felében a közoktatási miniszter által küldött tanárokkal Olaszországba megy tanulmányútra. A miniszter Leftler ur számára az ut költségeihez 150 frtot utalványozott. — A kolera ellen. A be ügyminiszter utasította a torvényh itóiágokat, lioíy az Oroszországból, G ilic/.iából, Bnk»viuiból es pnosz Sziltíziából jövő utasok, tekin' tettel az ott fülépnt kolerára, ö. uapi egér-z-egüg) i megfigyelés alá vétessenek. Gyanús jelek esetében a hitóságok azonnal érte.siiendők. — Gazdáink a Kossuth-szoborra. Tanyai lakosságunk a tanyabirák által köztük körözött iveken összesen 119 frt 14 krt adakoztak a Kossuth Lajos szobrára. E szerint Nyíregyháza közönsége a nőegylet ivén 602 frt, a kereskedők ivén 127 frt, a vármegyei iven nyíregyháziak 500 frt, a városi képviselet által 200 frt, vagyis tudtunkkal eddig kerekszámban 1550 frttal járult a Kossuth Lajosnak emelendő szobor költségeihez — Villamos világítás Kisvárdán. Egy budapesti czég Kremenczky és társa, szövetkezve Rochlitz Lipót kisvárdai gőzmalom-tulajdonossal tervezetet készített, a melynek alapján, ha a hatóságok, magánvállalatok, üzlettulajdonosok és egyesek a villamos világítás beszerzésével a vállalatot támogatják, ugy képesek lesznek Kisvárda világítását oly módon eszközölni, hogy az eddigi 38 lámpa helyett, 60 rúdon 16 gyertyaerejü normál-fényű villamos láng szolgálna az utczák világítására. Az eddigi 38 lámpa 350 —400 frtjába kerül a városnak, s a tervezett 60 villamos láng csak .200—250 frt költségtöbbletet igényelne. Kremenczky képviselője és Rochlitz Lipót többek között a közigazgatási hatóságnál is bemutatták tervezetüket, a hol s ez teljes méltánylásban részesült. Mint értesülünk, a szolgabíró mielőbb actiót indít az üdvös lerv keresztülvitelére nézve. Érdekes lenne, ha Kisvárda e téren megelőzné városunkat, — Gyászrovat. Súlyos csapás érte Detrich Miklós thassi földbirtokost, ifjú nejének szül. Király Annának hosszas szenvedés után történt elhunyta által. A temetés Végre föláll, hogy bemenjen a lakásba, de a mint visszafordul, megrázkódva lép egyet hátra. Maga előtt látja azt az embert, ki egykor mindene voli. Ritoldy áll ott véle szemben, a nyitott ajtó küszöbén. — Kérem, ne ijedjen meg ugy tőlem. Az asszony pár másodperczig szó nélkül néz szembe a férfival. Mig remek alakja ingerlően érvényesül a fehér crep de chine pongyolában. Végre megszólal: — Arra nincs okom, de legalább is különösnek találom jelenlétét. Mit kíván tőlem? A férfi közelebb lép hozzá s szép arczához hajolva, halk izgatott hangon beszél: — Hogy mit kívánok, azt pár szóval megmondom. Eljöttem, mert nem tudom tovább tűrui ezt az életet nélküled. Mirgit! inegbocsáthitsz-e nékem ? Most érzem csak igazán, hogy mennyire szeretlek, a mióta kénytelen vagyok nap nap után találkozni veled, anélkül, hogy bírhatnálak. Szebb vagy, mint valaha, ós én . . . — Ugyan kérem ne kaczagtassa ki magát. Vág szavába hírtelen a nő. S csakugyan olyan gúnyosan nevet, hogy a férfinak minden csöpp vére arcábi száll, mig az erek kiduzzadnak homlokán. a — Margit! Kérlek hallgass meg.Nem hihetem, hogy az a végtelen szerelem elhamvadt volna, a mit egykor iráutam éreztél. S ha csak egy szikrája lakik még kebledben, akkor meg fogod bocsátani botlásomat. Hiszen tudod, elvoltam vakítva, megvoltam rontva, attól a bűnös szenvedélytől, mely ahoz az asszonyhoz kötött, ki utamat állta, mikor legboldogabbak voltunk. Dd hát szegény, ó már meghalt, s iparkodott jóvá tenni hibáját, a midőn engem tett általános örökösévé. Én most nagyon gazdag vagyok. Fiatalok vagyunk mindaketten, 8 csak akarnod kell, és egy szép hosszú élet áll előttünk. Nem hiáuyzik semmi a boldogsághoz. — Csak az én elveszett hitem, és szerelmem, egyóbb semmi. Szól a nő, végig simítva kis kezét homlokán. A férfi megragadja azt, és csókkal halmozza el. — Mirgit! ne utasíts el magadtól, mert úgyis tu dom, hogy még mindég szeretsz. Hisz érzem, mint remeg egész tested érintésemre.