Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 28. szám

Hogy mikéat kell és lehet az életérdekekbe vágó reformokat népiskolai rendszerliakbea megvalósítani, a tanítást könnyíteni és a népiskolák szellemi haladását biztosítani? arra nézve szerény nézeteimet a következőkben adom elő. Népiskolai szervezetünkben nagy hiány az, hogy a népiskolák és a többi középtanodák között nincs meg a kellő fokozatos összeköttetés, hogy mindenik miut önálló intézmény külön helyet foglal el s a népiskolai képzés tekintetbe vételére nem egy, hanem a hány szakiskola, csaknem anuyifele mértékkel és igényekkel lép fel. Feltűnő mindjárt magában a népiskolai szervezetben, hogy midőn az eleuii iskolát hat osztályba állapítja meg, uiár a po.gári iskolát ugy rendezi be, hogy az elemi ötödik ós hatodik osztályt figyelembe sem véve, a negyedik osztályból fogadja be a tanulókat? Ugyanezen eljárást követik a gymnasiumok és reáltanodák, gyakran nem tekintenek arra, hogy váljon a még testileg és szellemileg gyenge gyermek képes lesz-e a középtanodában előhaladni s a tudományosan szerkesztett tankönyveket megérteni? Igaz ugyan, hogy a középiskolai törvény megengedi, miszerint a 9 ik évet betöltött tanuló, hi az elemi 4-ik osztályt jó sikerrel elvégezte, a középtanoda első osztályába felveendő. Azonban tapasztalati tény, magok a tanirok és jeles paedagógusok állítják, hogy az elemi negyedik osztályba felvett tanulók közül sokan nem birnak elég alapos képzettséggel arra, miszerint a köiéptanoda első, második osztályában önálló muikásságot fejtseuek ki, nagy küzdelmébe kerül a tanárnak a testileg és lelkileg fejletlen tanulókkal a már részletesebben előadott tantárgyakat elsajátíttatni. Tagadhatatlan, hogy a le.olyt évnegyed század alatt népiskoláinkban a helyes tanítás rohamosan fejlődött és előhaladt, a szakiskolák is nagy mérvben gyarapodtak; de épen ezért kell kellő rendszert minden tanuló gyermekre kötelező kösös mértéket megállapítani, hogy a növendék, mielőtt bármely tanuló iskolába felvétetnék, köteles lenne bizonyos tanulmányi mértéket betölteni, azaz: megfelelő elemi ismeretekkel birnia és csak egyforma képesítéssel ellátott tanuló helyeztetnék át ugy az elemi felsőbb osztályokba, mint a középtanodákba. Ezzel megszüauének azon visszaélések, melyek a tanév elején a tanulók felvételénél felmerülnek s nem származnának panaszok ós viták a tanintézetek tanárai és tanítói között, hogy a népiskolai tanítványok nincsenek kellőleg elkészülve a gymnasiumba, és hogy a kö zéptanodákböl az egyetemekre belép 3 ifjak sem visznek oda keliő tudományos képzettséget. A népiskolai törvény értelmében az elemi iskolákra vonatkozó tananyag az ötödik osztálybau fejezte tik be, a hatodik osztály ezen tananyagot bőviti es néhány tantárgygyal szaporítja. Nem lenne e cíélszerü, ha a szülők a még fejletlen gyermekeket nem siettetnék a közóptanodákba? Hauem a midóa az elemi tantár gyakat bevégezték, már őnmunkásságra szoktatták, 10 — 11 éves korában testileg szellemiig megerősödnek, akkor vétetoének fel. Ép testtel, ép lélekkel a tanuló biztosabban haladna a felsőbb osztályokban, nem szorulna maganórákra, nem panaszkodnék a tulterheltetésről és a tanárok szellemi működésének bizonyosan előnyére szolgálna. Hogy a népiskolák szellemi haladása biztositassék, ne legyen a tanítás egyoldalú, ne csak tanitsuak, hanem tanításunk a szív- és jelemképezósre irányuljon, jó példaadás, fegyelem és kellő felügyelet mellett nevelő hatású legyen. A ki az iskolai életet ismeri s a tanításnak messze kiható nevelési befolyásáról tiszta fogalommal bir, az tudni fogja, hogy a tanítás minősége teljesen a tanitó képzettségétől, élénk, nyugodt kédelyálhp itától függ. Az igazi tanitó a tantárgyakat világosan, röviden, a gyermek egyéniségének és felfogásának megfelelően, szeretettel és jó kedvvel adja elő, ugy, hogy tanítványai figyelemmel és örömmel tauuluak tőle, az ilyen tanitó utat tör a gyermek ész - és kedélyvilágába, igazi nevelő is. Csak a kölcsönös bizalom, atyai szeretet enyhe éghajlata alatt fejlődik a jó és nemes érzés; komor lakott a szomszéd faluban: Zilán Emil, a ki véletlenül találkozott a nővel s a régi láng újra fellobbant, B ki vethet követ a szegény asszonyra, ha az ő szive sem volt rosz taplóból és az is tüzet fogo't. És ezzel a viszonnyal megtalálta aztán a nő azt a szórakozást, a mit Dömsöd községe nem tudott megadni. Játék volt elaltatni, elvakítani az a férfit, a ki férje volt. Pedig az ilyen munkában felnövekedő férfiak aztán nemcsak szeretni tudnak nagyon, de bosszút is állani ? Végre a sok gyanúsan nevető arcz, az egyes eb jtett szavak felköltók Arándiban is azt a szörnyeteget, minek féltés a neve, Alig várta, hogy ismét olyan remek tavaszi idő legyen, a mikor sétára kell menni. Ez pedig a „kitűzött" időben elérkezett. A nő elment a szőlők felé. Arándi csakhamar becsukta a boltot és neje után ment. Mindenütt látta maga előtt haladni, ós lépésén, magatartásán meglátszott az, hogy nem a természet szépségei csábítják, mert félre sem tekint. Ment egyenesen annak a karjai közé, ki a szőlló alatt folyó kanális pirtjin, a fik ós lombok közt elrejtve várakozott. Várakozott, és pedig milyen epedve. Mikor karjai közé zárta azt a szép, remek asszonyt, majd megfőjtá édes ölelésével, s mikor csókolui kezdte azokat a piros ajkakat, nem akart vége szakadni. S e közben suttogó, csóktól elfojtott szavak hangzottak értelmetlenül a hallgatóra, de ékesen szólók azoknak, a kik karjaikban tartjik egy mist, s vérveresre csókolják ajkaikat. De rettentően érthető annak is, a ki a szőlők közül nézte őket, Arándinak. Midőn mintegy két óra múlva hizaért a nő, benóaet a boltba is. NYÍBVIDÉ K." durva, közönyös, önző és szeretni nemtuló egyén nem nevelőnek való. A jó nevelőt, ügyszere'et, kötelesség érzet és szent lelkesedés hatja át muukikörében, nem keresi csak a miga hasznát, nem engedi in igát szenved ily tol elragad tatai, nein mulasztja el — minden esek ily okért — tauóráit, hanem n smes eszméit türelemül ;1 és kitartó szorgalommal igyekszik a zsenge tanuló ifjúságai megértetni s elsajátíttatni. Hivatás szeretet, szakértelein és szorgalom kivívj i az elismerést bármely iskolában tanítunk, ha a tanitás kellő fegyelem ós rend mellett, hazafi is irányban történik, helyes testi és lelki nevelésen alapszik. Midőn f. évi április hó 2-in a fővárosi tanítótestület, hazánk dicsőült ós korszakot alkotó uagy fii, Kossuth Lijosnak, országos részvét és píratlan kegyelettel lefolyt temetése után, fiainál részvétet nyilvánított, Kossuth Fereucz válaszában kiemelvén a fővárosi tanítók hazafias érdemeit, beszédét ezeu jellemző szavakkal végezte: „Önök a fiatalságéi nevelik ós a nevelés megalkotja az emberek véleményét a jövőre nézve. Kérem önöket, iktassák a haza iránti szeretetet a gyermekek szivébe 1" Örök igazságú szavak; mert a nevelés az, mely megalkotja azt ami az embert igazi emberré, jó é > szép iránt lelkesülő, hasznos honpolgárrá teszi, a fi ital sziv erkölcsi és kedélyvilág elcsenevészik jó nevelés nélkül, miut azon növéuy, melyhez nem hitol verőfény és melyet nem érlel a nap melege ós hője. De valamint a társadalom, egyház és állam megköveteli minden igaz tanítótól a Lntebb jelzett szép tulajdonokat, s elvárja, hogy a zsenge ifjúság ne a gépies idouiitásnak legyen kitéve, hanem önerzetes jellemes, hasznos ós hazafias polgárrá neveltessék; ugy szeut kötelessége minden iskola fenntartónak, az igazság és méltányosság szempontjából, megadui a uépnevelőkuek mind azt, a mi a tisztességes megó.hjtést biztosítja. Lehet valamely hivatást szeretui, de a szeretet hamar elmúlik, ha terhes gonddil uehéz muukában folytonos nélkülözések közö t, aggódva a család jövíje iránt, kell élni. A hol a tanitó nélkü'öz és nyomorog, ott az iskola ós a nemzeti kultura szeuved s vele együtt az ifju nemzedék. Az egyház, a/, állam érdeke, a népnevelés előhaladása kívánja, miszerint azok, a kik a neveiéi terén nemes hivatásuknak lelkesülten, teljes odaadással megfelelnek, évek hosszú során sikeresen működtek auyagilag is jutalmaztassanak. Az anyagi jólét ád minden hivatalban nyugalmat, mig a gond, uyomor és küzdés vissza ha

rással van a szellemi életre ós munkásságra. A magyar nemzeti kultura terjesztését, a honszeretet ápolását és népiskoláiuk szellemi ha'adisát tehát az által is biztosíthatjuk, ha a tauuló uóveudék, bármely iskolabi helyeztetik át, bizouyos mjrtékü tanulmányi ismertekkel bírjon, jó szoktatás, példis fegyelem és szivképzés által szellemi munkásságra neveltetik s a helyes nevelés ós tauitás fjtéuyezői a tanítók anyagi gondoktól ment tiszteséges fizetéssel láttatnak el. Ez esetben érvónye^üluek dicsőült uagy hizánkfiinak 1865 ben irt örökbecsű szavai: „Nemzeti létünk csak az által biztositható, hi a suly, melyet a szám, az életrevalóság s u históriai állás uyujt a közművelődós által hitályoztatik. A mily mértékbea javulnak a tanítók mostoha anyagi viszonyai, oly mórtékben gyarapszik a szakértelem, hazafias lelkesedés és a nép szellemi műveltsége. P. I. Tisztelettel fölkérjük mindazokat, akik részére lapunk legutóbbi számához utalványlapokat mellékeltünk, hogy az előfizetést megújítani s az esetleges hátralékos előfizetési dijakat az alulírott kiadó-hivalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. E kérelmünket ajánljuk az illető községi elöljáróságoknak is szíves figyelmébe. Tisztelettel a „Nyírvidék" kiadó-hivatala. — N03, hogy vagy maczus? kérdó az árulgató férjtől. — Jól, köszönöm. H>1 jártál? — Hol, miért kérted? eddig nem szoktad kérdezni. Sétálni. — Találkoztál valakivel? — Nem csak munkásokkal. — Csak? Másnap Arándi kérte nejít, ho^y kisérje el a szomszéd városba. A Tiszáig mennek kocsin, ott ladikra ülnek, a túlsó parton ismét várakozik a mi-dk kocii. Csupa szórakozás lesz ily „remek tavaszi" időben. Eliz ránézett a vegyes kereskedőre, a ki neki mellesleg megjegyezve férje is. Mit akar ez a „remek tavaszi idővel." Mintha ezt csak ó mondaná. De mert semmiféle „terminussal" a terv össze nem ütközött, beleegyezett a kirándulásba, és vigan szökött a kocsiba. II. Már ott járnak a Tisza közepén. A férj híj'ji a csolnakot, a nő szerelmi dalt dudolg >t htlkan, jítszi szellő játszik szőke fürtéi vei. — Miért nem szövöd a da'ba annak a férfinak nevét, a kit szeretsz? szólt Arándi. Eliz ránézett; olyan ku;öaös kivánsig ez ettől a vegyes kereskedőtől. — Hosszú az ugy, hegy „Szeretlek ón Arándi Béla virágom." — De ügy épen kifutja, hogy „Szjretlek ón Zilán Emil virágom." — Béla! Sikoltott a nő. Arándi ekkor messze eldobta az evezőt. — Mindent láttam tegnap — szólt remegő fáradt hangon, ott voltam a hitatoí mellett a szőlők közt, a midin öleltétek, csókoltátok egymást. Engem te már tegnap megöltél, de ma velem halsz te is 1 ÚJDONSÁGOK. — A íntlléniuini kiállítás ügyében Kállay András főispán úr őméltósága ujabban ismét fölhívást bocsátott ki. Ezúttal vármegyénk tehetősebb egyéneihez szól a fölhívás, kérve az illetőket, hogy egyes iparosoknak tegyék lehetővé megrendeléseik által, hogy a kiállításon résztvegyenek. A fölhívás, melyet melegen ajánlunk az illetők figyelmébe, a következő: Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás feladatainak megoldásához a tehetsége szerinti hozzá járulás minden hazafinak elodázhatlan kötelességét képezvén, s meglévén győződve, hogy eme hazafias kötelesség teljesítésében az elsők közt foglal helyet, azon kérelemmel fordulok czimedhez, hogy a mennyiben Szabolcsvármegyének ősi jó hírneve megkívánja, hogy az országos kiállításon a haladó kor minden irányú, igy az ipart munkásság terén is a kiállításban lehetőleg tevékeny részt vegyen, tekintettel arra, hogy vármegyénkben is több oly iparos van, kik szerény anyagi viszonyaik miatt tehetségeiknek érvényesítésére s igy a kiállításban való részvételre vagyoni erővel nem renielkeznek, a Szabolcs vármegyei jeles képzettségű iparosok valamelyikénél bizonyos díszesebb és gondosabb munkát igénylő czikket vagy berendezéseket, mikre különben is szüksége van, vagy a melyek mindenkori használatra alkalmasak, előre ama czélzattal megrendelni méltózlassék, hogy az illető czikk vagy berendezés a kiállításon is bemutattassék. Ily módon nem csak az érdekelt iparos illetve iparosoknak és a kiállításnak teend lényeges szolgálatot, hanem egyúttal a legnagyobb biztosítékot nyerne arra nézve is, hogy a mester az ilyen a kiállításra készülő tárgyak előállítására kiváló gondot és a szokottnál több figyelmet fog fordítani. Egyszersmind felkérem, hogy a fent jelzett czélból tett intézkedéseiről engem folyó év augusztus hó végéig értesíteni méltóztassék. Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását. Nyíregyházán, 1891. junius 23. Kállay András, főispán. — Jegyzőkönyvi elismerést szavazott a vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön, az alispin elnöklete alatt tartott ülóséa, Ujfehértó község közönségének, amiért a debreczeu—ungvári kőutnak a köiségen átvonuló részén, az ut b ehomokolását magára vállalta. — A nagykállói állami reáliskolánál a jövő tauóvben a segélyegylet részéről 600 frt s a takarékpénztár ál .al adományozott 300 frt szegény tanulói segélyezósere fog fordíttatni. Felhivatnak ennélfogva azok, kik e segélyezésben részesülni kívánnak, hogy szegénységi bizouylattal es jó előmenetelt tanúsító iskolai bizonyitványnyal fölszerelt kórvónyöket augusztus hó 25 dikéig dr. Bleuer Miklós takarékpénztári vezérigazgató, segélyegyleti elnökhöz nyújtsák be. — Vakáció. Koczok László kir. főmérnök jul. 20-án négy heti szabadság időre elutazik, távolléte idejére a kereskedelemügyi miniszter, a kir. államépitészeti hivatal vezetésével Munczhart József kir. mérnököt bízta meg. — Egy difteritisz eset. Nyiregyhizán az elmúlt junius hónapban csak egy difteritisz eset fordult elő, ami — mint dr. Jósa András a közigazgatási bizottság legu.óbbi ülésén jelenté, mióta ő főorvos, még egyetlen egyszer sem történt meg. — A vármegyei árvaszék mult havi tevékenysége a következő volt: az előző május hóról elintézetlenül átjött junius hóra 558 ügydarab, ehez érkezett junius folyamán 1264, elintézendő volt tehát 1822'; elintéztetett 1164, maradt hátralék 653 ügydarab. — Ilab-statisztlka. Hrabovszky Aurél kir. alügyósznek a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén tett jelentése szerint a mult hó vógón a nyíregyházai kir. lörvényszóki fogházban le volt tartóztatva 187 egyén, Nauy Killóban 2, Kis-Virdáu 13, Nyir-Bitorbau 4, T.-Lökön 4. Az egészségügyi viszonyok ós fegyelmi állapot, jók voltak. — A Hatzel-téri piacz megnyitása e hó 14-dikéü szombaton reggel megtörtéut, még pedig nagy vigasság közepette, amennyiben az a tájékon levő házak tulajdonosai a megnyitáskor a vásáros népet sörrel, pálinkávil megvendégelték s még czigány muzsikáról is gondoskodtak. Az uj piacz meguyitására vonatkozólag közöljük itt a következő fölhívást: .Tisztelt polgártársak \ Az alCsakugyan ugy látszott, mintha vér sem leuue a férfiban, oly sápadt volt. A nő lábaihoz rogyott. — Bocsáss meg, ments meg oh Béla, hűséges nőd, vagy rabod leszek, csak menta meg, hisz oly fiatal vagyok. — Oly fiatal, és bűnös — mormogá Arándi 8 arcza mozdulatlan maradt. — Béla, Béla, ébredj, vigyázz — sikoltá a nő, megragadva férje lábait — nézd felfordulunk a Tisza kelő közepén. Ments meg s ugy foglak szeretui, de úgy • • • A hullám ragadta a csolnakot, játszott vele, gyakran viz ömlött bele. Az „uj bótos" ugy nézet ki, mint egy kiaszott régi váz. Mozdulatlan, érzéktelen volt. — Segítség, segítség!' sikoltá ekkor a nő. A parton látszott egy két halász s nem sokára c8olnakba száltak és az elszabadult csónak után indultak. — Erre, erre! kiáltott a kétségbeesett nő s ekkor már megfeledkezett férjéről s csak szabadulni akart. Egyik csónak már megközelítette őket, a nő a csónak orrán állt várva a segélyt, a férfi pedig mozdulatlanul ült. — Ide, ide! — kiáltott ismét a nő s ekkor ugrani készült. — Nem, együtt megyünk — hangzott ekkor a háta megett s Arándi felugorva, átkarolta nejét s kiugrott vele a hullámok közé. Egy sikoltás haugzot még, s aztán elmerültek. A halászok hiába nyújtogatták a vizbe lap Ujaikat; a viz nem adta vissza őket. Ki tudja hanyad napra és hol fogták ki, a két össze ölelkezett halottat. Pataky István.