Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 28. szám

„IS Y I R V I T> fr K " 61. Bgy. 3077./1894. K. Szabályrendelet Szabolcsváruicgye községei részére. (Folytatás ) 19. A községi telekkönyvek, kataszteri birtokivek beszerzése, megőrzése s azokban a változások feljegyzése. 20. A feltételes szabadságra bocsátott, rendőri felügyelet alá helyezett vagy politikai jogok gyakorlatától felfüggesztett egyének nyilvántartása. 21. Iktató és postakönyvet vezet. Az íktatókönybe a községhez érkezett meghagyások, beadványok, szóbeli kérelmek és panaszok vagy ezekről felvett jegyzökönyvek, a község saját jelentései és hivatalos bizonyítványai bejegyzendők s az iktató szám, valamint a beiktatás napja az illető iratra vagy folyamodványra is feljegyzendő. Az iktató könyv elintézési rovatába az elintézés napja s rövid tartalma szintén bevezetendő. 22. Szóbeli kérelmeket és panaszokat jkönyvbe vesz. 23. Jelen van és közreműködik a községi pénztár megvizsgálásánál. 24. Minden községi tanácskozásról jegyzőkönyvet vezet s végez minden fogalmazási munkát 25. Köteles a hivatalos órákat és pedig ünnepnapon 8—10 óráig, hétköznap 8—12, délután 2—5 óráig a községi hivatalban tölteni; akadályoztatása esetében helyettesről gondoskodni. Ha pedig betegség vagy más akadály miatt hivatalában 3 napnál huzamosabb ideig meg nem jelenhet, a?t a főszolgabírónak bejelenteni. 26. A községben letelepedni óhajtó egyének részére, a telepedési szándék bejelentéséről, a községi főbiró által is aláírandó igazolványt ad. A kiadott igazolványokról jegyzéket vezet, melybe a jelentkező egyén nevét, az igazolvány kiadásának napját, a letelepülés megengedését vagy megtagadásának okát, s a határozat jogerőssé váltának idejét bejegyezni köteles. 27. A számadás összeállítására kellő jártassággal nem biró pénzkezelő helyett, ennek számadásai összeállításában díjtalanul segédkezni tartozik. 28. A községi képviseleti gyűlések minden határozatát, egy e czélra külön bekötött jegyzőkönyvbe az elnök, jegyzőkönyv megnevezésével, s minden jelenvoltak neveinék felsorolásával, beirni köteles. Az egyes gyűlések határozatait, az elnök és jegyzőkönyvvezető esetleg hitelesítéssel megbízott küldöttség névaláírásával hitelesítteti, s ezen jegyzőkönyvet a legszigorúbb felelősség terhe mellett megőrzi. 29. A községi lakosok részére kiadott iratok kézbesítését, az 1875. évi X. t. cz. értelmében teljesiti. 30. A községi és körjegyzők munkadijjai következőkben állapittatnak meg. Adásvevési, csere és egyébb hasonnemü szerződés készítéséért az adóbizonylat rávezetésével 200 frtig l frt, 200 frton felül 2 frt, ugyanezek másolatáért darabonkint 50 kr. Árverési jegyzőkönyvért, a gazdátlan jószágok elárvereléséről szóló jegyzőkönyv kivételével melyért dij nem jár 1 forint. Adó s mindennemű bizonyítványért, hanem díjtalanul avandók ki, 50 kr. Becslevél szerkesztéseért 80 kr, másolatért 40 kr. Birtokivek másolatáért ivenkint 1 forint. Cselédkönyv nyerhetése végett kiállítandó bizonyítványért a személyleirással 30 kr. Egyezséglevélért 1 frt. Elismervényért 30 kr. Engedélyekért, tulajdon, vagy zálogjog bekebelezése, vagy törlése tárgyában l frt. Felszólamlásokért adó és illetékügyben 10 frt kivetéséig 50 kr, 10 frttól felfelé 1 frt. Felszólamlási kérvényt ujonezozási ügyben, teljes felszereléssel 3 forint. Ennek évenkint való megújításáért l forint, felzetekért darabonként 20 kr. Gyámi számadásokért ivenként 1 forint. Haszonbéri szerződésért 50 frtig 50 kr. 50—200 forintig 1 frt. 200—500 frtig 2 frt. 500 frton felül 3 frt. Ezen szerződések másolata 50 kr. Hagyatékok leltározásáért 100 frtig 1 frt. 100—500 frtig 2 forint. 500 frton felül 3 forint. Leltár másolatokért darabonként 50 krt. Kérvények. Dohánytermelési ügyben a kincstár részére nyomtatránynyal 30 kr. Dohánytermelési ügyben a külkivitelre 1 frt. Bírósági gyámhatósági és más ügyben 1 frt. Kötelezvényekért. 50 frtig 30 kr. 50—100 frtig 50 kr. 100 — 500 frtig 1 frt. 500 frton felül 2 frt. Katonaságtól való elbocsátás végett szerkesztett kérvény teljes felszereléssel 3 forint. Meghatalmazás szerkesztése 50 kr. Nyugtáért. 50 frtig 20 kr. 50 — 100 frtig 40 kr. 100—500 frtig 80 kr. 500 frton felül 1 frt. Nyilatkozatért bármely ügyben 50 kr. Nyilatkozatért örökösödési ügyben 1 frt. Osztálylevél. 100 frtig 1 frt. 100-500 frtig 2 frt. 500 frton felül 3 forint. Ezek másolatáért 50 kr. Telekkönyvi kérvényért 2 frt. Katonai tényleges szolgálat alól való felmentés tárgyában szerkesztett kérvényért s ennek teljes felszereléseért 3 forint. Vázlatrajz 1 frt. Végrendelet szerkesztéseért a községházánál 2 frt, végrendelkező házánál 3 frt. Vagyontalan felektől az itt felsorolt munkálatokért, a községi és körjegyző által dij nem követelhető. A megállapított dijak a községi és körjegyzők ál tal felszámítható munkadíj legmagasabb tételeit képezvén, azon községi és körjegyző, ki működése alkalmával nagyobb dijat kirán, ez által fegyelmi vétséget követ el. 31. A községi vagy körjegyzőt hivatalos eljárásukban csak az 18S6. XXII. t. cz. 67 §. alapján felfogadott al vagy segédjegyző c helyettesithetik, jegyzői gyakornokok és írnokok hivatalos okiratok kiadására s aláírására nem jogosultak. 32. Oly esetekben, midőn valamely büntetésre méltó cselekmény gyanúja merül fel vagy vélelmezhető, községi jegyző az ügyrészletes előterjesztése mellett nemcsak a járási főszolgabíróhoz, hanem az illetékes csendőr-őrsparancsnoksághoz is azonnal jelentést tenni köteles. 33. Községi «s körjegyző a községi levéltárat a legnagyobb rendben tartani, arról vagy mutató könyvet vezetni, vagy az okirat levéltári számit az iktató könyvben megjelölni köteles. A községi levéltárak kiselejtezése, részletesen indokolt s a járási főszolgabiró által is véleményezett jelentés tétel után csak a megyei alispán jóváhagyása mellett eszközölhető. 34. A községi elöljárósághoz, vagy annak bármely tagjához intézett hivatalos levelek első sorb in a jegyző jogosult felbontani, ki azok kézhez vételéért és végrehajtásáért felelős. Minden ügydarabot beigtatni, az elöljáróság egyes tagjai által végrehajtandó ügyeket azoknak átadási jegyzék mellett kiadni, s a szükséges intézkedések foganatosítását szorgalmazni és ellenőrizni tartozik; a községhez érkezett mindennemű pénzt, vagy értéket tartalmazó levelek felbontására azonban csak a községi főbiró jogosult. 13 §. A törvénybiró. A törvénybiró a községi biró akadályoztatása esetén, mint annak helyettese, felelőség alatt végzi a bírói teendőket. 1. A tanácsbeliekkel tegyült tartozik a községi bírót és jegyzőt hivatalos eljárásukban támogatni a reá bízottakat, becsléseket, végrehajtásokat stb. foganatosítani, vagy azoknál közreműködni, a törvénybe és szabályrendeletekbe ütköző cselekményeket feljelenteni. 2. Felügyel a község tulajdonát képező erdők szabályrendelet szerint való kezelésére. 3. Az erdei és mezei közös kerülők, csőszök, pisztorok stb. felfogad isáról a biró és jegyző egyetértésé /el gondoskodik. 4. Kötelességei a mezei gazdaság által tenyésztéshez használni szokott ménlovat, bikák, kosok stb. beszerzése s tartása iránt intézkedni. 5. Ahol külön községi közgy.ím nincs, a közgyám részére alább megszabott kötelességeket, a jegyző közreműködésével, a törvénybiró teljesiti. 14 §. Tanácsbeliek v. esküdtek. Tanácsbeliek vagy esküdtek részt veszítik az elöljáróság tanácskozásaiban s képviselő testület gyűléseiben; a bírák, jegyzők hivatalos meghagyásait felelőség mellett teljesitik; végrehajtásokat foginatositanak, az iskola, adó, ipar, általában minden statisztikai összeírásokat teljesitik, a községi bíráskodásokban részt vesznek. 15 §. A pénztárnok. 1. A pénztárnok az állami, megyei és községi adók pontos beszedését s szabályos kezelését, felelősség alatt eszközli. Bevételeiről és kiadásairól, tnindm kezelése alatti alapról külön naplót vezet ugy, hogy a pénztár állása, az időközben véletlenül teendő bármely vizsgálat alkalmával feltüntethető legyen. A beszedett állatni adót, mihelyt 100 frlra szaporodott, nyugta mellett az adóhivatalba, a megyei adókat s a közmunka váltságot pedig az illető hatóságnak, legalább évnegyedenként pontosan beszolgáltatja. 2. Bevételeiről s kiadásairól az évvégén szánidist készít, mégpedig akként, hogy a megvizsgálás végett a tavaszi közgyűlés elé terjeszthessék. 3. A pénztárnok kezeié^ alatt álló minden pénz a község házánál egy biztos s kettős zárral ellátott tűzmentes szíkrénybeu, vagyha alkalmis községház nincsen, a bírónál biztos őrizet alatt tartandó. A pénztár egyk kulcsát a biró, a mísikat a pénztárnok vagy ahol külön pénztárnok nincs, a képviselet által e c.élra in:gbizott tauácsbíli tartja magánál. 4. Írásbeli munkálatoknál a jegyző segélyét igénybe veheti. 5. A pénztárnok az általa kezelt pénzekre nézve minden kárért vagyonilag felelős. 16 §. A közgyám kötelességei. 1. A gyámhitósági befolyást igénylő hagyatékokra vonatkozó halálesetek és leltárak felvételénél községi vagy körjegyzőknek segédkezni s ha az elhunyt lakásán talált vagyonok megbízható egyén kezénél és felügyelete alatt veszély nélkül nem hagyhatók, azokat az illetékes hatóság intézkedéséig felügyelete alá veszi. 2. A romlás veszélyének kitett, vagy rövid ideig is kár nélkül el nem tartható ingóságok értékesítése iránt, a községi vagy körjegyzővel egyetértőleg gondoskodik. 3. A közgyám a gyámi és gondnoki teendőket hivatalból teljesiti addig is, inig az árvaszék az árvák vagy gondnokság alá tartozók részére gyámot, illetőleg gondnokot nevezhetne. 4. Véleményt ad a megyei árvaszékhez, a gyám és gondnok nevezés, nagykorúsítás, örökbefogadás és törvényesités esetében. 5. Jelentést tesz az árvaszéknek, ha törvényes és természetes gyám ptzarol, hi másodszor férjluz m'gy, vagy ha gazdaság vitelére alkalmatlanná v.ált ; feljelenti a gyámokat és gondnokokat, akik gyám altjaik és gondnokoltjaik neveltetése, iskoláztatása, betegség esetében gyógyíttatást, vagyonuk fentartása és gyarapítása körül való kötelességüknek, az e részbj.a kiidatt rendeletek szerint eleget nem tesznek, nigy botrányos és erkölcstelen élelet folytatnak. 6. Gondoskodik a vag/ontal tn árvák és gondnokoltak elhelyezéséről a legközelebbi rokonoknál, ezek n-m léte, vagy törvényes mentessége esetén, a keresztszüléknél vagy más emberbarátoknál. Ht ez ne.n sikerülne, eltartásukat, mig ö ifentartásukra alk thn is ikká v álnak, a község költségén eszközli. Ha az ellátás csak a község lakosú renlkivüli túlterhelte tésé vei történnék, a törvényhat '>s ágnak e'. iránt jelentést tesz. 7. Végrehajtja az árvaszéknek és a járási szolgabírónak, az árvák ügyében hozzá ín'ézett rendeletét. 8. Felügyel arra, hogy árvákat vagy gon Jnokoltakat illető, tűz veszélyeknek ki ett vagyonok biztosíttassanak. 9. Midőn egyes árva vagy gon Inokolt üjyében gyámhatósági intézkedés szükségeltetik, az árvaszékhiz jelentést tesz. 10. A magán gyámok minden működését, a haszonbér, vagy bérbeadott árva vagyonok kezelését ellenőrzi, különösen felügyel, hogy a magán gyámok évenkénti számadásaikat pontosan és felszerelve beadják. 11. Az árvákról személyi viszonyaik megjelölésével, árvagyámokról a mikénti kezelés kitüntetésével, az árvák tulajdonát képező épületekről, a tűz elleni biztosítás megtörténtének és tartamának feljegyzésével s a magán gyámokról — a számadási kötelezettségükre vonatkozó adatokkal — nyilvántartást vezeti. 12. Ezen kötelezettségeinek mulasztásából támadható károkért a községi törvény 86 §-a értelmében felelős. 17. §. A községi és körorvosok kötelességei az 1876. évi XIV. t.-cz. 145. §-ában, a községi és körszülésznők teendői pegig ezen t.-cz. 147 s 148 §§-aiban vannak felsorolva. 18. §. Az éjjeli őrök a jó magaviseletű lakosok közül a főbiró által fogadtatnak fel, esetleg rendeltetnek ki, s az éjjeli őrködést teljesitik, mert október 1-től április 1-eig esteli 8 órától reggeli 6 óráig, miskor esteli 10 órától reggeli 4 óráig folyvást őrjáratot tartalak, minden jelenségre, lármára figyelnek, a zajongókat rendre, hazamenetelre intik, az engedetleneket, gyanús egyéneket letartóztatják s a község házához kisérik; az esetleges tűzvészt jelzik; kötelesek továbbá a veszélyeztetett vagyon és személy megmentésére sietni, tolvajlás, rablás eseteiben a tetteseket elfogni, ha arra magukban képtelenek volnának, a közeli lakosokat fellármázni s segélyül hivni; vigyázniok kell az éjjeli zárórák megtartására és különösen figyelemmel tartaniok az engedélyezett éjjeli mulatságok, tánczvígaknak, lakadalmak, fonókák stb. lefolyását. Fonlosabb eseményekről haladéktalanul, minden gyanúsnak látszó körülményről pedig a nap reggeli óráiban a főbírónak vagy helyettesének tüzetes jelentést tenni kötelesek. Amennyiben a rendes felfogadott éjjeli őrök az ezen szakaszb tn megállapított kötelességeik teljesítése körül mulasztást követnének el, az szolgálati vétséget képez, tnely első izben, vagy enyhébb esetekben fizetés levonással, ismétlés esetében, avagy a vétség mérvéhez képest elbocsátással toroltatik meg. Ha pedig a mulasztás oly községi lakosok által követtelik el, kik éjjeli őri szolgálatra esetrőlesetre rendeltetnek ki, a szolgálatnak épen nem, vagy nem megfelelőleg történt teljesítése kihágást képez, mely a 38457/80. sz. belügyminiszteri körrendeletben meghatározott eljárás szerint, az ott megjelölt közigazgatási hatóságok által a községi szegény alap javura 1—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy annak beh íjthatatlansága esetén megfelelő elzárással büntettetik. 19. §. A lakhatás kérdésében, a pénztárkezelés és számvitel módjainak megállapítására vonatkozólag, a később kibocsátandó m. kir. belügyminiszteri rendeletek lesznek irányadók. Kelt Szabolcs vármegye közönségének Nyiregyházán, 1834. évi május hó 8-án tartott rendes tavaszi közgyűléséből. Kiadta: Sipos Béla, aljegyző. 42608/IV.-a. A m. kir. belügyminisztérium. Ezen szabályrendeletet jóváhagyom. Budapesten, 1894. évi május hó 28-án. Miniszter helyett: Andrásiy, államtitkár. (P. H.) 9079. K. „ , , —jg^ Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszoigabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Karász községhez tartozó Friedféle tanyán a sertés orbinc, betegség járványszerüleg fellépett s ez okból a jelzett tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1894. julius 13. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 8971. K. —jg^ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a T.-Dada községben a sertésorbíncz betegség járványszerüleg fellépett, s ez okból a nevezett községben levő sertés-állomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1894. julius 10. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 9080. K. —j-gg j Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Laskod községben a sertés orbáncz betegségnek járványnyá történt fejlődése következtében a község sertés állománya zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1894. julius 13. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 8992. K. —IgoZ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 64Í9/94. P. számú hirdetményét közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1894. julius 11. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat) A nyíregyházi kir. törvényszék polg. oszt. 6439/891. P. sz. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint Gyulaj községi illetőségű Mikolay György a 4487/94. számú ítélet által az 1887. évi XX t. cz. 28 §-nak a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyiregyházán, 1894. julius I. Megyery, b. elnök. Mihálkó, jegyző. 6611,94. Alk. Árlejtési hirdetmény. A „Bujtos" déli árkának 50 m. hoszban való beboltozásánál, s a többi résznek pedig 816 f. méter hoszban tarczali kővel való kiburkálásánál, s egy 1950 fm. hoszban uj vizvezető ároknak kiásásánál előforduló munkák folyo hó 20-án azaz pénteken délelőtt 8 órakor tartandó árlejtésen a városi mérnöki hivatalban ki fognak adatni, mely árlejtésre vállalkozni kívánók ezennel meghivatnak. Bővebb értesitésités a városi mérnöki hivatalban nyerhető. A költség előirányzatila; megállapított összeg 2801 frt. Nyiregyházán, 1894. julius 12-én. Bencs László, polgármester. Folytat&sn n melléltlo