Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

N Y t B V I D É K.'

1 Tekintetes Baruch Arnold urnák, mint az izraelita hitközség elnökének. Helyben. A helybeli izraelita hitközség iskolájában mai nap azl-ső osztály zárvizsgáján megjelenvén, örömmel győződtem meg a kiváló eredményről. Két darab 10 koronás s egy darab 20 koronás aranyat azon kéréssel küldök meg a t. Elnök úrnak ide csatoltan, hogy azokat a szegénysorsu, de jó tanuló I-ső osztályú gyermekek közt, minthogy én az egyes tanulók szorgalma s előmenetelét nem ismerem, kiosztani szíveskedjék. Kelt Nyíregyházán, 1894. julius 1. Kállay András, főispán. A főispán úr e levelére vonatkozólag, Baruch Arnold úr, a helybeli izr. statusquo hitközség elnöke, a következő sorokat intézte hozzánk: Nyíregyháza, 1894. julius 4. Tisztelt Szerkesztő úr! Kállay András főispán úr ő méltósága az ide mellékelt átirat kíséretében két darab 10 koronás és 1 darab 20 koronás aranyat küldött hozzám, mint a helybeli statusquo izr. hitközség elnökéhez. Az átiratot azon kéréssel van szerencsém mellékelni, méltóztatnék azt becses lapjában közzétenni, megjegyezve azt is, miszerint az aranyak a főispán úr intenciója szerint az iskolaszék által osztattak ki. Kötelességemnek tartottam ezt nyilvánosságra hozni, annál is inkább, mert ez csak ujabb fényt vet népszerű főispánunk emberszeretetére, melynek önzetlenségét legjobban bizonyítja az, hogy épen akkor, amidőn az aratási munkálatok legjobban igénybe veszik idejét birtokán, akkor tudott magának időt szakítani arra, hogy saját érdekét félretéve, ahumánismusnakhódoljon. Bejövetelének ugyanis a vizsga látogatásán kivül egyébb czélja nem volt. Alázatos szolgája: Baruch Arnold. — Nyaraló tanárok. Leffler Sámuel tanár a nyarat családjával Stószon tölti, Szlabóczky Imre Rozsnyón, Eltscher Simon pedig Dobsinán, kik a szünidő alatt esetleg hozzájuk forduló szülőknek és tanulóknak onnan is adnak fölvilágosítást. — Női munkák kiállítása. A helybeli jótékony nőegylet által fenntartott nő-ipariskola munka-kiállitása négy napon át volt nyitva a héten 1-sejétől 4-éig s igazán megérdemelte azt az érdeklődést, amelyet a közönség a kiállítás iránt tanúsított. A női kézimunkák minden fajtái képviselve voltak e kiállításon s a tanítónők: Bégányi Gizella és Kégl Szeréna kisasszonyok egész nyugodt lélekkel elfogadhatták azt a sok gratulácziót, melyben őket a kiállítást látogató közönség részité. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Leffler Sámuel nőegyleti titkár, igazán szép beszédet intézve a jelen voltakhoz. E beszédet lapunk más helyén egész terjedelmiben közöljük. Jutalomban és kitüntetésben a következő növendékek részesültek: Vegyes kézimunkák. I-ső dij arany és oklevél Baruch Anna, 11-dik dij a'-any Friedmann Etel, HL, IV., IV-ik díj oklevél Gansel Mirgit, Ungár Margit, Palicz lonka. Fehér hímzés. I-ső díj arany és oklevél Klár Jolán. II., III-dik dij oklevél Bozán Mariska, Szathmáry Juliska, Fehérnemű. I-ső dij arany és oklevél Rottmann Lujza, Il-ik díj arany Lerner Ilona, III., IV., V-ik dij oklevél Friedmann Hermin, Bencs Etelka, Déry Erzsike. Fehér hímzésért Janosch Mariska 5 koronát, Szilvássy Mariska 5 koronát és stoppolásért 2 frtot. Jó magaviseletéért Jancsurák Erzsi 3 koronát. Fehérneműért Milotay Ilonka 10 koronát, Ziuerbrun Frida 2 koronát. Különös dicséretet nyertek: Baruch Anna kitartó szorgalma és szép munkáiért, — továbbá Lukács Margit Silberstein Róza, Friedman Hermin, üiószeghy Piroska, Korányi Irénke különösen bámulatos gyorsaságát és kitartó szorgalmaért. — Eskiivő. Márkus Károly helybeli tekin'élye-s ügyvéd, e hó 3-dik uapj iu t.artotia esküvőjét özv. Pajosz Ferenczné szili. Pilissy Hedvig úrnővel Zilahon. | — Alapszabályok jóváhagyása. A nyíregyházai izraelita nőegylet' alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Névváltoztatás. Zicherman Béla nyirbélteki lakos vezetéknevének ,Zoltán"-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Nagy szerencsétlenség történt e hó 7-dikén délelőtt a Zieger-féle malomban. Timaskovits János 22 éves péksegéd két káposzta gyaluló kést akart a malomban kiélesiteni s e czélból a gépszijat föl akarta tenni a kerékre, mely a köszörükövet hajtja. Fölmászott egy lábtón, ahol is egy kissé megcsúszott s ugyan abban a pillauatbin a szij elk ipta jobb karját, s miután előbb a szerencsétlen tiital embert kétszer a levegőbe! körülfordítotti, a karját a váltói tehit tövében kiszakította eldobva messzire a vérző testrészt. A nagy jajgatásra a malomban levők csakhimar a szerencsétlenség színhelyére siettek s a vérző sebet bekötötték. Orvosi segit ség is érkezett csakhamar s bekötözés után a szerencsétlen fi ital embert hordágyon előbb a betegsególyző egyesület kórházába, onnan pedig a nagykállói virme gyei kórházba szállították, ahol — mint értesülünk — pénteken éjjel meghalt. A rendőrség az ez ügyben megindított vizsgálat iratait áttétté a kir. ügyészséghez. — Betörés. Idáig még ismeretlen tettesek a hét valamelyik napján betörtek a Király-féle pazonyi-utezai ház emeletén Deutsch földbirtokos lakásába, ahol is mindent összehányva, néhány ládát fölfeszitettek. A betörést csak pénteken vették észre, mert Deutsch és családja fürdőn vannak. Hogy mit vittek el a betörők, azt még nem tudják. — Gyilkos anya. Rettentő gyilkosságra vetemedett Háda Lászlóné kanyári lakos, hogy ballépését Amerikából hazatérő férje előtt eltitkolja. A férj már évekkel ezelőtt kivándorolt Amerikába s az asszony ezalatt tiltott viszonyt folytatott egy falubeli legénynyel. E viszonynak gyümölcse lett s az anya, hogy hazatérő térje előtt bűnét elpalástolhassa, magzatát megfojtotta. A lelketlen anyát elfogták s most a kisvárdai járásbíróság börtönében szenvedi egyelőre a vizsgálati fogságot. — Kolera. A mi azelőtti években a tengeri kigyó volt, vagy a fiumei czápa, mely megjelent, hogy az uborkaévad elején az ártatlan fürdőző közönséget rémítse; — az most a kolera. Az első meleg napok beálltával felbukkan a hír, hogy Perzsia szélén nagy mértékben pusztic a kolera-járváuy. — Perzsia igen messze vau s minthogy a perzsa sah egyelőre nem szándékozik európai körutat tenni, a közönség egyelőre nem retteg a kolera behurcsolásától. Di jöa az ujabb hír. már vésztliozóbbau s jeleuti, hogy Mekkában uralkodik az iszonyú jtrváuy. Mekka és a kolera elválaszthatlan fogalmak a modern újságolvasó szemében. De Mekka is még elég messze van ahhoz, hogy komoly rémület ne vegyen erőt rajtunk. Nyugtalankodui csak akkor kezdünk, midőn Nisni-Novgorodból. vagy Kievből kapjuk az első kolera-táviratot. Nisni Novgorodból anynyit tufuuk, hogy híres vásárjai a kolera baciilusok közpouti ápoldái, Wavról padig, hogy erődítményein kivül az európai járvány első fóstációjának van kikiáltva. Átnda nem azért hívjuk a járványt ázsiai kolerának, hogy egyaneseu Ázsiából törjöu reáuk, — különös előszeretettel választ európai kerülő utat, míg hozzánk látogatóba jön. A ntgy páuik akkor fog el baunüuket elemi erővel, ha Himburgbó:, vagy Lüitichból jöa az első gyanús hir. Ha valami rosz már a kulturnépakhaz is eljutott, akkor okvetlen eljut hozzánk is Míg a kolerát sem merítjük eredeti forráskól, — ebben is elkésve, követjük a nyugati nemzeteket. Es oknál fogva teljasen érthetőnek tartjuk most a kolera-piníkot. Kik mindenben az ugynevezet kultur-államok után sántikálunk, valóban aggódva tekinthetnénk a járvány elé. A baciilusok utja gyors és ne feledjük, hogy a biczillusok nagy kedv vei házasodnak ós rendkívül szaporák. A jirvány behurczolásától tehát komolyan aggódjunk! — S mír azért is jó ez aggodalom, mart ha uem aggódunk, akkor konzervatív (t Justa" szónak ez igen előkelő kifejezése) természetünknél fogva mit sem csinálunk. Ha más haszna nincs tehát a biczillusnak, meg van az, hogy antibacíillus mozgalmat idéz elő. A belgiumi kolera, a nyugat-auróp ii métely, tehát us búsítsa tu'ságosan jó magyaraiukat. R;méljük a baj nem fog reánk törni, de a híre ellentállásra fog beunünket sarkalni. Igy a betegség is egészségünkre fog szolgálni- — Mert Istan is szereti a magyart s azért küld kolera híreket, hogy ne legyünk — konzervatívak. — Eljegyzés. Básthy Liszló, hangácsi tiszttartó kedves leányát, Boriskít a mult hó 26-án jegyezte el Konstantin Liszló főhadnagy. Az eljegyzés alkalmiból a leányos háznál nagy lakoma volt. — A vallás és közokt. uiinister a nyir-adonyi állami állandó gyermek-menhely vezetőjévé Tavamai Emmát nevezte ki. Hiszszük, hogy a kisasszony meg fog felelni az ottani viszonyok miatt kétszeresen nehéz, de egyúttal hazafiúi fontos hivatásának. — A szabolesvármegyei ált. tanitó-egycsiilet juliust-én tartott választmányi gyűlésén jegyzőkönyvileg emlékezett meg Kossuth Lijos érdemeiről; liatározatilag kimondta, hogy Komócsy József érdemeit, a ki ifjabb éveiben tanitó volt, mint i^en a megyei tanitók özvegyei részére tett jótékony alapítványa által mutatta ki volt pályatársai iránti szeretetét s ezen egyletet is több ízben képviselte az országos bizottságok ülésein, a f. julius 23-án Kis-Várdán tartandó közgyűlésen leendő felolvasásban fogja méltatni s emlékét jegyzőkönyvben megörökíteni. Kimondta továbbá a választmány, hogy az országos tanítói gyűlést ez évben tekintettel az országos tanszerkiállitásra Debreczenben óhajtja magtartatni. — A helybeli alsóí'oku kereskedelmi iskolában a tauévet befejező zárvizsgák mult vasárnapon délelőtti és délutáni órákban számos és előkelő közönség jelenlétében tartattak meg. Délelőtt, a II— Ill-ik osztály vizsgáján, a tanügy iránt mindig melegen érdeklődő méltóságos Kíllay András, Szabolcsvármegye főispánja is megjelent s a tanulok feleleteit élénk figyelemmel és érdeklődéssel kisérve — távozásakor a tapasztalt rend ós előhaladis felett teljes megelégedését ós elismerését nyilvánította. O.t láttuk Bancs Liszló polgármestert, aki ismét Fest Líszlónak, mint a kereskedők társulata elnökéuek elismerést ós köszönetet mondott az iskola létesítéséért s fentartásáért; ott voltak: Velkey Pál kir. tanfelügyelő, Saxty Gyula tanügyi tanácsos, Nt. Birtholomaeidesz János főesperes, Kertész Bertalan főispáni titkár, Hoffnann Adolf kereskedő s igazgató választmányi tag s ezeken kivül több főnök és más érdeklődő közönség. A vizsga végén — mint eddig minden évben ugy most is — jales előhaladásu s jó magaviseletű tanulók között a társulat 60 koronát osztatott ki; ezenkivüi Dr. Hotínaun Mór, társulati titkár két, kiválóan szép diszkötésü könyvet ajándékozott és pedig: Jókai Mór „Migyar nemzet törtéuete" az I só osztály legszorgalmasabb látogatójának, ós Madách Imre „Az ember tragédiája" a III ik osztály legjelesebb tauulójának. Amazt Somogyi Mihily I ső ezt Jaczura Béla III osztálybeli tanuló kapta. Pénzbeli jutalomban részesült összesen 13 tanuló és pedig: Jaczura Bíla, Jánószky Gyula, R)sen:hil Manó kaput 6—6 koronát; Halmeczy Miklós, Jacíura Lijos, Sípos Árpid, Schwarezer Nándor 5—5 koronát; Hartstein Mór, Kozák Gergely, Mandel Gyula, Szégál Károly 4—4 koronát; Silber Izidír, Tórök Ignácz 3—3 koroaát. — Megemlítendő még, hogy a tanulók létszáma 62 volt, 8 al több miut a megelőző tanévben; ezek közül kimiradt vagy eltávozott 15, maradt az óv végén 47 tanuló, s ez utóbbiak közül felszabadult 6, de a kik mindnyájau mint segédek is a tanév végéig rendes tauulóknak megintradcak s ezen tettök által tulvágyukuak igen szép bizonyítékát adták. R. A. — A buza-vetések veszedelme. A hesszeui légy, mely a búzatermő alföld nagy rónaságain évek óta pusztítja már a buza vetéseket, eljutott már hozzink is. Értesüléseink szariat kü.önöiea a tiszai és kisvárdai járásokbau általános és igeu nagy mh-tékben elterjedt már gazdáinknak ez a legújabb ellensége, — szórványosan azonban ez egész vármegye területen pusztít már és sok helyen 70—80<Y

o kárt tett az idáu a buzavetésekbeu. A főldmivelésügyi mintszter a mind nagyobb mérvben fenyegető veszedelem elleni védekezésre vonatkozólag a következő rendelotet intézte a várinagyétiez: „Tudomásomra jutott, miszerint a vármegye területén is fordultak elő hesszaai légy iufectió -által okozott károsodások. Ene'c fo'ytín ügyaluaasteta.n a közöusa • get miszerint a hesszeni légy által fertőzött községben a buzi, rozs és árpatarlóknak azonnal aratás után való alászántása okvetlenül szükséges, mert a tarlókban lappingó álbibok szintáskor a föld alá kerülvén, belőlük az a légy ív idék, mely az őszi vetéseket szokta fertőzni, nem kelhat ki. Szükséges továbbá az érdekelt gazdaközönséget ugyanakkor figyelmeztetni újólag, hogy csak azok az őszi vetések tekinthetők a hesszeni légytől megvédelteknek, a melyek későn (október 6—8 tói kezdve) vetettek el. — Felhívom a közönséget, hogy ily irányban erélyesen intézkedjék, rendelkezésének pontos végrehajtását ellenőrizze és az eredményről ugy az aratás, mint a vetés befejezte után azonnal külön-külön tegyen jelentést. — Halálozás. Mélyen lesújtó csapás érte Ilosvay Ágoston k.-apáthi lakos földbirtokost nejének szül. Újhelyi Krisztinának m. hó 27-én bekövetkezett elhunyta által. A 29-én megtartott temetés alkalmával általánosan megnyilatkozott részvét és a falu népének könnyes gyásza ékes bizonyságot tett az elhunyt érdemeit szép szavakban méltató plébános Szabó Antal azon fájdalmas szava mellett, hogy nemcsak a hü hitves, nemcsak a szerető anya költözött el, de elköltözött vele a „szegények anyja"Jis! — A következő gyászjelentés adatott ki: Nagyilosvai Ilosvay Ágoston mint férj,leánya nagy-ilosvai Ilosvay Szeréna férjével tisza-ujhelyi Újhelyi Mihálylyal s gyermekeik Tivadar, Gabriella, Kornél és Melanie tisza-ujhelyi Újhelyi János mint testvér ugy niiguk mint a nagy kiterjedtségü rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják feledhetetlen hitves társának, a drága anyának, anyósának, a legjobb nagyanyjokn ik, testvérének rokonnak tisza-ujhelyi Újhelyi Krisztinának, életének 57-ik évében, junius 27-én, a halotti szentségek ájtatos felvétele után esteli 6 órakor, hosszas szenvedés utá li gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai f. hó 29-én, délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a k.-apáthi családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat az átszellemült lelkiüdvösségéért, f. hó 30-án d. e. 9 órakor fog a k.-apáthi kegyúri templomban az egek Urának bemutattatni. K.-Apáthi, 1894. évi junius hó 27-én. Áldás és béke lengjen az áldott porai felett! — Pöstyén f'iirdöből irják lapunkuak. Mintha a fürdőközönség documentálni akarná azon örvendetes tényt, hogy Pöstyén épen került ki az árviz alól, sőt hogy a viszonyok még annyiban megjavultak, hogy a rombadölt szalmaviskók helyett, tisztességes épületek emelkednek oly rohamosan érkeznek Pöstyén vendégei az elmúlt hét óta. A fürdőben teljesen helyreállított rend még a pessimistákat is ugy látszik teljesen megnyugtatta, mert a zsúfolásig telt lakások bizonyítják, hogy a Pöstyén iránti bizalom mag nam szűnt. A vizkárosultak javára körülbelül 500 forint tisztán a fürdővendégek sorából került ki, nem említve azt, ha a fürdővendégek részéről idegen helyen történt gyűjtések ez összeget sokszorosan túlhaladják. Maga Vécsey Miklós báró a főrendiház ama híres ülése alkalmából, midőn a polgári házasság megszavaztatott, 300 frtot hozott haza a főrendek köréből (bánatpénz!) a kedves Tódor doktor szeretetreméltó neje (sz. Birchthold grófnő) eddig {mintegy 500 frtot gyűjtött a környéken a hová valóságos körutat tett egy előkelő bécsi fürdőszépség pedig hasonlókép nagy summát szolgáltatott be, s büszkén jelezte, hogy ő még Hieronymi miniszter szivéig is eljutott, midőn ez az árvizlepte vidéket megtekintette. Az episódok {sorában meg kell említenünk még azt a 12 tagu hölgybizottságot, mely a gyógyház szép termében tombolát rendezett, melynek minteg/ 250 frt tiszta jövedelme volt. A fürdő vigalmi bizottságának a vendégek sorából rendezett hangversenye 100 frton felül szolgáltatott be a jótékony czélra. A fürdőben egyébképen semmi nyoma sem mutatkozik már annak a kellemetlen incidensnek, mely a szépen emelkedő fürdőhely iránt annyi szánalmat keltett, s remélhető, hogy Pöstyén fejlődési sorozata ezzel csak egy ujabb erős impulsust nyert. — Az; Athenaouui Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 21. füzet, mely két tartalmas czikket foglal magában: az elsőben Simonvi Zsigmond értekezik „RWii Miklósról ós a korabeli nyelvtudományról", azokat a törekvéseket ismertetvén melynek a mult század végén s a jelennek elején Sajnovicstól kezdve Rivai korszakalkotó munkásságáig fölmerültek; külöaösea becsessé teszi a dolgozatot számos, eddig ismeretlen adat felhasználása. A második czikkben Váczy Jáuos, a Kazinczy levelezésének kiadója, Kazinczy Ferenczről ir. E füzetben ismerteti családját, gyermekés ifjúkorát, a közpályán szereplését, fogsága történetét, házasságát s a nagy nyelvreformitornak a század első évtizedében megindított ágitátori munkásságát. A füzetet ezúttal is számos s eddig jobbára kiadatlan kép disziti: igy Pápai Páris arczképa, és szótárának czimképe, Görög Djmeter ós Rívai arczképa, a híressé vált debreczeni gramatikai czimlapja s u.-onnót a Nunkovits emlék, Révai szobra, s migyar nyelvtaniuak czimlapja; továbbá Kazinczy gyermek s ifjú tori arczképe, Kufstein vára s Kazinczy rajzai a várbörtönről, nejének arciképe, széphalmi lakóháza, összes munkái I. kötetének czimlapja s egy szonettjének kézirati mása. — A Tarnóczy tíizoltószer- és gépgyár-részvénytársaság igazgatósága ma tartott ülésében az aláirt részvények felosztára iránt határozott. Tekintettel a gazdaközönségnek több vidékről beérkezett azon óhajára, hogy ara'ás utáu jegyezhessen, e czélra az igazgatóság bizonyos számú részvényeket fentartott. A nyíregyházai kir. törvényszók büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Julius 9-éu. Fisch Ignácz ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége. G. Vasvári József s társai ellen súlyos testi sértés büntette, közcsend s közrend elleni kihágás miatt. Julius 10-én. Kiirthy Imre ellen sikkasztásnak tekintendő büntette. Gottlieb Lajos ellen vétkes bukás vétsége. Daragó János gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége. Tóth József halált okozott súlyos testi sértés büntette. Julius 11-én. Görömbei József s társai sikkasztásnak tekintendő büntette. Julius 12-én. Dibáczi Ferencz gyújtogatás kísérlete.