Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-24 / 25. szám

N Y í B T I D É IS." nása után 2,305.883 frt 62 kr. fizettetett ki. A kártartalék 476.803 frtot, a díjtartalék 1,809.785 és a több évi biztositások tárczája 23,065 997 frtot tesz. A kamatlábúak ujabbi csökkenésére való tekintettel az életbiztosítás külön nyereség-tartaléka erősbitésére ismét 100.000 frt fordíttatott. Ezen összeg levonása és leírások keresztülvitele után 338.258 frt 70 kr. felesleg marad. Osztalékul részvényenkint, 62 frt (2 forinttal több mint az előző évben) fizettetett ki. A dij- és nyereség-tartalékok meghaladják a 19 millió forintot és következő tételekből állanak: Az életbiztosítás díjtartaléka: 14.635.995 frt. A tűz- ós szállítmány biztosítás tartaléka: 1,809.785 frt. Tartalék értékpapírok árfolyam ingadozására 327.287 frt. Disponibílis tartalék: 500,000 frt. Az életbiztosítás külön nyereségtartaléka 600,000 frt és az általános nyereség-alapok 1,214 963 frt. — Templom-építés. A demecseri r. kath. templomot a nyár folyamáu ujjá fogják építeni. Az építési költségre 13,700 foriut van a vallás alap, mint kegyuraság terhére előirányozva. Az ajánlatokat julius hó 3 án d. e. 11 óráig kell beadui a helybeli kir. államépitószeti hivatalnál, a hol a részletesebb feltételek is megtekinthetők. — Községi jegyzők termelése. A „Borsod" ból vesszük át a következő sorokat: Nem ugy értve a dolgot, hogy a községi jegyzők termelnek valami zöldséget, hanem hogy a községi jegyzők termeltetnek. Mert ma már ugy látszik, hogy hivatali képességet, minősítést stb. ép oly könnyen lehet termelni, mint akár a kendert. Arról a különös esetről vettünk ugyanis hirt, hogy Budapesten létezik egy magán intézet, a mely egy bizonyos összegnek lefizetése mellett akárkit, legyen az kereskedő segéd, iparos tanoncz, vagy kocsis legény, ellát bizo nyitványnyal 5—6 osztályról, vagy a mennyiről kell, csak épen hogy érettségi bizonyítványt nem ad, s az igy felszerelt mesterlegények aztán szétmenuek a falvakba, ott beállnak a jegyzői irodába ós formai képesítésük birtokában adandó alkalommal jegyzői vizsgát kisérlenek. Tudva azt, hogy a vizsgálatok a vármegyéken több okok miatt nem oly szigoruk, s nem is lehetnek olyanok, minőknek lenni kellenének, ós a községi jegyzők értelmi ós kópessógi színvonalának felemelésére a garancziát már is inkább ott kezdik keresni, hogy előlegesen, még mi előtt a jegyzői pályára lépne az illető kívánnák meg tőle a magasabb iskolai képzettséget, mindezeket figyelembe vóve nem csekély veszedelem rejlik abban közigazgatási életünkre, ha annak terét hívatlanok árasztják el, a helyett, hogy a meglevők közzül is a selejtesek mielőbb kisöpörtetnének. Mindenesetre szükséges volna e körülményre a belügyminiszter figyelmét felhívni, a vármegyék jegyzővizsgáló bizottságai pedig a jelentkezőket rostálnák meg jobban." Lapunk e száma utolsó lévén ez évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések szíves megújítását s az esetleg fennálló hátralékok beküldését. ' A községek t. elöljáróságait szintén kérjük a hátralékok szíves beküldésére. Lapunk legközelebbi számához utalvány-lapokat fogunk mellékelni. A nyíregyházai kir. törvényszók büntető osztályánál vágtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Junius hó 25-én. Pdlambi János és társai lopás büntette és orgazdaság vétsége. . Junius hó 26-án. Szanyi István súlyos testi sértés büntette. Mezinger János e. n. k. bűntettének kísérlete. Bodnár János lopás büntette miatt. Junius hó 2?-én. Gergely János s társai súlyos testi sértés büntette. Katona János s társai lopás büntette. Vida Gyula gondotlanságból okozott súlyos testi sértés. Junius hó 28-án. K. Lengyel János és társai szándékos emberölés büntette. Csarnok. A színész. Gyorsan, gyorsan! — — — Egy század van az idő háta megett . . . Gyorsan peregnek az évek, hiába! mert ördögök vannak fogva az idö szekere elé, azok czibálják oly eszeveszetten. A gyermek érett lesz mielőtt nagy lenne; bölcs lesz mielőtt ostoba lehetett volna. Minden vénül hamarosan. A szent oltárok leomlanak. Az ideálizmust a reálisták tönkre tevék; csak siralmas jajgatása hallatszik a távolból olykor olykor fel. S mi lett a költészetből? — Nem egyébb mint péuzre éhes rideg okosság. Mióta otthon vagyok, távol a főváros zajától, a tarka világ gáz- és villamos lámpái nem égetik szememet, szabadon legeltethetem a szép Szilágy hegyein, völgyein. Majd rég mult dicső koruukra, őseinkre térnek át gondolataim, szemem önkénytelenül a büszke ,Rákóczihegy" felé fordul. Bármerre tekintek, a különös látványok újra meg újra fölujulnak. Megjelen előttem a vérző Julius Caesar, a halvány Cassius, a sötét Michbeth, az ősz haját tépő Lear, az epedő Rómeó, a 'dühös Octheló, a kétkedő Hamlet. Árnyak rajzolódnak a levegőbeu előttem, hirdetve hogy uralkodások századokat ól ós ezrekre szól: .Mementó" 1 Csak a színész érti ezt! Szegény színészek! Hirdetői az eszmék, a szelíd erkölcsök és tiszta vidámság boldog honának. Oh mert mily dicső átélni az életet a költők gondolataiban. Mit nem rejtenek azok a vászon függönyök! Minő tündér világot varázsol elő a cseugetyü egyszerű hangja! A virág elhervad egy rövid tavasz után s még illatát sem óli tul. A színész meghal: — megjelenik az asztalos, ki, annak idejében a színpadot készité. Azt a kis világot, hol a színész ólt, ábrándozott, aratta egyetlen jutalmát: a tapsotjós babért. Mi lelke megtörött, vége. Az az asztalos ma ugyan oly közöaynyel szegez össze öt szál deszkát, miut akkor a színpadot. Egy másik világot, hol nem érez, nem boldog, nem szenved. Koszorúk párnáján nyugszik ugyan, de a szerelmes levelek illatát nem szívja, már uem uralkodik az emberek felett, mert még az a sirásó is a katasztrófa után jelent meg, midőn a lehulló függöny eltakarta a tragődiát. Eltemették. Elfeledték. Ilyen a színész élete. Mig fenn van a függöny, addig él ő csak. Ha az a kegyetlen rendező, a halál rácséngeti az utolsó függöny lehullását, ki tőrődik tovább vele? . . . Zilaky Gyula. Mióta káromkodtiak Ma^yarorszigou? Erre a kérdésre a legtöbb magyar azt felelné, hogy: mióta meg vau Magyarország. Mert eltagadhatlan tény, hogy erősen káromkodó nemzet vagyunk. Annyira belénk van oltva ez a virtus, hogy szinte már sok. A magyar parasztnak még a dicséretében is benne van a káromkodás, u^yanayira, hogy talán nem is képes azt inoudani valaki felől, hogy „derék ember." Ha ilyen kijelentést akar tenni, a legtöbb esetben meg is toldja, olyan módon, hogy bizony alig van köszönet benne, mert dicsérete ilyen formán hangzik : — Annyi bizouyos, hogy derók ember, üssön bele a háta közepébe a menydörgős menuykő! Olyan hatalmasan tudunk káromkodni s olyan gyakran tesszük, hogy az ide vetődő idegen ezt tanulja meg legelőszőr. Az osztrák tartományokból idekerülő bakatiszt pláne sokra viszi ebben a tekintetben. Kolostorbau nevelt s az életbe egyszerre kipotytyanó fiatal urnák a szeme is szikrát hány, ha egy őrmestert káromkodni hall. Ugy ki tudják már azt minálunk czifrázui, hogy igazán a netovábbját képezi miuden néven nevezendő káromkodásnak. Megszólal abban a neki veszekedett fautázia is. A magyar történelmi társulat közlönyében, a .Századok"-ban, most arról czikkezik Lehoczky Tivadar jeles régészünk, hogy „mióta káromkodnak Magyarországon ?" Utána nézett a dolognak (már t. i. annyira, amennyire ez lehetséges) s arra a meglepő eredményre jutott, hogy nálunk csakis a mohicsi vész után kezdtek el káioakodni a magyarok; mikor a válságos, szomorú idők következtek be s mikor túlságosan el volt keseredve a magyar. Legalább erre mutat az, hogy ez idő tájban hozták az első ösmert törvényt a káromkodisok elleu. Hát ha örökre eldöntetlen marad is az a kérdés (aminthogy az marad), hogy mióta káromkodnak Migyarországon: az kétségtelen, hogy a káromkodókat 1563 baa kezdték büntetni, amikor a pozsonyi országgyűlés megalkotta a 42-ik törvényc/.ikket. Ez időtől kezdve azután egyremásra hozták az ilyen törvényeket, de természetesen eredménytelenül, mert a busuló magyarok dehogy szakítottak ezzel a szokással. Nem érdektelen, hogy a káromkodást a katonák között is igyekeztek elnyomni; óppen ott, ahol ez a furcsa virtus a legnagyobb tökélytért el, s ahol most is a lehető legnagyobb színvonalon áll. A Bach-korszakbau megtörtént, hogy a túlságosan is lelkiismeretes zsandárok olykor-olykor a káromkodókat följelentették, de hiába, mert a bírák meglehetősen tisztában lévén a magyarországi állapotokkal, azt mondották neki, hogy a káromkodás a magyar embernek második természete s igy a közönséges czikornyás károm kodás gonosz szándékú bűnténynek nem minősíthető. A mi tényleg nagyon helyes okoskodás volt, mert ha a káromkodó magyarokat mind megbüntetnék, akkor aligha volna közöttünk — „büutetlen előéletű." Lehóczky Tivadar. KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától. 80740/A/IV. A in. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a jelenleg Szeged és Félegyháza közt forgalomban levő Szegedről 5 óra 20 perczkor délután induló ós oda 7 óra 12 perczkor reggel érkező 721 és 722 sz. személy vonatok f. évi junius hó 20 ától kezdve a nyári évad tartama alatt egészen Kecskemétig illetve már Kecskemétről kiindulólag fognak közlekedni. A 721 sz. személyvonat Kecskemétre 7 óra 58 perczkor este fog érkezni, a 722 sz. személyvonat pedig onnan 4 óra 38 perczkor reggel fog indulni. A nevezett vonatok menetrendje a szeged félegyházai vonalon változást nem szenved. 81/421/C./V. Menetdijleszállitás Zalaba illetve GsataIpolyság közt. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint f. óv julius hó 1 tói Zilaba és Csata állomások ós Ipolysig állomás közötti forgalomba a távolsági forgalmú II vonalszakaszu menetdijak helyett az I vonalszakaszunak, tehát az I oztályban 50, a II osztályban 40 és adll osztálybau 25 kr. lesz fizetendő. 80825/94. szám. I. pótlék életbeléptetése a hidegkút' tamási h. é. vasú árudtjszabásához (II. rész.) A magy. kir. államvasutak kezelése alatt álló hidegküt-tamási h. é. vasút árndijszabásához (II rész.) f. évi julius hó 1 ón az I. pótlók lép életbe, mely a jelenlegi díjszabás általános mérséklése folytán az egységtételokben, a gyors és teheráruk szállítására nézve érvényes dijkiszámitási táblázatban és az állomási díjszabásban beálló módosításokat tartalmazza. Ezen díjszabási pótlék példányai a magy. kir. államvasutak díjszabási szakosztályában példányonként 5 kiért kaphatók. 87073 száua. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a zágrábi állomás mellett létesítendő iskolaépület előállításához szükséges összes munkákra. A tervek a költségvetés, az egységárjegyzéki minta, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek Budapesten a magy. k. államvasutak magasépilményi ügyosztályában (Terézkörút 56. III. em. 13 ajtó) ós Zágrábban a magy. kir. államvasutak üzle

1 vezetőségének pályafenntartási osztályában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatokat legkésőbben 1894 julius 14-én déli 12 óráig kell benyújtani alulírott igazgatóság építési főosztályánál (Terózkörut 56. II emelet 10 ajtó.) Az ajánlatokat 50 kros, az ajánlati mellékleteket pedig ivenként 15 kros bélyeggel ellátva, lepecsételve és a következő felirattal kell benyújtani: .Ajánlat a Zágrábott létesítendő iskolaépület tárgyában. Az ajánlattevőket figyelmeztetjük, hogy csak az összes munkákra tett ajánlatokat fogjuk figyelembe venni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon vagyis 1894 évi julius 13 án déli 12 óráig 1100 frt. azaz ezeregyszáz o. é. frt. bánitpénzt kell a m. kir. államvasutak központi főpénztáránál (Andrássy-ut 75 szám földszint.) akár készpénzben akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak tlrgyalás alapjául. 65892/94 szím. Keletnémet-magyar vasúti kötelék. Folyó évi julius hó 1-én a kötelóki díjszabás II. részének 1893 évi november hó 1-től érvényes 2 füzetéhez (gabona díjszabás) a II. sz. pótlék lép életbe következő tartalommal : I. Hertwigswtlde állomás felvétele, II. Változott díjtételek Ilatvau állomás rószere III. Sajtóhiba helyesbítések, IV. Állomásnév változtatások. Amennyiben ezen pótlék által díjemelések állanának be, azok csak f. é. augusztus hó 15ón lépnek hatályba. Ezen pótlék 18 krért a részes vasutaknál megszerezhető. 67531 szám. Gács migyar kötelék forgalom. A budapesti pályaudvarokkal való forgalomban uj díjszabás (II. rész 1 füzet) életbeléptetése. 1894 julius 1-én a nevezett forgalomban a II. rész 1 díjszabási füzet lép életbe, s egyúttal az 1893 évi szeptember hó l-étől érvényes hasonló nevü díjszabás érvényét veszíti. Az uj diszabási füzetbe föl van véve a magy. kir. államvasutak Budapest kitérő és a cs. kir. szab. Ferdinánd császár éjszaki vasút Lodygowice állomása is, továbbá kivételes díjszabás a butorkocsik szállítására, a melyek az eddigi dijszibásban nem voltak benne. E díjszabási füzet a magy. kir. államvasutak díjszabás tárában (Budapest, VI. Cseageri utcza 33 szám I. em. 5.) ós a kötelékben részes többi vasutak igazgatóságainál s állomásaik utján 80 krért legközelebbi lesz kapható. 74417/C. II. szám. Német-osztrák-magyar tengeri kikötői kötelék. Az 1893 évi október hó 15 tői érvényes németosztrák magyar tengeri kikötői kötelék díjszabás II. rósz 3 füzetének 30—40 és 61—62 oldalain foglalt 4.A) (gabonauemüek, hüvelyesek, őrlemények stb.) és 19 A (korpa) kivételes díjszabások tételei 1894 évi augusztus 1-vel hatályon kivül helyeztetnek. A nevezett naptól kezdve a 4 kivételes díjszabásba sorozott összes áiucikkekre (gabonanemüek, hüvelyesek őrlemények, maláta, olajmagvak stb.) nézve a 4. B kivételes díjszabás tételei és korpára a 19. B) kivételes díjszabás (olajpogácsa stb.) díjtételei alkalmaztatnak. 54975/95 szám (Uj közvetlen személy díjszabások a m. kir. államvasutak valamint a kassa-oderbergi vasút és a cs. kir. osztrák államvasutak között.) Folyó évi julius 1 ével a magy. kir. államvasutak és a cs. kir. osztrák államvasutak közötti közvetlen forgalomban ugy Bruck L/m és Marcheggen, mint Lawoczne, Lupków és Fehringen át továbbá a kassa-oderbergi vasút és a cs. kir. osztrák államvasutak között Lawoczne Orló és Zwardonon át uj személy díjszabások lépnek életbe, melyek egyes példányai a magyar kir. államvasutak igazgatóságánál összesen 80 fillérért kaphatók. 60464/94. szám. Keletuémet-magyar vasúti kötelék. A keletnémet-magyar vasúti i ötelék díjszabás II. része, 1893 évi november hó 1 -tol érvényes 2 frUetének alább megjelölt díjtételei 1894 évi augusztus hó 1 vei érvényen kívül helyeztetnek és pedig : 1) A gabona, hüvelyes vetemények és őrleményekre nézve a díjszabás A fejezetének 26—304 oldalán foglalt ,&," alatti díjtételek. Ezek helyébe az ugyanott „a," alatt foglalt díjtételek lépnek. 2.) A korpa stb. szállítására nézve mérvadó és a díjszabás B. fejezetének 308—319 oldilán foglalt „d," alatti díjtételek, amenyiben azok alacsonyabbak mint a „c," alatti díjtételek. Ezeknek helyébe az ugyanott „c," alatt felsorolt díjtételek leszuek. 81412/A IV. szám. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a Szombathelyről Győrbe közlekedő reggeli vegyesvonatnak menetrendje, f. évi junius hó 15 étől kezdve e kis-czell-győri vonatrószen változást szeuved, amennyiben ezen vonatjelzett naptól Kis Czellről 40 perciczel későbben, azaz: reggeli 4 óra 26 perez helyett 5 óra 6 perczkor indíttatik, Győri pedig ugyancsak 40 perczczel későbben azaz reggeli 7 óra 10 perez helyett 7 óra 5 perczkor érkezik meg.