Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-03 / 22. szám

IV. évfolyam. 22. szám. Nyiregyháza, 1894, junius 3. JSÍYÍ ^ VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VAR BEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : postán vagy helybon házhoz hordva : Rgész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A köziégi jegyző és tanitő uraknak egéxz évre c*ak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánó-<zky ház) intézoudók. A lap szellemi részét képező kiildeméuyek, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A. kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasa ózott pitit sor tgytzar közlése 5 kr.; többszöri köziéi esetében 4 kr. Klnostárl bélyegdíj fejében, minden agyú hirdetés után 30 kr. fizettetik. A. nyílt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasensteln és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 24/1894. Kiáll. A földmivelésügyi m kir. miniszter úr ő nagy méltóságának alant másolatban jegyzett leiratát a vármegye közönségével azon hazafias kérelem kapcsán kőzlö.n, hogy Szabolcsvármegye gazdasági viszonyainak fejlődésíre vonatkozó adatokat az illető birtokosok hozzám folyó év július hó l-ig beküldeni szíveskedjenek. Nyiregyházán, 1894. május hó 20. (3 —2) Kállay András, főispán, mint az 1896-íki országos kiállítás mezőgazdasági s erdészeti helyi bizottságának elnöke. (Másolat.) 156/94. sz. A földmivelésügyi magy. kir. minisztérium 1896-iki kiállítási irodája. Körlevél. Valamennyi vármeg/ei mezőgazdasági helyi bizottságnak. A magyar állain ezredéves fennállásának megünneplése alkalmából rendezendő országos kiállításon, melynek czélja hazánk múltját és jelenjét hü képben bemutatni, mezőgazdaságunkra nézve ezen czélt csak ugy leszünk képesek elérni, ha sikerülund h izai mezőgazdaságunk mai fejlettsege mellett, őseinknek régi időben űzött gazdálkodását is lehetőleg feltüntetni. Ezen kíván tlomnak csak a rendelkezésre álló régi kutt'orrásoknak tüzetes átkutatása és az itt-ott található, a mezőgazdaságnak régi időben űzött mikéntjére felvilágosítást nyújtó adatoknak rendszeres feldolgozása által lehet megfelelni. E czélból intézkedtem az iránt, hogy M igyarország mezőgazdaságán ik története, arra hivatott szakerők által, az ezredéves orsz. kiállítás idejére megírassák, illetőleg tekintettel az idő rövidségére, hogy a hazai mezőgazdaságunkra vonaikoz) ugy a legrégibb, mint az ujabb korból merít hető adal ok kronologikus sorrendben összeállittatván, közzé tétessenek, hogy ezek annak idején egy kiváló becscsel biró történeti munka rtiegirliatására alapul szolgálhassanak. Nehéz és fáradságos feladat ezen adatoknak felkulatása de igen niégkönynyitheli ennek eszközlését honfitársainknak haz ifisága, ha t. i. mindenki a birtokában levő hazai mezőgazdaságunk régi történetére némi felvilágosítást nyújtani képes adatokat, tárgyakat, eszközöket stb. az emiitett tudományos czélra átengedni kész. Azon kérelemmel fordulok tehát a vármegyei mezőgazdasági helyi bizottsághoz, hogy a működése ierületén levő lakosságot czélzatom iránt felvilágosítván, szólítsa fel arra, hogy kiki a birtokában levő fennirt tárgyakat bocsássa rendelkezésemre. A vármegye területén a t. helyi bizottságnál összegyűlendő tárgyak csoportosan részletes jegyzék mellett lennének hozzám felterjesztendők és annak idejében, a t. bizottságnak, a tulajdonosoknak leendő átadás végett, vissza fognak küldetni. Kelt Budapesten, 1894. évi márczius hó 5-én. Bethlen, s. k. földmivelésügyi m. kir. miniszter. —

2°

7' Szabolcsvármegye alispánjától. 1844. J A járáii főszoigabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 74701/93.<111.-8. számú rendeletének másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1894. február 21. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat 2207/94. K. szhoz.) 74701/94./IIL —8. sz. Valamennyi törvényhalóságnak. A ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 189S. II. t.-cz. végrehajtása ügyében 1893. év márczius hó 1-én és ápril hó 10-én kiadóit 800 és 16693. számú körrendeleteimnek némely intézkedéseit az időközben szerzett tapaszlalatokhoz mérten következőleg módosítom és egészítem ki: 1. A betegség bejelentésekről az elsőfokú hatóság által közvetlenül hozzám tett távirati jelentések ezentúl mellőzendők. Figyelmeztetni kell a közönséget arra. hogy ha valamely állat elhullott, a hulla felbontatlanul őrizet alatt hagyandó a hatóság megérkeztéig. •J. Ha az állatni állatorvos az elsőfokú hatóságnak távirati megkeresésére 48 óra alatt táviratilag nem válaszol, a betegségnek megállapítását a hatósági állatorvos végezze, de ezen esetben az eljárásról szóló iratokat az első fokú hatóság két nap alatt az állami állatorvosnak közvetlenül küldje meg. Az elsőfokú hatóság gondoskodjék és intézkedjék az iránt, hogy midőn a ragadós tüdőlob esete az állami állatorvos közreműködése nélkül vágóhídon, vásáron vagy egyébb alkalommal deriltetik ki, vagy ott ezen betegság gyanúja merül fel, az állami állatorvos erről az elsőfokú hatóság utján haladéktalanul nyerjen értesítést. 3. Azon esetekben, midőn a tüdő felülvizsgálat végett a kir. állatorvosi akadémiába küldeti lő, a tüdőt tartalmazó csomag a hivatalos átirattal egyidőben adandó postára. Az állatorvos a tüdőből kimetszi a betegségre jellegzetes elváltozásokat mutató, esetleg több oly nagyságú részletet, a mely a felülvizsgálatnak alapos foganatosítására elegendő. Minden egyes tüdőnek illető részei eczetes (nem borszeszes) vizben áztatott vászonba külön beosztva küldendők felülvizsgálatra, lehetőleg fürészporral vagy korpával kitöltött faládában, a melybe, ha több ily csomag tétetik, minden egyes csomagolt az átiratban megjelölendő külön-külön jelzéssel kell ellátni. A csomagolást az állatorvos végzi. A kisérő átiratban pontosan megjelölendő, hogy a lüdő mely községben, mely napon levágott s kinek birtokában volt marhából ered. Addig is, mig a felülvizsgálat eredméoye ismeretes, fel kell tartani mindazokat a forgalmi korlátozásokat, amelyek ragadós tüdolob esetén alkalmazandók. 4. A becslési eljárás a következőképen történjék: A becslés tárgyát képezi minden szarvasmarha, melyért a törvény értelmiben kártalanítás jár, illetve mely hatósági rendeletre kerü^. levágásra. Az állat (esetleg már hulla) mindig szabau/ég alatt tőrtént tüzetes megszemlélés után becsülendő. Tömegesebb kisajátítások esetén az alispán rendel ki megbízható hatósági becslőket. A bizottsági becslésnél a fél becslője után a hatósági becslő, végül pedig az állami állatorvos nyilvánít becsértéket. Ha sem a fél becslője, sem a hatósági becslő nem mond be oly összeget, mely az állat közönséges értékének tényleg megfelel, az állami állatorvos lejobb lelkiismerete szerint az állatnak közönséges értékét teljesen képviselő összeget mondja be saját részéről becsértéknek s egyúttal a túlbecslés ellen felebbez s felebbezésését indokolja. Ugyanily módon állapítandó meg a hatósági rendeletre leölt marhából az állatbirtokos rendelkezésére bocsátandó illető testrészeknek a kártalanítási összegbe betudandó becsértéke. A helyszínén leölendő beteg- és beteg-gyanus marhák tekintetében a szabályszerű becslési eljárás megindítása előtt az állami állatorvos a hatósígi közeggel egyetértőleg megkísérteni köteles azt, hogy a féllel a neki adandó kártalanítási öszszegére nézve egyezséget kössön. Az egyezség mindig oly értelemben kötendő, hogy a leölt állat használható testrészei az állatbirtokos rendelkezésére bocsáttatnak, s ezenfelül neki az egyezségileg is megállapítandó kártalanítási összeg kifizettetik. Az eljárási jegyzőkönyvbe az ilyen egyezség is mindig felveendő s abban egyszersmind az egyezség tárgyát képezett állatoknak az állami állatorvos által megállapítandó közönséges értéke is feljegyzendő. 5. A kisajátítást kimondó első fokú határozat ellen felebbezésnek helye nincs, a kisajátítás alá kerülő állatokat az eljáró állami állatorvos javaslathoz naérten az első fokú hatóság kijelöli. A kisajátítási eljárás során az első fokú hatóság a kártalinitási igénynek s a kártalanítási összeg nagyságának megállapítása tekintetében szorosan az 18-18. VII. t.-czikk végreh íjtására kiadott 1888. évi 40000. számú itteni rendelet 292. §-a értelmében jár el. Mindkét irányú határozatra vonatkozólag az állatbirtokost birtokon kivül érvényesíthető felebbezési jogára figyelmezteti. 6. A kifizetési eljárásra nézve a következőket rendelem: A betegség vagy a betegségnek gyanúja miatt a helyszínén hatóságilag levágott marháért megállapított 90°/

o kártalanítást kiegészítő összeg e helyről utalványoziatik. Az állami állatorvos az eljárási jegyzőkönyvben tett javaslatot a fertő/.ésgyanus sz trvasmarhák kisajátítása iránt s a betegségek megállapítására foganatosított eljárásról szóló összes iratokat 4S óra alatt közvetlenül hozzám felterjeszti. A kisajátított és vágóhidra szállítandó fertőzés-gyanus marhákért járó kártalanítási (egész becsérték) összegét az állatbirtokos a kijelölt vasútállomáson az állatnak tényleges átadása után azonnal s egészben felveszi az állami állatorvostól a községi biró által előttemezett s a II. fokoz it szerint bélyeggel ellátott nyugtára. Az állami állatorvos a kisajátított állatoknak azonosságát megállapítja, s azokat a vállalkozóknak átadván, a kifizetéseket a községi biró je'enlétében teljesiti. Olyankor, midőn a ferlőzés-gyanus állat kisajátítása alkalmával hozott becslés és a kártalanítási határozat ellen az állatbirtokos felebbezést jelentett be, a birtokosnak az állat tényleges átadásakor csak azon összeg fizetendő ki, melyet az állami állatorvos becsértékül elfogadott, illetve saját részéről bemondott. A pénzmaradvány nélkül befejezendő kifizetések után az állami állatorvos a becslő j !gyzőkö:iyveket a vételárellennyugtákkal és a felek nyugtáival együtt 48 óra alatt hozzám felterjeszti. 7. Fertőzött udvarba az u ivarzárlat feloldása előtt friss mirhát beállítani tilos. E'.en tilalom alól c*ak is itteni engedély alapján van kivételnek helye. Jelen rendeletem a legkiterjedtebb módon aíonnil közhírré teendő. Kelt Budapesten, 1891. február 8-án. Gróf Bethlen, s k. ^1^894 H Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszoigabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Torda-Aranyos vármegye alispánjának 3661/1891. nzám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett mísilatbin oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói peiig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1894. május 18. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Torda-Aranyos várttlJgye alispánjától. 3663/893. szám. Valamennyi törvényhatóságink. A lévai rendőrkapitányi hivatalnak április 19-én 93 2/391. sz. a. kelt értesítése szerint Léván egy intelligens uri egyén, ki in igát Milnár József kenési lakisnik m'itatta bs s ki ez«n névre kiállított könyöradom ányi gyűjtési engedély és segél gyűjtő-ívvel ellátva volt, könyöradominyt gyűjtött s inidün a lévai szalgabiró lakására, annak cselédje által azokat beküldötte s megtudtü, hogy ott a szolgabíró lakik, a két okmányt elhagyva, a város területéről nyomtalanul eltüit. Minthogy idei február 2-diki kelettel 29 8/891. alispáni szátmk alatt kiállított „könyöradoinány gyűjtési engedély" ugy nem különben segély gyűjtő-ivén előforduló Rediger Béla alispán aláírás és pecsét hamisított, hivatalos tisztelettel van szerencsém t. czimedet megkeresni, hogy Torda-Aranyos vármegye területén nem is létező Kenéz község állítólag tűzkárosult lakossága javára gyűjtő egyéneket, tekintettel arra, hogy az állítólagos 13612/882. száma belügyminiszteri rendelet szerint 100 drb segély gyűjtő-ív kiállítva s ezekkel a c=alás megkísér!ve lett, köröztetni, feltalálás esetén letartóztatni s ezen utóbbi esetben értesíteni szíveskedjék. Fogadja (t. czimed) kiváló tiszteletein nyilvánítását. — Torda, 1894. április hó 26-án. Alispán helyett: Nagy Olivér, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 1894. A járási főszoigabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Nyiregyháza város rendőralkapitányának 137/1894. Rk. szám alatt kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1894. május 27. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 137/94. Rk. szám. Nyiregyháza város rendőrkapit inyi hivatalától. Nagyságos kir. tanácsos, alispán úr! A „Nyírvidék" megyei hivatalos közlönyben leendő közhírré tételének elrendelése végett van szerencsém tisztelettel jelenteni, miszerint folyó évi május hó 13-án Balázs Andrásné Vajdabokor tanyai lakosnő által egy db 1 éves sző'<e szőrű, jegyes fülű, herélt kocza sertés lett gazdátlan állapotban felfogva. Ezen gazdátlan jószág kinem sajátitás esetén folyó évi junius hó 16-án Nyiregyháza város rendőrkapitányi hivatala által nyilvános árverés utján el fog adatni. Nyiregyházán, 1894. május hó 25-én. Bertalan, h. rendőrkapitány. Szabolcsvármegye alispánjától. 5360. K. 1894. A járási főszoigabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Wilner Emánuel gégényi lakos jelentése szerint Róz Áron ugyanottani lakos istállójából folyó hó 2-án éjjel egy az ő tulajdonát képező 6 éves, daru szőrű, bogár szarvú tehén elveszett, felhívom az elöljárókat, miszerint a megnevezett állat felkulatása iránt a nyomozást a község területén tartsák meg s feltalálás esetén arról az illető elöljáróságot haladéktalanul értesítsék. Nyiregyháza, 1894. május 22. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Mai számuükhoz e^y iv melléklet vau csatolva.