Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-20 / 20. szám

N Y í B V I D É K." sokat asztalfiókja számára, azután tanuljon, olvasson, végre pedig a nyilvánosságra szánás alkalmával a szigorú kritikának "szavát fogadja meg, amiatt el ne érzékenyedjék, hanem igyekezzék a mutatott irányban tökélesbiteni magát s akkor, ha csak ugyan van benne tehetség, azt érvényesítheti is annak idején észrevehetőleg. Mart az irni tudáshoz kell alaptehetség s a mint Petrovich sem lett egyszerre Petőfivé egyrészt, másrészt az is bizonyos, hogy százszor fizessen valaki tehetség nélkül irka-firka kinyomtatásáért, — azért a kontár csak csak kontár marad. És mert a jó ízlésről is beszéltünk, van még egy szavunk a „Hazai Sálon' szerkesztőségéhez. Mi nagyon értjük, hogy a tisztelt szerkesztőság nem irta ki, kikből áll, mert a restelkedés érzetét nem tagadhatjuk meg tőle a felhívás kilyukadása daczára sem. E reotelkedést jóvá kell tenni azzal, hogy oly lapot adjanak az ifjúság ós zsenge írói nemzedék kezébe, amely nem üzleti czélok minden áron való elérését tűzte ki feladatul, hanem a megjelölt fenti határok között mozogván, — nem esik az izlós, a tisztesség, az írói működés öntuditosságáuak rovására. Mart nem mutat ízlésre tractálni a publicumot Ízléstelen, olvashatlan szárnypróbálgatásokkal akkor, mikor nagyon is reá vagyunk szorulva az ifjúságnak kezébe adandó jó olvasmányokra; nem tisztessége a pennának, ha nagyzoló irási viszketegséget őnző érdekek érvényesítésére használja fel valaki ugy, ahogy azt a „Hazai Silón* iparkodik tenni s végre az irói működés öntudatossága teljesen kizárja azon törekvést, mely az amúgy is sok selejtes dolgozat között a legselejtesebb kinyomatására is vállalkozik — pénzért. Egyértelmű ez irodalmilag a Ju dással, elárulása, megtagadása ez ama szent törekvéseknek, melyeknek kereteit az igazi szépirodalmi működés szabja meg, általában véve pedig nem egyébb, mint az irói foglalkozás tisztességének lealacsonyitása, mely eredményezni fogja, hogy az a süldő tollforgató, akinek sokat olvasni, sokat tanulni kellene még, hogy avatott munkása lehessen az irodalomnak, ahelyett, hogy olvasna, ahelyett, hogy tanulua, hogy Ízlését, itészi érzékét illesztené, oly irodalmi krakelerró növi ki magát, aki, mivel büszkén verheti mellét, hogy már az ő neve alatt is megjelent valami, — minden komoly írót, minden érdemes munkát fitymálni fog, annyira bele levén bolon dúlva saját nagyságának (!) bámulatába. Hová fog ez vezetni, — arra egy a felelet': irodalmi anarchiára. Ezt p jdig a legvállalkozóbb fisleti szellem sem akarhatja, annál kevésbbő a „Hazai Sálon", — melynek szerkesztősége már is megrettenve szándokától, — jónak látta ki nem állani megnevezetten a .platzra". Elmondtuk ezeket, bár a fővárosi lapok mély ségesen hallgattak az egész vállalkozásról s bár e hallgatásban beune volt a vállalat gschefte'ó voltának teljes jellemzése. És hiszszűi, hogy nem hánytunk borsót a falra; mert ha a lap uzsoraüzlettó alacsonyu

1, — a'skor azután nem lehet csodálkozni irodalmunk pangása feletti panaszkodáson, a könség közönyén. Elvégre is az olvasó publicutn nem balek, kinek áldozatkészségéért a legnagyobb hálátlansággal, silányságok által való gyötréssel szokás megfizetni, hanem igenis olyan müvekkel, melyek nemcsak az érett, de serdületlen olvasók kezében is egyrészt az írás művészetének magasfoku emelkedését tanúsítják, másrészt pedig arról adnak számot, hogy az iró ember működésének legfőbb czélja anyagi érdektől mentesen a publi cutn gyönyörködtetése jó müvek által, az ízlés és szépérzék fejlesztése s a tanítás. Sajnos lenne, ha a „Hazai Sálon* minderről megfeledkeznék s nem maradna egyébnek, mint. aminőnek előfizetési felhívása második oldalán mutatkozott be: az iróskodási mániának adott patentért magát jól megfizettető s a zavarosban a szép, jo és nemem rovására aranyhalat fogni akaró irodalmi kufárkodás és uzsoráskodás I . . . Nyiracsádi. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. Dr. Nagy László helybeli kir. aljárásbirót ő felsége a debreczeni kir. ügyészséghez alügyészszé nevezte ki. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselő testülete május kó 29-ikén délután 3 órakor az árverés alá kerülő Draskóczy Sámuel-féle birtokrész megvétele és a felsőleány-iskolának polgári iskolává leendő fejlesztése s a női ipariskola elhelyezése tárgyában közgyűlést tart. A képviselet tagjai kéretnek, hogy e fontos ügyekben való határozatok meghozatalában lehetőleg teljes számban résztvegyenek. — Dalárdánk Fiúméban. Djrék városi dalárdáuk tagjai hazaérkeztek már Fiúméból, magukkal hozván ott nyert kitüntetésüket: a díszoklevelet. Szombaton dél után érkezett mng dalárdánk Fiúméba s igin rokon szenves fogadtatásra talált ott, valamint a dalárda-verseny egész ideje alatt. A verseny első diját a budai dalárda nyerte el; dijakat kapott még hat dalárda, elismerő oklevelet pedig nyolcz s ezek között a mi dalárdáuk a negyedik helyen. Igy tehát a nyiregyházi dalárda a versenyben rósztvett harmincz dalárda között a tizenegyedik helyre jutott, még pedig régi nagyhírű dalárdák mellett s még hozzá oly kedvezőtlen körűimé nyek között, hogy — amint azt már legutóbb jeleztük — a két legjobb tenorista, betegsége miatt nem vehetett részt a versenyen a dalárdával. Kállay András főispán ür ő méltósága, dalárdánk védnöke, ki — mint azt már szintén jelentettük — a versenyre szintén Fiúméba utazott, a végbement ünnepélyeken általános óváczió tárgya volt. — A szervezendő polgári leányiskola és a helybeli jótékony nőegylet által fenntartott nőipiriskola elhelyezésére szolgálandó emeletes épület tervrajzát ós költ sógvetósét elkészítette már Kótai Pál műépítész. A terv szerint a nőipiriskola a földszinten két tanteremmel, a polgári leányiskola az emeleten négy tanteremmel és mindkettő a szükséges egyéb helyiségekkel helyeztetnék el. A költség 15,966 frt 28 kr, mely összeg azonban, minthogy a tégla anyag a lebontandó Korona-épületből itt fog felhasználtatni. 13,366 frt 28 krra redukálódik, a teljes fölszereléssel együtt. Ez ügyben a jövő pénteken tartandó képviseleti gyűlés fog határozni. — A bontás alatt levő „Korona"-épületből kikerülő kő- és tégla anyagokra nézve a pénteken délután tartott képviseleti gyűlés üjy hitározott, hogy azok az építendő polgári leányiskola ós nőipariskola létesítésénél fölhasználtassanak Ezzel kapcsolatosan elej tette a képviselet a szent tnihíy u'czai régi katonai épület filépitéséaek ter/ét s elhUározta, hogy az e czélra kijelölt 6000 foriut a polgári leányiskolái építkezés költségeire használtassák föl. — K. Hegyessi Mari asszony vendőgfelléptei iránt szokatlan, elénk érdeklődés nyilvánul. Már valamennyi felléptére tömegesen jegyeztek elő helyeket. A kiváló mővésznő évek óta nem játszott Nyíregyházán s igy minden estére telt hlzra van kilátás. — A polgármester megfelebbezte a képviselőtestülethez a tanácsnak ama határozitát, melylyel Kaua los András részére a „Hitház* nevü czigáuy telepen építésre engedélyt aditt. A képviselet a polgáimester nek adott igazat s a tanácsi engedélyt megsemmisítette. — 100 forint jutalmat szavazott meg a vármegye mult heti közgyűlése Vajda Dezső vármegyei közigazgatási h igtatónak, azon rendkívüli szorgalom és tevékenység elismeróseül, melylyel a nevezett igtató hivatalos kötelességeit teljesiti. — Gyászrovat. Özv. Simrekovszky Elekné szül. Pásztor Ilona mint uő, őrökbe fogadott fia Bila, Szmrekovszky Sándirős neje Au.alóc.y Erzsébet mint szülők, Szmrekovazky János, Cziril, Swdor, L\czi, Endre, ős Erzsike férjezett S;msa mint testvérek, Pásztor István mint anyós, Pásztor Gyula, D izső, Sándor, Pista, Gíza, Berta férj. Friczák Czirilné, Vilma férj. Dr, Romzsa Nesztorné, Friczik Ciiril ós Dr. R >mzsa Nesztor mint sógor illetve sógornőit a számos rokonság nevében is, fájdalomtól telt szívvel jelentik a felejthetlen férj, legjobb apa, gyermek, testvér, sógor ős rokou nagyontisztelendő Smrekovszky Elek pilisi g.-k. lelkész, ker. jegyző ós megy. biz. tagnak folyó hó 7 én délelőtt^ órakor élete 37 ik, lelki pász:orkodiiáuak 13 ik, bjldog házasságának 14 ik évében hossz is betegség és a legméltóságosabb oltári szentségek ájtatos felvitele után történt gyászos elhuuytát. A megboldogu t hűlt tetemai f. hó 9-ón délelőtt 10 órakor fognak a g. kath. hitvallás szertartásai szerint a nyir pilisi sírkertbe örók nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mi te áldozat f. hó 8. ós 9 én fog a mindenhatónak bemutattatni. NyirPilis, 1894. május hó 7 én. Á'dás és béke lengjen porai felett! — Majáles. A helybeli ág. ev. főgimúzium ifjúsága május hó 28-dikán a Sóstó.i majálist rendez. A rendező bizottság élén Porubszky Pál és dr. Vietórisz József tanár urak, továbbá Reök István, b. alelnök, Likner Ödön, b. pénztáros, Kovács László, b. ellenőr és Bottó Milán, b. jegyző állatiak, A rendező-bizottság tagjai a következő: Dómján Gyula, Gara Zoltán, Híjts Báliut, Katona Miklós, Kovács Tibor, Krúdy Gyu'a, Lenkey Géza, Martinyi László, Márky Mih ily, Murányi László, Nagy Imre, Pallai Tibor, Pavlovits Károly, Szabó Elemer, Szamuely Ignácz. Kedvezőtlen idö esetén a mulatság megtartásának ideje falragaszokon fog m jghirdettetni. A majáles napja eredetileg május 29-ikére volt tervezve s e terminussal lettek a meghívók is kinyomatva, minthogy azonban e napon délután a városi képviselő-testületnek igen fontos ülése lesz, ezért kellett a majáles napját misik napra, t. i. 28-dikára kitűzni. — Ipariskolai zárvizsgák. A városi ipariskolai felügyelőbizottság f. é. május hó 5-én hozott határozata eszerint az alsófoku ipariskola tanoacziinak tanévet záró vizsgáit, a tanítás helyiségeül szolgáló r. katholikus népiskolák nagymérvű kiépítése miatt, ez idén kivételesen junius 2 és 3-ik napjára tűzte ki. Nevezetesen: junius 2-án este 6—3-ig az előkészítő osztály kát csoportjának, junius 3-án reggel 8 —10-ig az első osztály két csoportjának, 10—12-ig pedig a második és harmadik osztálybeli tanonczoknak. Midőn ezen záróvizsgákról a t. iparhatóság, ipartestületi elöljáróság, az iparosok és a tanügy lelkes pártfogói tisztelettel értesíttetnek, egyszersmind felkéretnek az iparos mesterek, hogy tanonczaikat továbbra is a tanórák pentos látogatására szorgalmazni s őket a saját iparágukból készített kéziműveikkel a záróvizsgák alkalmával a„munkakiállitás"-ra ösztönözni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1894. évi május hó 16-án. Paiár István, ipariskolai igazgató. — Népiskolák majálisa. A városi őszes felekezeti népiskolák tanuló ifjuságáuak tavaszi örömünnepe ez évi közös mijilisi mulatsága, kedvező idő esetén, jövő hétfőn, azaz mljus 21-én fog a Sástó fürdőben fog megtartatni. — Az ipartestűlet kebelében alakult házépítő rászvénytársulat az ipartestület helyiségében junius 3-dik napján délelőtt 8 órakor rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: l. Elnöki évi jelentés. 2. Az 1893-ik évi zárszámadás. 3. Az 1891-ik évi költségelőirányzat. 4. Indítványok. — Ilymen. Özv. csepei Zoltán Ferenczné szül. fületinczi és lóki Keltz Erzsébet örömmel tuditja fiának csepei Zoltán Sándor cs. és kir. sz. k. hadnagynak róm. birodalmi gróf Giovanel'i-Ghersburg Henrik csász. és kir. ezredes stb. stb. és neje gróf Giooanelli-Ghersburj Paulina, leányával Dórával, folyó hó 19-én Bozenban történt egybekelését. — Uj furott kút. A városi képviselő testület pénteken délután tartott ülésében elhatározta több virág-utczai lakos kérelme folytán, hogy ott a virág- és kígyó utczák keresztezésénél levő térségen furott küt lótesitessék. — A debreczeni színtársulat e hő 24 én tartj* bücsu előadását szinti izuikban. Az igazgató a hátralevő napokra igazán élvezetes előadásokat tűzött ki. Vasárnap: K. Hegyessi Mari vendéafellép-.ével Szigligeti „Osigany -a kerül szinre. Hétfőn: K. Hegyessi Mari utoU> előtti felléptével a rig nem látott „Romeo és Júlia" alatik. Kedden: K. Hegyessi Mari bücsu fellépteül és ju'alomjátékául „Egy szegény ifjú története" czí iü franczia ki tünő szinmű kerül előadásra. Szerdán ós csütörtökön: a népszínház legkitűnőbb operette ujdoaságábau a „Kis alamuszi"-ban (mely itt először adatik) vesz büísut a színtársulat. — Az adótizetők figyelmébe. Tudomására hozom az érdekelt adófizetőknek hogy az 1894. évi tőke-kamat és járadék adó lajstrom a városi adóhivatalban folyó évi május hó 21-től 8 napra közszemlére leend kitéve. Egyszersmind figyelmeztetem az érdekelteket hogy a téveskivetések ellen azok kik ezen adónemmel már mult évben is meg voltak róva, felebbezésöket a közszemlére való kitétel lejártától számított 15 nap alatt, azok pedig, a kik ezen adónemmel a f. évben először lettek megróva, ezen adónak könyvecskéjökbe történt bejegyzésétől számított 15 nap alatt — adhatják bí a m. kir. pinzügyigazgatósághoz. Nyíregyháza, 1884. május 17. Bencs László, polgármester. — Kossuth Lajos szobrára Nyíregyháza város tanácsa a gyűjtést már befejezte. A tanács fölkérésére a gyűjtést a helybeli jótékony nőegylet tagjai teljesítették, még pedig kitűnő sikerrel, amennyiben 602 frt 50 krt eredményezett az. Az adományok nyilvános kimutatását lapunk legközelebbi számában kezdjük meg. Megjegyezzük, hogy a tanyákon a gyűjtés még nincs befejezve. — Becsületsértés a Kossuth-gyász miatt. Folyó évi ápril hó elsején Gemzse község lakosai is akként vettek részt az országos gyászban, hogy a református toronyról és más épületekről levett gyáizzászlókkal, a hymnusz éneklése mellett körüljárták az utczákat és sirtak igaz könnyeket ifjak és vének annak az elvesztése felett, a ki annyiszor „izent" s a ki — a ^népmonda szerint — a hozzá menekült Rudolf trónörököst is házába fogadta és „politikára tanitotta!" Szóval gyászolt az egész Gemzse község, csak Gerendási József nem akart tudomást venni a gyász esetről és keleti nyugalommal pipázott akkor is kis kapujokban, mikor a gyászmenet ott ehaaldóban volt. Ez a menetben részt vett Tóth Józséf földmivelőt annyira megbotránkoztatta, hogy Gerendási pipáját kikapva a földhöz vágta, mi miatt pert indított Gerendási Tóth ellen becsületsértés miatt, de a bíróság panaszlott viselkedésében meggyalázási szándékot nem talált és Tóth Józsefet a vád alól felmentette. — Czigány tragédia. Tavaly nyáron a kolera ki pusztította Kisvárda Döghe felőli részén a czigáuytelepet, melynek a nagy pusztulás után még megmaradt lakosai között, ime most a rut egyenetlenség és belviszály ütötte fel sátorát s okozta a Dauó Julis bus históriáját. Ugyanis Danó Julist ós Tintór Jánost özvegygyő tette a kolera, előbbi 4, utóbbi 6 gyermekkel maradt hátra az elpusztult telepen. Julis 45 éves, izmos, fekete donna. János 50 éves, .erős, mint a bivaly, kin a kolera Bem fogott; mi természetesebb, mint a sok „azt mondjik — ezt mondjáknak" házasság lett vége. Hozományul Julis asszony vitt 4 gyereket, talált férje házánál 6 gyereket, lett összesen 10 gyerek. Telen a czigáuyok ha éhesek uem verekednek, s mert fáznak összebujuak, de most az elmúlt csütörtökön Tintór János megérezte a tavaszt és megsokalta a 10 gyereket, nosza hát bepálinkázik és Danó Julist amúgy balta fokkal egyeugetui kezdi, mire kitör a hircz a famíliában ós a két fél, a kőt pártra oszlott gyermekhaddal egymásra ront. Mondjunk-e & többit? Juis asszonynak Tinter János az egyetlen disznóölő késüket a hasába nyomta, Jánost padig e miatt a dutyiba zárták. Ez a Dauó Julis bus históriája és a czigáaytelepnek szomorú nótája. — Szerencsétlenség. E hó 18-án, pénteken dilntán Nyíregyházzá és Nagykálló állomások között, a nyilt vonalon Franczel András nyiregyházi lakos, pályafenntartó munkás kavicscsal rakott pályakocsit tolván több társával, vigyázatlanságból jobb lába a kerék -alá került, mely azt teljesen összezúzta. Dr. Hoffman 'Emil pályaorvos azonnal bekötözte a súlyos sebet s a szerencsétlen embernek a nagykállói közkórházban vaíó beszállításáról is gondoskodott. • 1 — Balneologiai kirándulás Pöstyénbe. - BókUi Árpid tanár és assistehsei vezetése alatt mintégy'50 szigorló orvos kirándult a pünkösdi ünnepek alkalmából Póstyén Fürdőre tanulmányozás czéljábói. A kirándulókat Pöstyénben a vasútnál Winter fürdőbérlő, dr. Fodór egészségügyi tanácsos és dr. Weisr Ede fürdó-orvoiok fogadták ós kalauzolták a fürdőhelyen. Érdeklődésnél nézték meg Pöstyén specialitását, az iszap keletkezését és applikálását, a források eredetét a Vág partján, az uj építkezéseket, sőt az u. n. munkáspensionátusban alkalom nyilt az itt felvett betegek és azok kórállapotaiuak bemutatására. A tanulmányi ut záradékát egy banquett képezte, mely a pompis Curszalonban tartatott mag s késő éjjel ért véget. (> k. Nyilvános köszönet. Alulírott ez uton is hálás köszönetet mondok mindazon mélyen tisztelt Törvényhatósági Bizottsági Tag Uraknak, akik fiamnak, Kerekes Józsefnek ügyét a f. é. május 8-án tartott törvényhatósági gyűlésen támogatni kegyesek voltak. Magamat továbbra is nagyrabecsült jóindulatukba ajánlva, maradtam . Nyíregyházán, 1894. máj. 10. Kerekes György, nyíregyházai polgár. A nyíregyházai kir. torvényszók büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. , Május hó 21-ón Fnedmann Lajos ellen zsarolás büntette miatt. Kajáti Mária s társai ellen lopás és orgazdaság büntette miatt. Józsi Menyhért ellen magánlak sértés kísérletének büntette miatt. Farkas Erzsébet ellen lopás büntette miatt. " Május hó 23-én Kerékygártó Sándorné gondatlanságból okozott emöerölés vétsége miatt. Somogyi János ellen lopás bűntette miatt. Dan'có Imréné ellen gyújtogatás büntette miatt. Ádám András ellen súlyos testi sértés büntette miatt. Kósa Sándorné ellen nyilvános-becsület sértés vétsége miatt. Szejedy Enébet ellen lopás es orgazdaság büntette miatt. , Május 23-én Császár György t társa ellen lop^s büntette miatt. Galambos László ellen 2 rendbeli súlyos testi sértés büntette miatt.