Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 18. szám

XV. évfolyam. 1

8- szá

m

' Nyíregyháza, 1894. május 6. JNÍYÍRVIDÉK. f VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS /ARMEG7EI KÖZSéGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyezer, vasárnapon. "T8p Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Kgéiz évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évrn csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a "

zerke9ltő Clime alat

t Mr-tnek beküldetni. lamlások Jóba Eleit kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szára (Játiószky ház) intézemhik. Bérmentetlen levelek caak ismert kezektől fogadtatnak el. A_ kéziratok csak világos kívánatra s az illető költiégére küldetnek viaaza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hali jzott petit tor igyizfr közlése 5 kr.; többszöri közié, eietében 4 kr. Klnoitári bélyegül) fejében, minden »gj»t hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalb*u (II. kerület iskola-utcza 8-ik szára); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasensteln és Vogler i'ódájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények. 5260. K. o , • "^"7894 Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszoigabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Bitnocsaháza községbjn Grosz Lázár ottani lakos kárára 2 db ló takonykor miatt folyó hó 14-én kíirtato't, s ez okból a nevezett gazdaságában levő 16 db ló takonykór fertőzésének g/anuja miatt 60 napi zár alá helyeztetett. Nyiregyházán, 1894. április 24. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 5140. K. 1894. Hivatkozva a f. évi február hó 22-én kelt 2 102 számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Polgár községhez tartozó Fleischer és Auszterlic/. tanyán előfordult veszettség! eset folytán az ezen tanyákon levő kutyákra elrendelt zár feloldatott. Nyiregyháza, 1894. ápril 23. Miklós László, kir. tanácsos, aíspán. 2900,94. K. sz. Körözvény. Szőllősi János hugyaji lakostól folyó hó 7-én a nyíregyházai hetivásárról haza fele jövet a „Hattyú" korcsmában egy állala ismeretlen egyén zsebéből 1 t frt készpénzt, 1 drb. 3 '/a éves fekete, herélt h. b. V. bélyegü lóról szóló, ismeretlen egyén nevén álló — továbbá 1 db. 8 éves, fekete heréli, féls/.emü lóról s/.óló ismeretlen egyén nevén álló járlatot egy kis könyvvel együtt ellopott. N.-Kálló, 1894. április hó 30-án. Zoltán István, főszolgabiró. ~"T

894

^ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 17472 Ill/a szám alatt kiadott rendeletével a községek pénzkezeléséről szóló HO 1,!I3 Bgy. szám alatt módosított szabályrendeletet jóváhagyván, azt az 18-6. XXI. t. cz. 11 §-a értelmében tudomásvétel, alkalmazkodás és szábályszerü közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyházán, 1894. április 17-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 304/893. Bgy., 11548/893. K. Szabályrendelet a községek pénzkezeléséről. 1. §. A községi pénzkezelés számadási éve a naptári évvel megegyező. 2. §. A községi pénzkezelés és számvitel alapját a leltár képezi, s e czélból a községnek s községi felügyelet alatt álló intézetek minden vagyonáról, könnyen áttekinthető s hiteles adatokkal igazolt leltár készítendő, mely a vagyon állásnak teljes hű és tiszta képét nyújtsa. 3. §. A leltár, Nyiregyháza rendezett tanácsú városban a gazdasági tanácsos s a számvevőség egy tagja, nagy és kis községekben pedig a községi főbíró, pénzkezelő s községi vagy körjegyző által, az egyidejűleg foganatosítandó vagyon-szemle alapján készítendő el. 4. §. A leltárba az összes ingó és ingatlan vagyon, tehát egyrészt a községeknek, vagy községi felügyelet alalt álló intézetnek tulajdonában levő mindennemű javak, jövedelmező jogok, állami és magán kötvények, éri ék papírok, anyagok, bútorok, mindennemű felszerelések, szóval az összes cselekvő vagyont képező alkatrészek, kellő részletezéssel, tehát tételenként, mennyiség, minőség, érték s jövedelem szerint, a használati mód, s minden, a teljes tájékoztatásra szükséges ismérvek pontos kivételével és pedig a jövedelmező és nem jövedelmező vagyonok elkülönítve felveendők. — Másrészt pedig a községet vagy intézetet terhelő összes adóságok vagy egyébb terhek, tehát az összes szenvedő vagyon, szintén a teljes tájékoztatást nyújtó körülírással kimutatandók, végül az összes cselekvő és összes szenvedő állapot összevetése után a tiszta cselekvő vagyon állása kimutatandó. 5. §. A leltári állományban, évközben előfordulható változások kellő nyilvántartása czéljából, e változások Nyíregyházán a számvevőséggel, nagy és kis községekben a községi v. körjegyzővel, azért is mindenkor közlendők, hogy azok az évenként eszközlendő leltározásnál s illetve a foganatosítandó vagyon szemlénél, külön ellenőrizhetők legyenek. 6. §. A község egy évi szükségletének meghatározása és a szükséglet fedezés íre szolgáló eszközöknek megjelölése végett évenkint, költségvetési előirányzit kíszitendő, raely a jövő évre tervezett kiadiso'cat feUoroló részre és a jövő évben remélhető bevételeket előtüotető fedezeti részre osztandó fel. 7. §. Mindkét r;sz, tehit ugy a kiadísok, mint a bevételek mindenek előtt rende3, vagyis minden évben ismétlődve, ugyanazon czimen, akár egyenlő összegekben, (állandó tételek) akár változó mennyiségben (változó tételek) előforduló és rendkívüli (átmeneti vagyis csak bizonyos idr&eű, csakis az előirányzati évben vagy legfeljebb néhány éven át felmerülő) minőségükhöz képest elkülönitendek. — A rendes bevételek és kiadások ismét, természetük és rendeltetésük szerint, a könnyű áttekintést és minél teljesebb osztályozást főczélul s'.em előtt tartó osztályozással, rovatokra czimezve osztandók fel. 8. §. Ha a község kiadásai a községi jövedelmekből nem fedezhetők, s igy a községi adó kivetésének szüksége merül fel, a bevételek és kiadások csoportosításánál az 1886. XXII. t cz. 1 10. §-ában a községi pótadó kivetés módjára vonitkozólag foglalt utasítások követendők. 9. §. A költségvetés tervezetét Nyiregyházán a számvevőség, nagy és kis kötegekben a községi vagy körjegyző készíti el, s azt p községi törvény 122. §-ához képest a városi tanács, detve községi elöljárósághoz beterjeszti, 10. §. A városi tanács, illetve községi elöljáróság a hozzá beterjesztett költségvetési tervezetet tárgyalás alá vnszi s indokolt véleményes jelentése kíséretében a képviseleti közgyűlés felülvizsgálata és megállapítása alá bocsátja. — Az előirányzati tételek megállapításánál egyrészt a folyó évet megelőző számadási év eredménye, másrészt a folyó évre készített és törvényhatóságiig jóváhagyott költségvetés veendő alapul. 1 1. §. Ha a költségvetés felülvizsgálata és megállapítása végett összehívott képviseleti közgyűlés, a tagok meg nem jelenése miatt megtartható nem volt, legkésőbb 15 napi határidőre, ujabb közgyűlés hívandó össze s ha er. sem lenne megtartható, a tanács, illetve községi elöljáróság közvetlen a törvényhatósághoz tartozik a képviseleti gyűlések megtartási kísérletének sikertelenségét bizonyító okiratokkal is felszerelt költség előirányzatot indokolt véleményes jelentése kíséretében beterjeszteni. 12. §. A jövő évi költség előirányzat a folyó év augusztus havának utolsó napjáig a törvényhatósági számvevőséghez okvetlenül beterjesztendő, s e határidő megtartásáért Nyiregyházán a város polgármestere, nagy és kis községekben a községi főbiró és községi vagy körjegyző felelősek. 13. §. A költségvetés a törvényhatósághoz két eredeti példányban mutatandó be, ezek egyike a vármegye használatára visszatartatik, másika pedig jóváhagyási záradékkal ellátva, a költségvetési tételek igazolása végett benyújtott okmányokkal együtt a községnek visszaküldetik. 14. §. A költség előirányzat, az egyes tételek igazolása végett következő okmányokkal szerelendő fel: 1. A község vagy intézet tulajdonát képező ingatlanok telekkönyvi kivonata; az egyszer már beterjesztett s a megyei számvevőség leltára részére visszatartott telekkönyvi kivonat helyett ujabb kivonat beterjesztése azonban csak akkor szükséges, ha a költségvetés által érintett ingatlanok állagában időközileg változás fordult elő. 2. A vagyonok használati módját igazoló okmányok, jelesül: árverési jegyzőkönyv a szabályszerű közhirrétételt igaroló okirattal, haszonbéri szerződés, ezeket jóváhagyó képviseleti határozat. — 3. Ingó vagyonok beszerzésének vagy változásának igazolására a beszerzési vagy változási okmány, illetve az arra vonatkozó képviseleti határozat. — 4. A községet vagy intézetet terhelő adóságok mennyiségét, valódiságát s lejártát igazoló bizonyítékok a vonatkozó képviseleti s jóváhagyó törvényhatósági határozatokkal. — 5. A községi pótadó kivetési alapjául szolgáló osztály, s a/. 18S6. XXII. t. cz. 130. §-a szerint is elkülönített kincstári adók kimutatása. — 6. A költség előirányzat felülvizsgálata és megállapítása végeit összehívóit képviseleti közgyűlés meghívója és jegyzőkönyve. — 7. A költségvetési előirányzat 15 nap alatti közszemlére kitételét s ennek közhirré tételét igazoló okmány. — 8. A községi adófizetők által netalán beadott észrevételek, felebbezések s a képviseleti tagok egy részének kisebbségi külön véleménye. 15. §. A község pénztára a községházánál, vagy ha alkalmas községháza nincs, biztos s kettős zárral ellátott tűzmsntes szekrényben folytonos őrizet alatt tartandó. E helyiségben őrizendők az összes számadási okmányok, okiratok és könyvek is. 16. §. Bevételek és kiadások csak a hivatalos helyiségben s rendezett tanácsú városban a többi hivatalok számára kiszabott hivatalos idő alatt mindennap, nagy és kis községekben a helyi viszonyok szerint szabályrendeletileg kijelölendő napokon, az általános községi szabályrendeletben megállapított hivatalos órák alatt teljesíthetők. 17. §. Községi pénzkezelő csak fedhetlen jellemű, olyan községi lakos lehet, ki az előljárósági tagoknál általánosan megkövetelt kellékeken kivül irni, olvasni s számolni tud, s a községi pénztár forgalmához mérten szabályrendeletileg megállapítandó, de legalább 200 frtnyi óvadékot készpénzben, értékpapírban, jóhitelü takarékpénztári betéti könyvben, vagy a községi képviselőtestület által kielégítőnek talált, de mindenesetre két alkalmas kezes által is aláirt kötvényben a képviselő testület /endelkezése alá bocsátja. 18. §. A pénzkezelő illetékes helyről nyert utalványozás nélkül sem bevételt, s«m kiadást nem teljesíthet, kivételnek csak oly kis-községben van helye, hol pénztárnok nincs s a bíró egyszersmind pénzkezelő is, mert azon kisebb kiadások, melyeket az alábbiak szerint sürgősség esetén a bíró saját felelősségére tehet, ily esetben utalványozás nélkül teljesíthetők. 19. A utalványozási jog, mely a törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetésen alapul, tulajdonképen a község képviselő testületét, a költségvetés végrehajtásával való megbízás folytán azonban annak keretén belől és korlátai között a tanácsot, illetve a községi elöljáróságot illeti meg, ki ezen jogát a városi polgármester, illetőleg községi főbiró által gyakorolja, költségelőirányzatba fel nem vett rendkívüli kiadásokat a polgármester 50 frt, a községi főbiró 10 frt erejéig utalványozhat, az ily természetű kiadásokért különben személyes felelőséggel tartozik, s annak utalványozását a legközelebbi képviseleti gyűlésen bejelenteni köteles. 20. §. Az utalványozásnak, mely különben magára a számadási okmányra vezetett záradékból állhat, rendszerint írásbelinek kell lenni. Oly esetekben azonban, midőn valamely pénztárnokkal bíró kis-községben, az előljárósági tagok s a bíró Írástudatlanok, az utalványozás két megbízható tanú jelenlétében szóbelileg is történhetik, az ily utalványozás mellett kivett pénztári okmányra azonban szóbeli utalványozást igazoló bizonylat utólag reá vezetendő. 21. §. Az utalványozás a költségvetésileg megállapított összegek mily mérvbeni igénybevételének, illetőleg a még rendelkezésre álló részletek mennyiségének nyilvántartása végett Nyiregyházán a számvevőség, nagy és kis községekben a községi vagy a körjegyző által utalványkónyvbe vezetendő, melybe az utalvány tartalma kifizetés előtt beírandó, s az utalványozott összeg addig, mig az utalványra reá nem vezettetik, hogy az az utalványkönyvbe beíratott, ki nem fizethető. 22. §. Az illetékes utalványozás alapján teljesítendő bevételek és kiadások, az utalványon kivül ellennyugtával illetve nyugtával igazolandók. 23. §. Minden bevétel és kiadás a pénztárnok által a teljesítés után azonnal, rendszerint saját kezűleg feljegyzésbe veendő, és pedig az ezen feljegyzések befogadására szolgáló pénztári naplókba és illetve beszedési lajstromokba. 24. §. Mindazon bevételekről és kiadásokról, melyek külön elszámitolási ágat képeznek, mint községi közköltség, szegény alap, közmunka alap, megyei pótadó s a t. külön pénztári naplók vezetendők. 25. §. Ezen, egy egész évre szóló füzetben készítendő naplók lapszámozandók, zsinórral összefüzendők és rendezett tanácsú városokban a polgármester és a számvevő, nagy és kis községekben a járási főszolgabíró vagy annak törvényes helyettese által a napló küllapján a lapok számát jelző hitelesítési záradékkal ellátandók. 26. §. Egynemű oly bevételek, melyek sűrűen fordulnak elő, mint különösen a községi pótadó és egyébb kézpénzbeli kivetések után befolyó összegek, nem közvetlenül vezetendők az illető naplókba, hanem külön jegyzékek, vagyis beszedési lajstromokba gyűjtetnek, ahonnan azután a (esetleg heti vagy havi) zárlat után, az addig felgyűlt összeredménynyel, a pénztári naplóba átvitetnek. (Vége köv.) Mai számunkhoz egy iv melléklet vau csatolva.