Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-22 / 16. szám

N Y t B V I » É K." Dá beot is elszavaltam a görbe ,Miatyánk'-ot. Kijőve a beteghizból legjobban folyt a ciete pató a magkáro­sult szomszéddal. A plakáttzerü .jelző" pedig ott tün­döklött a ház utczai falzatán. Kellő erély és kellő szi­gor tehát a hatóság részéről, büntesse példásan a ki­hágókat a törvény teljes szigorával, s adjon páldát tö-i­vényes hatalmának. Nyomattassanak az erre való kör­rendeletek nagy föiirásu plakátok alakjában s tartas­sanak azok huzamosabb ideig a közönség számára ki függesztve, hogy tájékozva legyen s birjon tudomással a kihágások következményeiről. Da minden esetre oly mód alkalmazását kérjük, mely ez irányban teljesen czélhoz vezet. Legyen minden községben egy teljesen megoizható, jól betanított, fizetéses ós hit alatt szolgáló fertőtlenítő, kit minden megbízhatósága mellett és az elöljárók és körorvos ellenőrizni tartoznak. A felfogadott fertőtlenítő kötelességéhez tartoznék, az internált fertőzött esalád nak közvetíteni a napi szükséglet beszerzését is, minden esetre kellő óvatossággal arra nézve, hogy ő ne lehes­sen a ragály tova hurczolója. Az egyén megválasztása is sxigoru óvatosságot igényel, még c-ialádi állapota te­kintetében is, de lehetőleg lakása viszonyaira nézve, különös utasítással arra, hogy tetleges működése ideje alatt kellő óvatosságot tanúsítson a külvilággal való érintkezésében. Teljesen felszerelt járvány-kórhizakra és jó! beta nitott ápolókra mulhatlau szükség van, kell, hogy minden községben a fentebb emiitett czólra készleten tartva legyenek. Fertőtlenítő gőzgép kívánatos volna; ahol ez ki­vihetetlen, ott az alábbi módszert ajánlanám: — E^y 3—400 literes, egy fenekű ócska hordó minden község­ben kapható. Egy ily hordó felállítandó a feneketlen végével feifeló, ebbe bele bocsátandó egy spirgával vagy dróttal ritkán bareczézett abroncs az alsó fenéktől 10—15 cmtr. vízszintes magasságban ugy, hogy 3—4 helyen alkalmazott vastagabb spárgával a hordó felső nyilásá nál megerősíthető legyen. Midőn ezeket ugy elkészítve, a fertőtlenítésre oda készített tárgyakat a reczézett abroncsra lazán ráraktuk, ezt megelőzőleg egy nyitott Bzéles edénybe paráz3 tüzet teszünk, s azt elhelyezzük a hordó fenekére mire egy jó kanálnyi kénvirágot hiu­tünk s a hordó nyílását egy vastag pokróczczal beföd­jük, ügyelni jól, hogy a kóngőz a hordó szabad nyílá­sain ki ne tolulhasson. S midőn ily módon a kéngóz a fertőtlenítés alatt levő tárgyakat 15—20 parczig át­járta, azokat eltávolíthatjuk és másokat rakhatunk he­lyébe, mindaddig, mig a fertőtlenítésre szánt tárgyakat ily módon fertőtlenítve nem lettek. Ügyelnünk kell, hogy időközönként a gőz fejlesztése czóljából mindannyiszor hintünk a kénvirágból, valahányszor a gőzáram csökken. Megjegyzendő hogy czélszerü a mosható tárgyakat előbb forró lukban jól kiáztatni és kimosni. Közvetlen hasz­uált csekély értékű tárgyak és az ágyból a szalma min­dig elégetendők lesznek. A szobának padozatlan földje egy fél ásóuvi mélységre felnyesendő, ugy ez, valamint egyóbb hulladékok egy félreeső helyen mélyen elásan­dók, a felnyesett föld pedig sürü mósztejjel leöntendő. A falak kimeszelendők s ugy a deszkás menyezett, va lamiut a bútor darabok lúggal lesurolandók és akár carbol akár sublimátoldattal lemosandók. Tapasztalataim arra az állításra jogosítanak hogy a fertőtlenítésnek ezen neme teljesen kielégítő. Ez volna tehát azon eljárás, melynek keresztül vitelére a hatóságnak teljes hatalmát kivánuám súlyba venui. Ami az orvosokat illeti, meg vagyunk róla győ ződve, hogy a teendők iráut mindenki tisztában van. Én csupán arra hivom föl a figyelmet, hogy ragá­lyos betegtől való távozásunkor lehetőleg fertőtlenítsük felső ruházatunkat és különösen kezeinket. Ragályos betegeink látogatását mindig utóljára hagyjuk, midőn többi betegeinket már elláttuk. Ottho nuukba érve, fertőtlenítsük ismét magunkat és mind­amellett kerüljük a mennyire lehet kisdedeink érintke­zését legalább néhiny órára. Záradékul még annyit jegyzek meg, hogy ilyenkor tapasztalhatjuk leginkább, hogy mennyire szükségünk volna a régen kimúlt .Szabolcsmegye Orvos ós Gyógy­szerész ecylet"-nek sírjából való életre kellőse, hogy nem szétforgácsolt, hanem egyesült erővel szolgálhassuk a közegészség ügyét. ; Grün Zs. ÚJDONSÁGOK. — A vármegyei központi választmány, az 1895. évre érvényes képviselői választói névjegyzék kiigazítása tárgyában május hó 1-én ülést tart. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képvi­selőtestülete e hó 24-dikén d. u. 3 órakor ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri jelentés az első évnegyedről és a pénztárak vizsgálatáról. 2. Tanácsi előterjesztés Führer Zsigmondnak a városi járdák évi fenntartása és javítására vonatkozólag beadott ajánlata tárgyában. 3. Tanácsi előterjesztés egy Nyíregyházán lé­tesíteni szándékolt vármegyei közkórház iránt a város'ioz intézett kérelem tárgyában. 4. Tanácsi előterjesztés a yillamvilágitás iránti képviseleti elhatározásnak vármegyei jóváhagyás végett leendő felterjesztése tárgyában. 5. Pol­gármesteri bejelentés a felső leány- és ipariskola kiépí­tése tárgyában. 6. Tanácsi intézkedés a nagylaktanyánál fennálló hiányok és hibák kiigazítása iránt Jiraszek és Krausz vállalkozó t megintése tárgyában. 7. Polgármes­teri és tanácsi előterjesztés az egyéves önkéntesi is­kolának jövőre leendő megtartása tárgyában. 8. Polgár­mesteri és tanácsi előterjesztés a cs. és kir. 14-ik huszár­ezred pótkeretének miként leendő elhelyezése tárgyában. 9. Kálnay Sándor számtisztnek áthelyezése iránti intéz­kedés. Esetleg más tárgyak. — A szabolcsmegyei szabadelvű párt mljui hó 8 án délután 4 órakor Nyiregyházáu az Európa szál­lodában több fontos tárgy megbeszélése ós elintésóse végett közgyűlést tart. — A kisvárdai kir. adóhivatalnál Popp György kir. pénzügyigazgató váratlanul rovancsolást foganatosít­ván, mint értesülünk a pénzkezelés körül olyan vissza­éléseknek jött nyomára, hogy a kir. adópénztárnokot állásától felfüggesztette. — Esperességi közgyűlés. A hegyaljai ág. ev. esperesség e hó 26-dikán tarja meg évi rendes közgyű­lését Miskolczon. A kerületi gyűlés pedig ugyanott május 16 —18 napjain fog megtartatni. — Nyirbátor község képviselőtestülete a mult vasárnap, 15-én adta át Mandel Eduárdnak, kit nem régiben a képviselőtestület, a község érdekében kifejtett sok oldalú tevékenységeért és áldozatkészségéért dísz­polgárul választott meg, az erről szóló díszoklevelet. Az ünnepies aktus Mandel Eduárd házánál folyt le, ahol is Szikszay József ev. ref. lelkész üdvözölte az ünnepeltet, amit az meghatottan köszönt mag. Ezután átadták a díszes kiállítású oklevelet. Az ünnepély végeztével a kép­viselő testület tagjait ebédre hivta meg az ünnepelt, melyen számos felköszöntőben éltették Nyírbátor ez ér­demes öreg polgárát, kinek nevéről a község egy utczá­ját is elnevezték. — Nyilváuyos köszönet. Az orosi r. k. hitközség által közadakozásból 757 frt 14 kr értékben két modern szerkeszetü uj harang szereztetett be. A költségekhez hozzájárulni kegyeskedtek: Kállay Bertalanné őnagysága 20 frt, Kállay Jenőné őméltósága 20 frt, id. gróf Dessewffy Miklós ur 50 frt, id. Kállay Ubul ur 50 frt, Kállay Elek ur 60 frt, Kállay Aurél ur 10 frt, Barna Miklós ur 5 frt, Lányi Antal ur 5 frt, Javorrek Kálmán ur 1 frt, Kovács Mátyás ur 1 frt, Géczy János ur 2 frt, Petrovics Gyula ur 20 frt, összesen 244 frt. Ezen nemeslelkü jóltevőknek itt a nyilvánosság terén is leghálásabb köszönetet mond a hitközség nevében az orosi r. k. iskolaszék. — Vegykisérleti állomás Debreczenben. A föld­mivelési m. kir. miniszter Debreczenben az ottani gazda­sági tanintézettel kapcsolatban mezőgaz lasá^i vegykisér­leti állomást létesített, és ennek vezetését dr. Vedrödi Viktor gazdasági tanintézeti vegy tanárra bizta. Ecen állomás egyrészt a mezőgazdaságra és borászatra vonat­kozó tudományos szakkérdések megoldásával fog foglal­kozni, de e mellett mint állami ellenőrző vegykisérleti állomás a hatóságoknak fog rendelkezésére állani, az élelmi szerek és élvezeti anyagok tisztaságának és valódi­ságának megítélésénél stb; a gazdaközönségnek és borá­szoknak a talajok, trágyaszerek és más gazdisági és borászati termények — a kereskedők és ip arosoknak stb. a különböző kereskedelmi áruk, ipari czikkek és ezek nyers anyagainak és termékeinek értékéről és esetleges hamisításairól — a fenntebbi minisztérium által e czélra megállapított díjjegyzék szerint. Ebbeli megkeresések Deb­reczenbe a vegykisérleti állomás vezetőjéhez intézeniők. — Hangverseny. Városi dalos egyletünk május hó 6-án a színházban nagyszabású hangversenyre készül. Ezen hangverseny Gaal Ferencz országos hirü zeneszer/.ő ide jövetelének tiszteletére, de egyszersmind a Fiu náben tartandó országos dalárverse.iyen az egylet által elő­adandó versenydarab bemutat isáro. rendeztetik. Ugy halljuk, hogy az egyletnek sikerült több, kiváló migas szereplők közreműködését is biztosítani s igy reményünk lehet ahoz, hogy zenei élvezetben csak ritkín részesülő közönségünk egy, minden igében élvezetes estnek néz elébe. — A szabolcsuiegyci takarékpénztár Bodnár Ist­ván indítványára 50 frt segélyt szavazott meg a s/.abolcs­megyei általános tanítóegyesület ne.nos czéljai elősegítésére — Elmaradt hangverseny. A Nikisch Arthurné és Polonyi ur által május hó 5-én rendezni szándékolt hangverseny megtartásától Tarczili Dezső, a helybili dal­egylet 7-án rendezendő hangversenyére tekintettel s a dalegylet iránt mindenkor tanúsított előzékenységétől ve­zéreltetve, elállott. — A debreczcni színtársulat engedélyért folya­modott a városhoz, hogy május hó folyamai 15 előalist tarthasson Nyíregyházán. A kérvényt hétfői ülésében minden valószínűség szerint kedvezően fogja elintézni a tanács, mint halljuk azonban azzal a kikötéssel, hogy a szinügyi bizottságnak joga legyen a repertoir megáll ipi­tásába döntőleg befolyni. — Nagy lopás. Benke István, a bécsi biztosító részvénytársaság debreczeiti főügynökségének vezértitkára e hó 16-án este beszállott a Széchenyi fogadóba s reggeL nagy ijedséggel vette észre, hogy 3754 frtot tattalmazó tárczája eltűnt. Rögtön a rendőrséghez fordult, a nyo­mozás azonban nem vezetett eredményre, mert a meg­lopott vezértitkár nem tudta bizonyosan magmondani, hogy este, midőn a fogadóban megszállt, a pénz meg volt-e ínég. Az ügyet áttették a kir törvényszékhez. — Hirdetmény. Felhivatik ugy a városi mint a tanyai lakosság, miszerint kutyáikat folyó évi julius hó 31-ig a rendőrkapitányi hivatalban bejelenteni, s az azok után darabonként megállapított (városiak utáu 1 frt, tanya­siak után 50 kr.) évi dijat befizetni saját érdekükben annyi­val inkább el ne inulaszszák, mivel ezen határidő lejártával mindazon kutyák, melyek védjegygyei ellátva nem lesznek, kiirtatni, tulajdonossaik pedig 3 írttól 30 frtig terjedő pénzbüntetés, behajthatatlanság esetén pedig 12 órától 3 napig terjedő elzárással fognak megbüntettetni. Ugy a bejelentések, mint a dijak befizetése a szerd ű és szombati napok kivételével bármely napokon eszközölhetők. Nyír­egyházán, 1891. évi április hó 12-én. Sztárek Ferencz, rendőrkapitány. — Lapunk mai tárczája ama hipnotikus esetek Lírását tartalmazza, alapi Salamon Tivadar úr tollából, amelyekről lapunkban is tettünk már említést. A kiválóan érdekes tárcza-czikket a „Pesti Napló"-ból vettük át. — Esküvtr. Dr. Flegmáim Sindor orvos, május hó 6-dikán tartja esküvőjét Ilaas Erzsike kisasszonynyal, Haas Mór kedves leányával. — Műkedvelői előadás. A helybeli ip.iros-ifjak önképző köre e hó 29-dikén az ipartestületi helyiségben szini-előadást rendez. Szinre kerül a „Lílioml". —• Ezüst menyegző. Hcrr Zügmwd, városunk derék iparosainak egyike, a legközelebb miit tnpokban tartotta meg ezöst-menyegzőjét, boldog csilíií körben. — Meghívás. A nyíregyházai dalegylet folyó év ápril hó 29-én délután 4 órakor a helybeli felső leány­iskola tanhelyiségében rendes évi közgyűlést tart, melyre az egylet alapító — pártoló — és működő tagj ű, vala­mint ezen egylet iránt érdeklődök, mély tisztelettel meg­hivatnak. Nyíregyházán, 1894. ápril 19-én. Dr Ferlieska Kálmán, elnök. Orsovszky Gyula, titkár. — Felhívás. Kossuth Lajos hazánk nagy fiának emlékezete a magyar nép szívében és ajkán örökké fennmarad, de a dalok és, költemények, melyek a nigy­nevü halhitatlanra vonatkoznak, összegyűjtve még nin­csenek, hogy a nemzet közkincsét képezzék; holott kö­zöttünk nem egy van, amely valódi irodalmi becscsel is bir. Tisztelettel" fordulok tehát a nagy közönséghez, s kérem mindazokat, kik a hazafias czél elérésében ke­gyesen támogatni hajlandók, hogy Kossuth Lajosra vo­natkozó bármily dalt, indulót és költeményt, akár a nép ajkán él az, akár bármely folyóiratban vagy könyvben jelent meg az 1848 és 1849-es évközben és arról tudo­mással bírnak, alulírott czimére minél előbb beküldeni méltóztassanak, azon hozzáadással, hogy ha csak Ithet, a művek szerzői is megneveztessenek, továbbá az idő, a melyben esetleg a dal közszájon forgott, valamint a vidék is, a hol az feltaláltatott, s netán azon érdekes és hiteles adatok, melyek a költeményre bármi tekintetben vonatkozással birnak, lehetőleg feltüntetve legyenek. A mű díszesen kiállítva, érdekes előszóval, magyarázatokkal, függelékében a szives beküldők névsorával, még ez év őszén fog megjelenni, s tiszta jövedelmének egy része a „Kossuth"-szoboralap javára fog fordíttatni. Azon jó reményben intézem honfitársaimhoz kérelmemet, hogy a szent czél érdekében jóakaratulag támogatni fognak, melyért előre is köszönetemet nyilvánítva, maradtam hazafiúi üdvözlettel Nyitrán, 1894. év április hóban. Halasy Béla tanár, a „Kossuth a magyar költészetben" czímü munka szerkesztője. — Benczy Gyula és Sárai Elemér kibékültek s most már a mester és kitűnő tanítványa megint egy zenekarban húzhatják a közönségnek, amit a mi zene­kedvelő közönségünk bizonyára örvendve vesz tudomásul. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténeté­ből (szerk. Baöthy Zsolt) megjelent a 19-ik füzet, az előbiekhez hasonló gazdag tartalommál és szép illusztrációkkal. Eoben Endrődi Sándor befejezi Dugo­nics ról szóló értekezését; Bidies Ferencz, a nagy mű segédszerkesztője, Horváth Ádám ról és Gvadányi Jizief ról, a magyaros irodalmi iskola népszerű költőiről izól, ismertetve főbb műveiket, méltatv* társadalmi 8 irodalmi hatásukat, s végül az ugyanezen irányban dolgozó kisebb irókat. A következő czikkben Kardos Albert: Debreczen íróit és irodalmi életét ismerteti, részletesen méltatva Fóldi János, Diószegi ós Fazek»s Mihály természettudo­mányi s köitöi munkásságát. Az utólsó czik'tben Váczy János: Az egyeztető irány czln alatt azokról kezd szólni, kik egyik költői irányhoz sem csatlakoztak szoro­san, mint Révay, Verseghy, Bacíányi stb. A füzetet számos szövegkép díszíti, u. m. Dugonics szobr* és sír­emléke, Gvadányi arczkópa, Horváth A. ós Gvadányinak egy-egy kézirata, Dugonics Etelkájának, Gvadányi Török háborúra czélzó gondolatainak czímkópe, a pöstyéní förö­dés czímlapja Budavárának a század végérsl s Bilaton­Fürednek (Herváth lakóhelyének) a jelen száz id elejéről való képei, Gvadányi szako'czai lakóháza, a debreczeni kollégium (1802.) Diószeghy és Fazekas emlékoszlopa s egy fiatal párt ábrázoló kép az 1790 iki magyar vise­letben, melynek kötelező tételére Gvadányi törvényt kivánt alkottatni. Külön mellékletekül vanuak a füzethez csa­tolva Mikes Kelemen törökországi levelei nek első két lapja és Palocsai György kuruez tábornok özv. Bottyán­néhoz irt üdvözlő versének hasonmásai. — A nagydiszü vállalat füzetenkint 40 krért minden könyvkereskedésben megrendelhető. — „Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története" czímü illusztrált vállalatból most jelent meg a 10. füzet. Gracza György e füzetben az 1848 iki törvények ünnepélyes szentesítését mondja el a meg­szokott elevenséggel. E történelmi nevezetességű esemény­nek egyik igen erdekes episodja, hogy V. Ferdinánd neje, a királyné a rendek üdvözletére — mivel magyarul uem tudott, németül pedig nem akart bó3zélni — latin nyelven felelt. A füzet a következő egykorú illusztra­tiókat tartalmazza: Csányi Líszló (arczkóp) Koisuth és a honvédsereg vezérei (Berlinben rajzolt egykorú kép). Migyar tábor a szabadságharcz alatt (Egykorú kép). Perczel Mór (1848—49. arczkép). Karlócza város pénz­utalványa 1849 ben. Teleki László grf. (1861. arczkép). O.ztrák lovasság 1848—49-ben (Eredetije a bécsi udvari muzeumban). Az 1848—49. törvények ünnepélyes szen­tesítése. Kossuth megérkezése Pestre 1848 ápr. 14-én. (Egykorú rajz után). A kiadóhivatal Limpel Róbert (Vodianer F. és Fiai) könyvkereskedése Budapesten Andrásy-ut 21 sz. a. még most is fogad el előfizetéseket, még pedig 6 füzetre 1 frt 80 krral, 12 füzetre 3 frt 60 krral ós 24 füzetre 7 frt 20 krral. Egy egy füzet ára 30 kr. — A Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult országos bizottság elnöksége tisztelettel felkéri az összes vidéki gyűjtő iv tartók it, hogy a menyiben a gyűjtött összegeket a pesti hazai első takarékpénztár egyesülethez még be nem szolgáltatták volna, az iveikbeu jegyzett ós megjegyzendő összes adományokat a nyil­vános nyugtázás megkönyitése érdekében vilamely ottani helybeli esetleg vidókbeli lapban díjtalanul közzététetni törekedjenek, ennek megtörténte után padig a gyűjtött összegeket a vonatkozó gyűjtő-ivek és lappéldányok kapcsán a pásti hazai első takarékpénztár egyesüléthez beküldeni szíveskedjenek. — „A Magyar Mese- és Mondavilág" czimű Iro­dalmi vállalatból. (írja Banedek Elek, kiadja az Athe­naeum) megjelent az 5-ik füzet az eddigiekhez hasonló gazdag tartalommal ós szép képekkel. E füzetban a gyö­nyörű mesék sorozatát egy monda váltja fel ós ,Az Isten kardja" czí n alatt, mely a Hun-mondakör egyik legszebb részét képezi. Benedek Elek mesemondó tehet­sége a mondákban ép oly migas fokon tündöklik, mint a mesék és regék előadásában. A fűzet ára 25 kr., s kapható minden könyvkereskedósban. A hazafias vállala­tot nemzetünk minden olvasni tudó fiának őszintén ajánljuk. — „Történelmi Tárcza-Napló"-t adott ki a Ko­lozsvárt megjelenő „1848-49. Történelmi Lapok" ez év márczius lo-ére. A csinos kiállítású könyvecske, dió­héjba szorítva magába foglalja az 1848—49. év törté­netet. Kossuthnak két képe és Petőfi kézirata teszik vál­tozatossá es ereklyeértékkel bíróvá a kis füzetet. Iskolák, testületek a muzeumtól előállítási árban, 8 krért szerez­hetik meg, ha legalább 100 példányt rendelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents