Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-22 / 16. szám
\ melléklet a „Itfyirvidék" 1894. lG-i k számához. dadai alsó járásban, hol a lakosság vagyonosabb, és a hol a talaj agyagosabb levén, a községekben századok során felhalmozóit szerves anyagok bomlási termékei nem szűrődtek le azon mélységig, melyben a kutaknak vize fakad. Az átlagos halálozás ezer lakos után volt: 1887-ben 40. 3, 1888-ban 35. g, 1883-ben 32.,,. 1890-ben 34.„ 1891-ben 35. 7, 1892-ben 37. 6 S, 1893-ban pedig 37. 1 4. Felekezetek szerint: 1889 1890 1891 1892 1893 Római kath. 34. 7 38. 5 39., 40. 9 6 39., 2 Ágostai evang. 42. 6 34. 8 39., 48. a e 40.„ 9 Helvét hitv. 32., 34. 3 36. 0 36., a 36. 9J Görög kath. 34., 38. 0 36. 5 40. J 6 39. 35 Izraelita 25., 22., 22.„ 24. 9 7 24. 3 J Feltűnik a zsidóknál a kedvező halálozási arányszám. Ennek okát abban találom, hogy az egészségügygyei a vallás szoros kapcsolatban van hozva, és náluk a családtagok iránti szeretet magasabb fokon áll, mint a keresztényeknél. Járásonkint pedig 1000 lakos után elhalt: 1889 1890 1891 1802 1893 Kisvárdai járásban 37,„ 37. 6 40. 3 38. 5 1 40. 57 Tiszai „ 33., 34., 35., 36., 2 37. 3, Dadai alsó „ 31. s 27., 30. 3 33. 3 2 31. 0„ Dadai felső „ 33. 6 33. 9 40. 9 39. 7 0 48. 9 3 33. 3-i.„ 38. 3 36. 2, 36.Q 38., 37. 0 35. 9 39, 36. J 7 Bogdányi Nyírbátori „ Nagy-Kállói , 32.„ 33. 6 34., 30. 7 o 33. 8 9 Nyíregyháza városban 4 35., 38.j 41. 6 5 34. 3, A jó ivóvíz beszerzésére vonatkozólag a kezdet nehézségein tul vagyunk, és a községek vetélkednek fúrott kutak létesítésében. Eddig 27 kút fúratott, melyek legtöbbnyire kitűnő ivóvizet szolgáltatnak. A közgyűlés által kiküldött bizottságnak véleménye szerint, — a mely a közgyűlés által minden valószínűség szerint el fog fogadtatni — oly községekben, mely 1500 lakosnál többet nem számlál, egy kút furassék, azon felül pedig még minden 1000 lakosra egy. A közhasználatnak átadott kutakra vonatkozó kimutatást nem tartom feleslegesnek ide mellékelni. A mennyire tájékozva vagyok megemlítem, hogy a vármegye legnagyobb részén a homokréteg 30—100 méter mélységben egy vízhatlan agyagréteg által szakittatik meg, mely 30—100 ctm. vastag. Ezen agyagréteg alatt ismét homok van, mely fertőzve nincs és igy jó ivóvizet szolgáltat. Ha a fúrással közvetlen az agyagrétegen tul megállanak, vizet nyerünk, mert az agyagréteg szilárd boltozatot képez, ha azonban még mélyebbre hatolunk, a homok beomlik és zavaros vizet kapunk. Reflexiók. Ledőlt az oszlop, sirba szállt egy nemzet jogos aipiratióinak, reményeinek letéteményese. A hű nép sírt a koporsó felett, könnyeket hullajtott a földre, melyet a nagy szellem élte összes működésével teljesen szabaddá akart tenni Politikai,ellenfelek, eszemközt állított irányeszmék más és mag alakzatokban váltakozó küzdelmeinek vezéregyéniségei kezet foglak a ravatalnál s fonták a szívben ólt s mindenkor kinyilvánított, vagy pedig táu eddig megtagadott elismerés hervadhatatlan koszo ruját, amelynek gyászos leveleit a külföld könnyei is megáztatták. A nagy ember földi alakja immár az emlékezeté csak s bár nem fogjuk magasztos tanításait közvetetlen igéi és stylje kapcsán többé hallani foutos alkalomról fontos alkalomra, az igékben, a munkáiban lerakott eszmék élni fognak mindörökké s világító fáklyák gyanánt szolgálaudnak a nemzeti ideikért való küzdelmek között.' S addig is, de főkép majd akkor, ha emez ideák érvényesülnek, — ki fog bontakozni még az elfogultság ködös íátóképessóge elótt is a benne eddig hivők conszegvens voltának igazolására, — a kishitűség hitének pedig eloszlatására .Kossuth" nagy neve, mely nem egyéni törekvések hatalmi, hanem egy szabadságra termett nemzet összes aspiratiónak vitális szempontjaiés egy sótartót vagy ehez hasonló kis tárgyat. Most kimegy a tolvaj az ebédlőből a szalonba, onnan az én szobámba megy, most ismét zajt hallott a tolvaj — most ae asztal, majd a pamlag alá búvik — ott fekszik — a raj megszűnik, a tolvaj a tapéta ajtón kisurran, — fölmegy a csiga lépcsőre, a hetedik lépc»őn lent — a falhoz lapulva nézi lopott kincieit — mo»t felkél — megy pár lópesőt felfelé — kinéz a lépcső ablakán — nem lát az udvaron senkit — észrevétlenül kilopózik a házból, — elbuvik a kertben — három gyufát gyújt, egymásután nézi az ezüstöt, vajon van-e js^y, — most felkel, elmegy a Tiszatöltésre, onnét vágyódva a látott sok ezüstre, visszajön, — az aj'óhoz megy — már csukva találja. Gyors léptekkel megy a Tiszatöltésre, onnan a gyalogúton a kertek közé, most egy folyóhoz ér, igen, e folyó a Tiszi. Be van fagyva, rá áll a jégre a mely ropog, s nem mer átmenni rajta. Vissiajön, a kertbe, ér, ott eldugja a lopott ezüstöt ós most elmegy. — Fáradt vagyok, nem birom követni, — ezekkel a szavakkal végezte beszédét. AE egész társaságot ez a leírhatatlan ijedtséggel, de amellett a legnagyobb határozottsággal előadott lopás olyan izgalomba hozta, hogy leiráiára képtelen vagyok, de konstatálni tartozom, hogy a legjobb idegzetű férfi aknak vagy köny ült a szemükben, vagy szívdobogást kaptak. Mivel az egész tuzséri társaság ekkor Mándokon volt, azonnal befogattunk ói két kocsin Neukomm, Szikszay Géza, a fiam és én áthajtattunk Tuzsérra. Sajnos, a második kocsira szánt csendőröket nem tudtuk előkeríteni. Tuisérra éjfél után megérkezve, konstatáltuk a lopást. Ellopták a leirt ovál ezukortartét, a fedeles kis kávés kannát és egy kétféleképp használható ezüst edényt, a melynek egyik oldalában tojásételt lehet fel szolgálni, megfordítva pedig mint sótartó használható. Tuzséron lezártuk az egész szobát s a kulcsot magunkat vive, mentünk Mindokra, hogy az esetről jelentést tegyünk. (Vége köv.) val kapcsolatosan jutott fel az emberi és honfiúi nagyság legmagasabb piedesztáljára. . . . Borong a veszteségen most is a szív — a keserv még mindig uralja ugyan a kebleket, de mégsem szabad az elvesztés feletti nagy fájdalomtól összetöretnünk magunk, mert mig egyrészt gyászos érzeményeinket kell, hogy enyhítse a fokozódott, soha nagy emberrel szemben még ily imposaus módon ki nem mutatott elismerés, — másrészt felemelnie kell lelkeinket ama tudatnak, hogy egy nép, mely a nagyok leguagyobbját igy és ekként tudja megsiratni, — az el nem veszhetik soha, sőt jogezimet nyert tovább élni azon szabadság áldásai között, mely szabadság kivívását czélzó inteutiók legfényesebb nevü, érzületre legigazibb letéteményesét siratta meg most. . . . * * * S e szabadság már kezdi erőben fejleszteni magát, amint ezt a mult napok eseményei is igazolják. De mert egy társadalmi lapnak nem lehet czélja a politikai élet nyilvánulásait tollhegyre venni, — nem is térünk át ezekre, hanem egyszerűen konstatáljuk, hogy egy lökéssel közelebb értünk a nagy halott magasztos eszményeinek megvalósításához. Csak azután a kivitel módozatai legyenek helyesek, nehogy az öizszhang a vallás és állam között megzavartassék, sőt inkább a zavartság éle ki egyenlítődjék. Megadoi az államnak azt, a mi az államé, fennhagyni minden utógondolat, minden állami praepotensség nélkül a vallás kezében azt, minek jogköre a vallásé: ez a kölcsönös méltányosság, ez az a bizonyos arany középút, melyre válaszfal épitve nincs. E nélkül lesz minden egyébb, kulturharcz, vallási villongás s anarchia a roligió iránt, csak az nem, ami a szabadság irányzatának feltételeit képezi. Nagy baj lenne tehát, ha ugy járnánk, mint az egyszeri ember, aki az „adtál uram esőt, de niucs benne köszönet* kifejezésre fakadt ki. Ha az egyházi nézetek nem engoduek merevségükből, — az is nagy hiba lesz; de viszont ugyanannyi kellemetlenséget s igazi társadalmi és vallásbeli nihilismust fogna szülni az is, ha az állam esetleg a szabadelvüség már most érvényesíthető követelményeit a megadott felhatalmazással fogva önkényüleg ugy magyarázná, hogy a vallás semmi, csak az állam a fő. Pedig ha a vallás parancsol az államnak, a rosz utókövetkezmények nem maradhatnak el, mint ezt igazolja a történelem, s viszont, ha az állam detronizálja az erkölcú világot, melynek alapja a vallás — ugy a bombavetósekig mi is eljuthatunk. Bö'.cs mérséklet, kellő tapintat, viszonyos méltányosság a fő, s akkor a czél eléretett — a szabadság napja világítani fog — a vallás áldásos nyilváou lásai a szabad embert a szabadság első forrásához — a mindenség urához is közelebb hozandják s igazolva leend Isten ós ember elótt, hogy mi nemcsak szabadságra termettünk, hanem a szabadsággal élni is tudunk. Hadd nyugodjék tehát békén a nagy halott, hadd hódol jon előtte az emlékezet soha ki nem alvó tűzzel és azon igazsággal, hogy nemzete az ő szavait megértette s megérdemli a könyörgést nagygyátételéért a magyarok Istene elótt. . . . Most VOQZOÍÖ- észre, hogy tárczalevelet akartam irni s nekrolog lett majdnem e cíikkelyből. Di hiába, még mindig fáj a lélek, még mindig sir a szív a veszteség felett. Csak az idő s az időben az ég nem gyászol. Pedig, be jó volna, haó is megsiratná a nagy halottat, ha megöntözné könnyűivel e?t a kiszikkadt tavaszi ter mészetet. Nap és siói, semmi eső, ez a helyzet sygnatúrája nálunk? olykor, olykor, mikor a zugó, csalékony tavaszi szellő felkavarja homokunkat s őrületes körfori;ásu tánczczal más territóriumra csapja át, eszünkbe jut újra a gyász, a gyászhoz a keserv, — a jövendő sivársága, mely még a föld népét sem kíméli meg a termés tekintetében. Már előreveti képét a rossz aratás, már látszik, hogy elfordult a jó Isten kegyelme tőlünk s sújtani készül a legnagyobb csapás után egy ujab bal. ... D 3 tán a remény a jóért, még sem csalatkozik, sőt megváltozik minden s ott a keservet eltünteti á nagy halott eszméiért való küzdelem siktrtssége, itt pedig a mindenek urának a természeti erők nyilvánulásait megváltoztatni tudó hatálma a sanyarú kilátást. Addig pedig gyászoljon a tárczairó tolla is; a dévaj zsanér lenge öltözetű Múzsája fekete mezbe öltözzék; az enyelgés hangja közt ne perczegjen a toll végig a papíron . . . mert tán az olvasó közönság ezt a gyászolást meg fogja bocsátani, hisz ő maga is még mindig mélyen, szívből lesujtottan kesereg. . . . Nyiracsádi. Az uj vasúti menetrend. Az uj nyári vasúti menetrend által, mely május hó 1-én lép életbe, Nyíregyháza város, Szabolcsvármegye, s a Debreczen—Szerencs vidékének igényei csak némi részben lettek kielégítve, de mindenesetre mutatkozik némi javulás, mert Debreczen felől a vonat egy órával előbb érkezik be Nyíregyházára, s igy ugy a délelőtt fele még i» szabad rendelkezésre marad, de mindannak daczára sem kereskedelmi, sem közgazdasági, de közigazgatási igényeink kielégítve nincsenek; Nyíregyházáról Miskolcz fele a kedvezőbb állapot már szembeszökőbb, s mert a délelőtti vonat 12 óra 37 perczkor Miskolczon van, Kassa felé a felvidékkel az összeköttetés elég alkalmas, s a nappali vonatoknál teljesen kielégítő, ugy szintén kielégítő a felvidékről és Kassáról is vissza, s az utazási idő 6 óránál itt sem vesz több időt igénybe. Összefoglalva az egészet — a 4-ik vonat létesítése a vidék létérdeke, s a megye, város közönségének kötelessége a Budapest—Debreczen—Nyíregyházi vonathoz oly kapcsolatot kieszközölni, hogy az reggel 6 órakor Nyíregyházán, 9 órakor Miskolczon legyen, — s viszont az ennek megfelelő esti vonatot, a mely a szerencsi gyors vonattal indul este 7 órakor, és ide érkezik 9 óra után, 10 óra után Debreczenbe, akkor a Debreczent és Szerencset érintő fővonalokhoz állandó a kapcsolat, i a jelenlegi foltozgatás felesleges, a Szerencs—Debreczeni vonalrész megszűnt 4—5-ik rendű közlekedési vonal lenni oly vidéken, a mely intelligens, művelt, gazdag, termékeny, a melynek respektálása állami érdek. E rövid megjegyzések után közöljük a vonatok közlekedésében bennünket közvetlenül érdeklő változásokat, a következőkben: A budapest—miskolc*—lawocznei és a miskolcz— kassai vonalokon. A Füzes-Abonyból jelenleg reggel 4 óra 43 pkor Miskolczra induló vegyesvonat már Hatvanból kiindulólag log közlekedni, honnét ezen vonat csatlakozással az éjjeli vegyes vonatokhoz Bpest és Zólyom felől éjjel 2 óra 20 pkor indul és Miskolczra reggel 6 óra 40 pkor érkezik. A tátrafürdókbe utazó köxöniég részére junius hó 15-tól szeptember hó 15-ig Bpestről Kassán át Poprád— Felkáig és viszont egy-egy uj éjjeli közvetlen gyorsvonat helyeztetik forgalomba, a melyekhez háló kocsi is leend besorozva. Az uj gyorsvonat Bpestről éjjel 11 óra 5 pkor indul ós Kassán reggel 5 órakor, Poprád— Felkára reggel 7 óra 35 pkor érkezik; az ellenirányban pedig Poprád—Felkáról este 9 óra 30 pkor, Kassáról éjjel 12 óra 20 pkor indul és Budapestre reggel 7 óra 15 pkor érkezik. A miskolcz—fültki vonalon. A jelenleg Miskolczról reggel 4 órakor Fülekre induló ós ounét Miskolczra éjjel 11 ;ra 55 pkor érkező vegyes vonat helyett egy-egy személy vonat fog közlekedni, mely személy vonatok az elágazási állomásokon ugyanazon csatlakozásokat fogják közvetíteni, mint a megszüntetendő vegyesvonatok. Az uj személyvouat Miskolczról reggel 5 óra 5 pkor indul és Fülekre d. e, 9 órakor érkezik, Fülekről padig este 7 óra 10 pkor indulás Mtskolc/.ra éjjel 10 óra 40 pkor érkezik. A vámosgyörk—gyöngyösi vonalon. Gyöngyösről jelenleg d. u. 5 óra 20 pkor Vámos Györkre iuduló vonat helyett, egy uj vonat helyeztetik forgalomba, mely Gyöngyösről d. u. 3 órakor indul és Vámos Györkre d. U. 3 óra 35 pkor érkezik, s ott ugy Bpest, valamint Miskolcz felé csatlakozást talál; továbbá a Gyöngyösről jelenleg este 10 óra 10 pkor induló vonat már este 7 óra 20 pkor fog onnét indulni és Vámos-Györkre este 7 óra 54 pkor érkezik és ott a gyorvonathoz Bpjst felé csatlakozik. A piispökladány —mdrmarostzigeti vonalon. A helyi forgalom kielégítése cíéljiból P.-Ladány ós Szatmár köíött mindkét irányban egy-egy uj helyi személy vonat helyeztetik forgalomba. E'.en vonat P.-Ladányból éjjel 3 óra 20 pkor indul és Debreczenbe reggel 4 óra 55 pkor, Szatmárra d. e. 9 óra 11 pkor érkezik, az ellenirányban pedig Szatmárról d. u. 3 óra 45 pkor, Dabre czenből este 8 óra 15 pkor ós P.-Ladányba este 9 óra 45 pkor érkezik. A debrecjeni hetivásár napján, vagyis minden kedden Dibreczenból déli 12 órakor egy uj helyi vonat indíttatik P. Ladányig, és ezen napikon Dabrecsen ós P.-Ladány között a D)breczenből d. u 12 óra 36 pkor P. Ladinyba induló személy vonatnál a szomszédos forgalmú menetjagyek használata kizáratik. A dtbrecztn—szerencsi vona\on. Dibrecten ós környékéről a magastátra vidékére utazó közönség részére egy nappali közvetlen vonatösszeköttetés létesíttetik az által, hogy a jelenleg Dabreczenből délelőtt 8 óra 45 pkor Szerencsre induló s onnét este 7 óra 20 pkor D3breczenbe érkező vegyesvonat helyett, Dabreczen ós Szerencs között egy-egy személyvonat helyeztetik forgalomba, s ezen vonatok közlekedése Szerencs és Miskolcz között is folytatólag kiterjesztetik, mely utóbbi vonatok Miskolczon a nappali személyvonathoz Kassa felé, illetve felől közvetlenül csatlakoznak. Az uj személyvonat Dabreczenből d. e. 8 óra 25 pkor indul és Szerencsre d. e. 11 óra 26 pkor, Miskolczra d. u. 12 óra 37 pkor érkezik, az ellerkező irányban pedig Miskolczról d. u. 3 óra 31 pkor, Síerancsről d. u. 4 óra 38 pkor indul ós Dabrecienba este 7 óra 40 pkor érkezik. A nyíregyháza—ungvári vonalon. A helyi forgalom kielégítése czéljából Csap ós Ungvár között mindkét irányban egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba. Ezen vonat Csapról reggel 6 óra 3 pkor indul ós Ungvárra reggel 6 óra 52 pkor érkezik, Uagvárról pedig este 8 óra 35 pkor indul ós Csapra este 9 óra 24 pkor érkezik. A nagykároly —zilahi vonalon. Mindkét irányban egy-egy második vegyesvonat helyeztetik forgalomba. Az uj vonat Zilahról reggel 4 óra 20 pkor indul és NagyKárolyra d. e. 9 óra 6 pkor érkezik, N.-Károlyról pedig d. u. 4 óra 10 pkor indul és Zilahra este 9 óra 18 pkor érkezik. Védekezés a difteritisz ellen. Nagykálló 1894. április hó. II. Ami a ragály tova hurezolásának megakadályozá • sát illeti, én részemről a főorvosunk által háromszoro tan pénz, pénz és megint pénz hangoztatása mellett ha'izoros hatósági erélyt kérek az inficiált telep teljes elzárolására, miud addig, mig a tova hurcrolásnak lehetősége azt jivalja. ez irányban követelői állá3t kívánnék elfoglalni a hatósággal szemben. Itt oly végrehajtást óhajtnék, mely minden kijátszást lehetetlenné tenne. Köznépünk indolentiája, hitetlensége és ravaszsága e tekintetben oly nagy fokú, hogy szinte hihetetlen azokra nézve, kik ily esetekben tanúsított magaviselkedését nem tapasztalták, közelről meg nem figyelték. A jelző czédulákuak éppen semmi értékük, s ha egy difteritis beteghez ellátunk, erről legott meggyőződhetünk, sót biztosra vehetjük, hogy a „jelző* daczára zsúfolva fogjuk találni a szobát látogatókkal. Éu ugyan ilyenkor a vastagabb véggel szoktam kirukolui, s erről a paraszt asszonyok már jól ösmernek. Éppan a közelmúltban törtónt itt helyben, midőn egy reggelen a szakolyi utczában volt difteritis helyem látogatására oda hajtattam s midőn a kisajtó előtt kocsim megállt s éa leszállva, a kis ajtó felé tartottam, négy szál asszony elrémülve jött ki a lakásból, velők két 3—4 éves gyermek is, hogy útba ne találkozzanak velem, jajveszékelve neki iramodtak a szomszéd napraforgós keritésenek s azt ostrom alá vet ték, egy másodpercz alatt rést ütöttek a menekülésre.
