Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-01 / 13. szám

II. Melléklet a „INTyirvidék" 1894. 13-ik számához ÚJDONSÁGOK. — A Bessenyei szobor javára a m. t. akadémia tagjai 280 irtot gyűjtöttek össze. — Széchenyi estély. A kereskedő ifj ik egylete hálái kegyelettel ünnepli meg uiiudea évbea gróf Széche­nyi Istváu halálának évfordulóját, mely április hó 8 ára esik. EL évben is az előbbeui évekhez hasonlóan fel­olvasó estélylyel fog e nagy emlékezetű gyásznap meg (lnuepeltetui. Az emlékbeszédet Geduly Henrik ag. ev. lelkesz fogja elmondani, mig az alkalmi költeményt Dr. Vietórisz Józtef fógymnásiumi tanár szavalja el. Közre­működnek még a helybeli dalárda és Benczy Gyula zene­kara. A befolyó tiszta jövedelmet a kereskedő ifjak egy­lete a Kossuth szobor javára ajáulja fel. — Gfyászrovat. Özv. Géczy Imréné szül. Lengyel Mária, miut anya; Sulyok Berta férj. Morvay Audrásné es Kálmán, miut gyermekei; GéCíy Ádám, Ábrahám, Karoly, Mária es Kiara gyermek.-ikkel, miut testvérek ós az összes rokousag ueveben fajdalomtol megtört szív­vel jelentik a legjobb anya, auyós, testvér, sógornő, nagyuene s rokonnak özv. Sulyok Sándorné szül. Geczy Ilona asszonynak, folyó hó 30 au delutáu 5 órakor élte 59 ik éveben történt gyászos eihuuytat. A megboldogult hult tetemei folyó évi április hó 1 en délután 3 órakor fognak a róm, kath. egyliáz szertartásai szeriut a hely­beli sírkertben ölön nyugalomra tetetni. Balkájy, 1894. évi márczius hó 30-án. Áldás emlékezetére. — Dalestély. Városi dalegyletünk hosszas hallga­tás után végre eleijeit ad migáról. Ápril hú 15 éu a fiumei országos dalversenyre betanult müdarabokkal nagyobb szabású dalestélyt rendez. Egyletüik a leg­utóbbi időkben több rendbeli hazafias ténykedéseknél kellő életképe«iiégét haladását, nemes ambitióját feuye­sen igazolta, ennélfogva óhijtjuk, hogy ezen estély ügy szellemi mint auyagi eredmenyakbau teljesen sikerüljön,. — Ismét tüz a színházban. Most is idejekorán észrevették ugyan s különben sem valami veszedelmes jellegű volt, de annyi kétségtelen, hogy hasonló esetek­nek sem szabad ismétlődniük. IJjra a fűtő kamara feletti páholy alatt keletkezett a tűz oly formán, hogy egy a falba erősített gerenda vége a fal átmelegedése követ­keztében meggyuladt. Mint a tűzrendőri vizsgálat alkal­mával szakértők közbejöttével felvett jegyzőkönyvből meggyőződtünk, a tűz nem a hibás épités miatt kelet­kezett — mint ezt egyik laptársunk közölte, — hanem annak oka az eddig alkalmazott légfütési rendszer szer­kezete. A rendőrség a légfűtést, mire különben már szük­ség sincs, azonnal betiltotta. A jövőre ugy segíthetnek a bajon, hogy a légfűtés fütőkamaráját a színház épületen kivül, s a mostaninál nagyobbra épitik. — Panasz.Több oldalról felhangzó panasznak vagyunk tolmácsolói, midőn a Szinház-részvénytársaság ügyeimét felhívjuk azon körülményre, hogy a színházban a pá­holyajtók zárai csaknem egytől egyig elromlottak s e miatt a ipáholyközönség kellemetlen légvonatnak van kitéve. Jó volna ezen a bajon még a most folyó saison­ban is segíteni. Megemlítjük egyúttal, hogy a szénatér­nek a vasúti ut felé eső részét állandó sötétség uralja, a mi nem kevésbé kellemetlen az arra felé közlekedők­nek. Ezen is lehet és kellene segíteni legalább egy lámpa felállítása által. — Jutalomjáték. Holnap, hétfőn lesz a színtár­sulat nagy kedveltségnek örvendő komikusának Eegyesy Gyulának a. jutalomjátéka, mely alkalommal Lukácsy régi jó népszínműve a Vertshaju kerül színre, melyben a jutalmazandónak kitűnő szerepe Veréb Jankó. Hegye­syt sokkal jobban szereti már régebb idő óta közönsé­günk, semhogy jutalomjátéka alkalmából külön kellene őt'figyelmébe ajánlanunk. Mint értesülünk, a közönség részérő 1 kellemes meglepetésekben fog részesülni. Halálozás. Dankó István m. kir. állatorvos urat mély,és fájdalmas csapás érte: Édes atyja e hó 30-dikán meghalt. Ma, vasárnap temetik el. — Sertés hizlaló Nyírbátorban. Mandel József, ifj. Várady István és Mandel Dezső urak fölhívást bo ciátottak ki e&y Nyírbátorban létesítendő sertés hizlaló részvénytársaság alapítása érdekében. Ez ügyben ápril hó 8 dikán d.t e. 10 órakor Nyírbátorban, a takarékpénz­tár helyiségeiben értekezlet lesz. — Színházi hírek. A legközelebbi napúkban még két primadonna fog nálunk vendégszerepelni szerzód­tetéai czélból: Ligethy Mari ós Keszthelyi Ilon. E«en kivül megkezdődnek a fővárosi művészek vendégszerep­lései is, melyről előző számunkban már említést tettünk. Minden valószínűség szerint lejönnek Komáromy Mariska, Küry Klára, K. Eegyessy Mari, Török Irma és Náday Ferencz. Hogy mely napokon, az még pontosau megál­lapítva nincs. A színlapok idejében jelezni fogják. A vendégszereplések természetesen felemelt helyárak mel­lett mennek végbe. A jövó hét folyamán kerül színre Konti uj, nagy sikert aratott operettje a Cziterás, a főbb női szerepekben Szatmáry Zsuzsikával ós Réthy Linóval. Az uj operettről, melyre két hét óta erősen készüluek, és a mely a legnehezebb operettek közé tar­tozik, Fekete karmester akként nyilatkozott, hogy több szépség van benne, mint a Konti eddigi operettjeiben együttvéve. — Kíkeresztelkedés. Beregi (Goldsteiu) Menyhért helybeli születésű miskolczi lakos a zsidó hitről a r. kath. vallásra tért át s a keresztségben Béla-nevet kapott. , — öngyilkosság. Boros Antal halászi 60 éves szegény öreg ember a inult hó 30-dikán kint a mezőn egy csövű puskával főbe lőtte magát. A szerencsétlen ember elválva élt a feleségétől s minden valószínűség szerint az élet nyomorúsága kergette a halálba. — Kuzsonyi testvérek lapunk mai számában fog­lalt hirdetésére e helyütt is fölhívjuk a figyelmet. C/.ipők, kalapok, nyakkendők, ingek, gallérok és egyéb divat czikkek, bevásárlására ajánljuk a Buzsonyi testvérek jó hírnevű üzletét (iskola-utcza 3. szám.) — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi takarék­pénztár egyesület, a jótékony czélokra szánt összegből a helybeli alsó fokú ipariskola részére 25 forintot ado­mányozott. Fogadja a takarékpénztár egyesület tekintetes igazgatósága kegyes adományáért az ipariskola nevében hálás köszönétem nyilvánítását. Bazár István, ipariskolai igazgató. — Eljegyzés. Szikszay Sándor, Húsvét első napján jegyezte el Fehér Imre megyei ügyésznek, leányát, Jolánt. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi takarék­pénztár egyesület, a jótékony czélokra szánt összegből az országos „Eötvös-alap" javára ez évben is 10 forint adománynyal járult. Fogadja a takarékpénztár egyesület tekintetes igazgatósága kegyes adományáért a helyi gyüjtőbizottság nevében legmélyebb köszönetem nyilvá­nítását. Bazár István, az .Eötvös alap" helyi gyűjtő­bizottságának elnöke. Színház. Eddigi szokásaimmal ezúttal teljesen szakítva, rideg tárgyilagos formájú referádát leszek bátor szolgáltatni a következőkben. Először is végzek az uj primadonuávü ós prima­donna jelöltekkel. Az uj primadonna Sz-ithmáry Zsuzsika. Kissé el hizott alak, kellemes megjelenés, rokonszenves arcz, fekete szemek és haj, csengő hsjlékouy hang, eléggé ele ven természetes játék. Eíek tulajdonságai. Játszott a Diurnistábau, Pirosbugyellárisban,Nániban. Mind a három­ban tetszett. Miut primadonna jelölt lépett fel Réthy Lina. Picii, fürge alak, szép terjedelmű és iskolázottságu haug (állító lag Evva fedezte fel benne a hanganyagot és tartotta érdemesnek kiképeztetó>éról gondoskodni) pajzán, de még gyakorlatlau, szinte gyermekes játék modor. Fellépett az Apja leánya aépszinműbeu, a mi nem neki való tér ós a Szultán operettben, a mi neki való tér. Az utóbbi­ban Roxelánt játszotta s ha igaz, a mit beszélnek, hogy egy uap alatt tanulta be ezt a szerepet, hat akkor egy­szerűen kalap)t emelek előtte. Nem mint primadonna jelölt, hanem mint vendég lépett fel Guthy Sarolta. Vállas, szinte tulerős alak, erős hang, mely az alsó hangokban üres, színtelen, a felső hangokban pedig kellemetlenül hasit, de képes kivágni az egész kórus közül. Játéka nagy otthonosságra vall. Fellépett a Czigánybáróban mint Saffi, ós a Szultán czirn­szerepében. Most végzek a secunda-donnákkal. Eavas Aranka az uj komika fellépett miut gyönge leáuyzó (D.uruista) mint égetni való vén asszony és mint Cipra. Hi azt mondom hogy jő volt mindenikben, többet mondtam, mint pillanatra látszik, s még is kevesebbet, miut a mennyit mondanom kell, mert nem jó, hanem kitűnő volt. Károlyi Böske nem tudom miért választotta kereszt­nevének variatiói közül épen a Böskét, vagy ast nem tudom, hogy én miképen vagyok ezzel a névvel, hanem annyi bizonyos, hogy én ueve után böskét vártam benne s találtam egy iutelligeu" komoly törekvő naivát; s naiva létére attól tartok, nagyon is komoiy lesz. Ns;n a Rifiel­beli S ellájira czélzok, hinem előző apróbb feilepéseire, bár az sem lehetetlen, hogy nem komolyság, de kedvet­lenség volt az a mi rajta észrevehető volt. Képes Laura kísérlete a Czigánybáró Arzenájában még a kísérletnek is csak kísérlete maradt. Ea ugyan még soha uem láttam olyan Arzéuát, kit a közönség ebben a szerepben kedvelt volna mag s ép azért nem akarok könnyen pálezát törni Képes Liura felett sem, de viszont az is bizonyos, hogy még Arzéna szerepébe is lehet egy kis életet önteni: hi vilaki akarj i és tud A tertia vagy nem tudom hinyadia donnákról, az uj karhölgyekről még jót nem mondhatnék, legfeljebb szépet. Arra meg uiucs időm. Az uj fórfitagok kőiül a többit megelőző meszsze első helyen kell felemlítenem Bethlenit SLÍ uj baritonis tát. RSgi igazság, hogy ritka, nagyon ritka a jó nép szinmű énekes. Vagy éu ékelni tud, de játszani nem, vagy játszani de énekelni nem; vagy sem játszini, sem éuekelni, csak hangja van. Bethleni tud énekdui is, ját szaui is ós hangja is vau hozzá, kellemes magas bari­ton. Igaz, hogy kissé ő is elhízott, de ez mozdulatai­nak elevenségére ugy látszik, mi legkisebb befolyással sincs- Az ő szerződtetése határozottan nyereség a tár­sulatra. Leövey Leóról már uem merném ezt még kevésbbé hitározott formában sem állítani. Nagyon „fiital" szí nésznek látszik, ki ezen felül még maszkírozni sem igen tudja magát. És a mi a legnagyobb hiba, az hogy komi­kus létére hiányzik belőle az elevenség, a mit vérnek hívnak. Még a sziuiképezdéből most kikerült Frank Ödön többet produkált eddig, mint Leövey. A Námban pJldául olyan jó buta paraszt fin volt, hogy még; igaz, hogy annál kevésbbé találta migát a Itifaal előadása alkal­mával a drámai környezetben. A karhölgyekről (magyarul kóristánékról) már rövi­den tettem említést, itt még a karról általában akarok annyit megjegyezni, hogy ugyan érezhető volt az elmúlt heten a beállott változások hatása. Vagy nincsenek még jól összetanulva, vagy nem is lesznek, elég az hozzá, hogy e tekintetben az ujjá szervezett társulat bizony hanyatlást mutat. Hitra volna még, hogy a ciü'örtöii R ifael előadás • ról referálják külön. Magáról a darabról tekintve hogy a fővárosi lapok csak nem régiben foglalkoztak vele szokatlan részletességgel, elég lesü annyit megemlite uem, hogy daczára a cielekmény csekélységének, elég tisz tességes hatást ért el. Rifaelt Lomniczy játszotta, kin különösen az első felvonásban volt erősen érezhető a vidéki színészekre emlékeztető modorosság, ezt azonban a darab további folyamáu sikerült elhagynia. Sollát Kresz Irma játszotta meg, ki szintén azonos hibákban szenvedett Lomnic«yval. A harmadik felvonásbeli hal­doklási jelenete olyan hatással volt a közönségre, hogy háromszor hivták lámpák elé, sót a vasfüggönyt is vissza­húzatták. Pedig épen ezt a jelenetét sikerült elejtenie annyira, hogy szerintem a felzúgott tapsvihar nem a gyilkosnő személyesitőjéuek, h mem a színpadon fetrengő ide oda rángatózó karcsú derekú Kresz Irmának szólott Nem árt, ha itt e helyen nyer az ilyenekről őszinte felvilágosítást. Stellát Károlyi Böske játszotta vál­tozó szerencsével. Némely jeleneteit egész csinosan dol­gozta ki. Barnabó a Boronkay kezében egészen megfelelő helyen volt. Németh János bíborosa nélkülözte a szükséges méltóságot, a mit néhányszor az is befolyásolt, hogy neki kellett a személyeket nyilt szinen ide oda kül­dözgetni. A mi próbahiányra mutat. Rontotta az álta­lános hatást az is, hogy a függöny kezelő két izben is már akkor fellebbentette a függönyt a kihivó tapsokra, mikor a színpadon maradtak még javába tódultak sót ugrottak kifelé. J . . n. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál vógtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Április 2-áu. Csóka József lopás büntette. Diete Sándor hamis vád büntette. Barta Károly és társai gon­datlanságból okozott emberölés vétsége. Vályi Sándor nyilvános rágalmazás. Szanyi István súlyos testisértés büntette. Április 3-án. Klein Mór és társa csalárd bukás. Sinka Bertalan súlyos testisértés. Április 4-én. Lecia György gondatlanságból okozott emberölés Tóth Juliánná gondatlanságból okozott ember­ölés. Fleischer András magánlaksértés büntette. Molnár József súlyos testisértés büntette. Vékey Játot lopás. Április ó-én. Szlovik András rablás. Ball a Menyhért többrendbeli lopás büntette. Dikovecz Miklósné gondat­lanságból okozott emberölés Marozsán Katalin orgazda­ság büntette. A közöuség koréból*) A nyírvíz-szabályozó társulat érdekeltjethez • A ki legöregebbnek érzi magát ezen társulat fizető tagjai közt hívjon össze bennünket magán tanács­kozásra. Karász, 1894. márczius 26. Tisztelőjük: Okolicsányi Menyhért. KÖZGAZDASÁG. A magy. kir. államvasutak igazgatóságátó'. 32445/C.II szám. Belga, — illetve németalföld — osztrák-magyar vasúti kötelék. Az áru forgalom egyrészt Ausztria és Magyar­ország, másrészt Németorsiág, Belgium és Németalföld között czi«»ü és 1894. évi február hó 1-től érvényes díj­szabás I. rész. B. szakasz 38 §-ának 2-ik pontja alatt foglalt határozmány, hogy nyilt kocsikba* szállítható árúk­nak a vám vagy adóhatóságok kivánságára fedetti kocsik­ban vagy nyilt, de takaróval befedett kocsikban való szállítása esetén 10 százaléknyi pótilleték felszámítandó, folyó évi julius hó l-ig Antiverpen, Brüsszel, Gent, Löwen, Ostende és Temeuzen belga továbbá Amsterdam, Dors­recht, Hock von Holland, Rotterdam, Mitdelburg és Vlis­singen németalföldi kikötő állomásokkal való közvetlen forgalomban nem lép hatályba. Nyilt kocsiknak takarókkal való használata esetén azonban valamennyi belga és németalföldi kikötő állomás­sal való közvetlen forgalomban a dijszabásszerű takaró­bér felszámittatik. 39155/G/.V szám. Mérsékelt áru menettérti jegyek kiadása Budapest ny. p. it. és Visegrád között. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint f. é. április hó 1-étől kezdve Budapest nyugoti pályaudvarról — Visegrádra mérsékelt árú 1 nap érvényességű menettérti jegyek fognak kiadatni, melyek áraiban a hajó átkelési dij Visegrád — átkelés megálló­hely és Visegrád közt benfoglaltatik. Ezen menettérti jegyek árai I. oszt 1 frt 80 kr. II. oszt. 1 frt 40 kr. III. oszt. 90 kr. Az I és II osztályú jegyek a hajó I osztályának a III osztálynak pedig a hajó II osztályának használatára jogosítanak. Fentemiitett menettérti jegyek, melyekkel az utazást sem'az oda, sem a visszautazásnál megszakítani nem sza­bad, — a gyorsvonatok kivételével — bármily rendes személyszállító vonaton érvényesek és a visszautazásra a jegyváltást követő nap reggelen közlekedő vonatok hasz­nálatára is jogosítanak. Ezen menettérti jegyeken kivül Budapest — nyugoti púról — Visegrádra még csak egy menetre érvényes jegyek is adatnak ki, melyek ára az I. osztban 1 frt 10 kr, a II. osztban 90 kr, a III. osztban 55 kr. 40408/C./U. szám. Délnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. Ideiglenes kivételes tengeri (kukoricza) díjszabás életbeléptetése. 1894. évi április hó 1-én a délnémet-osztr.-magyar vasúti kötelékben tengeri (kukoricza) szállítására ideiglenes, kivételes díjszabás lép életbe, mely ezen czikkre nézve igen mérsékelt díjtételeket tartalmaz. Ezen díjszabás az érdekelt vasutaknál megszerezhető. 29637/91. szám. Szász-magyar, nyugotnémet-magyar és keletnémet-magyar vasúti kötelék. (A takarmánynemüek szállítására nézve fennálló ideiglenes köteles díjszabások hatályon kivül helytzése.) A fent jelzett kötelékekben fennálló és tengeri, korpa, szárított maláta törköly, szárított moslék, továbbá szárí­tott répa szeletek szállítására vonatkozó következő köz­vetlen díjszabások u. m.: 1. a szász-magyar kötelék díjszabás 1893. évi ok­tóber hó 1-től érvényes 2. és 3. füzetenek I. sz. pótlékai­nak IV. illetve III. pontja alatt foglalt ideiglenes kivételes díjszabás; 2. a nyugotnémet-magyar kötelék díjszabás 3 fűze­tének m. é. szeptember hó 15-től érvényes függelékében és utóbbinak I. pótlékában foglalt ideiglenes, kivételes díjszabás ; 3. a keletnémet-magyar kötelék 1893. évi augusztus hó 20-ától érvényes, ideiglenes, kivételes díjszabás és összes pótlékai folyó évi julius hó 1-ével érvényen kivül helyeztetnek. *) E rovat nlitt kősérrtekü felszólalásokat díjtalanul közlünk a bekilliló felelőssége mellett. Sírfk,

Next

/
Thumbnails
Contents