Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-01 / 13. szám

XV, évfolyam. 13. szám, Nyiregyháza, 1894. április 1, VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Hirdetési dijak: könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A J

aP szellemi részét képező küldemények, 7 'xi -íj' i ' -i 7 _7~ ri ' a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. ... , lap szétküldésé tarayaban leendő felszo- • Minden négyszer hasá jzott petit «or egyszer lamldsok Jóba Elek kiadó-tulajdonos f

o J^S^k^T lamer

t közlése 5 kr.

; többszöri közlés esetében 4 kr. J togautatnak el. Kincstári bélyefldij fejében, minden «gye» hirA. kéziratok csak világos kívánatra s azidetés után 30 kr. fizettetik, illető költségére küldetnek vissza. K ny

i|t-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Gloldberger A. Y. által Budapesten, Haasensteln és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint. Németország és Sveicz fKárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. b* >

? JI • 1 M Egy gyászoló nemzet borai le előtted, örök fényességű Isten! e fájdalmasan szent napon. Engedd meg, hogy — kik e haza legnagyobb fiának friss hantjaira ma le nem borulhatunk — engedd meg, hogy a Te véghetetlenül kegyelmes lényed előtt róvjuk le szivünk keservét, lelkünk buzgóságát, vigaszért, forró vigaszért epedő fohászainkat. Hiszen Te megengeded, hogy gyermek az anyjáért, férfi hitveséért, testvér a testvérért könnyei között Te eléd boruljon, engedd hát meg nekünk, siró magyarjaidnak, hogy testvéreink között a legnagyobbért, édes mindnyájunk szerető atyjáért: Kossuth Lajosért, Te hozzád fordulhassunk ma, midőn fájdalmunk leghevesebb és könnyeink omló zápora a legnagyobbnak örök távozásáról regél! Isten! Királyok és koldusok királya! Kinek egv szavadra világok támadnak s hatalmas alkotapok rombadőlnek, kinek lét és valóság minden fordulási örökkévalóságod kifürkészhetetlen fényköréből állanak elő, magyarok Istene! - hála, örök hála néked népünk jó atyjáért, Kossuth Lajosért, Most, mikor milliók és milliók érzik szivükben, mint szakad le róla valami az 0 távozásával, most mondjuk te Néked: hála Neked, hogy őt nekünk adád! Nagy lett volna ő mindenütt! Szabad Amerika népei között tudomány, ipar, nemzeti megerősödés beszélnének róla csodás dolgokat; bájos Olaszhon kék ege alatt költők s műveszek zengenék fennkölt szellemét; távol Keletnek népei között a csodák világában tűnne el fenséges alakja; óh, de legnagyobb volt, legnagyobbá lett ő közöttünk, kiket uj fordulások közé vezetett nemzeti életünkben, fordulások, ujulások és változások közé, mik uj ezredévnek szolgálnak alapjaiul. Hála, hála tehát Te neked, hogy őt nekünk adád, közöltünk éltetéd, hogy lenne földi vezércsillagunk, édes hazánk szerető, jó Megváltója! Es hála néked lelke minden kitűnő jelességeért. Lángoló szaváért, inelylyel nemes eszmékért buzdulásra hevített; próféta lelkű ihletéseért, melylyel reményeinket szeplőtelenül óvta meg; édes jó szivéért, mely nem tudott eléggé boldog lenni addig, inig népét, hű magyarjait, szabadokul, boldogokul meg nem láthatá. Hála Néked, hogy egy Széchenyi, Eötvös, Deák és Pető i mellett adál nekünk még egyet, mindenek között a legnagyobbat, kire egy világ büszke leendhetett! Hála Néked nagy alkotásiért! íme szabadok, emberek vagyunk mindannyian s hogy azokká lettünk, Te rajtad kivül ő neki köszönhető! Es hála néked még szenvedésiért is! Ezek nélkül nem magasztosult volna lelke szeplőtlen, tiszta és nagy lé.ekké. Ezek nélkül tünő nagyjaink nagy sora elnyelte volna az ő áldott nyomait is. De te nehéz, oh fájdalmasan nehéz keresztet küldél őreá! S hála néked még e keresztért, a hontalanság és ezernyi bú egyéb keresztjéért is. Hű lelke e kereszten felmagasztosult, az íhletszérüen tiszta, önzetlen hazafilélek szent magaslataira. Nem dönti őt onnan le nekünk sem ármány, sem cselvetés! Ezt fogadjuk előtted, jó Atyánk, áldott Istenünk! Es hála te néked haláláért is! Hála, hogy ezt oly későn bocsátád ő reá! Hála, hogy a halálban elsimitád szenvedő arczuiatja bánatos redőit s hazát adál ismét a soká hontalannak! Es hála Te néked a honfibánat szentelt hantjaiért, mik ma elfojthatlan bú-zokogás között halhatatlan lelkétől megvált liolttenieire borulnak. E tetemeken óli Urunk, fakaszd jövendő nagyságunk, nemzeti hitünk, reményünk, örök feltámadásunk áldott virágait, — e hantokon óh Uram, engedd, hadd boruljon le jó anyánk, édes szülőföldünk minden gyermeke, e tetemeken á', e hantokon keresztül juttasd megdicsőült lelkét sziveinkbe! Elég lesz nékünk abból egy-egy parányi rész is! Ezt ha megteszed — magyarok Istene - fogadás tüzét gyújtjuk szent oltándon: e hon oly nagy lesz, mint ő szerette látni, e hon oly dicső lesz, minővé ő óhajtá átvarázslani! Ez lesz az o igazi feltámadása, ez áldott életének mennyei jutalma! Neki pedig, kérünk, — zokogó szivvel esdünk! — adj önmagadnál oly édes nyugovást, minőt e föld porából alkottad gyermekid között egy sem érdemelt: fényes dicsőségnek, szentelt békességnek hervadhatatlan, elmúlhatatlan, változhatatlan áldott nyugovását! ' f

1 H Amen. a" Hni számunkftf>7 czy to fél iv melléklet v«:i csatolva. "99