Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-19 / 8. szám

„IN Y I B V I D K K." — Iparos ifjak figyelmébe. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f évi jmuár 21-éu 90480 sz. a. inrózett leiratában felhívta a kamarát, miszerint oly törekvő és kellőleg képesített iparos ifjút, ki a nevezett minisztérium részéről nyújtandó három száz (300) forintnyi utazási ösztöndíj mellett — a hazai ipír jtvára értékesítendő — szükséges tapasztalatok megszerzése és képességének fejlesztése czéljából kül földre utazni óhajt: hozzon javaslatba. Euuélfogva fel­hívatnak a kamara területén, tehát . H-ijdu-, Szabolcs , Szatmár-, Mármaros , Bereg-, Ugocia és Jász Nigy Kun S/.oInokvármegyék, valamint Debreczen és S^atmár tör­vényhatósági joggal felruházott városok területén lakó ifjú iparosok közül mindazok, kik továbbképzés végett külföldre utazni szándékoznak, s e czélból feut említett 300 forintnyi ösztöndijat elnyerni óhajtják miszerint ez iránti kellően felszerelt, végzett tanulmányaikról s kellő képesítésükről tanuskod. bizonyítványokkal ellátott — esetleg illetékességi helyök hatósága által támogatott folyamodványukat, melyben ajálukozónak craládi viszonyai, tett tanulmányai, eddigi foglalkozási és nyelv­ismeretei is részletezendák, — az alulirt kereskedelmi és iparkamarához legkésőbben 1893 évi f bruár 25 ikéig terjeszszék be. Debreczen 1893. február 13 A kereslte delmi ós iparkamara nevében: Sesztiua Lijos, elnök. Dr. Király Ferencz, titkár. — Általánosabb fontosságú és érdekességü müvei jelen irodalmunk alig képes felmutatni, mint az Atho­naeum Kózi-Lexikonát, mely minden ujabb füzettel meg erősíti beunüuk azon a megjelenés kezdetétől fogva táplált hitet ós bizalmat, melylyel már akkor, miut ki­tűnő segédmunkát ajánlottuk, minőre minden családnak, minden szaktudósnak, szóval minden müveit embernek szüksége van. Most vettük e jeles enczyklopédia 33. és 34. füzetét. E két füzet a Saraszoati — Szekelyek közti anyagot tartalmazza az adatoknak óriási halmazával, s a mellett az előadásnak oly világosságával és magya rosságával, miuóhöz Lexikonban egyátalán hozzászokva nem vagyunk. A magyarosság erénye nemcsak az irály ban nyilvánul., hanem az auyag beosztásában és épugy a mellékletekben is. A 33. füzet mellékletét 4 táblázat képezi, mely a magyar irodalom történetének táblázatos áttekintését nyújtja párhuzamban a világirodalommal: uj és felette tanulságos dolgozat, mely müvelódésüuket meglepően kedvező világításban mutatja be A 34. füzet mellékleteinek egyike Magyarország hőmérsékleti és esőzési viszonyaiuak, 4 világos, szép nyomású s hivata los adatok alapján készült térkép adja; a másik a telephonia és a távirászat megértéséhez szükséges 35 rajzot mutat be. A munka 40 füzetben lesz teljes s igy már csak 6 füzet hiányzik e nólkülözhetlen segédmun kából, melyet minden olvasónknak melegen ajáulunk Minden füzet ára 30 krajczár Megszerezhető négy 3 frtos félkötetben, vagy két 6 frtos kötetben is Diszkö tésben minden kötet ára 8 frt. Az első kötet már kötve is megjelent, s most adatott ki a harmadik félkötet is Megrendelések az Athenaeum könyvkiadó hivatalához (Budapest, Ferencziek-Tere 3) czimzendők, mely mulat ványszámokat is szívesen küld. Kapható azonkívül min den könyvkereskedésben. — Dreher-féle export palaczkser. Er.en világ­hírű gyártelep igazgatósága a jóhiruévuek örveudó Ko vács és Mezey budapesti thea és rum nagykereskedő czégnél egy fóelárusitó helyet létesített Megjegyzendő, hogy az egyik társfőuök Kovács Istváu ur kiváló szak értő, majdnem két évtizeden át Dietrich és Got-chlig elégnél miut intéző működött, és a czégtulajdonosokat Dagyon szolid üzletembereknek ismerik. i A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál targyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Február 20-án. Pásztor János és társai többrend­beli súlyos testi sértés büntetette, s más büntetendő cselekmények. Schwarcz Mór csalás büntette. Február 31-én. Koleszár András és társa orgazda­ság büntette és közcsend elleni kihágás. Tóth Mihály és társa lopás büntette Gyarecsko János és társa súlyos testi sértés büntette. Nagy János és társa súlyos testi sértés büntette. Február 22-én. Fekete Bálint hatóság elleni becsület­sértés és közcsend elleni kihágás, Kis Sándor lopás büntette. KÖZGAZDASÁG. A talaj előkészítése tavasziak alá. Az okszerű talajmivelós egyik sarkalatos tétele: minden oly terület, a mely tavaszszal kerül bevetésre, még őszszel felszántandó. Az őszi szántásnak előnyei oly számosak, hogy szinte csodálkozni lehet, hogy akad még gazda, a ki tavaszi alá csak tavaszszal szánt, pedig bizony uá lünk sajnos még nagyon sok ily gazda akad. Ezen gazdák rendes mestersége, hogy a tarló kell legelőnek. Hol és mivel tartaná ki őszig a birkát? és hogy a gazdaság igaereje nem győzi a muükát. EJ a mentség azonban nem fogadható el. — Ez csak azt bizonyítja, hogy még mindig sok gazda vau. a ki nem szeret számolni, mert különben mihamarabb rájönné­nek, hogy nincs drágább legelő a tarló legelőnél és hogy akárhányszor 4 igás állat többe kerülhet, miut a 6 Ott, a hol a tavasziak alá csak tava»z<zal törik fel a tarlót, azt aratás utántól késő őszig járja a gulya vagy a nyáj, valami sokat nem talál ugyau, rendszerint csak annyit, hogy éhen ne vesszen, hanem azért cie rébe összetapossa azt a földet ugy, hogy száutáskor egész szép összefüggő csikókat fordít az eke, omlós földről, talajporhanyitásról szó sincs. A rosszul mivelt földben a legjobb mag is silány termést ad C9ak s ezért az ilyen muuka mellett a rosz lermés vajmi gyakori és ezt kár az időjárásra tolni, a gazda oka annak első sorban. A kinek rétje, legelője nem terem elegendő takar mányt állatjai számára, az termelje a hiányzó szükség­letet a szántóföldön; a tarlót pedig törje fel mielőbb, mert a tarlólegelő méreg a következő uövényre. Igen, ha birná a gazdaság igaereje, ezt a felele tet szinte hallom egyik másik gazda részóról. Erre azt válaszolom: kell hogy birja. Szerintem még a legextenzivebb gazdaságban is kell annyi igás állatot tartani amennyi a viszonyoknak megfelelő helyes talajmivelés elvégzéséhez szükséges. A belterjes gazdaságban többféle, nagy igényű, sok talaj­munkát kívánó növényeket termelnek, a külterjes gaz dálkodásuál minden munka s igy a talajmivelés is egy szerübb, de azért az ily gazdaságokbau is szabály le­gyen, hogy feltöretlen tarló ne kerüljön a télbe — Az igaz, hogy ez esetben több jármos ökörre vau szükség, mint a mennyi nálunk az ily féle gazdaságokban reud szerint található, csakhogy a rosz mivelés biztos ered ménye a csekély reá termés A jobb mivelés bőven meg­hálálj! a fordított munkatöbbletet és igy a több fogat kevesebbe kerül, mint a kevés számú Az őszi szántás haszna, előnye olyaunyiszor bebi zonyodott tény, hogy annak újból való bizonyitgatá-a teljesen felesleges volna. Más kérdés azonban, hogy micsoda mivelésben ré szesitsük a tavasziak alá őszszel megszántott talajt a következő tavaszszal. E tekintetben a vélemények még korántsem oly egybehangzók, mint az őszi szántás hasznát illetőleg. Pár éve egyike jelosb gazdáinknak a tavaszi szántás mellett tört lándzsát, holott mások a tavaszi száutást határozottan hátrányosuak tartják. S/ükségesuek véltem ez okból kísérletek utján kipuhatolni, melyik eljárás a czólszerübb. Minnél több helyütt végeznek ily irányú kísérletet, annál biztosabb az eredmény, ez okból fel­kértem, szíveskedjék egy oly tábláról, a melybe tavaszi gabona kerül és a melyet már őszszel megszántott, több parczellát kihasítani és az egyiket megszántani, a má sikat meg extirpálni, a harmadikat mogborouáloi. — A kísérletre vállalkozni szívesek voltak: a kereszthelyi gazdasági tanintézet, gazdasága, Máhn Frigyes dr. Nagy Kajdon (Vasmegyében), Rovara Frigyes ur Répcze Szt­Györgyön (Sopronmegyében) és a m.-óvári gazdasági akadémia gazdasága. Az utóbbi helyen azonban a juui usi árviz sokat ártott az árpának s igy a kísérlet befe­jezhető nem volt. A másik három helyen végzett kísér let eredménye volt: 1. Keszthely. Egy 8 hold és 709D 0 nagyságú tábla két egyenlő részre osztatott, az egyik fele márczius 27 éu 14 cm.-re megszántatott. a másik fele meggrubbe­roltatott, az egész tábla zabbal lőu elvetve. Az érés egyidejűleg következett be s ezért az egész tábla egy szerre julius 25 én arattatott le. A termés eredménye a következő: szántott grubberolt rész réiz összes termés 60 77 kereszt, mag „ 2883 3504 kgr. szalma , 3300 4350 „ polyva „ 1080 1463 egy kereszt termése: mag 48 03 45 5 „ szalma 55 56.5 „ polyva 18 19 „ egy holdra jut 14 18 kereszt mag 673.27 826.56 kgl. szalma 779 1026 „ polyva 255 345 egy hl. zab súlya 46.5 48 „ vagyis a grubberozott terület holdaukiuti terméstöbb­lete: 153.29 klg. mag, 247 klg. szalma és 90 klg. polyva, a zab minősége pedig 1-5 klgl.-mal volt jobb. Ez a terméstöbblet pedig egy krajczár több kiadás' nem okozott. 2. Repcze-Szt.-György. Szelid vályogtalajon 3 egy magyar holdas parczella jelöltetett ki, az első megszán­tatott, a második grubbeloltatott, a harmadik boronál tátott. Az összes parczellák chevalier árpával vettettek be. Az eredmény ; összes terméB roagtermés kereszt kgr. tavaszszal szántva 15.8 975 grubberolva 18.9 1072 boronálva 18 1C05 A grubberolt parczella tehát 97 kgr.-mal termett többet, mint a szántott, ezenkívül szalmatermésük is nagyobb volt. A hl. súlyban különbség nem volt. 3. Nagy-Kajd. A talaj barna agyag, a parczellák tngysága 800Qo, a termelt növény árpa. Az eredmény : összes termés magtermés kereszt kgl. 1 parczella szántva 115 716 2 „ grubberolva 11.66 755 3 „ boronálva 11.25 597 4 „ szántva 115 701 5 „ grubberolva 11.5 746 6 „ boronálva 1 1.25 626 Két-két parczela átlaga: szántva 115 703 grubberolva 11 58 750 boronálva 11-25 611 A szalmatermésben tehát e szerint a külömbség nem lényeges, a hl. súlyban se mutatkozott, eltérés a szemtermést illetőleg azonban a grubberolt 47 kgl mai löbbet, a boronált ellenben 92 kgl.-mal kevesebbet ter­mett mint a 6záutot,t. Mind a három kísérlet, eredménye uzt bizonyítja hogy a grubberolás tavaszszal jobb a szántásnál, jobb pedig azért, mert a talajt megporhanyithatjuk a nélkül, hogy a téli nedvesség elillanását mozdítanék elő és mert a gruberolással a növényi k számára kedvezőbb talaj-trukturát idézünk elő. A boronálás egyik esetben jobbnak, a másikban rosszabbnak bizonyult a szántásnál, a mit könnyen meg lehet magyarázni. Ha télen át az e-ő meg a hó nem löinte össze nagyon a talajt, a f, lg y p dig jól felporha nyitotta, a boronálás is elég lesz, ellenkező esetben azonban a talaj ugy összetömődhetik, hogy boronával kellőleg megporhauyitani nem lehet, ez esetekben a szintás elönyösebb lehet. De a kísérletek mégis csak azon tanács helyességét igazolják, hogy a tavasziak alá őszszel szántott földet tavaszszal a talaj porhanyossága szerint boronáljuk vagy extirpáljuk és ne szántsuk, csakis kivételes esetben, ha a talajt az őszi esőzés vagy viz áradás nagyon is megtömte, lesz helye a szántásnak különben jobb azt mellózui. Cserháti Sándor. Olcsóbb jelzálogkölcsönök. A Pesti magyar keres kedelmi bauk lapunk mai számában megjelent hirdetése szerint a jelzálogos kölcsönök nyújtása körül oly ujitá sokat léptet életfce, melyek a ház és földbirtokosokat igeu érdekelni fogja és a mely intézkedések e téren bizonyára üdvösöknek fognak bizonyulni. A nevezett bank ugyanis, a mint már előbb is jelentve volt,í40 '/ 2 évre adott kölcsönök tartamát 50 évre is kiterjeszti úgy, hogy az évente fizetendő törlesztési részlet összege ez által tetemesen csökken. A ki tehát súlyt fektet arra, hogy kölcsöne után minél csekélyebb évi részletet fizessen, ezen úton czélját elérheti a uélkül, hogy nagyobb kamatot kellene viselnie. Még nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a bank azon újabb intézkedésének, mely szerint kölcsönöket, ház é-i földbirtokokra ezentúl 4% os záloglevelek alapján fog adni. A Pesti magyar kereskedelmi bank a jelzálogüzlet terén eddig is kifejtett couláus és eredményes működése garancziát nyújt arra, hogy az uj olcsó kamatozású zálog levelek alapján adandó kedvezőbb kölcsönök a ház és fűid­birtokos osztály szélesebb rétegeiben fognak meghonosului. A Pesti magyar kereskedelmi banktól 4 8/ 0 os záloglevelek alapján vett kölcsön évi törlesztési részletn,tőkét és kamatot beleértve, összesen 5%, ugy hogy ezen 5°/ 0-os részlet fizetés betartása mellett a kölcsön 50 év alatt teljesen vissza­fizettetett. Az itt ismertetett reformot annyival inkább öröm­mel üdvözöljük, mivel ez hazánk mezőgazdasági órdekeit közvetlenül érinti és meghonosulása által, közvetve a földbirtok értékének emelkedéséhez is lényegeseu hozzá fog járulni. A Pesti magyar kereskedelmi bank ezenfelül ki­váuatra jelzálog kölcsönöket rövidebb törlesztési időre is engedélyez, esetről-esetre megállapítandó feltételek mellett. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1893. február 18-án. A gabona-csarnokuál Burgonya 100 kiló -.80 bejegyzett árak. Marba hús 1 > — .56 Buza 100 kiló 7.10 7.30 Borjú hús 1 » —.56 Haza 100 > 5.60 5 80 Sertés hús 1 » -.48 Árpa 100 > 4.60 4.70 Juh hús 1 » -.32 Zab 100 » 4.90 5 — Háj 1 » —.— KukoriczalOO » i 25 4.35 Disznó-zsir 1 > —.60 K repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 > —.56 Paszuly » 5.— —.— Faggyú (nyers 1 » —.22 Szesz literenként 49'/, 13'/, Zöldség 1 csomó —. 6 Piaczi árak. 13'/, Paprika 1 kiló —.65 Borsó 1 kiló — .20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse I > —.22 Eczet X » —.10 Mund-liszt 1 » —.16 Széna 103 kiló 2.— Z emlye-liszt 1 » —.'4 Szalma (tnk.l 100 » 1.50 Buza-liszt 1 > —.12 Bikfa 1 köbmtr 2.90 Bjrua kenyér-liszt 1 > —.11 Tölgyfa 1 > 3.20 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Szilvórium. (3:-10-5) A szilágysági Rabbinátus felügyelete alatt kis iistöll főtt kitűnő minőségű húsvéti BSBT szilvórium Hg® literenként egy forintért kapható HOFFMANN ADOLF fűszerkereskedésóben. Üzlethelyiség változtatás. Van szerencsém a n. é. közönség becses tu­domására hozni, hogy U év óta Glück Ignácz fiiszerkereskeűö úr házában fentartott ter­mény és zsák kölcsönző üzleti irodámat folyó 1893. évi február hó 1 jével a közjegyzői irodával szemben levő holló-lltczai 9-ik számú saját házamba tettem át. Most midőn e körülményt a n. é. közönség becses tudomására hozom, s az eddig irányomban tanúsított bizalmát megköszönöm, azt a jövőben is a legmélyebb tisztelettel kérem s maradok Nyiregyházán, 1893. február hóban különös tisztelettel (54-3-3) Böhm Hermán. Dohány* ós csertermelök figyelmébe, Miután a melegágy és csertakaró gyé­kények ára ez idő szerint csekély, azért igen ajánlatos ezen gyékényeket most beszerezni, mert a tavasz beálltával 40°j S-kal drágább lesz exen czikk. Egyedüli gyáros: Cziltrin Bernát Nagy­Károlyban. (69—8—1) Egy jókarban lévó 8 lóerejű Marschal-féle gózcséplő-gépemet jutányos áron eladnám, ha a vevőnek tetszik, ez évi cséplé­semet is végeztetheti vele. Kótaj, 1893. február hó. (67-3-d Jármy Márton.

Next

/
Thumbnails
Contents