Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-19 / 8. szám

„N Y f K V I D É K-" nem meggyőződéssé, mert ehhez csak az ösmeretek és az észrostáján lehet jutni, - kell váiui annak, hogy betegségek ellen, különösen pedig ragályos betegségek ellen védekezni igenis lebet. A hitet pedig csak a gyermek keble fogadja be, legyen az vallásra vagy másra irányítva. Az idősebbeknek kérges agyvelejében a pap ékes szólása csak csekély nyomot hagy. A keresztény, mohamedáuus, zsidó, fétis imádó hitét csak életével hagyja el, mert azt gyermek korában csepegtették szivébe. Azt, hiszem, hogy Oroszországban vannak ukázok, Törökországban fermanok vagy hattihumájok, melyek az egészségügy jobb karban hozatalát czélozzák, de azt nem hiszem, hogy az erőszak ezen példányszerű országaiban az egészségügyi viszonyok jobb lábon állanának mint nálunk, ahol pedig valóban a legjobb, — és ha végre hajthatók lennének a legidvesebb közegészségügyre vonat kozó rendeletek és törvények tettleg léteznek. Az ok tehát nem ezen rendeletekuek hiánya, — hanem az, hogy azok — karhatalommal részban talán igen, de — sikeresen és általánosan végre nem haj: hatok mindaddig, míg a nagyközönség vérében bele nem fészkelődik azon tudat, hogy ragályos betegségek léteznek, ós hogy azok tllen védekezni sikerrel lehet. A többi magától jön. Első sorban tehát alulról kell kezdeni. A dyphteritisz ós a többi járványnyá fajulható ragályos betegség töprengéstől, félelemtől, a kormánynak szidásától nem fog megszaladni. Egészségügyi kátét kell a népiskolákban tanítani ós annak mikénti tanításának ellenőrzését a közszolgá latban álló orvosokra bízni és azon tanítókat, kik a leg több eredményt mutatják fel, külön jutalomban részesi teni. El vau ugyan rendelve az egészségügyi káténak tanítása most is. de azt, hogy mit tanítanak, miként és mi ragad abból a gyermekekre, azt csak az egek tudják. Nekünk főorvosoknak csak hallomásból ismeretes. Mi igaz belőle, mi nem, azt nem tudjuk, legalább éa nem. Olvastam egy pár ilyen kátét. Jóakarattal vannak irva. Színigazság is van bennük. De ahhoz, hogy valaki a gyermekeszéhez leszálljon, nem elég tudni azon thémát melyről ir, hanem Győri Vilma. Pósa Lajos, Benedek Elek vagy Forgó bácsi talentumával is kell birni, hogy az írott malaszt a gyermekkeblében megfakadjon ős gyümölcsöt hajtson. Ha a honvédelmi minisztérium tuduá, hogy 20 év múlva mennyivel több fog a mérőlécz alá állani, ha kifogástalan egészségügyi kátét tauitanának a uépisko Iákban, hiszem, hogy nem néhány száz, hanem néhány ezer forintot szánna egy olyan pályázatra, melyre hazai vagy külföldi a gyermek világ kedélyéhez leszállani képes, és az orvosi tudomány magaslatán álló s-zakemberek is érdemesnek tartanák magvas munkáikkal megjelenni. Persze, hogy ezzel rögtön s egy nap alatt nem fognánk a járványnyá fajulható ragályos betegsegeket a földszinérül eltörülni. A termést nem azon napra aratjuk & mikor vetjük, és valahára meg kell az utat törni a czél felé. Nincs vélemény különbség arra uézve, ho^y a ragályos betegség sikeres meggátlása csak az elkü önítés és fertőtlenítés utján lehetséges. De nézzünk szemben azou akadályoknak, melyekbe ezen törekvésünk ütközik. Nem elég, ha a beteget magát elkülönítjük az egészségesektől, hanem el kell különíteni azou személyeket ós mindazon tárgyakat, melyek a ragályozottal érintkezésben voltak, ós zár alatt kell tartani azokat mindaddig, mig alaposan nem fertőzteleuittettek. Eltekintve az erkölcsi akadályoktól melyeket fen tebb emiittettem, a köznép lakásviszonyai és életmódja olyanok, hogy ez megkedveltetett, — és ezt különösen hangsúlyozom — járványkórhátak nélkül kívéhetetleu. közül csak 50 nősül meg, a 24—25 év közti özvegyek közül 273 találkozik, ki másodszor is kéri fejére a pip áldását. A 35—45 évei kor közt, mikor legnagyobb a házasodási kedv, 112 nőtlen házasulandóra 218 újra nősülő esik s csak a késő vénségben esik meg, hogy több agglegény áll ugyanakkor az oltár elé, mint özvegy. Ugy látszik amazok az agg korban is várnak még a családi életben örömöket, ezek avatottabbak pedig el vesztették ebbeli hitüket. Hát az özvegy asszonyok?! Bizony ezek is ép ugy sietnek az elvesztett paradicsomot visszaszerezni, mint a férfiak. Amig huszonhat hajadon férjhez msgy a 18 és 21 év között, azalatt 51 ily korú özvegy nő már újra felvette a ineuyasszonyi fátyolt. Még a 25—30 év között is 164 özvegy nő szerez magának férjet az alatt, mig leánynak csak 115 esetben sikerült. 1 Sőt még elváltak sem maradnak annyira hátra, mint azt várni lehet. Csak eleinte tartózkodók, mindjárt az elválás után, s kevesebben mennek közülök férjhez mint a leányok közül, de aztán elfeiejtik a bajt, s al kalmasint csak „azt az egyet" okozzák, nem valameunyi férfit ,s nem magát a házasságot. A 30 éven felül is megjön az elváltaknak is a bátorságuk sőt vérszemet is kapnak, mert a 40 évesek közül csaknem háromszor annyi megy férjhez, mint hasonló korbau az özvegyek, másfélszer annyi mint 20 éves lányok közül. Kérdem most már, lehet-e az rosz, a mit megismerve is ennyire óhajt nő és férfi egyaránt? Hát, ha az akkora baj volna, mint a mekkorának a rosz nyelvek és sötét lelkek híresztelni merészlik: belemennének e szánt szándékkal olyanok is, kik már egyszer megéget ték (?) a körmüket, s bele mennéDek e olyan szá<nbau amely szégyenben hagyja a tapasztalatlanokét? Ellenkezőleg, ezek a számok ékesebbeu szólnak, mint azt akár aranyszájú szent János tehetné. Azért hát rajta uraim, nősüljetek! Éj én? Én majd ugy teszek mint az egyszeri sváb „te menj elől Szepi, te rajtad van az uj jankli." Majd rálesek, hogy miként üt be önöknek s ha konvenitál, meg valaki komendál egy tökéletes leányzót, hát — isten neki! . . . talán talán ... Tudjuk, hogy népünknek többnyire csak egy szobája ós 1 pitvara vau, mely egyszersmind konyha is. Soknak 2 szobája vau, melyek közül rendszerint csak az egyiket használja és melyet a pitvar választ el egymás tói. Tegyük fel, hogy mindenütt az utóbbi körülmény áll fenn és a beteget a másik szobába helyezik el. Meg vau ezzel akadályozva az, hogy a baktérium a pitvaron át ne hurczoltassék ? Azt hiszem, hogy olyau naiv ember nem akad aki azt elhinné. L:het, hogy azok kik a beteggel érinkeztek a ragályra hajlammal nem bírván, azt maguk el nem kapják, de másoknak átadhatják. Az pedig megint képtelenség hogy a fertőzött házból valaki más sal ne érintkezhessék. Hiszen a földmivelő népnek munka után kell látni, hogy családja eben ne vesszeu. Hát a rokonokat és barátokat kíváncsiakat ki gátolja meg a betegek látogatásában. DJ még ha elzárná is magát a családtag az emberektől, nem zárja el magát az Istentől. Hiszeu a falu összes gubája, a mire pedig a baktérium legjobban tapad, vasáruaponkint légyottot ad egymásnak aunak házában. A templom látogatásnak be tiltása pedig kulturharczot idézue elő Ezt pedig a mai mérges világban ki merné megkezdeni? Nem marad tehát egyébb hátra, mint a beteget azouual a járványkórházba vinni és a fertőzött lakást fertőtlenítem. Eltekintve nagyobb városoktól, hol vau ilyen az egészségügy érdekeinek megfelelő járványkór ház? nem tudom. A cholerától való rettegés benyomása alatt minden községben létesítettünk szükségkórházat. A szoba szépen ki vau meszelve, nyoszolya, ágynemű is van benae, sőt betegápolásról fogalommal sem bíró ápolókról is vau gondoskodva. Megparancsoltuk,hogy háuy cholerás betegnek szabad ugyau egyidőben a községben lenni mert különben nem ludjuk őket hová tenui, Tőbbuyi.e a csordás vagy inás községbeli szolgát kellett családostul a szabad|ég alá utasitaui, hogy hely legyen az esetleg beteggé lett egyének számára. Dac/.áru a községek túl terheltetésének ezen szükségkórházak létesítése túlságos ellenzésbe nem ütközött, mert einlékükbeu van az 1873 diki cholera j trvány idejéből, hogy azou községek, melyeknek elég ereje és akarata volt, magukat a külvilágtól teljesen elzárni, a cholerától teljesau mentesek maradtak. Éu azt hiszem, hogy az csak azért uieut oly simán, mert a cholera nem csak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is veszélyezteti. Miként lehet feltételezni azt, hogy az anyák gyermekeiket ilyen primiúv szükségkórházakba dobják meg halni? Az anya fellázad ilyen insinuatió ellen. Sok anyai szivet belleue szuronynyal átdöfui, mielőtt ilyeu körülmények kőzött gyermekét kebléről elszikithatnák. Bizouy magam sem adnám gyermekemet hasonló esetben oda. Rendes járványkórházakat ke! 1 létesíteni, könuyen fertőztelenithető megfelelő berendezéssel, főző, tnosó kony hával, fertőztelenitő készülékkel, naponta rendelkezésre álló orvossal, ápolóuéval. Mig ilyen iutézetek uein léte sitetnek, be lehet ugyan a beteg gyermeket csendőrökkel a szükségkórházba vouszolui, de erőszak alkalmazása nélkül önként egy szüle sem fogja gyermekét oda bevinni. A kórháztól való idegenkedést leküzdeui neh 'z Dr. Korányi Frigyes buzgósága hozta létre 1864 évben N-Kállóbau a vármegye székhelyén az 1874 tói kezdve már nyilvános közkórházaf, kezdetben még ctak 8 ágyra berendezve. Az ő távoztával éu vettem át ezen kisded intézet vezetését. Pár évig fogni kellett a beteget, hogy az ágyak üresen ne maradjanak. Lassaukiut azonban bizalom váltotta fel a borzadályt és a kórházat mindinkább bővíteni kellett, ugy hogy 1884-beu 87 ágyat higytam ott Bevallom bűnömet, hogy volt olyau idó, mikor a 87 ágyba 101 beteget is elhelyeztem, mert a súlyos betegeket a kórház kapuja előtt letették, s a szekerek tovább hajtottak; tehát inkább felvettem őket, mini a sövény alatt hagyjam meghalni. Gyermekeket azonban, kivévén oly eseteket., hol műtétre volt szükség, alig hoztak. Szabályrendeletünk értelmében a fertőző betegségben szenvedő gyermekek a nem létező járványkórházakba helyzeudők el. Meg vau engedve, hogy a beteget ott egy családtag ápolni segítse, természetes a legtöbb esetben az anya. Ez azoubau a veszély tartama alatt sem családjával, sem másokkal Dem érintkezhetik. Cseléd a legtöhb esetben nem lévén, ki fogja a férj távollétében a háztartást vezetni és a családot gondozni? FeleletSe uki. Az otthoniak ébeu pusztulhatnak Azonban a kállói kórház kőiül szerzett tapiszta latok alapján, hiszen, hogy a minden községben felállítandó, czélszerüen bereudezett é3 ellátott járványkór házaktól való idegenkedés lassankint bizalomra fog változni. Csak hogy minden községben járványkórháznak kell lenni, mert ragályos beteget egyik faluból a másikba hurezolui nem lehet. Ilyen a czélnak megfelelő járványkórház létesítése 2 vagy 3 ezer forint befektetést igényel. Ily magas összeggel azonbau kivált a kiaebb községek nem reudelkeznek és rögtönözve az elő sem teremthető. Alapról kell hát gondoskodni. Ezen alap meglenne, ha az állategészségügy az emberi egészségügy fölé nem helyeztetnék. A magas minisztérium egy ebtartási szabályrendelet megalkotását rendelte el ; ezen rendelet észszerüleg csakis a/, emberi egészségügy érdekébeu történhetett azért, hogy az ebtartás adóval lévéu megterhelve, a ku-yák száma és a veszettségi esetek száma is apadui fog, és kevesebb lesz azokuak száma, kik a Pasteur intézetre szorulnak; s ezért Szabolcsvármegye közönsége azon kéréssel járult a földmiv. m. kir. miniszter Őna-'y méltóságához, — hogy az ebt;-rtási adóból befolyó péu zek első sorban ember egészségi s ezek azután az em beri egészséggel szoros kapcsolatban levő állategészség ügyi czélokra legyen fordítandó. Ámde ezen járványkórházak létesítésére ekként fordítható ós évenként 10 — 12000 frtot tevó alapot a vármegye kérelme daczára a magas föld miv minisztérium kizárólagosan állategészségügyi czélokra akarja fe használtatni és igy természetes és jogosult czéljától elvonni. Ezen kérdés még függőben lévén, óhajtjuk és reméljük, liogy a nagyméltóságú belügyminiszter ur közbeléptével ezen szándék megváltozik és lehetővé tétetik az, hogy járványkórházak, ha nem is egy, de mondjuk 10—15 esztendő múlva Szabolcsmenye inin'den községében létesülhetnek. Az alapgyüjtést elél>b utóbb meg kell kezdeni. Ha semmit sem kezdünk, semmit sem vé

rzünk. A mult, évbeu ebtartási adó czimeu mintegy 12000 forint, gyűlt be, — biztosan állíthatom, hogy a községek, ha a befolyt összeg nem ember: egészségügyi czélokra lesz fordítva oiy lazán fogják ezen szabályrendelet végrehajtását kezelni, hosy daczára minden hatósági iutézkedésnek, ezen összeg felére vagy még kisebb töredékre fog devalválódui. Sokat gondolkoztam a felett hogy mit lehetne ezen ímminens veszélylyel szemben jeleuleg tenni. Azouban a kérdés a guadratura cirkuli vagy az örök mozdonyéhoz hasonlít s ez elmondottakon kivül nem tehetek mást, mint hogy fenuálló törvényeiuk végrehajtását szorgalmazzam. Anyagi áldozat nélkül, mint minden más téren ugy ezen sem iehet sikerre jutni. A sopáukodás czélhoz nem vezet. Egyetleu módot gondolok csupáu, — mely az ügyön valamit lendítene, t. i. azt, hogy azon községek elöljárói, kik a hivatott közegek tanúsága szerint járványnyá fajulható ragályos betegségek elleni óvinté/.ke dések végrehajtása körül kiváló és sikeres buzgóságot f>jtenek ki, anyagi jutalomban vagy kitüntetésben ré • zesüljeuek. Ha minden község a járványnyá fajulható ragályos betegségek elleu elrendelt óvintézkedések végrehajtása körül a uépnek felvilágosítása u ján oly egyénekkel birua, mint a milyen a t polgári jegyző Viráuyi János és a pátrohai ev. ref. lelkész Horváth József, kik a községünkben rohamosau fellépett járványt a közönség felvilágosításával és lankadatlan buzgóságukkal elfojtották, akkor sokkal kevesebb gyermekkel számolnáuk be a halálnak. Az ilyen egyének üdvös ténykedésének, kik a fellépett ragályuak nagyobbmérvü terjedését megaka dályozták, teljes elismerése: fogna szolgálni buzdításul másoknak. Dr. Jósa András. SW* A községi közköltségre és a vármegyei ö szes pótadókra vonatkozó főkönyv a vármegyei főszámvevő úr és a jegyzői egylet elnöke áltaj inegállapittatván s nyomdámban kinyomattatván üzletemben ívenként 2 krjával megszerezhető. , Jóba Elek, nyomda-tulajdonos. ÚJDONSÁGOK. — A főispán a tanyai iskolákban. Kállay András főispán úr őméltósága e hó 17-dikén, Bencs László polgármester kíséretében megjelent a Mándi és Ujteleki tanyák két népiskolájában e napon tartott félévi vizsgákon. Kivülök még Májerszky Béla egyházi és Bogár Lajos iskolai felügyelő, Faeár István igazgató, Ratsa Endre bíráló-tanító és Ctengery József presbyter voltak jelen. Délelőtt a Mándi bokorban, délután pedig az Ujteleki iskolában volt a vizsga, az előbbi Petrikovics Pál, az utóbbi Seabó Endre tanító vezetése alatt. Az utóbbi iskolánál nemzeti szinü zászló alá sorakozva várták a növendékek a főispán urat s egyikök igazán talpra eselt beszéddel üdvözölte. A főispán úr teljes megelégedését fejezte ki a vizsgák eredménye fölött, különösen abban a tekintetben is, amit a gyermekek a magyar nyelv tudásában produkáltak. A főispán úr ez elismerésében ez iskolák derék tanítóié az oroszlánrész, kiket a főispán úr megkért, hogy kiválóbb szorgalmas növendékeik neveit számára jegyezzék föl. — Választások a városnál. A városi t. ügyészi, egy számtiszti es állatorvosi állások márczius hó 3-dikán fognak a képviselet által választás utján betöltetni. jA vármegye alispánjának, mint a tisztujitó-szék elnökének ez állások betöltesére vonatkozó pályázati hirdetményét lapunk e számának hivatalos íészébeu közöljük. — A vármegye fegyelmi választmánya ülést tartott peutekeu Kállay András főispáu elnöklete alatt. Az ülésben azou fegyelmi ügy intéztetett el, — mely a vármegye főispánja által a mult év folyamán rendeltetett el Vidovich László fő és Olchváry Pál szolgabíró ellen, amaz alkalomból, hogy Rochlitz Dávid máudoki lakos levélben, — „uj évi jó kiváuságai" mellett—a főszolgabíró részére 50, a szolgabíró részére 20 frtot hagyott hátra azok hivatalos szobáiban. Az ügy a tisztiügyészség beszüntetést javasló véleménye alapján került a fegyelmi választmány elé, s a választmány, a kellő 'dóbeu jelentést tett szolgabirák teljes fehneutése mellett — Rochlitz Dávid részéről a megvesztegetés nyilván való ismérveit látván fennforogni, — ez ügyet a bünfeuyitő bírósághoz tette át. Üdvözöljük a bizottságnak ez alapos, igazságos s a közmorál érdekében hozott határozatát. Megjegyezük még, hogy Vidovich László főszolgabíró a 70 frt összegben kifejezett újévi gratuláció átvételekor az esetről azonnal jegyzőkönyvet vett föl, s kimondta határozatilag, hogy e pénz a főszolgabírói hivatal fölszerelésére fog fordíttatni. E határozatról jegyzőkönyvi kivonaton ugy Rochlitz Dávid, mint a vármegye alispánja — az összeg hovaforditásáuak szabályszerű elszámolása mellett — értesíttetett. — Iskola-társak találkozása. A kik ezelőtt 35 évvel Bécsben a Bilka-féle tanintézet növendékei voltak, e hó 14-dikéu összejöttek Budapesten. Vármegyénkből Kállay Aadrás főispán ós Bory Bila földbirtokos voltak jelen az érdekes találkozáson. — Katonai lóvásár. A tavaszi katouai lóvásár Kisvárdáu márczius 17-dikén, Nyíregyházán márczius 19 tlikén fog megtartatni. — Okos jótékonyság. Dr. Mezissy Béla, mint a pazonyi ev. ref. egyház ujounau megválasztott fógondnoka, 100 frtot adományozott az egyháznak, szegény iskolád gyermekek tankönyveinek beszerzésére. — A város erdejében a raijor kert hátamegett 1. hó 20 , 21., 23., és 24-éu az az hétfőn, kedden, csütörtökön és péutekeu testfa és haszoufa nyilvános árverésen el fog adatni.