Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-12-24 / 52. szám
„IV Y t li V I 1> É K." Műsor: 1. „Kurucz dalok" Káldy Gyula átiratában. Zongorán játszák: Bencs Etelka és Hias Margit kisaszszonyok. 2. Víg szavalat Sovány Dezső úrtól. 3. Gordonka solo. Előidja: Szemere Mírton úr. 4. „Rémkirály" Schubert Ferencztől. Eiekli: Lukács Ilona kisasszony. Zongorán kiséri: Pazár István úr. 5. Zongorasolo Pazár István úrtól. 6. Két év multán. (Dialóg). Előadják: Jósa Mirtha kisasszony és Maurer Laszlo. — Kinevezés. A vallás ós közoktatásügyi miuisz ter Gróh István nyiregyházai ág. ev. főgimuáziutn he lyettes rajztanárt a rozsnyói kath. főgimnáziumhoz rendes rajztanárrá kinevezte. — Iskolai államsegély. A vallás és közoktatásügyi miniszter a k.-semjeni községi iskola feutartáíi szükségleteinek részbeni fedezésére az 1893/4 tanévtől kezdve két egymásután következő tanévre, éveukiut 60 frt államsegélyt adományozott. — A debreczeni ipar és kereskedelmi kamara ipartanácsába a közigazgatási bizottság rendes tagokul Török Pétert és Audráscsik Józsefet, póttagokul 1 ivlovics Imrét és Simkó Józsefet, »a kamara pedig rendes tagokul Fest Lászlót és Palatitz Janőt, pittagokul Gyurcsány Fereuczet ós D;ák Lajost választotta meg. — Király-sértés. Nagy Miklós miháiydii körjegyző a budapesti kir. törvényszék bűifeuyitő osztálya által király-sértés vétsége és vallás elleni kihigás miatt jogerősen vád alá helyeztetvén, a közigazgatási bizo tság öt ez okon állásától fölfüggesztette. — Tea-estély. A nyíregyházi jótékony nőegylet elsó theaestélye januir bó 6 au lesz megtartva. A ren dezőség a meghívókat e napikban küldi szót. Akt tévedésből netán meghívót uem kapna, szíveskedjék e végből a nóeg'ylet elnökségéhez folyamodni. A tea-estélyek ezután nem a tornác iarnok, hanem ennél sokkal alkalmasabb helyiségekben, az ipartestület S;ent Mihály u'ciai helyiségeiben lesznek megtartva. Belépti dij személyenként 1 korona. — Veszedelmes szabadság. Takács Miklós kará szi legény most októberben szabadult meg a katonaság • tói. Közhuszár volt a mi ezredüukbeu s mikor levetette a mundért, elsó dolga volt, hogy berúgott. Lyen állapotában garázdálkodott a vasútnál s meggyült a baja a rendőrökkel. DJ egy könnyen nem adta meg magát. Ütött, rúgott, harapot, mig végre 3—4 rendőrnek sikerült ártalmatlanná tenni. Szépen becsukták. Tikács Miklós azouban nagyon erős legény. Lecsavarta a srófokat a börtön szoba ajtajáról s megugrott. Pinteken Dabreczenbe akart utazni, de egy rendőr fölismerte a vasutuál s letartóztatta. — Köszönet-nyilvánítás. A f. hó 16-án megtartott műkedvelői előadás alkalmából a nőegylet elnökségé a következő köszönet nyilvánítások tolmácso.asáru kért fel bennünket: Tahy Miksa, Tester Lajos uraknak s a Ruzsonyi testvéreknek a jegyek elárusitásáért, az utóbbiaknak még azonfelül a kellékek szives átengedéseért is, az előadásban résztvett hölgyeknek és uraknak, dr. Trajtler Soma úrnak, a fáradhatlan rendelőnek, az ipartestületnek 25 frtnyi felülfizetéséért, az iparos ifjúság műkedvelő társulatának a színpad s a dekoracziok szives átengedéseért. A felülfizetések még a következők voltak: Juhász Etel 2 frt, Barzó Mihály 1 frt 50 kr, Kornis Géza 1 frt. N. N. 42 kr. — A polgári olvasó-egylet bálja. A közeledj farsangon is alig ha nem legnepesebb es legfesztelenebb lesz az a bál, melyet a polgári olvasó-egylet rendez könyvtára gyarapítására j muár 13-áu. A mulatság az ág. evang. központi elemi iskola dísztermében Benczy Gyula zenekara közreműködésével tartatik meg. A buzgó rendezőség, élén Barzó Mihdlylyal mindent elkövet a teljes siker elérése végett, megfelelően berendezett mellékhelyiségekről, jó vendéglősről gondoskodik, mig fáradhatlan tánczosokkónt első sorban maguk a rendezők jelentkeznek. A belépti dij, miut az előző évben, ugy most is személyenként 1 frt, a családjegy ára pedig 3 frtban van megállapítva. A meghívók a napokban küldetnek szét. — Magyarázat. Mi aunak idejében közöltük, hogy egy a kunkurrenseiuk közzül kéuyszeritettek arra, miszerint ellene becsületsértési pert inhtuuk. Ennélfogva kötelességünknek tartjuk ennek eredményéről beszá molni, annyival is inkább, mert több oldalról figyelmeztettünk, hogy e konkurencz mauöver folytatódni fog. A folyó évi november 30-án a törvényszék előtt megtartott becsületsértési tárgyalás alkalmakor vádlott Etti Tódor (Ph. Suchard) képviselője a következő bec.ület béli magyarázatot adta, mely az 1200 II jgister ós az 1626 jegyzőkönyvi szám alatt be vezettetett; „Az ón magyarazatom oda irányul, hogy Etti Tódor úr folyó 1893. január 23-án a házunk képviselőjének levelezőnk által irt levelét, melynek tartalma által Maestraui úr becsületében sértve érezte magát, el uem küldötte volna, ha a tűlhalmozott munka megengedte volna a levelek elolva sását, nem pedig már csak azért sem, mert Etti űrnak soha sem jutott esze ágában sem Miestrani urat bármi módon is sérteni." Mi ezen nyilatkozatot kötelességünk nek tartottuk köztudomásra hozni s remélhetőleg nem leszünk kénytelenek a föntiek ellenkezőjét bizonyítani. Maestraui A ós társa chokoládé gyáros. Szent Gallen (Schweiz) az olasz király ő felsége száUitóji. — Az Atkenaeuui Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjéleat a 14 ik fü'.et. Nigyobb részét Badics Ferencz, a villalat segédszerkesztőjének tanulmánya foglalja el A kutuc.világ költészetéről. Az elején vázolja a Törköly és Rikócíy Ferenc/, korát, de nemcsak a politikai viszonyokat ismerteti, hanem szorgosan összegyűjti a társadalmi, közművelődési állapitokra, a tudomány, költészet és művészetek ápolására vonatkozó adatokat is; ezzel e kor, az u. n. kuruczvi lág a nemzeti élet sajttos vonásaival miut egy egész külön világ hiven és érdekesen rajzolódik az olvasó elé. A tanulmány második felében a kuruc, költészetet ismerteti 1664—1711-ig, sőt hatásábau tovább is. A« országos keserv, a protestáns üldözés, a vitézség téuyei a bujdosás nyomora allandó s változitos tárgyat szolgáltattak e szép nemzeti költészetnek, melynek alkotásai közt valódi remekek találhatók. Bidics mindezt oly behatóan vizsgálja, hogy tirgyszeretettel, hangulatosan irt czikke őt e kor és irodalma egyik legalaposabb ismerőjéül mutatjík be. stb', A közönség köréből." 5 5") Tekintetes Szerkesztő úr! Bscies lapjáuak folyó évi 51-ik számiban az ujdonsági rovatban „vizsgálat" CJÍ n alatt köziemíny jelent mgg; mint abban jaleztetik nyírbátori értesítés nyomán. Mivel abban olyan állítások foglaltatnak, melyek a valóságnak meg nem felelnek, tisztelettel kérem a következők közi ísét: Községünkben igaz hegy volt kint a vármegyei főszámvevő űr, azouban itteu semmiféle rendetlonséget nem tiuált a mint hogy nem is tauálh itott; mivel a törvény rendelete szerinc kezeltetik ugy a pénztár mint a község vagyona; miut azt a fósztmvevő úr is kijelentette, mindent a legjobb rendben kifogástalanul tauált. Nem tudom ki az a helyi levelező, ki ilyen helyi dolgokról ha már tudomással bir, azt, mielőtt alaposan, az igazságnak megfelelően tudná s arról értesíttetné magát; helytelen értesítésekkel egy község közönségét a nagyközönség előtt gyanúba hozia. Mjg csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy az ügy főszolgabírói elbírálás alatt áll s a nyírbátori járás főszolgabírója, minden ügyben s a legnagyobb lelkiismeretességgel szokott eljlrni s a kiderített igazság szer.ut ítélni — mr. igazol az egesz jirás kőiöusége — igy egészen alaptalau azon áiutása — mint sok inás is — levelezőnek, h)gy az ügy alispiii elbírálása alapjáu remélik a Ny.-B itoriak az igazság kiderítését; mert miudazok, kik tudomással bírnak a vizsgálat tárgyát képező feljelentéséről, cuk rosszalásuk fjjezik ki az iránt, mivel az 1877 évi ügyekkel foglalkozik, mely ügyek szá ntalan s szá utalau esetben íelsoob elbírálás alatt 1'láttak mtr s tisztázva voltak . Levelezőnek csak aunyit ajiulok, hogy miskor lelkiismeretesebben s pontosabban szerezze meg alatait s ahoz értő egyéntől s csak azu áu lepjen a nyilvánosság elé. Nyírbátor, 1893. decsember 22 áu. Sántka Béla, községi aljegyző. Kaszinói esték. Tekintetes szerkesztő ur! U,'y gondelom ilyen czimén irta meg é.s üdvözölte annak idején a „Nyirvidék" azt a nevezetes ujitást, hogy a kaszinóban ezután este 11 óráig nyitva lesznek a helyiségek. Mi asszonyok — bt ue u is ópju örömnél — de beleuyujoltunk ebbe a delogba. Mist azonban, miutáu egéizei biztos és n igyon közvetlen tubmtson vau arról, tngy ások a bizonyos esteli 11 órák néhi uéln mtsuip délelőtti 11 óráig is eltartauak, kérem a tisztelt szeniasztó urat, legyen szive-, közölni e levelemet s ezen az uton fölhivui a kaszinó választiniuy figyelmét arra, hogy a 11 ó;ai szabadságot a kasziuóbau reggelig is kihu'.zi'c. Tisztelettel egy asszony. Ibráiiy ós Bjrcáel t. képviselő testiiletéaek. A folyó h4 4 én részemre egyhangúlag megszavazitt, és jegyzőkö íyvileg megörökített hüájjkat ós elösmerésöket a kolerajilrvíuy alatt kifejtett szorgalmim ős sikerdus műköiésanért vettem, és mondhatom, hogy igen jól esett lelkemnek. Ligyaeek meggyőződve, hogy elösmerósök még j >bban fjz engemet öaö^boz, ós ígérem, minden időmet ós erőmet ezentű is köröai közegészségi ügyének szentelni. E helyen hilás köizöaetemet fsjezem ki Bleuer Mór, Bischín Jakib ós ILay Bila unkáik, kik miud auyian engemet nehéz feladitombau támogattak, ós a szegény betegeket uein csak ingyenes gyógyszerekkel, de jő erősítő táplálékkal is ellátták. Buly, 1893. deczember 18 . Braun Fülöp, orvos. Csarnok. Szerkesztőségi élet. Irta; Sipulusz. Tisztelt szerkesztőség! A tél elején oly sok városba kaptam meghívást, felolvasás cióljából, hogy valamanynyit nem fogadhatván el, egy helyre sem mentem el, nehogy a többit megsértsem. Azért felolvasásomat pótolom ezzel a tárczával, melyet mindeuki a maga tetszése szerint, ebéd után, vagy reggeli előtt elolvashat s nem kell esős, sáros időben hazulról elmennie, hogy a szerző fslolvasását meghallgassa 3 az utána következő vacsorán gyomrát elrontsa. Bunuíatom önöknek, darabjára szétszedve, a Buda • pesti Hírlapit. Apró képeket rajzolok arról az életről, mely itt folyik, szakadatlanul, 24 órán keresztül. Csöndes nap. Nyár van, tikkasztó meleg. 0 lakiut a fíváros utCíáiu gőzölög az aszftlt. A főszerkesztő falui van, uyar.l; a felelős szerkesztő nyaral, a lapot a segédszerkesztő csinálja. Ambiciózus ti ital emoar, a ki minden árou meg akarja mutatni, h>gy az uborka szezóubau is kitün") lapot tud csiuálui. Mír dili tizenkét órakor bent van a szerkesztőségben s kétségbeesetten tui'kája az összes hazai és vidéki lapjkat, mert az újságírónak mindig lapolvisás közben jöunek az ötletei. Hi tá nad ötlete, azt följagyzi, azu'áu felbontja a leveleket s azokban böngész. — Semmi, semmi! sóhijtji, aztáu leül, ine^ir egypár levelet s elmegy. Délután a fiuk már elernyedten jönnek be. Száz meg száz emberrel találkoztak, a ki most siet ki a városligetbe. Svábhegyre, Gödöllőre, hogy fáradt tüdejó*) E rov.it alatt köiérj ,kü f ílalisokat diitilaaul közlüak a liekiiiiij fííjlíjjége mellett . Sz- rk bői kisöpörje egy kic-it a főváros porát: nekünk meg most kell munkához látnunk. A segédszerkesztő előhozza az ó jegyzeteit, melyeket délben tett, s tárgyalás alá bociátja. Hogy a váczikörutou a kábelek már három hete le vannak rakva, de a kövezet uem kész. H >gy a Illik számú fiikkeres gorombáskodott egy uri hölgygyei. Hogy a közúti házakban megint nincs, hogy a uel'elejts-utczában van kolera, de titkolják. Jó, megírjuk, da nem lelkesedik senki értük. Megszólal a telefon-csengettyű. — Halló, Bidipesti Hírlap. Mi tetszik? — Igaz kérem, hogy Bismarck meghalt? — Igaz! — legnagyobb flsgmlval Beöthy, a ki legközelebb ül a telefonhoz. (Az ismeretlen tuluiillik azon urakhoz tartozik, a kik sportszerüleg zaklatják a szerkesztőséget ilyen kérdésekkel.) A munka lassan, de biztosan folyik. A mint le száll az est, a redakczió kezd élénkülni, az emberek magukhoz térnek. Valami fővárosi bizottságból, vagy pártklubból jön be Kaas Ivor báró s kérdi a czikktémát. Ugy tesz, miuthi uehazére esnék az írás, padig mindennap ír, s boldogtalan, ha uem írhat crikket. Minden munkatárshoz vau egy kedves szava, s ez a kérdése: miről írna ön czikket? Végre elvonul legszélső kis udvari szobájába (malyet a Budapesti Hirlap tiz pompás terme közül ő maga választott ki magának) s lediktálja a czikket Írnokának. Nyolcz óra falé a vacsoráról kezdenek értekezni. Egypáran elmennek Ciirkuszba, színkörbe, haza, a többiek felülnek egy-két fiakkerre s kimennek valahová a zö dbe. Tizenegy órakor újra kezdődik a munka, frissen, jókedvűen. Látogató mlr nem jön, a kabátot le lehet vetui s a nyitott abUkoa üda levegő tóiul be. A mi szerkesztőségünknek van egy nagy udvari terme, itt csoportosul az éjjeli munka. luneu vezet a telefon a városba, s a segédszerkesztő asztaláról külön telefou fal az emeletre a főszedőhöz s a korrektorokhoz. Emellett van egy külön telefon-szoba, honnan direkt beszélünk B5cscsel, Síegeddel, Temesvárral, Győrrel, Aradd»l. A legcsendesebb éjszakán is jön a Budapesti Hirlap-aak Bjcsból 1500—2000 szó telefon-tudósitása, s a vidékről 60—70 saját távirata. A minek egy része sokszor bele se fór a lapba. Simán és gyorsau feldolgozzuk az anyagot. Ritkán lehet valamit szó szerint leadni. H» nagyon rossz és hosszú: átírjuk; — ha gyönge: megfesüljük; — ha jó a inagji, de rossz a megírása: kihámozzuk. — Mindenre van valami szerkesztőségi műszó. S az újságíró a leghíresebb emberük kezeirásához is köuyörteleuül hozzányúl, hogy a lap által megkívánt formát adjon neki. Egy kötetre terjedő hóskőlteményból oly ügyes kis nyilatkozatot csináluuk a napi hirek kőié, hogy másnap az illető is elbámul rajta, mert előzetesen esküdözött, hogy abból egy betűt se lehet kihagyni. Két óra felé éjfél után szétosztanak az embereit, vagy összeülnek a szomszéd kávéházba, a hová az egyed;ll maradt segédszerkesztő azonnal telefonozhat, ha baj vau. . . • Mert az újságíró (miut a halálraítélt a kegyelemben) az utolsó perczig bízik abban, hogy mégis történui fog valami. A segédszerkesztő oda állítja a szolgát a telefonhoz (mert hát történik valami) s felmegy a kis csigalépcsőn a szedóterembe, a fószedővel végkép reudbeszedni a lap utolsó, még kolumnákba nem tördelt részeit. Három órakor aztán ő is elmegy a kávéházba s megmondja a főszedőnek, hogy melyikbe. (Mert hátha történik valami.) Négy órakor aztáu mégis csak haza mennek mind, azzal a nyugodt érzéssel: Hátha történt valami, a mi a Budapesti Hirlap nak nincs meg. (Pedig ez egy év alatt, ha egyszer megtörténik, de azért minden éjjel nyugtalanít beniünket.) Zajos nap. A napokban, este hét órakor oda telefonoz hozzáuk a hivatalos Távirati Iroda, hogy a francíia képviselőházat bombával szótrobbantották. Mintha az a bomba miköztünk robbant volna szét, oly idegesek lettünk. A franczia képviselők jobban megőrizték a hidegvérüket. Az első hirek még uein nyújtottak fogalmat a merénylet nagyságáról. Rögtön telefonoztunk bécsi levelezőnknek, aki Bécs legelső lapjáuak a munkatársa. Ő és lapja még semmit se tudtak. —• Talán nem is igaz — vélekedtek többen. Tíz perez múlva másik bécsi levelezőnk, a ki egy másik előkelő ottaui lapnak a munkatársa, jelentette a merénylet hirét. Ujabb öt perez múlva első levilezőnk is telefonozott, hogy igaz és legyünk elkészülve nagy tudósításokra. Negyedóra alatt háromszor értekeztünk Béc«csel. Hi csak a távíró állt volna rendelkezésünkre, két óra telt volna ebbe bale. Ami iszonyú sok. (Nam is említem a uyerges ujfalusi forspontos parasztokat, akik a közlekedést a század elején Bécs és Budapest közt közvetítették.) — Csülökre magyar! szól a szerkesztő, s tiz perczuyi tanácskozás után minden egyéb fólretétetvén, megindult a munka. Néhányan e század bombamerényleteit állítják össze. Mísok az anarkizmui történetét kutatják. A vezér czikkirók a főszerkesztő szobájibi vonulnak tanácskozni, hogy mi legyen a czikkbeu? A tárczairók pedig, miután segítettek meghánynivetni a dolgot, fogják a kalapjukat, s meunek színházba : ma itt rájuk nem lesz szükség. Ma a riport dominál. A szolga pedig oda áll a telefonhoz, s fogadja a kérdezősködőket. A miut megszólal a csengettyű, kérdést nem várva, beleszól: — Halló, Budapesti Hirlap. Igaz! Anarkista merénylet, tettes nincs meg, részletek hiányzanak. Sorba elvonul 30—40 kiváncd kávéház, s megszólalnak a város szélei: Újpest, Óbuda, sót a kelenföldi állomás is.
