Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-11-12 / 46. szám
NYÍRVIDÉ H." 1883-iki uj kataszter szerint 622,254 holdat tett ki, melyen az évi termés pl. az 1885 iki évbeu 5,422,675 hektoliterben volt megállapítva, 50 686,108 frt értékben. Ugyancsak a statisztika mutatja, hogy ezen bormenuyi ségből csak mintegy 1.060,788 mm. ment külföldre 12^895,515 frt értékben s a többi itthon értékesíttetett ugy a hogy, gyakrau potom áron. Az 1885 iki év előtti borexportunk az egy millió métermázsát egyetlen egy izben érte el. Ezen aránylag csekély kivitelünk oka nagyrészben boraiuk jellegének egyenlőtlen voltában, az egyenlőtlen termeivényben keresendő, a minek alapja és eredete ismét a többnél többfélé s gyakran haszon taian fajú szőlőültetvényekben rejlik. Hozzá járultunk boraink egyenlőtlen voltához a helytelen szüretelés és borkészítés által is, a miből következett aztán, hogy uem volt nálunk egységes bortermelés s ei uek megfelelő összhaugzatos borkereskedelem. Midőn ezeu bajok felismerése után, nagyobb odaadással, körültekintőbb gondossággal fogtunk vala bortermelésünk ujjáalkotásához, s midőn nagy küzdelmek utáu már-már sikerült egyes borvidékeink nemesebb termeivénye számára világhírt szerezni, s pl. az 1885-ki évtől kezdve borkivitelünk — daczára, hogy a filloxera már javában pusztította szőllőiuket — meglehetős lendületnek indult, fokozódott hatálylyal rohamosau terjedi a vész, u'ját szegve tö rekvéseiuknek. Midőu tehát hegyi bortermelésünk világkereskedelmi értéke oly háládatlan multat tüntett fel, hogy gyakran még kifogástalauabb termeivényeinket sem tudtuk értékesíteni, csak azért, mert egyforma jelleg mellett nem reudelkeztüuk a megkívántató íjuantummai s ily módon a hazai fogyatásra voltunk utalva : ki gondolt volna akkor arra, hogy a régi primitív bereo dezésü ős mivelésü homoki szőlők savanyu vinkóját szaporítsa? Akkor még a szőlőfajok helyes megválasz tása a sor- és tőkétávolságok fontos téuyezői zz ültetésnél nem vélettek figyelembe. A homoki borok világkereskedelmi jövője azokuak állandósága, jósága mellett nem csekély mértekben függ azon körülménytől is, hogy egy határozott és állaudó jelleggel bírjanak. A finom pecsenye-borok, csemege-borok a kereskedelemben tudvalevőleg mindeu körűimé nyek között jól értékesíthetők, mert ebből ma kevés van, úgyszólván különlegességet képeznek. Másként áll a dolog a nagytömegű, közönségesebb borokról, az asztali borokról. A fogyasztó közönség a mely bort megszokott, rendes körülmények között attól nem hajlandó eltérni. Hogy tehát ezen borok a világ kereskedelemben kellőképen méltányoltassauak, szüksé ges hogy lehetőleg egyforma jó sajátságokkal bírjanak ugy a kölönböző években is, mint legalább egy és ugyanazon vidéken. Hogy az egyöntetűség az egyforma jelleg legelső feltételét az egyöntetű szőlőfajok képezik, az elvitázhatlan s csak az volna kívánatos, hogy uj homokszőlök létesítésénél mindannyian néhány, a czélnak legjobban megfelelő szőlőfajra szoritkozuáuak. A kormány már sok évvel ezelőtt megjelöltette a megfelelő szőlőfajokat a homokvidékek részere is. Ezenkívül naponként halljuk azokat prédikálni. Sít már tapasztalati eredményeikben is előttünk vaunak. S mindezek daczára mit tapasztalunk? Hogy mig a koimány jó példával jár elől, midőn homoki szőlőtelepitvényeseiuek a szőlőfajok megválasztását illetőleg határozottan illetőleg határozottan intézkedik s mig e jó példát akárhányáu követik is, a kik a szőlőfajok megválasztásának uagy horderejét felfogni képesek, addig igen sokau a pillanatnyi viszonyok által elvakítva, meggondolatlanul ültetik be homokjukat mindenféle rossz szőlőfajjal vegyesen, hogy mielőbb viukót adhassanak el. Különösen tapasztalható ez oly homokvidékekeu, hol régi homoki szólók vauuak, például a Nyírségen s a vele szomszédos szatmári részekbeu, a hol uemcsak a paraszt gazda igyekszik régi rosz ültetvényeit ledönteni (homlitaní), bujtani, kiegészíteni, de egyes intelligensebb egyének, például kisebb földbirtokosok, városi hivatalnokok, sőt intézetet soha nem látott gazdatisztek és bérlők is jövedelmük fokozása czéljából a szőlőfajok megválasztási val nem sokat törődve, sietnek mielőbb oly nyíri viukót termelui, a melyett legjobbau jellemezett egy hegyaljai termelő, a midőn azt moudta, hogy az a savanyu káposztalénél egy fokkal, a jó borszéki savanyuviznél pedig legfeljebb két fokkal szeszesebb. Mi ezeu a pillanatnyi borszükséglettől elragadtatott egyének miveletei ellen uem tehetünk semmit s legfeljebb az üdvözítővel szólunk, hogy: „Uram bocsáss meg nekik, mert uem tudják, hogy mit cselekszeuek." A kormánynak azonbau nem szabad tétlenül szemlóluie a veszélyt, mely a homoki borok világkereskedelmi jövőjét ez oldalról feuyegeti. Tutnia kell, hogy mihelyest a homoki borok megszűntek világkereskedel mi értékkel bírni, niucs többé semmi jövőjük, s hogy ez a koczka nem aunyira a homoki borok jóságán, miut azoknak egyöntetű jellegén, közös tuliijdouságain fordul meg. Ha a kormány a peronospora ellen való kötelező védekezés kimondására felhatalmazhatta a megyei törvényhatóságokat, akkor ezen, a homoki szőlők jövőjét fenyegető veszélyuek még most, a homoki szőlőmivelés bölcsőjénél kell hogy erélyes iutézkedésével útját állja, annyival is inkább, mert ez nemcsak egyesek érdeke, de az államnak legfőbb érdeke. Igaz u^yan, hogy e pillanatban a helyi szükségletek fedezésére elkelne még a legsavauyubb uyiri vinkó is, drág;; pénzen, de ezen nem lehet csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy például az 1891 iki összes bortermésünk az országos statisztikai hivatal által az egész országban (tehát a homoki szőlőket sem kivéve), csak mintegy 1 256 071 hektoliterben állapíttatott meg, a melyből még egy jelentékeny rész exportáltatott. A nagy borhiány oka anuak is, hogy főleg a legutóbbi években a külföldi borimport megtízszereződött, s hogy például mis az 1885 iki évbeu az osztrák magyar monarchiába 0 aszor.-zígból mintegy 8,166 hektoliter olasz bor jött be, addig az olasz ható ságok hivatalos adatai szerint 1891 ik évben 530,251, 1892-ben pedig már 629,673 hektoliter olasz bor hozatott be. De hát nem lesz ez mindég igy. Homoki bor lesz nemsokára elég. E czélból első sorban az állam jár elől jó példával. A fildmivelési kormányzatot ugyanis azon törekvés vezérli, hogy fóleg azou filloxeravész által sújtott szőlőbirtokosokat, kiknek a szőlőmivelés képezte kizárólagos kenyér-kereseti forrásukat, homokra telepítse s hogy ily módou újból alkalom nyujtassék a megszokott foglalkozási ág követésére és az elveszett vagjou kárpótlására. Az állam által vásárolt homokterületek, melyeken a szőlőtelepítés már előre haladt, vagy folyamatban van, sok ezer holdat tesznek ki. S ujabban a delibláti negyvenezer holdas állami homokpuszta szemeltetett ki szőlőnek. (Vége. köv.) Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. A téli szükséglet fedezésére ajánlok kitűnő ízű és igen tartós makói vörös hagymát. Nagyban és kicsinyben kapható Hoffinailll (374—7—3) Adolf kereskedésében. Center-Királdi koszén darabos 100 kiló 80 kr, vegyes 100 „ 75 kr, apró 100 „ 70 kr, kapható Jéger J. vasút melletti gőzmalmában, gOO DO300000OODDDODOD g Meghívás. § Q Az ujfehértói kölcsönös segélyzö Z Q egylet mint szövetkezet 1893. évi S Q november hó 26-án délelőtt 10 óra- JJ Q kor a casinó helyiségében g g rendes közgyűlést g Q tart, melyre a tagok az alapszabályok Q Q 25. §-a értelmében meghivatnak. Q O Napi rend : O o 1. Igazgatósági jelentés a mult üzle'év O U eredményéről. Q 2. Az évi mérleg előterjesztése. Q Q 3- A felüg\ elő bizottság jelentése és a Q ero el< alapján az igazgatóság és felügyelő Jf bizottság részére a föl mentvény megadása. O O 4. Péuztárnok, 8 kisorsolt és 1 elhalt O O igazgatósági tag helyébe 9 igazgatósági-, 3 Q Q felügyelő bizottsági póttag választása. Q Q 5. Netilni indítványok. V O Kelt Uj Fehértón, 1893. november hó 2 6 án. O Szoboszlay Imre, O O (399-1-1) elnök. 0 O Jegyzet: Az évi mérleg kinyomtatva, a köz- O Q gyűlés elótt 8 nippalaz egylet helyiségében miüden a törzebet'TÓ által mindennap átvehető. w Kivonat az alapszabályokból : 28. §. A köz- o gyűlésen az egylet minden tigja >i inden betét utin Q ft esy sz .T-izattal bir, a saját névre szóló betétek 5Í Jj* utan 10 szavazatnál többet nem gyakorolhat. U Q Minden egyleti tag csak egy megbízást vállal- Q O hdt el s e megbizíst a közgyűlés elótt az elnöknek tartozik átadni. y A megbizis csak 10 i-zav,.ziti« terjedhet. QOOOOCQGOQOOOQOOQOOO <tFírV^ i> (370-12—4) Kiadó ház. Valódi liarczi kanári madár 5 forinttól 10 forintig, továbbá disses madárT kalitka kapható Eles Lajos üveg- és porczellán-kereskedésében, (397-3-1) A megyeház terén levő házam, melyben még most is vendéglőm van, s mely több szobával és 35 lóra való istállóval bir, shozzá engedélyezett italmérés van, 1894. évi január 1-sejétöl bérbe kiadó. Értekezhetni lehet a tulajdonos KARNER VILMOS (395-3-í) vendéglőssel. A chicagói világkiállításon lantirt segédjegyző 1893. deczember 3 l-re hasonló alkalmazást keres. Értekezhetni levélileg. Mihálydiban, 1893. november hó 10-én. (393-i-i) Horkay János. A világ legjobb fény máza! Fernolendt csizma - fénymáza Bécs, L, Schulerstrasse 21. gyár alapíttatott 1835. Ezen vitriol nélküli fénymáz egyszerre mélyfekete fényt nyer, a bör tartósságát fokozza. Mindenütt kapható. Fievelm^tetés t , A. C í- köZ(ia3 é' e t saját érdekében »<6,|vt»t«ww»l lereln cjlki 3 Fern.lendt-fénymázat kerm es csak azon skatulyákat elfojad.i, m-lyekeu „evem St, Fernolendt látható, minthogy so'< értéktelen utánzat van forgalomban, melyek ragctedula. a/, enyémhez hasoi'ó kiállításnak, tisztán felrevezetes czéljából (387—52 4) ! érdeméremmel kitüntetve. ítjjt OA q, Sérvben szenvedőknek « ajánlja saját gyárt• rnányu sérvkötőit, haskötőt és minden 0 e szakmába kötsze• reit, u. m.: czérna, pamut, selyem és ^P szarvasbőr sng. pensorokat, m gum [VII, _ (P Ejyedü'i képv.selete egy legnagyobb pirisi gyárosni't A • valódi gummi és halhólyag kii öulegesség tucsitja ^^ 2 fcttól 6 frtig. B mt-Americws tc'.tji 3 frttil 5 írtig. ^ ^P Valódi pirisi szivics 2 frttól 6 frtig. V iló li fr inczia fQ • l'ely-Pcruj (uői óvszer) 1 frt 50 krtól 2 frt 5J krig. w Discretió mellett kapbató, czim : (272—52 — 9) £ ® Blumberg keztyíí-gyára 0 Nyíregyházán, pazonyi-uteza 4. Síán. A Í9ii9»»l9»9l»i$»il99 Eladó alma. A vencsellói uradalom kertészetében alma eladó; fajok szerinti ára 1 irt SO kr, 2 frt, 2 frt 50 kr vékánkint. Tudakozódhatni Eck Nándor, uradalmi kertésznél Vencsellön. (386-4-2) 32 1 • s z- Beregmegyei gazdasági egyesület Eladó gyümölcsfa*ojtvány. A „beregmegyei gazdasági egyesület" gyümölcsfa-ojtvány telepéről ez évi ősz folyamin az alant felsorolt fajokból 4 ezer darab ojtvány bocsátatik elárusitásra. A fácskák mind egészségesek, gyökér dúsak, szép, erőteljes példányok, magas törzsre nevelve. I. Alma. Vadalanyra ojtott magas törzsű 4 éves fák a következő fajokból: 1. Sóvári. 2. Zöldkormos, 3. Bitül. 4. Jonathan. 5. Cisseli nagy renet. 6. Sikulai. 7. Török Bálint. 8. Parker Pepin, 9. Téli arany pirmeu. 10. Kenézi piros. 11. Sárga kormos. II- KörteVadalanyra ojtott 3—4 éves magas törzsű fák a következő fajokból: Zephirín Gregoíre. Téli esperes. Juliusi esperes. Diel vajoncza. Angoulemí herczegnő. Hardempont vajoncza. Clairgeau. Egri körte. Vilmos körte Zold Magdolna. Izambert. Az alma és körte ojtványok bármelyik fajból egy darab ára 35 kr. rr Oszi baraczkfa-ojtvány következő fajból megrendelhető, 30 krért darabonként, mind erőteljes csemeték, keserű mandola alanyra nemesítve. Amsden. Madelaine de Courson. Olga királyné. György király. Newingtou uactarine. Formentini borizü. Lord Palmerston. Gyümölcs kertek királynője. Vénus emlője. Nagy herczegnő. Galoude. Schmidberger korai. I. Lipót. Csomagolás és vasuti állomásra való szállítás önköltségen számittatik. Megrendelések az egyesület titkári hivatalához Beregszász intézendök, melyek a beérkezés sorrendje szerint foganatosítva lesznek. Beregszász, 1893. október hó. Stenczel Mihály, (377—?-3) egyesületi titkár.
