Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-11-05 / 45. szám
XIV. évfolyam. 45. szám. Nyiregyháza, 1893. november 5. JSfYí r VEGYES TARTALMÚ HETI I,AP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. VIDÉK. A SZA.BÜLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: poBtán vagy helyben házhoz hordva : ftgész évre 4 forint. Fél é* re 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l aP szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a ,zerWtő CIlme aUt t kéretnek beküldetni. lamlások Jóba Elete kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánó-^zky ház) iutézendők. Bérineutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A_ kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egvszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyefldjj fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapőuk részére a kiadó-hivatalbau (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valainiut Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Conip. által Hamburgban. f í. ? v x Hivatalos közlemények, ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Azonnali közhirrététel végett értesítem, hogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1H94. évi névjegyzékének kiigazításánál felhasználandó adókimutatások Szabolcsvármegye számvevői hivatalánál mai naptól kezdve folyó hó 10-ig bezárólag, megtekinthetés és a netalán szükséges felszólamlások meglehetőse végett az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a alapján közszemlére kitétetik. Szintén azonnali közhirrététel végett értesítem továbbá, hogv a törvényhatósági igazoló választmány a névjegyzék összeállítása végett gyűlését Nyíregyházán f. hó 14-ik. napjának d. e. 9 órájakor a vármegyeháza kistermében fo^ji megtartani, hol azok, kik adójuk kétszeres számbavételének kedvezményét az 1886. évi XXI. t.-cz. 26.§-a alapján igénybe venni óh íjtják, szóval, vagy Írásban aunyivjfil inkább jelentkezni kötelesek, mert különben kedvezni i yük a hivalolt t. cz. 27. §-a szerint figyelembe vétetni nem fog. Nyiregyháza 1893. nov. 2. Miklós László, alispán. 7995/93. k. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nagykállói járásba kebelezett Szakoly és Biri községek szövetkezetéből álló szakolyi körjegyzői állás üresedésbe jővén, ezen állásra pályázatot hirdetek. A választás Szakoly községházánál f. évi november hó 2 3-án d. e. 8 órakor fog megtartatni. Felhívom ennélfogva a pályázni kívánókat, hogy pályázati kérvényüket f. é. november hó 26-ik n ipjáig, eddigi működésűkről szóló és az 1883. évi l. t. cz. 6. §-áb tn előirt elméleti képzettségüket igazoló bizozylattal felszerelve annál is inkább adják be alulírott hivatalhoz, mivel a későbben érkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Az állással egybekötött javadalmazás a következő . I. 265 frt készpénz fizetés, 2. irodai átalány 30 frt, 3. fűtés és világításra 46 frt, 4. utazási átaliny 45 frt, 5. a szakolyi 102. sz. tjkvben foglalt községházzal egy udvaron, de külön fedél alatt álló 2 szobás és egy konyhával ellá'ott szabad lakás, külön álló istállóval, 600 •öl kerttel, 6. ugyancsak a szakolyi 10-'. számú tjkvben foglalt 3 hold 394 •öl legelő, illetve sz'ntóföld és 120) • öl belső kert, ezen kivül megyei szabályrendelettel megállapított munkadijak. Biri község részéről: 1. Készpénz fizetés 13.) frt, 2. utazási átalány 50 frt, 3. a birii 2-ik sz. tjkvben foglalt a községházához tartozó 1302 Qöl terület szabad használata, 4. ugyancsak a birii 2-ik sz. tjkvben álló 3 hold I ^öl főid szabad használata, 5. mindtn a községet érdekló hivatalos 1 frt napidíj, ezenfelül a megyei szabályrendelettel megállapított munkadijak. Kálló, 1893. november 2. Zoltán István, főszolgabíró. 12399. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föwoigabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Nyiregyháza város rendőrkapitányának 261/893. sz. alatt kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1893. október 24. Miklós László, alispán. (Másolat.)261/893. Rk.sz.Tekintetes alispán úr! Hivatalos tisztelettel jelentem, hogy Smid Mihályne Nyiregyháza városához tartozó „Szélső bokor" 33. szám alatti lakosnőnek fia Smid András folyó év október 16-án a szülei háztól nyomtalanul eltűnt. Hivatalos tisztelettel felkérem a tekintetes alispán úrat, miszerint az eltűnt egyént kinek személy leírása következő: kora 11 éves, vallása ág. ev., termete korához mérten erős testalkatú, arcza kerek, szeme fekete, orra rendes, szája rendes, haja fekete, öltözele kék surcz, szürke rokk és melény, beszél magyarul is és olvas, a „Nyírvidék' megyei hivatalos közlönyben megyeszerte megköröztetni méltóztassék. Nyiregyháza, 1893. október hó 19-én. Sztárek, rkapitány. 5016. Kórh. ^ , , —j^j Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Kis-Küküllő vármegye alispánjának 9195/893. sz. alatt kelt jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést legyenek. Nyiregyháza 1893. okt. 7. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kis-Küküllő vármegye alispánjától, szám : 9I05./S93. alisp. Szabolcsvármegye tekintetetes alispánjának Nyíregyházán. A nagy-szebeni „Ferencz-József" közkórházban ápolás alatt volt Flore Mária Sz.-Krisán illetőségű nem lévén megállapítható: tisztelettel felkérem a tek. alispán urat arra, miszerint nevezettet hatósága területén köröztetni, feltalálás esetén illetőségére vonatkozólag körülményesen kihallgattatni, az eredményről értesíteni s az esetleg nála levő s illetőségére vonatkozó iratokat hozzám megküldeni sziveskedjék. Dicső-SzentMárton, 1893. szeptember hó 2l-én. Gíl Domokos, alispán. ' ^i^o rT J Szabolcsvármegye alispánjától 189 3. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A törvényhatósági utibiztosok lakhelyét, az utibiztosi járások területe beosztását, s a felügyeletük alá helyezest tőrvényhatósági utak kiterjedése szerint őket illető fuvarpénzek mennyiségét feltüntető kimutatást tudomásul vétel és alkalmazkodás régett megküldöm. Nyíregyházán, 1893. október 2-án. Miklós László, alispán. Kimutatás a Szabolcsvármegye törvényhatósági közutainak a négy utibiztos kezelése alá leendő felosztásának. I. Nyíregyházai kör. A tokaj—kolozsvári törvényhatósági közutból a 11.0 kmterből a 39.0 kmterig, utvonalak hossza kiépített 28 km., a nyiregyháza—buj—balsai törvényhatósági közút egészen épitetlen 37.50 km., a debreczen—ungvári törvényhatósági közutból a nagybutyka tanya északi szélétől Nyiregyháza—Pazony—Túrán át Bogdány délnyugoti végéig azaz a tokaj —naményi úttal való találkozóig épitetlen 27.60 km., a tokaj —naményi törvényhatósági közutból a Buj község határában a baji ut eltérésénél levő kereszttől Kótaj—Kemecse— Bogdányon át a debreczen—ungvári utig épitetlen 20.00 km., a nyiregyháza—nyirbaktai törvényhatósági közutból Nyíregyházától—Oroson át Napkor község határszéléig épitetlen 8.50 km. Összesen kiépített 28.00 km., épitetlen 93.00 km., összesen 121.00 km. Jegyzet. A Nyiregyháza városán keresztül vonuló th. közutak a vámsxedés jog miatt a város állal tartatván fen, a megyei utbiztostól ezen szakaszra eső kilométer pénz levonandó még pedig: a) a tokaj—kolozsvári kiépített útnál 3—4 km. á 3 frt 30 kr. összesen 11.22 km., b) a debreczen—ungvári kiépítetlen útnál 3.5 km. á 2 frt 65 kr, összesen 5.77 km. Összesen 16.99 km. II. A tisza-löki körben. A tokaj—kolozsvári th. közutból a 0 vagyis a kezelő ponttól a 11.0 kin. kmig utvonalak hosza kiépített 11.00 km., a miskolcz—debreczeni th. közút egészen kiépített 5.60 km., a polgár— tiszalöki th. közút egészen kiépített 3.40 km., épitetlen 23.20 km., a tokaj —naményi th. közutból a kezdő ponttal Bakamaz alatt a tokaj—kolozsvári közutból kiágazva a rozsáson át a buji keresztig vagyis a kótaji uttóli találkozóig épitetlen 12.70 km., a Királytelek—Lök—SzentMihály—T.-Dob—T.-Luczi ut egészen épitetlen 46.95 km. Összesen kiépített 20.00 km., épitetlen 94.35 kin., összesen 114.35 km. III. A kisvárdai körben. A debreczen —ungvári th. közutból Bogdány község délnyugati végétől Kisvárdán— Bezdéden át a megye határáig utvonalak hosza kiépített 1.30 km., épitetlen 4S.37 km., a tokaj—naményi th. közutból Székely község keleti végétől Karászon át lik felé a megye határáig épitetlen 23.20 km., a s.-a.-ujhely— munkácsi ut egészen kiépítetlen 663 km., a thuzsér— nagy-lónyai th. közút egészen épitetlen 10.40 km., a kisvárda—vásáros-naményi th. közút egészen épitetlen 23.80 kui., a kisvárda—királyhelmeczi th. közút egészen épitetlen 9.48 km. Összesen kiépített 1.30 km., épitetlen 121.88 km., összesen 123.18 km. A nagy-leállói körben. A tokaj—kolozsvári törvényhatósági közutból a Ladány laposon levő 39.0 km. kőtől Kállón—Semjénen—Bátoron át a megye határáig utvonalok h. kiépített 11.00 km., épitetlen 18.06 km., a nyiregyháza -nyirbaktai th. közutból az oros—napkori határszéltől az ut végpontjáig t. i. Nyir-Baktáig épitetlen 20.0) km., az uj fehértó —h.-dorogi ut egészen épitetlen 10.90 kin., a debreczen —érmihályfalvai th. közút szabolcsmegyei szakasz egészen kiépített 3.25 km., a debreczen —uagvári th. közutból a O ponttól, vagyis a téglási határszéltől ujfehértón át a nagy-butyka északi mesgyéjéig kiépített 10.33, épitetlen 50.0 km., a nagykálló-szt.-gy.-ábrányi th. közút egeszei épitetlen 41.80 km., összesen kiépített 24.58, épitetlen 95.26 km. Összesen 119.94 km. Kimutatása a kilométer pénzeknek: I. A nyíregyházai őrben a levonás mellett 2 .'8 frt 8 '< kr. 2. A tiszalöki körben 221 frt 68 kr. 3. A kisvár lii körben 205 frt 39 kr. 4. A nagykállói körben 238 frt 29 kr. Nyiregyháza, 1893. október 2. Miklós László, alispán. 12183 K — 1—— Szabolcsvármegye alispánját ól. 1893. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Besztercze Naszód vármegye alispánjának 10909/93. számú megkeresését szabályszerű közhirrététel nyomozás, és esetleges intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a községek elöljárói illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyiregyháza város polgármestere pedig közvetlenül jelentést tegyenek Nyíregyházán 1893. október hó 19-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Besztercze-Naszód vármegye alispánjától. 10999/893. alisp. szám. Valamennyi tekintetes törvényhatóságnak. E vármegyéhez tartozó jáádi járás főszolgabirájának 2267./893. Kih. sz. a. utrendőri kihágás ügyben hozott jogerős ítélettel 2 frt büntetés pénzben annak behajtatlansága esetén 12 órai elzárásban elmarasztalt Hanzi József Szilágy vármegyei születésű gyepmester 22 éves rom. kath. nős 4 gyermek atya, félszeme fekete jobb szemén vak, ismeretlen helyen tartózkodik s igy a rája kirótt pénzbírság föl nem hajtható. Felkérem ennélfogva, miszerint nevezettet hatósága területén köröztetni s eredmény esetén arról engem értesíteni sziveskedjék. Besztercze 1893. évi október hó 4-én. Lány, alispán. 1143 1- K- Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 79734/93. számú körrendelete másolatát alkalmazkodás végett közlöm. Nyiregyháza 1893. október 16. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 79734./II. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Kereskedelemügyi miniszter ur f. évi szeptember hó 2-án 59036. sz. a kelt átiratában azt hozta tudomásomra, hogy Wűzel Frigyes és társa a fő- és székváros területén egy a technika jelen fejlettségének színvonalán álló iróngyárat létesítettek s azt f. é. április hóban „Első magyar iróngyár Wuzel és társa" czég alatt üzembe is helyezték. Ezen, az országban uj iparágat meghonosító vállalat, mely hivatva van az e nembeli czikkeknek évenként mintegy 120.000 frt értéket képviselő nagymérvű behozatalát csökkenteni, s egyáltalán lehetővé tenni, hogy irónok az országban is készíthetők legyenek, csak is ugy fog felvirágozhatni, ha kellő támogatásban részesül, a mi hazai vállalattal szemben első sorban a közhatóságok kötelességét képezi. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy irónszükségletei fedezésénél a nevezett gyár készítményeire kiváló tekintettel legyen. Budapesten, 1893. évi szeptember hó 16-án a miniszter helyett: Andrássy, államtitkár. 318/1892. Bgy. Szabályrendelet a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-cz. folytán alkotva. (Folytatás.) 31. §. A letéti számlakönyv a letétre jogosult fél vagy tömeg követeléseit és kiadásait mutatja ki készpénzben és egyébb értékekben. A követelési lap rovatai: a) Mai szamunkhoz e^y iv melléklet van csatolva.