Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-22 / 43. szám

„IN Y I R V I D E K." szakadt véső és egyéb eszközök kiszedésén fáradozik, de a siker bizonytalan, a nálunk megkezdett ártézi kútra nézve kijelenti, hogy a jó eredményhez kevés ki látása van. Javasolja azért, hogy az eddigi furólyukban a csövek általa meghatározandó mélységben hasitassanak meg s a kut igy szivattyuskuttá alakitassék át. A kedden tartott képviseleti gyűlés — arra való tekintette) hogy Debreczen városa az ártézi kútnak továbbra való furatásáról rnéj le nem mondott, elhatározta, hogy egyelőre vár meg az oltani esedményre. — A helybeli ág. ev. egyház presbytériuma, a mult vasárnapon tartott gyűlésen Gömöri János, helybeli születésű, jeles eredménynyel papi vizsgát tett theologusnak 100 frtot szavazott meg, tervezett külföldi utjának költségeire. A vármegyei árvaszék munkássága a mult hó folyamán a következő volt: az előzó hóról elintézetlenül átjött 562 ügydarab, ehez szeptember hó folyamáu érkezett 1191, eliutézeudó volt tehát 1753, elintéztetett 1312, maradi hátralékban 441 ügydarab. — Rab-statisztika. A helybeli kir. törvényszéki fogházban a mult hó végén le volt tartóztatva jogérvé-, nyesen elitélt 94, felebbezés a[att 14, vizsgálat alatt 22összesen 130 egyén, nemre nézve 117 fi, 13 nő, a nagy, kállói járásbíróságnál 1 fi, 1 nő, Nyir B itorban 1 nő T.-Lököu 2 fi, Kis-Várdán 8 fi, — Uj nőegylet. Polgáron, miut ottani levelezőnk jelenti, Dékány Lajos községi orvos lelkes kezdeményezése folytán izr. nőegylet alakult, mely f. á. október 8-áu tartotta alakuló közgyü.eset. Az egyletbe eddig 40, köztük 25 alapitó tag iratkozott, remélhető azonban, hogy a tagok száma mihamarabb megkétszereződik Az alapszabályok megerősítéséig az egylet ügyeinek vitelére ideiglenesen választott igazgitó választmány tagjai a következők: elnök: özv. Munk Károlyné, alelnökök: Bródy Mórné s Dékány Lajosné, pénztáros: Scliwarcz Ferenczné, ellenőr: Weinberger Péterné, titkár: Dékány Lajos. Az egylet igeu szép jövőnek uéz elébe, mert élére azokat választotta a közbizalom, kik eddigelé is mindig a jótékonyczélu mozgalmak vezetői voltak. — Megkéselt feleség. Iieli István mezőkövesdi illetőségű Bashalmáu alkalmazott muukás, f. hó 15 kén feleségével a királytelki állomáshoz jött azou szándékkal, hogy haza utaznak. Várakozás közbeu az aszszony férjét — ki vasárnapi baugulatban volt — korholó sza vakkal illette, mire ez auuyira dühbe jött, hogy kirántva kését, nejét oldalba szúrta, mintegy 7—8 centiméternyi sebet ejtvén rajta, ugy hogy a szegéuy asszouynak a veséje is kilátszott. A su.yosau sérült asszonyt It idó állomási főnök vette pártfogásába, sebét kiinosatta és köteléket alkalmazott reá a váróteremben helyezvéiőt el. Egyidejűleg a garázda ember megfékezése czéljá ból a nyíregyházi csendőrségnek táviratozott, az estelivonattal ki is ment két csendőr Királytelekre, a kik a sebesült nőt a kórházba szállitották, a gyilkos ferjet pedig az ügyészségnek adták át. Ez esetből kifolyólag — irja levelezőnk — kívánatos volna, miszerint a csend őrség gyakrabban tartana őrjáratot Királytelkeu, mivel az állomás környékén fekvő pusztákon alkalmazott nagyszámú munkások vasáruapi mulatozása következtében gyakran szükségessé válik a esendőtök jelenléte. — Posta-hivatal Leveleken. Több leveleki lakos kérvényt adott be a nagyváradi posta igazgatósághoz, hogy Leveleken posta-hivatal állítassák fel. A nagyváradi posta-igazgatóság áttévén ezt a kérvényt a közigazga tási bizottsághoz, előre jelezve már, hogy a posta-hivatal felállítása, miután aunak forgalma előre láthatólag ki csiny lesz s a fentartási költségeket fedezni nem fogja, csak az esetben lesz lehetséges, ha annak költségeihez a község hozzájárul. A közigazgatási bizottság elhará rozta, hogy Levelek község képviselete hivassák föl, miszerint az évi 150—180 frtot tevő évi hozzájárulásra nézve hozzon határozatot. — Elhordatta a [lefoglalt bútorokat Marosiné a .Pacsirta" vendéglő volt bérlőnője. Marosiné a házbér nem fizetése folytán került abba a helyzetbe, hogy a háztulajdonos bútorait lefoglaltatta. A bérlőnő bizonyára kellemetlen helyzetén ugy akart könnyíteni, hogy éjjelenként a bútort elszállíttatta, rendőrségünk azonban, mely a dolgot felfedezte, útját szegte e tervnek. — Betöréses lopás. A nagy lovaslaktauya 3 dik századának kovács műhelyét a mult uapokbau feltörték s szerszámokat elloptak. A gyanú három közhuszárra irányul s az ezred parancsnokság a napokban megkereste a rendőrséget, hogy ebben az ügyben bizonyos mellék körülményeket déritsen föl. — Az alsó-szabolcsi tiszai ármentcsitö társálat igazgatóságának szákhelye Tokajból Dabreczenbe tétetett át s ott már e hó 16-dikán megkezdte működését. — Értesitem az érdekelteket, hogy az 1893/94 évre szó Hó fegyveradó kivetési lajstrom folyó hó 23-tól kezdődőleg 8 napi közszemlére leend kitéve a városi adóhivatalban, a hol is a szóban levő lajstrom érdekeltek által megtekinthető, s a netalán téves kivetések ellen felszólamlásaikat ugyanott beadhatják. Kelt Nyíregyháza, 1893. október 20. Bencs László, polgármester. — Uj tengeri vasúton való szállitása. A m. kir. államvasutak igazgatósága állomásainak meghagyta, hogy f- év október hó 15-től kezdve visszavonásig, de legkésőbb jövő évi február hó 15 ig az üzlet szabályzat 56 § ának idevágó korlátozó határozmánya ideiglenes felfüggesztése mellett, a zsákokban vagy öm'esztett álla pótban feladáshoz kerülő morzsolt uj tengerit miudeu egyéb áru és gabuaszállitmány előtt első sorban de az uj tengeri feladása sorrendjében szállítsák el. — A szines frakk. Töbször volt már szó arról az újításról, a melyet a brüsszeli szabók akaruak életbe léptetni a férfiruhadivat terén. A bács: divatklub csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. Ez a klub néhány uap előtt ülést tartott, a melyben az uj frakk alakját és szinét határozta meg. Az uj frakk szabása — e határozat szerint — a régi marad, sziue pedig aczélszürke vagy sötét zafirkék lesz. — Hogyan mennek férjhez a török leányok l A török leányokat uem viszik sem bálokba, se színházba vagy hangversenybe mutogatni, s mégis férjhez mennek. Ha egy török családban eladó leány van (ezt a kort mintegy 14 éves korukban érik el), a ki elég takaros, ennek a hire gyorsau elterjed a városrészben, A háztüzuéző asszonyok meglátják a leányt, s más házban elmondják róla megjegyzéseiket. 11a egy anyának már most házasu-audó fii vau, leírja ez előtt az eladó leányt. Ha a leírás a fiúnak megtetszik, s a családi viszonyok is ínyére vannak, elküldi anyját a leányos házba. A mama ott nem sejteti, mi járatbau vau, hanem mindenféle közömbös dologról cseveg .E'menetkor azután kereken megkérdi a leánytól, akar-e ehhez vagy ahhoz férj hez menni? Ha a leány igeuuel felel, az auy.i Allah és a nagy próféta nevében megkéri a leáuyt fia számára és zálogul kisebb uagyobbecsü ékszert ad át. Ezután pár nappal a vőlegény két tanút küld arája szüleihez, hogy megkössék a szóbelileg a házassági szerződést. Egy csütörtökön jön a vőlegény háztüznezőbe: ez az aktus fejezi be a házasság megkötését. Nagy czeremöniák közt vezeti be az apró lefátyolozott lányát a háremterembe, hol a vőlegény újra megkéri a leányt. Az igenlő feleletre a körülmény;k szerint megajándékozza, s kezet csókol neki. Azutáu a jelenlevők közt pénzt szórva eltávozik. Az ara most közszemlére vau kitéve egész nap; hallania kell a názők dicsérő vagy gáncsoló megjegyzéseit. A férj este visszatér, s csak most fedi fel feleségéről a fátyolt és házába vezeti élete párját. Természetes, hogy a kérő gyakrau csalódik, mert a házasság elótt nem látja választottját, de ilyenkor is ritkán indít váíópört, mert ezt a Kádi nagyon megnehezíti. Hogy ezt kikerüljék, a gondos mama már évekkel előbb kiszemel egy leáuyt saját rabszolgái kózül, s ezt a szerint nevelteti. — Zongorázok figyelmébe. Öt válogatott zene darab GO krajezárért kapuató Tarczali Dezső zeueraükereskedéséoeu Nyíregyházán iskola utcza. E kiváló o Ció(ágra felhívjuk a zeuekedvelók figyelmet. — A kőszénnel való helyes fűtésre vonatkoznak a következő kipróbált szabályok: 1. Mielőtt a kályhát tüzelőanyaggal megtölteuók, minden égési maradékot távolitsunk el belőle. 2. A himu artó tiszta legyen s a tüzelés közben ürítsük ki azt, ha félig megtelik. 3. A szenet tyuktojis nagyságú darabokra aprítsuk s szárazan tegyük a kályhalyukba. 4. Ila tüzet gyujtunk, a rostélynak kétharmadát hátul rakjuk meg tüzelőanyaggal A gyújtást tegyük szárazou s feiaprózva a szén elé. 5. A tűzhely ajtaját csukjuk be gyorsau, mihelyt a fa meggyúlt, Jól kell ügyelnünk, hogy a lángképződés folyton és élénkeu folyj ;k, mart — kú,önben a tüzelő anyagokból fellnszuálatlau gázok illauuak el ós füstöt, valamint kormot fejlesztenek. 6. Hi a széudarabok már jól éguek, rakjuk azokat egyenletesen szét a rostélyou. A lángot tápláló levegőt aiu ról kell legiukább a tűzi szerekre vezetuüuk; jó és takarékos tüzelésnek leglényegesebb kelléke a legjárat helyes szabályozása. Tulsok levegő, vagy rossz oldalról való légjárat lehü i a tüzelőhelyet, meggátolja a füstteleu égést és drágítja a fűtést. 7. Hi a tűz kiégőben vaii, csak cseké y légjáratra van szükség; a uyilások elzárása által a mele

ö pazarlást kikerüljük. 8. A hamutartóbau izzó egyenletes, vörös fényről megismerjük, jól ég e a tüz? II t ez nincs rendben, emeljük meg egy kicsit a szeuet, s távolítsuk el a salakot és hamut. Az összeizzott részeket aprítsuk fel, s a száutöineget a széutömeget. a rostélyon egyenletesen oszszuk el. 9. Ha a salakot nem távolítjuk el idejikoráu, az pusztitőlag hat a tűzhely vas- és falazatreszeire, s a szenet sem lehet oly jól kihaszuálui. 10. A kályhaajtó gyakori huzamosabb nyitogatása is gátolja az égést. 11. Ila utána akaruuk rakni, a rostély harmadát elül tegyük szabaddá az által, hogy az izzó tömeget hátratoljuk. 12. Sohase rakjuk a szeuet a már izzo szénre, hauem elébe, hogy előre megmelegedjenek s a bjlőlük fejlődő gázok az izzó széutöineg fellé illanjauak s ott elégjenek. 13. Zsírt, gyautát, petroleuinot és ebbe mártott auyagokat nem szabad a tüzelőhelyre tennünk. — Hirueves férfiak nyilatkozatai a nőkről. Midőn Miltontól az „Kiveszett paradicsom" nagynevű költőjétől ezt kérdeztek: lauitaiji-e leáuyát néhány idegeu uyelvre, nemmel válaszolt, mert szeriute a uőuek egy uyelv uutig elég. Arra a kérdésre, hogy miért korouázhitó királylyá a trónörökös már tizeunégy éves korában, nősülnie p'd g ciak tizennyolc? éves korában szabad, azt felelte Miltou, hogy ez azért vau, ínjrt nehezebb egy uő felett uru kodui, mint egy egész király ságon. Aristippgö.-ög bölcsász egy barátjinik, ki kérdezte, hogy milyeu uót vegyen feleségül, a következí tauácscsal szolgált szolgált: Éi egyáltalában nem tanácsolom a nősülést, mert ha szép nőt kapsz felaségül, az meg fog csalni, ha csúnyát kapsz, nem fogod szeretni. Ha szegény lesz, akkor mgront, ha gazdag, rabszolgájává teszeu. Ha szellemes lesz. meg fog majd vetui, ha buta akkor csak unatkozol vele. Ha pedig gonosz, akkor kész házadbau a pokol. A görög bölcsész ez ítélete azoubau ne kedvetleuitse el a nőket, mert ez még enyhe azok hoz képest, miket Görögország többi nagy gondolkodói nyilvánítottak, kik még azt is kéUégbevouták, hogy vajon van-e a nőknek leikök. Jókai Mór koszorús regényírónk padig uem is igeu régen igy nyilatkozott: „a nök kétfélék, uevezele.seu vaunak olyanok, kikuek vau szivük, ezek egyet szeretnek, vagy olyanok, kiknek nincsen szivük, ezek százat szeretnek." Piu J ;au uémet regényíró mondotta e szép szavakat: „A nő az utolsó barát, ki a férfit szereucsétleuségébeu el nem hagyja." A Nagy Napoleou, ki a női képességeket nagyrabecsülte (hacsak képasségeiket uem használták fel ellene, mint például Stael asszouy, ugy nyilatkozott, hogy „van" u ik uók, kikuek egyedüli hibájuk, hogy nem férfiak." Schiler német költő, kiuek a nők hivatását illető nézete a legeszinéuyibb, a következő mondással jellemzi a példás asszonyt: „Mi a legboldogabb állam ismertető jele? Az, a mi legjobb asszonyé. Tudniillik az, hogy egyikről sem beszélnek." — xiz élczlapok politizálása. A Kúria a napok ban érdekes elvi kijelentést tett arra a kérdésre nézve, hogy mikor politizálhat az élezlap? Kimondta, hogy az élczlapok csak akkor foglalkozhat uak poliíikii természetű kérdésekkel, ha az 1848. évi XVIII törvényezikknek 30. szakasza alapjáu kívánt 10,000, illetőleg 5000 forint biztosítékot letették. — A czár szakácsa. „A czári udvar konyhaszolgálatának főintendánsa." Ez a hangzatos czíme vau Krantz Jenő főkonyhamesternek " kiről az „Encyclopédie k'nygiéne alimentaire" legutólyoi száma több érdekes adatot tartalmaz. A czár főszakácsa elszászi s jelenleg 43 éves. 1888. óta viseli magas méltóságát, amely egy rangfokozatban van ai ezredósévei vagy a hajóparancsnokával, Az előbbi „főkonyhainteudáns,* aki szintén idegeu nemzetiségű volt, mielőtt elfoglalta állását, orosz honosságot volt kénytelen szerezni és hűségesküt tett le: Kranzot azonban annyira megkedvelte az uralkodó, hogy parancsára ettől az udvari szabálytól eltekintettek. Egész sereg alantasa van a fószakácsnak, temérdek szakács, kukta, élelmezési tiszt várja megfelebbezhetetlen rendeleteit. Öt titkárral egyetértve állítja össze a czár menüjét s vezeti a konyhakönyveket. A czár asztalának ellátása nem sok goudot okoz a főintendáusnak, de bezzeg sok a ^teunivaló, ha kétháromezer vendég hivatalos az udvari ebédhez. Mindenhová elkiséri a czárt. Igy a korkii vasúti katasztrófa alkalmával is ugyanazon a vonaton utazott s akkar csak szerencsés véletlen folytán menekült meg. Töménytelen sok rendjele vau a fószakácsnak, többek között királyunk is kitüntette. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályáná végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Október hó 23 án. Frenka Vazúl és társa sikkasztás. Bodnár Sándorné hatóság elleni erőszak. Október bó 24-én. Nóvák Lajos súlyos testisértés. Csizmadia István lopás. Bernáth József liatóság elleni erőszak. Vári András súlyos testisértés. Október bó 25-éu. Varga János hatóság elleni erőszak. Ilartman Bernát lopás. Szombati Péter sikkasztás. Október bó 2G-án. Korody Madarász János szándékos emberölés büntette. Csarnok. A fodrász- és borbélyiuülielyek közegészségi szempontból.*) Nem a hajnyírásnak és borotválásnak szükséges vagy szükségtelen voltáról akarok beszélni, sem pedig annak esztetikai fontosságát, tehát kozmetikáját nem szándékom tárgyalni; csupán egészségi szempontból kívánom a náluuk divó borbólyműhelyekben vagy mondjuk fodrász termekbeu történő hajnyirást megbeszélni. Nevezetesen mennyire felel ez meg az egészségügyi követelményűek, mily irányban volua megváltoztatandó és mily szükséges volna, hogy higiéniánk emelése érdekében a változás mielőbb megtörténjék, és országszerte kötelezővé legyen. Borbélyműhelyeink közegészségi követelményeinknek nem felelnek meg. Vaunak olyanok is, a hol még a köztisztaság is eléggé biáuyos. Már pedig tudjuk, hogy a miudeunapi értelemben vett tisztasággal mink a sebészetben is előgszüuk és nem is elégedhetüuk meg. Tán egyik má3Ík közülünk furcsának találja, hogy a hajnjirást, borotválást és a sebészeti beavatkozást együtt említem meg, vagy tán azzal egy kategóriába helyezem. Igeuis kell, hogyjtrra goudoljuuk, hogy a hajuyírás és borotválás alkalmával gyakrau sértés jöu létre a külső bőrön, a mely éppen az okozott fertőzésnek alapjául tekintendő. Nem képzelhető ugyan, hogy ha a szakálauiat nyírattam és egy bizonyos idő múlva kerek kopasz foltom támad, hogy ez Ciak a fertőzött olló használata miatt képződött, hauem ezt bizonyosan valami véletlen okozott sértés előzte meg, a mely fertőzés létrehozására, a fertőzött olló hozzájárulásával tudomásuuk szerint elegendő. Hiában találkozom azon ellenvetéssel, hogy ez csak ritkán és véletlen történhetik. Éppen azért mert véletlenül történik, kell hogy előre gondoskodjuk, hogy a fertőző' által létrejöhető nagyobb baj ki legyeu zárva. A borbély műhelyekben a legkülönbözőbb állású és értelroiségű emberek fordulnak meg. A napszámostól fölfelé, mindenki érzi szükségét, egészséges és beteg egyaránt, hogy nyiratkozzék vagy borotválkozzék. A borbélynak esze ágába sem jut, hogy ha beteges emberen haszuálta eszközeit, ezek egészséges emberen alkalmazva, táu nyomot hagyhatnak hátra. Honnan tudja ó azt? Nem oktatták rá. A fiatal borbély ugy_ igyekszik dolgát végezni, a mint az öregtől tanulta. Ők pedig a fertőzésekkel uem bíbelődnek és nem bíbelődhetnek. Kell tehát, ha dolgukban módosítás válik szükségessé, hogy az iráuyadó helyről, jelen esetben a közegászsógiegyesületből induljon ki. Foglalkoznak ők is a saját szakjukba vágó munkák és eszközök tökéletesbitésével, épúgy, mint más iparágnál történik, és így haladást itt is éppúgy találhatunk, mint más iparban. D« nem kívánhatjuk a borbélytól, hogy fölismerve a betegesen elváltozott hajas fejbőrt, hogy tudja, melyik bőrbetegség ragadós, mit kellene teuui az elleu, hogy esetlegesen fertőzött eszközeit ismét lelkiismeretének furdalása nélkül használhassa? Hogy ők ily kérdésekkel nem foglalkoznak, ast hiszem, azon senki sem csodálkozik, hisz nem az ő szakjuk. Igy tehát azoknak kell ezen kérdéssel foglalkozniok, a kikre tartozik, vagyis az orvosoknak, az egészségügy embereinek. Mint a közegészségi egyesület tagja, kötelességemnek tartom e tárgyat szóba hozni. Ha nem tárgyalom egészen szakszerűen, méltóztassák elnézéssel lenni és tekintetbe venui, hogy én csupán a tárgy megpinditésével szolgálhatok ez ügynek, mig a részleteket a tisztelt egyesületre és szorosabb értelemben vett szakemberekre bizom. A bőrkórtani művek, kozmetikák, belorvosi köny vek ide vágó részeiben mindenütt azt lehet találni, hogy ezeu bajt legiukább a borbély műhelyek közbenjárása terjeszti tovább. Ha fontolóra vesszük, hogy a borbélyok a törvény követelményeinek eleget tesznek, egyszersmind azt is belátják, hogy nem rajtuk múlik, ha műhelyeik egyes bőrbajok terjedéseinek góczpontjává alakulnak. Hogy a törvények követelményei respektálják, onnan is láthatjuk, hogy azon dolgokkal, melyekkel az előtt foglalkoztak, de melyektől a törvény eltiltotta őket, többő uem is foglalkoznak. Ilyen a köpölyözés, érvágás, pióczázls, foghü'.ás, stb. Termeik többnyire elég *) Az »Egészség* folyóirat 4-dik fdzetébíl.