Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-10-15 / 42. szám
NYÍRVIDÉ K." — Tanitók figyelmébe. A Szülőföld vagyis a fol disme óránkinti tárgyalása a népiskola III. osztályában irta Lewandowszky István. Ez az ung-beregmegyei róm. kath. néptanító-egyesület által jutalmazott pályamű most jelent meg Lévai Mór könyvkiadónál Uagvárt; egy 80 lapra terjedő vezérfonal, melyet egyetlen tan.tó sem nélkülözhet, a ki iskolájában sikeresen akarj i a tőid rajzt tanítani. Az egé.z tananyag 32 órára van fö osztva. Nem csak a tényleg tanítással foglalkoz tanítóknak, hanem a kópezdei növendékeknek is né kUlozhe etlen ezen vezérkönyv és bizonyára minden tamtóképezdében hova tovább be fogják vezetni. Ez az egyetlen veiéi könyv, mely szerint a növendékeket a térkép ismére ére képes a tanitó megtanítani. Vagyis nem a foidrajz, tankönyvek anyagának bemagoltatását, hanem a térkép szerinti tökéletes eligazodást czélozza és eredményez.. A ki könnyen és lelkiismeretesen akar tanítani, bizonyára ezt a módszert fogja használni. Ára 50 krajczár. Az összeg előzetes bekü ldése mellett bérmentve kuld. meg a kiadó. — A Pallas részvénytársaság népies naptárai közül megjelent kettő, még pedig „Az Obsios" jókedvű kalendáriom 1894. esztendőre. A magyar nép mu atságára glédába állította Vitéz Hári János. VI. évfolyam. Az 57 képpel s számos jóízű adomával ellátott szép kiállítású naptár ára 30 kr. A másik „A magyar ember naptára" az 1894. esztendőre. Szép történetekkel és képekkel a magyar nép számára szerkeszti kuruez I éter Ennek is 30 kr. az ára, s ha a szép kiállítású naptárt melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe, azt teljesen indokolja a következő tanalom : 1. A 100 esztendős jövendőmondó jó tanácsai az 1894. évre. 2. Nóták hőse. Irta Várnay Sándor (8 képpel)' Balkezü Demeter. Költemény. Irta P. Szatmáry Károly. 4. Egy szép leány toiténete. Elbeszélés Gaál Mózestől (10 képpel,) 5. A szegény ember kakasa. Benedek Elektől (2 képpel.) 6. Miképen éljünk, hogy hossza életűek legyünk? Ékes rigmusokba foglalt szabályok. 7. A szegény ember s az ördög. Irta Benedek Elek. 8. A kakukos óra. Irta Jakab Odon (o képpel.) 9. A mi arczképeink (5 képpel.) 10. Az ev története (3 képpel). 11. Nevettető rész Tréfás elbeszélések és adomák (5 képpel.) A naptárak mihden könyvkereskedőnél és könyvkötőnél kaphatók, A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzeke. Október 16-án. Elek István okirat hamisítás. Briz Mihály rablás büntette. Schwarce Mór orgazdaság. Október 17-én. Lencsés András és társai többr lopás. Német János és társa gondatl. okoz. emberölés. Spisák Józsefné tűzvész okozás. Október 18 án. Kéri János és társai súlyos testi sértés. Gordán János tűzvész okozás. Klein Ignácz sikkasztás vétsége. Október 19-én. Fülöp Ignácz súlyos testi sértés. Spisár József lopás büntette. Csarnok. A két rózsabimbó. Az aszni készülő galy még lomhán leng. Az ég nyugati peremén visszanéz a nap, szelíden, mintha búcsúzót intene. A sárguló leveleken még ott ül egy-egy harmatcsepp, mint síró leányka szemén a köny. A kerttől nem messze kis tócsa közepén ring három kis vadkacsa, mint az ősznek elkésett gyermekei, háboritlanul, csak akkor merülnek csobbanva viz alá, ha egy kanalas gém hintálva ereszkedik alá, épen nem ellenségképen. Őszi mp a pusztán. Eső után. A cselédség által kastélynak csúfolt kissé vedlett uri lakás végső ajtaján könnyű lépéssel szökik ki egy szőke kis leány, kék szeme gyors tekintéssel méri a vógnélküli tájat s őz fürgeséggel terem a kis kert egyik sarkában s ott megáll egy rózaatő mellett. Épen most hullt le róla egy sárga levél; talán röppenő madár rúgta le, mely rezzenve suhant a jázmin bokrok közé. A kis leány ott áll. Piros arczát a lenyugvó nap rózsaszínre fest, a vidéket biborszinnel önti el s mintha ő is a rózsatő csendes szemlélésébe merülne, csendesen folyt szét halvány sugára a kis kert csupasz bokrai között. — Ilyen az őszi nap csókja. Motyogta a szőke leányka ajka, inkább mint mondta. — Elszárad a rózsatőről a virág, lehervad tőle a fa lombja ós sárgulva hajtja le fejét minden fu kora álomra, melyből talán soha nem lesz többé ébredése. — Soha! Ez volt a szomorú gondolatmenet nyugvó pontja. Mikor két erős férfi kar gyöngéden ölelte körűi a karcsú derekát, melyre a lányka fel se rezzent. — Örzsikém! A kis lány szelíden, hajtotta jjbb vállára szőke fürtös fejecskéjét, hátra nézett a jól ismert hangra s az a duzzadó kerek kis piros ajk, mintha várna valamire, mi csak váratni szokott magára, de nem marad el soha sem. Öizsike szélesen árnyalt szempillái lecsukódtak, egy pillanatra, mintha megállt volna szívverése, a delejes áram, mi szétfolyt ereiben, szines pírt csalt gömbölyű arczára s egy kis időre elfeledett enyészetet, her vadó bokrot, letarolt rózsatőt, csak élt álmolva örök boldogságot. — Szép tőled gyönyörűm, hogy e saját kézzel ültetett kis rözsatőt miuden nap meglátogatod. Ösmered életét, tudod ha baji van, s mintha érzenéd, mi fáj neki. Ápolod, ha beteg, itatod, ha szomjas. Pazar gond egy kis virágra. — E rózsa nemcsak enyém, tied is Alfréd. Két rózsából oltottam. Abból, melyet jó atyám és te adtál nevemnapjira. — Aíárt. ^És mégis égyébért is. — Lásd, én azt hiszem, mert él a virág is, gondolkodik és érez Í3. Van bánata, öröme, fájdalma és keserűsége. Azaz virágzik és elhervad. Mikor egy rözsa, levelét hullatva meghal, én mindég megsiratom. Tudod, mikor édes jó atyám — ós rámutatott a rózsatő egyik elszáradt ágára, — a másik még él, de annak kiszáradását én megérni már nem szeretném. Talán nem is élném tul. És a lebukó nap két harm itcseppel többet láthatott, mint azelőtt egy perczczei. Örzsike szemében ott ragyogott két csepp köny. Alfréd nem törölte le azokat onnét. Gyönyörrel nézte a szép leányt borongó arczczal s engedte, hogy az arcz életszinü hamva feligya a szív harmatát. Beh szép is volt az a lány igy. Kék színnel jltszó ábrándos két nagy szeme álmatag vágygyal csüggött az ifjú szép férfias arczáu s mintha jövőben egy kérdésié várna feleletet, nem szólt, csak lassú lépésekkel haladt Alfréd mellett a lakás felé. Kétszer száradt el a pusztán a szikfü virág s az ökörfark kóró sárga pihéje. Az ódon uri lakás most is ott áll, egyedül messze földön. A déli báb olyau szelíden elringatja omlatag falait, mint édes anya kis gyermekét. Este azután újra körülfogja a csendes sötétség s mintha őrszemül állították volna oda, álmosan pislákol a kis mécses fénye a végső ablak keresztvasa közül, távolra hirdetve, hogy ott valaki él. Gáspár, az öreg kertész. Nincs egyóbb dolga, mint a kertet gondozui, melyet a szomszéd kastélyból minden reggel megnézni egy szép fiatal pár. Mikor körül járják a terjedelmes kertet, megállnak egy hatalmas rózsatő előtt, melynek egyik ki száradt ágán kiujult egy hajtás a mult tavaszon két egyforma rózsabimbóval. A szép raenyecs'ce ugy elintézi azt a két kicsike rózsabimbót, azután gyöngéden megcsókolja férje arczát és tovább mennek. A kertajtóból még egyszer kiáltanakGáspár bácsinak. Vigyázzon arra a két rózsabimbóra, hogy le ne törje a vihar. És a férfi szép arczáu a boldog megelégedés sugaras fénye ömlik szét. hogy a ró/.sa másik ága még sem örökre száradt e". Haza érve pedig megcsókolják álmukban gü'yögő két kis gyermeküket. KÖZGAZDASÁG. Mezőgazdaságunk. Éveksn át folytatott muaka és adatgyüj'ós után elkészült a mezógazdiságról szóló fontos törvényjavas lat, mely először gr. Sséchenyi Pál földmivelési miniszter idejében került a törvényhozás elé s azt most a második javított kiadás komoly alakjában mint organikus egészet a képviselőház tegnapi ülésén nyújtotta be gr. Bethlen András fóldmivelési miniszter. Eltekintünk e törvényjavaslat minden politikai vonatkozásától s mint társadalmi lap, csak annyiban induluk ki belőle jelen közleményűuk megírásakor, amennyiben az agrárpolitika egyszersmind társadalmi kérdés, most pedig minden téren a szocziálizmus korszakát éljük. Az agrárpolitika nem csupán a földmivelós különböző ágainak és módjainak rendszere, — nem is a föld, miut inkább a földmiveló emberek politikája. Az a kórdós, hogy akik a földet bírják és akik azt mive* lik, minő táásadalmi jólétnek örvendenek; — s nem az a fókérdós, hogy m-euuyi terem ós mily jövedelmet hajt a birtok, hanem hogy mint boldogulnak és hogyan élnek a földesúr, a parasztgazda, a napszámos ós a cseléd; gyarapoduak-e ezen osztályok, vigy hanyatlanak s mi kéat oszik meg a társadalomban a nagy, a közép ós a kisbirtokok, hvgy minő harmónia van a földmives osztályok ós az érdekei között ? Minden államban a testben ép ós módos parasztnép alapja az ország jólétének ős erejének erkölcsileg ugy miut katonailag, pénzügyileg, politikailag, nemzeti leg. Valóban itt volt már az ideje, hogy kisgazdáink érdekében is történjék egyszer valami, hadd kapjanak egyszer valam jót is, ne csak mindig adóvégrehajtót. Azért nem is mulaszthatjuk el, hogy kifejezést ne ad junk azun való öröműnkuek, hogy e nagyarányú ós fontos reformalkotás végre a parlament elé került, hogy belőle egységes mezőgazdasági törvény váljék s szabá lyozza azon jogviszonyokat, melyek a földbirtok gazdasági használatának leggyökeresebb kérdéseivel íüggenek össze, A kisbirtokos osztályról goudoskodui a becsületes politika kötelessége, hogy a kisbirtok ne kerüljön uzso rások szolgálatába vagy a tisztes megélhetés minimuma alá, s a kisbirtokos ne jöjjön koldusfüggésbe. Jobb előre goudoskodui, miut később megbáuni — hogy beteg agrárviszonyok ne köAetkezzenek be, mert akkor náluuk is fenyegetően fog jelentkezni az agrárszocziálizmus. A földmivelési tárcza ügyei iráut a legtöbb ember viseltetik közvetlen érdekel Magyarországon, mert semmi sem bizonyosabb annál, hogy nálunk a mezőgazdasági ter melés van túlsúlyban és a földinivelő nép száma legnagyobb, tehát ezeknek érdekei a legfontosabbak. A modern gazdálkodás ószközeit szerezze meg a föld népének, annak érdekeire legyen kiváló gondji a mezőgazdasági érdekek védelmére irányuló szövetkezetek protek ciiója s a földhitel átalakításánál a hitel demokratizálása által, Igy szerez jólétet a földmívelóssel foglalkozó néposztályoknak, igy tartja meg a magyar földet a magyar népnek s e népet a hazának. Mindenesetre a magyar föld virágzása a magyar nemzet fenntartása. A javaslat alapvető rendelkezéseinek lényege kiválóképen a földbirtok gazdasági használatáról szóló, I. a legeltetésről szóló, II. az állattenyésztésről szóló, III fejezetben rejlik, amelyek tényleg alkalmasak mezőgazdaságunk lényeges emelésére. Az ezen fejezetek paragrafusaiban foglalt üdvös intézkedések gyakorlati hasznosítására kiválóképen alkalmsak s hivatvák a vármegyék közpmti ga i . . . j sületei, melyek a mezőgazdasági élet főtényezóit képezik, — ezek vannak hivatva pótolni azokat a hitványokat, melyeket a törvényhozás még nem pótolt s melyeket nem képes; irányt adni, utat és módot jelölni a mezőgazdasági fejlődés előmozdítására; a gazdaközönséggel valój gyakori érintkezéssel szaktanácskozmányok állatkiállítás, kísérleti telepek felállítása, uj gazdasági termények kipróbálása s minden a mezőgazdaság körébe vágó szükséglettek helyes és czélszerü felvilágosítása, gyakorlati, tapasztalati eredmények értékesítése által az egész megye gazdaközönségóre, a mezőgazdasági élet minden ágára kiterjedő tevékenység által odahatni, hogy ilymódon vezetékei legyenek a törvény üdvö3 rendelkezéseinek. Társadalmunk felismerve a gazdasági egyesületek eme jelentőségét, egymás után alkotja meg őket s része siti anyagi támogatásában. Hogy teljes eredményt eddig nem mutathattak fel, hiba terheli a kis és középgazdákat, akik fejlődésük eme támasz út kellő pártfogásban nem részesitik. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület életrevalósága, tevékeny munkássága felett lehetetlen örömünket nem nyilvánítani. Áldásos működése azon kiváló egyének ügybuzgó munkásságának érdeméül róható, kik az egyesület élén állva annak életerejét gyümölcsöztetik. Habár a közgazdaság érdekeit oly mérvben, mint kívánatos volna, még nem volt kepes előmozdítani, annak a közügyek iráut való érdeklődés ós áldozatkészség hiáuya tekinthető kizárólagos okául. De hogy enuek daczára mégis képes eredményt produkálui, ez az egyesület vezető férfiainak ügybuzgóságán felül megyénk intellgeni középbirtokosságának köszönhető. Az az örvendetes jelenség pedig hitározottan az egyesület érdeme, bogy gazdaközönségünk mindinkább belátja, miszerint az állattenyésztés a mezőgazdaság leglényegesebb faktora s hogy a jó és praktikus gópek alkalmazása a gazdaság, felvirágoztatására elsőrangú tényező. Midőn a gazdasági egyesület érdemeit itt felidézzük, egyúttal hivatásos kötelességéül jelöljük meg, kogy a községeinkben létesítendő gazdakörök felállítása által, mint megannyi idegszálon igyekezzék e törvénynyé vállandó javaslat üdvös rendelkezéseit elvezetni, mezőgazdaságát virágzásra emelni, mert a mai mostoha mezőgazdasági viszonyok mellett az az avatag példabeszéd: „Ki mint vet, ugy arat", a kis gazdákra nézve csak azt jelenti, hogy aki mindent megtett a mi tőle függ, jól muukálta a földet, jó magot vetett, az nyugodtan várhatja munkája gyümölcsét, öuvád nem érheti. GABONACSARNOK. Nyiregyháza, 1893. október 14-éi. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kiló —.90 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — .56 buza 100 kiló 6.00 6.60 Borjú hús 1 » -.60 Rozs 100 > 4.80 5.20 Sertés hús 1 » -.48 Árpa 10J » —.— 4.50 Juh bús 1 > -.36 Zab 100 • 6 30 6 40 Háj 1 » KukoriczalOO > 5.10 5.20 Disznó-zsir 1 > —.64 K repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 » —.56 Paszuly > —.— 5.10 Faggyú (nyers 1 » —.22 Szesz 1 terenként 54 18 Zöl lség 1 csomó -.06 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.75 Bors 6 1 kiló — .18 írós vaj 1 liter —.85 Lencse 1 » —.22 Eczet 1 » —.10 Muad-liszt 1 » —.15 Széna 100 kiló 3.— Zsemlye liszt 1 i —.14 Szalma (Uk.) 100 » 3.60 Buza-liszt 1 » —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Barna kenyér-liszt 1 » —.10 Tölgyfa 1 > 2.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér.*) Debreczenben, 1893. október 10. Tekintetes szerkesztő úr! A „Nyirvidék" 37. számú példányában megjelent nyilatkozat folytán, H.-Böszörményből eredt, a Nyíregyházára roszakaratu egyén által átküldött alaptalan hírek megezáfolására alábbi hatósági bizonylat szives közzétételére ezennel tisztelettel felkérem. Schinotzer Ferencz. 4614/1893. K. (MI/CK") Hivatalos bizonyítvány. Mely szerint igazoljuk, hogy Schmotzer Ferencz urnák erkölcsi magaviselete ellen — e városi hatóság részéről — észrevétel nem tétetik. H.-Böszörmény, 1893. október 7. Id. Karap Imre, Somossy Béla, főj egyző . (P- H.) polgármester. Dr. Pollatsek Sándor orvos, lakását körte-uteza 3 számú házbü (Dr. Ferlicska Kálmán úr volt lakásába) tette át. Dr. Zinner Samu köz- és váltó-iig-yvéd. irodáját a körte-utez* 3-dik színi alatti Bodnár István-féle házba helyezte át. Ma, vasárnap, 1893. október 15-én bét nagy előadás fog tartatni, a m igasabb gyrmastika, akrobata, biliét táncz, uémaképlet, különlegesség és hangszerzeuéből Tautz Péter légtornászati igazgató 24 jeles tagból álló társnlatáyal a zöldség-téren ujonuan felépített és kényelmesen berendezett nyári színkörben, mely 3500 embernek ad helyet. *) Az e r<mt »!»tt Ms'Jttjcért aen fjtjlái i >; .
