Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-15 / 42. szám

„N T I R y I D É K.» mert innak meghózatalánál és közhirrétótelénél a törvényes intézkedések meg nem tartattak. Minthogy pedig e határozat beterjesztése körül föltűnő késedelem mutatkozik s minthogy a városi tanács e határozat jogerőre emelkedése előtt az építkezésbe már belefogott, fölhívta az alispánt s közgyűlést, a legszigorébb vizsgálat foganatosítására. A vármegyei közigazgatási bizottságba az 1892. es 1893. évek tartamára megválasztott Gaál Elek, Bory Béla, Bodnár István, ifj. S<unyoghy Bertalan és Kornis Ferencz megbízatása a folyó év végével lejárván, a megüresedett helyek betöltése titkos szavazás utján töltetett be. A kilépett tagok valamennyien újra megválasztattak. Kivülök szavazitokat kaptak még Ónody Géza, Farkas Balázs, Szentmariay Dénes, dr. Heumau Ignácz ós LMTler Sámuel. A kisvárdai szolgabírói választás nagy hévvel ment végbe. Koczogh József ós P.cby Glbor voltak a jelöltek a névszerinti szavazás után, 29 szótöbbséggel Koczogh József árvaszéki jegyző választatott meg. A mozgósítás esetén működni hivatott lóavató bizottságok következőleg alakitattak meg: a nyíregyházai I. lóavató bizottságba elnökül meg választatott Jármy Márton, becsüsökül a főispin kinevezte Székely Benedeket, Kerekréthy Mik

;óst, Sixty Gyulát; nyíregyházai II. bizottság elnök Nyíri Jinos, becsüsök Klár Gusztáv, Zomborszky János, Nidissy Enil; nyírbátori: elnök Geuciy Albert, becsüsök Pscherer Józief, Bory Bála, Orosz Miklós ; kisvárdai: elnök Nozdroviczky György, becsüsök gróf Vay Tibor, Jármy Miklós, Lipthay Béla; tisza-löki: elnök Dirvas István, becsüsök biró Vay Arnold, Szomjas Ignácz, L^.ay Jenő. A normális méretű téglák alkalmazására vonatkozó szabályrendeleti javaslatot, a megbízott küldöttség javaslata alapján, a közgyűlés elfogadta. Tárgyalás alá vétetett ezután a közigatási bizottság előterjesztése, melyben a kormányt felkérni javasolja a nópaevelésről szóló törvényt oly értelemben módosító törvényjavaslat beterjesztésére, hogy a hazafiatlan vagy meg nem felelő szellemben működő népiskolák veze tói ellenében a hatósági megtorló eljárás folyamatba tehető legyen. E kérdéssel kapcsolatosan őméltósága a főispán úr bemutatta a közoktatásügyi miniszternek a magyar nyelv népiskolai taníttatása tárgyában ujabban kiadott rendeletét, melyet a közgyűlés örömmel vévén tudomásul, elhatározta, hogy felirat intéztessék a kormányhoz, hogy a népiskolai törvény oly Bzellemben való módosítására tegyen előterjesztést, melynek alapján az államellenes felekezeti iskolák izgatásai az államhatalom képviselői által megtorolhatók legyenek. A szolgabírói hivatalok személyzetének szaporítása kérdésében, minthogy az alispán jelentébe szerint a balügyminiszter részóról már kezdeményező lépés tétetett arra nézve, hogy a közigazgatási hatósigok bonyolult ügykezelése egyszerüsitessék s ez reményi nyújt arra, hogy annak megvalósulása esetén a személyzet szaporítás kérdése is megoldást nyer: a közgyűlés ez ügyben érdemleges intézkedést egyelőre nem tett. A Nyírvíz társulat osztályozási ós a felső-szabolcsi ármentesitő társulat ártérfejlesztési munkálatai ellen beadott felszólalások elintézésére a közgyűlés tekinttel az alispán nagymérvű elfoglaltságára — helyettes alispini minőségben Szikszay Pál főügyészt delegálta. A Szakolyban ez évi márczius 14-dikén megtartott körjegyző válasítást a közgyűlés megsemmisítette azért, mert a körhöz tartozó Biri község képviselete a törvényes számban megalakítva nem volt, — s utasította a járási főszolgabírót az uj választás foganatosítására. A közgyűlés többi nevezetes tárgyairól lapunk legközelebbi számában adunk tudósítást. Lapunk t. vidéki előfizetőit tisztelettel felkérjük, hogy az uj negyedévre az előfizetést megújítani, az esetleges hátralékos dijakat pedig az alulírott kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Hélybeli előfizetőink lapuak kihordója utján, esetleg egyenesen a kiadóinvatalbin is eszközölhetik az előfisetést. Tisztelettel a „Nyirridék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — Kállay András főispán úr őméltósága Péchy Gábor közig, gyakornokot t. szolgabiróvá nevezte ki s egyúttal a Koczogh József szolgabiróvá történt megválasztása folytán megüresedett árvaszéki jegyzői állásra is helyettesité. — Képviselői beszámoló. Beniczky Miksa, városunk orsz. képviselője a mult vasárutp délelőtt tartotta meg beszámoló beszédét a belső piaczon, a csizmadia szin előtt. Kíséretében voltak Papp Elek és Várady Károly orsz. képviselők, kik szintén beszédet intéztek az összegyűlt sokasághoz. — A helybeli ág. ev. egyház központi népiskolája epiteseuek ügye, a városi kózópiCKezesek dol gábau írott hírlapi czikkekben sziutéu emuive. Fólkérésre közöljük most ez epitkezésre vouatkozólag a következő, annak idején fölvett jegyzőkönyvből a következő részt: Az 1891. inijus 23 iki egyhiztanácsülésen tett sa központi elemi iskolára vonatkozó felügyelői előterjesztés eredményeként felügyelő bejelenti, hogy az iskola építésére, daczára a helyi ós orszigos lapjkbau tett kellő közhirrétételnek, csupíu csak két ajantat érkezett, m> lyek az iskola létesítésére kiküldőit bizottság május 28-áu tartott ülésén felbontatván, kitüat, hogy az egyik ajánlkozó Vojtovits és Bírzó uyirogyliiz li ezeg 97049 (kileuczvenhétezer negyvenkilencz) frt 30 kr, a másik ajialkozó Jíraszek ós Krausz jelenleg budapesti czég 94329 írtért ajinlották meg az iskola felépítését. — A lótesitő bizottság mindkét ajáulo;t árt oly magasnak találván, hjgy ezekre az egyháztanács jóváhagyását uem remélhette, ennélfogva ezen ajánlati árak el nem fogadásának kijelentése u:áu elhitározta, hogy mindkét ajánlkozót az elfogadott terv szorgos tanulmányozása után felhívja, hogy ujabb költsógvetés készítésére s egy álta lány-összeg (Pauschale) megnevezésére, mely mellett az iskolát felépíteni hajlandód. E^yszersiniud ezéu átalányköltség számításához kifejezte, hogy az alapok az alá nem pinczézett részeknél 180 méternyire vettesenék a talaj színe alatt, az alápinczézett reszekuól pjJig 0.60 méter mélységben a píncze alatt vétessenek számításba. Az épület olcsóbbátétele szempontjából a létesítő bizottság elhatározta továbbá, hogy az épület jobb szárnya egy tengelylyel, azaz 3 méter hosszal megrövi dittessók, az épület közép reszéuek csak egyik oldala pinczéztessék alá, az első emeleti helyiségek bélső magassága 4.25 méternyire reducáltassék, a mausardefedelek helyébe a közép és sarok kiszögelések magasabb kiemelésével álló-fedélszék cierépte.övei vétessék szánitásba. Az üveges munkánál csak a nagyterem ablakaihoz veendő soline-üveg. A uagy lépcső ballustrade-jai vasrácscsal cserélendők ki; amorikai tölgyfa padozat pedig csak a nagytermbe vétessék fel. E'.eu bizottsági határozat mindkét ajánlkozóval közöltetvén, felhivattak, hogy 8 napon belől nyújtsanak be a reductiók figyelembe vételevel uj költségvetést, illetőleg egy á'aláuy-összeget. A záros határidón belől csupán a Bírzó es Vojtovits czég tett egy ujabb ajánlatot, mely szerint ők az elfogadott terv és reductiók alapj tu 87605 fi t 20 kr. átalány-összegért ajánlkoztak az iskolát felépíteni. A létesítő bizottság ezen ajánlatot tárgya ás alá vovén, felügyelőt, továbbá Bjgár Lijos iskolaszéki elnököt és Fest Llszló egyháztanácsost megbízta, hogy az ajlnlkozókkal tárgyalásra lépvén a feuti, részben inagasuak talált összeg kevesbitését eszközöljék ki, kik is megbízásukban eljárván, ajánlkozó czéget ajáulatukuik 86000 azaz nyolezvanhatezer frtra leszállítására bírták. Az ügy ekkénti állásábau felügyelő az egyháztanácsot felhívja, hogy az ügy foutosságához képest az ajánlatot beható tanácskozás tárgyává tegye s a létesítő bizottságot a további teendők iránt utasítsa. Felügyelő ezen részletes jelentése egész terjedelmében jóváhagyó tudomásul vétetett, a Vojtovics ós Barzó czég ajánlata eifogadtatik s az építkezési szerződésuek Bierbauer István kir. építészmérnök ur bevonásával leendő megszerkesztése s vállalkozókkal aláíratásával dr. Meskó Liszló egyházi ügyész bizatik meg. Egyszersmind felügyelő egyidejűleg az iránt bizatik meg, hogy a tervet ós ajánlati költségvetést az esperesi elnökség mint fennhatósággal jóváhagyólag záradékoltassa, s a nagyméltóságú m. k. közoktatásügyi miuiszterium utján az építkezésnek a helybeli államépítészeti hivatal általi felügyeltetését kieszközölui igyekezzék. — Kinevezés. Blahunka Gyula, a helybeli királyi péuzügyigazgatóság számvevő osztályának fjnöke Budapestre, a pénzügyminisztériumhoz helyeztetvén, az osztály főnökéül a pénzügyminiszter ideiglenesen Vezendy Vilmost nevezte ki. — A nyíregyházai takarékpénztár e hó 29 dikén d. e. 10 órakor, a G.edig fele hiz emeletén berendezett dj helyiségében rendkívüli kösgyülést tart. Tárgyak: a nyugdíjra vonatkozó alapszabály rendelkezések módosítása, a Nadisy-féie ház megvétele. — Lemondás. Nagyué-Hilasy E

r,elka asszony, városi Ovónó ez állásáról leköszönt. — A nyíregyházi ni. kir. pénziigyigazgatóságnál kiuevezés foiytáu egy évi 500 forint segély díjjal javadalm uott fogalmazó gyakornoki állomás lévén betöltendő, felhivatnak pályázni kívánók, miszerint az 1883. évi I. t.-cz, 5 § ábau a pénzügyi fogalmazási szakhoz megkiváut miuósitésüket nevezetesen a jogvógzettsóget ós államtudományi állam vizsga tételét, valamiut életkorukat, elő életüket, honosságukat ói katonii kötelezettségűknek megfelelését igazoló bizonylataikkal felszerelt kórvényeiket és padig államszolgálatban lévők előljáró hatóságaik utjáu, mások ellenben az illető főispán utjin jeleu hirdetménynek a hivatalos lapban törtónt harmadszori megjelenésétől számítandó két hét alatt ezen pénzügyigazgatósághoz nyújtsak be. M. kir. pénzügyigazgatóság. Nyíregyház in, 1893 október 11 óu. Borovits, páuzügyigazgató. — Szőlő eladás. A mintakerti szőlőtermés folyó hó 18-án délután 2 órakor a helyszínén nyilvános árverésen — készpénz fizetés mellttt — el fog adatni. — Villamos világítás. Mijerszky Bírna hélybali gazdasági gópgyáros, vasúti uti műhelyeit, udvarát és ugyan ott levő magánlakását villamos fénynyel világítja. Az udvaron levő hatilmas lámpi villám-sugtrai egész a színház pilótáig vetik tiszta fényüket. — Tüz volt városunkban e hó 14-én reggel 8 órakor a szarvas-utezán. Mirky Elek udvarán a belső zsindelyes épületben támadt tűi s a tető leégett. — A tűz továbbterjedését a tűzoltók megakadályozták. — Veszett kutya. Szabó Juliánná 10 éves orosi kis leányt megmarta egy veszett kutya. A kézség elöljárósága a gyermeknek a Pdsteur intézetbe Budapestre szállítása iránt azonnal intézkedett. — Koncert. Friedmann zenetanár búcsú hangversenye iráut, melyről már említést tettünk, nagy érdeklődés mutatkozik s méltán. A mír megállapított mü?or oly érdekes számokat tartalmaz, melyek nagyon alkalmasak az érdeklődést felkelteni. Friedmaun űr ez alkalommal főleg mtgasabb igényű classieui müvekkel lép a közönség elé, de a könnyű zene kedvelői számára is programmba vett két kedves kis apróságot. Sokat ígér a Biermauu úrral előadandó sonata a most nagyon felkapott bajor szerzőtől Griegtől. Csak azt sajnáljuk, hogy Biermann úr egy önálló zongora-számmal nem szerepel a műsoron. Az ő neve Budapesten, bár nem dolgozik olyau reclámmal, mint néhány fi ital társa, — már nagyon jó hangzású s azért a közönségnek általános óhajít véljük kifejezni, midőn arra kérjük őt, hogy egy külön piécebeu gyönyörködtesse hallgatóságát művészi játékával. A búcsúzó iránti szivessédből .. ósa Mártha kisasszony fog énekelni s különösen a Pergolaise dalára auuál kíváncsiabbak vagyunk, mert ezt megelőző koncerteinken hegedűn, máskor cellón is hallottuk már, holott a dalt még is csak énekre szánta szerzője. Hogy Jósa Vilma kisasszony hegedűjével kedves jelenség lesz, azt előre tudjuk gük, mint a mennyi korsókban elfért. A barátok közt ismét a rajuavidékiek tűntek ki leginkább, hol a legrégibb óriási piuczéket találjuk. A barátok példáját utánozták a fejedelmek, kiknek a gazdag szüret után nagy hordókra volt szükségük a bortized elrakására. A legelső nagy hordó, Eberbach kolostorban, 400 akónyi volt; a történelem fejezte, hogy a pirasztlázadásuál a zárdát elfoglaló parasztok 1525-ben május 2 tói 25 ig, tehát három hétig folytonosan dorbézoltak a pinczében, hol különben a nagy hordón kivül még 80 kisebb volt jó rajnai borral tele; a nagy hordót is ekkor pusztították el. Heidelbergben az első nagy hordót János Kázmér gróf készítette 1591-ben 132 akóra, Károly Lajos őrgróf ezzel nem elégedve meg 1664 ben már egy 204 akóst csinártatt, mely azonban, mivel sokáig volt száraz, a harminczéves háború idejében elrothadt. Károly Fülöp háza büszkeségét megóvni óhajtván, 1716-ban e hordót helyreállitta, s 1728 ban megtöltette. Károly Tivadar 1751-ben a harmadik nagy hordót készítette, mely a jelenlegi hires hordó. Ez 236 akó tartalmú, 236.000 üveg fér belé, hossza 9 méter, átmérője 6 9

0 méter s az egyes dongák 26 centiméter vastagok. Eagler Jinos Jakab készítette 80.000 forintért. A hordó a píncze talajától számítva 8 méter magas s széles lépcsőkön juthatni fel tetőjébe. A rajnavidéki bortermelőkkel vetekednok a hanza városok s más nemet helyek, bár oly óriási hordót nem alkotnak sehol, mint Heidelbergben. Híres volt a nagy hordó S/.ászországbin, König3tein várában, melyet 1680 bau készitetlettek, s 1725ben j ivítottak ki; ennek hossza 16 rőf, magassága 11 rőf 37 vasrácscsal ellátott lépcső vezet fel hozzá. A hordót Bichus alakok s aranyozások diszitik, 131 vaskarika veszi körül, hires hordó volt az is, melyet Ülrich wüi'tember^í herczeg csináltatott a tübingai várpinczében. A ludsvigsburgi virpincze hordójt még nagyobb volt, mint a heidelbergi s díszesebb is, 300 würtembargi akó (110,220 rajnai borüveg) férrt el benne s 1847-ben musttal töltötték be. milyen volt s felkérte a káplánt, miszerint sétálna ki napközben a kukoricza-földre, hiszen csupa unalomból is megteheti. — A káplán szives készséggel ígérte a jóakaratját, «őt kapott rajta. Dehát melyik kápláu is ne iparkodnék egy eltévelyedett nőt jó útra téríteni! Egy hétig minden nap kiment a tengeri földre, hol délelőtt, hol délután. Mindig vitte magával a tőrőlmetszett tölgyfapálezáját, m»rt ugy gondolkodott: minek az ilyen rosz posztót törvény elé idéztetni?! Bezárják néhány órára . . . igen, de, ha kibocsátották, megint lop, mert a vérében van a másé utáni vágy. Leghelyesebb dolog az ilyennel minél kurtábban elbánni, stante pede jól megrakni s azzal kvitt a tapló. S)ha sem mégy az ilyen panasira! Denique — mondom — hét nap rítta káplán ur a sűrű kukoriczást, a nélkül, hogy a szép tolvajnőt horogra kerítette volna. Már feltette magában, hogy ki sem megy.többet, de aztán csak kiment uyolezadszor is, és meg is csipte a menyecskét. Ámde a domború, pihegő mell, a vakitó fehérségű fogak, a barnapiros orczák, a gömbölyű vállak ós karok, az előkelően karcíu termet ót is kivették sodrából! Mint biró, meg mint pap, midőn a bűnös kereséséhez fogott, a legsötétebb felhőket ölté arczára, hogy minél fenyegetőbb jelleget kölcsönözzön neki, vitte a törölmetszett pálezát, büntetésre készen s mikor a szép bűnös előtte állott: paff lett minden energiájának. Arcza kiderült, a biró szigorusága, a pap hidegsége rögtön ott hagyták s maradt benne, a mi őseredeti, emberi sajátság: a dobogó sziv, a zajló Tér, mely elvégre is másként ver a szép láttára, mint közönségesen szokott. — Mit tehetett volna hát egyebet, minthogy mélyen szemébe nézett a javíthatatlan menyecskének, kezét harapnivaló vállára tette s ugy órzé, mintha villanygépet érintene, melyből égető szikrák pattognak a kezére, onnan meg a szivébe. A menyecske mosolygott, a káplán úr »nm haragudott ... A. szép szemek hip nosisba ejtették, földöntúli élvet suggeráltak neki. Azon ban csakhamar magához tért, ellépett a menyecskétől, mondván; most elmehet, nem zálogolom még, de, ha még egyszer itt találom, kóuyteléu leszek a legkeméuyeb • ben megbüntetni. — És a menyecske még jobban mosolygott; azt mondta, hogy bajosau teszi azt még a tisztelendő káp Ián úr. Papnak uem is szabad verekedni. Többet nem is találkoztak, mert az esperes ur másnap hozzá fogatott a tengeri töréshez. S talán jobb is, hogy uem találkozhatnak; ki tudja: nem lett volna e káros következése?! Igy az egész históriából mindössze is annyi lett, hogy tengeri-törés alkalmával kitünvéu a több száz csőre meuő kár, a kerülő nem kapta meg a szokásos csósz-kompsteucziáját. Déhát nem is vakarta utáua a fejét, mert a mit a csőszbírben veszített, bőven kárpótolta érte a szód tolvaj nő gracziája. Szabó Kálmán. Óriási hordók. A német filológok 1865 iki vándorgyűlésén Seheffel Viktor alkalmi költeményében a heidelbergi nagy hordót a „művelődéstörténelem és nyelvészet egy részé*nek nevezte el. Vau valami büszkesség abban, látni az ily óriásokat s elképzelni azokat az embéreket, a kiknek számára készült. Nem lesz talán érdektelen most egy kis szemlét tartani a hires nagy hordókról. A régi időkben ilyesmiről szó sem volt. A bort agyagedényekben vagy kecskebőrtömlőkben tartották s midőn Piiniusban olvassuk, hogy a gazdig Lucullus Ázsiából visszatérve 100.000 hordó görög bort osztott szót a római néjnek, ez alatt csak araphorákat, azaz korsókat kell érteni. A hordók valódi feltalálói s tökéletesitői a — barátok, kiknek a zárda magányában, a női társaságtól elzárva, sokkal több borra volt szüksé-