Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-08 / 41. szám

IN Y 1 R V I t) É II." — Igeü fölséges asszonyom. Mikor még atyám uralkodott szép hazám népe fölött, eljegyzett egy fiatal testőrszázadossal, akit nagyou szerettem. — És most? Az előbb oly félénk leányka villogó szemekkel felelt. , — Most megvetem, utálom lelkem egész erejéből! Hozzátok, hazám legnagyobb ellenségeihez pártolt át. A czárnő mosolyogva tekintett Potemkinr.i. — Ah, Imailoff ? — Csinos fiú. Ha jól tudom, egy század kozák parancsnokságával van megbízva. Taláu még most is elvenne. — De ón nem fogadnám férjemül az árulót! A leány arczárói egyszerre eltűnt a felindulás okozta pir, ismét a régi, félénk leányka lett. Letérdelt Katalin előtt. — Bocsáss meg felség nyíltságomért. Igyekszem majd udvarodban megtanulni a hallgatást. Hisz atyáin házánál nem volt alkalmam eltitkolni gondolataimat. * * * A hold ezüst hálóval vonja be a czári palota ablakait, melyek közül csak a czárnő hálótermének ablakától dereng ki valami két kétes fény. Az éj egyhangúságát az örök szabályos léptei még csak fokozzák. A nagykapu előtt egy köpenybe burkolt alakot meg a kapu őr, aztán beereszti. Az végig megy a hoszszu folyosón, megáll egy ajtó előtt, s háromszor halkan kopog. Az ajtó hirtelen felnyílik, s utána rögtön lecsukódik. — Mit hozass Imailoff — jót vagy rosszat? Szólj! — kérdő egy remegő női hang. — Isten tudja Nádiám, jó, vagy rossz fog e belőle kifejlődni? A nagy tanácsból küldték ez éji óráu hozzád. O.y dologgal bizuak meg téged, a mely népünknek sza badságot, s neked dicsőséget, vagy talán martyrságot fog adni. Jól tudom, hogy a lengyel fejedelem leánya nem retten vissza semmitől akkor midőn hü uépe szabadságáról van szó. Ismered atyád végső akaratát, a ki engem azért küldött Katalinhoz kikémlelve titkos dol gaikat, hogy a czáruőt alkalomadtán — lib alól elteavük. Itt a kedvező alkalom. Csupán egy fal választ el Katalin hálótermétől. E^y tőrdöfés, vagy egy parányi gyorsan ölő méreg véget szakit rabszolgaságunknak. — Áldj meg e nehéz lépésem elótt Imailoff Ki tudja látjuk-é még valaha egymást? — A lengyelek Istenének áldása legyen veled, Nádia. Atyád szelleme örködni fog feletted, nem engedi, hogy leánya elveszen. Atyjának szelleme őrködött felette. Nem engedte, hogy leánya gyilkossá legyen Lengyel familia uém öli meg méreggel elleneit. A terv lmailoffuak egy nyomorult hadnagyától ki tudódott, a kinek nagyon hízelgett volna a Vladimír rend nagykeresztje ós század kozák parancsnoksága. Magát a gyilkosságot végre hajtandó személyt ugyan nem ismerte, csak azt tudta, hogy uő és hogy az összeesküvők feje: Imailoff. Imailoffot elfogták. Mit sem vallott. Igéitek neki pénzt, rangot, de ó — megvetőleg nézve végig beárulóját — hallgatott. Elítélték 100 kancsuka csapásra, mely után még ha él, elszállítják a szibériai ólombányákba. * * * Az államfegyház egyik fülkéje elótt erősen felfegy verezatt őr járkál. A fülke lakóját holnap szállítják a szibériai ólombányákba. Nem ugy történt azonban. A jó orosz katonának ugyanis mí idegy akár póttól kapja az áldott rubelt, mindkettőnek jól megszolgál érte. Ügy hogy midőn egy szép polgárleány bebocsáttatásért esdaklett az őrnél, az kezébe nyomott százrubeles bankó viszketegségónek nam bírván ellentállani bebocsátotta. Másnap aztán gyorsan terjedt el a hír városban, a híres Imailoffjt börtönében halva találták egy szép polgárleány karjaiban. Megmérgezték magukat A polgárleány Nádia volt. KÖZGAZDASÁG. A gazdák törvénye Evek hosszú sora óta vajúdik e törvény ügye s egy egész sereg konferencziának, értekezletnek, átdolgozásnak a gyümölcse a ma előteijesztett jivaslat, melynek fő intézkedéseit alább közöljük. A javaslat mindenekelőtt kimoudji azt az elvet, hogy mezei birtokát — a jele a törvény korlátai közt — mindenki szabadon használhatja. A hol eddig is szokásos volt, föntartható ezeutul is a nyomásos gazdálkodás, ha a külső birtok : a) tagositatlau határokban vagy határrészekbeu fekszik, b) tagositott határokban fekszik, de több dűlőben vau ki osztva, c) réteknél, oly kis pirczellákból áll, hogy azok egyeukiut alig alkalmasak a legeltetésre. Ezekuól a birtokoknál gazdasági rendtartas által bttározandók meg a vetésforgók, további azou m.dozatok, a melyek szerint a rétek használandók és a tarló, ugar és rét legeltethetók. Az érdekeltek hat óv alatt kérhetik a nyomásos gazdálkodásra való visszatérést is, de akire nézve ez birtoka fekvésénél vagy mivelési módjánál fogva káros volna, az arra nem kéuyszerithető. Az érdekelt birto kosok tizedrésze kérheti a nyomásos gazdálkodás megszüntetését. A nyomásos gazdáldodás, közös legeltetés, közös apaállat tartás ügyeit a községi előjiróság iutézi, de elláthatják azokat közös egyetértéssel a birtokosok is, választott tanácsuk utjáu. Közös legelőnél a birtokosok többsége állapítja meg a legelőrendtartást s a kö'.öi legelő csak akkor osztható föl, ha azt a miniszter megengedi- Vízmosásos helyeken e legeltetést egészen el lehet tiltani. A városoknak, továbbá a kis- ós nagyközségeknek, mint jogi személyeknek tulajdonát képaző mezőgazdasági birtokok, a czélszerű gazdasági hasznosítás ós jövedelmeztetés szempontjából is, hatósági ellenőrzés alatt állanak. A jivaslatt H-ik fejezete a legeltetésről intézkedik. Legeltetni ciak fel ügy ele f mellett szabad, közös legelőkön csak közös csordákban, uyájokbau és méuesek ben. A legeltetés egyéb feltételeit és diját az elöljáróság, vagy a birtokossági tanics állapítja meg. Kóbor czigáuyok csak a község által e czélra kijelölt helyen és korlátok között sátorozhatnak és legeltethetnek, azoubau a községi vagy közös legelőu, továbbá a közutakon egyáltalán nem legeltethetnek. A haszonállatokat a legelőre kihajtás előtt meg kell vizsgáltatni s számukat össze kell irni. Az állattenyésztés tekintetében a javaslat változatlanul hagyja az eddig megállapított tenyészkerületeket. A törvénvhatóság meghatározza, hogy területén az egyes állatnemeknél hány anyaállathoz szerzendő be egy apaállat. A közös használatra szolgá ö apaállatok megszerzeséről, elhelyezéséről és tartásáról a köz-ég gondoskodik. Ha a község ebbeli kötelességének nem felel meg, a hatóság a szükséges számú apaállatok beszerzéséről, a járási állattenyésztési bizottság közremüködéso mellett, a község költségére gooudoakodik. A költségek a tenyész-anyaállat. számarányában veteudők ki a birtokosokra. Az arányt, valamint a plrzási dijakat a község állapitji be. A községi apaállatok megszerzésének ideje a jelen törvény életbeléptetésétől számítva lovakra nézve 10 év, szarvasmarhákra nézve 4 év, juh ós sertésre nézve 2 év. De a beszerzés czéljából több község is egyesülhet Mmdeu közigazgatási járásban állattenyésztési bizottság alakítandó, a mely megállapítja., hogy az apaállat alkalmazható-e. D3 saját állatához haszuálhit mindenki bármely apaállatot. A IV. fej kimondja, hogy a földbirtok határai látható módon megjelöleudők; a jelzés tárgyábau a miniszter szabályrendeletet fog alkotni. A szomszéd birtokosnak kárt okozó jelzés ti!o

c. A jelekre az elöljáróság tartozik felügyelni Ugyancsak az ügyel föl a mezei dülő utakra, a melyek létesítésének és fentariá?áuak költségeit azok viselik, a kik azokból a haszuot húzzák. Miudeu községben meghatározandók azok az utak (marhacsjpások), a melyekn szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések stb. szabadon hajthatók, más u'a'ton juhot vagy sertést hajtaui egyáltalán lilos, szarvasmarhát vagy lovat padig csak akkor, ha az vezettetik. A VI. fej. kimoudji, hogy miudeu község köteles, a határ kiterjedéshez és a befásitandó utak es terüle tekhez mért, de legalább egy negyed kataszteri hold nagyságú, kellően berendezett faiskolát fentartaui. A fa iskolák föutartásáról az elöljáróság gondoskodik, azok ápolásával pedig díjazás mellett a tanítót kell megbízni. A faiskola első sorban a fateuyésztésben való oktatásra szolgál, de szolgál aztán a befásitás czéljaira is. A hol a kosárfonás házi iparilag meghonosítható, a kosárfüz vessző tenyésztésére is gondot kell forditaui. A VII fejezet* a kártékony állatok és növények elpusztítást piraucsolja meg. II1 valamely gazda ezt uem teszi, akkor az ő költségére az elóljiróság hajtatji végre. Hisznos madaraknak, fészkeikuek és tojásaikuak elpusztítása tilos. Kirepült méhraját a tulajdonos, ha a keresést nyom bau végzi, másnak telkén, szükség esetén a községi elöljáróság közbejötte mellett is keresheti és elfoghatja, tartozik azoubau az illetőuek a netáu okozott károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulajdouosa raját kót nap alatt nem kereste s el uem fogta, a raj anuak tulaj douává válik, kinek birtokán letelepült, vagy ki azt a két uapon tul elfogta. Ha valamely méhesben ragadós költés-rothadás üt ki, a rothadásos törzsek a baj felismerése u'.án azounal megsemmisítendők. Ha a kártékony növények vagy rovarok elhurczo lása által, valamely növénytermelési ág veszélyeztetnék, növények, növényrészek, továbbá bizonyos gyümölcsök vagy magvak forgalmát a földmivelésügyi miniszter megtilthatja, illetőleg korlátozhatja. Legérdekesebb része a javaslatnak a VIII fejezet, mely a hegyközségekről intézkedik. Hegyközségek alakíthatókoly területeken, amelyek szőlővel vaunak beültetve, vagy amelyek sem eddig szőlő müvelésre használtattak, de a fillokszera pusztítása következtébeu vagy más okból parlagon hevernek, vagy jelenben más művelésre h isználtatnak; vagy végre eddig más művelésre használt oly területeken, amelyeken uj szőlők létesülnek. Ahol egy halárban 100 kataszteri hold, vagy ennél uagyobb összefüggő ilyen terület van s e terület birto kosainak száma húsznál nem csekélyibb, a birtokosoknak birtokarány szerinti egyharmada a hegyközseg alakítását klmondhatj 1, midőn az érdekelt terület többi birtokosai is kötelesek a hegyközség alakításához hozzájárulni . Ha a 100 kataszteri hold terület összefüggését egy vagy több helyeu oly közbeeső kisebb, de az egész terület téi fogatának egy negyed részénél uem nagyobb birtokrészletek szakítják meg, a imlyek sem eddig nem használtattak szőlőmivelésre, sem jelenbau nincsenek szőlővel beültetve, a hegyközség ennek daczára az egész területre megalakítható s ez esetre az ily közbeeső részletek birtokosai, bt a hegyközség megalakításához szükséges kellékek egyébként megvannak, a hegyközségi kötelékbe bevouandók. A 100 kataszteri holdnál kisebb összefüggő terület tulajdonosainak beleegyezése mellett alakithatuak külön hegyközséget. Az egészen kiilön álló kisebb terület birtokosai kívánságukra a határbau levő hegyközség kötelékébe felveendők. A hegyközégek kö'elesek intézkedni. 1. a közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés iránt. Intézkedhetnek továbbá: 2. a fi'loxera által elpusztított szőlők felujitásáuak vagy uj szőlők ültetésének előmozdítása ; 3. a szőlőbetegségek ellen való közös védekezés megkönnyítése s 4. az okszerű szőlőmivelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés iránt A feladatul teljesítéséhez szükséges költségek fedezése végett hegyközségi járulékot vethetnek ki. A hegyközség ügyeit intézi: 1. a hegyközségi közgyűlés; 2 a hegyközsegi választmány; 3. a hegyközségi előljáró (hegybíró). Ha a megalakulás előfeltételéi megszűnnek, akkor a hegyközség feloszlik. A IX. fejezet a mezei rendőrségről szól ós kimutatja, hogy minden község köteles, a határ őrizetére a viszonyok által kívánt számban mező , illetőleg hegyőröket alkalmazni s javadalmazásukról gondoskodni. Akinek egy község határában 100 kata-zteri hold vagy annál uagyobb birtoka van, az külön mezőőrt is tarthat és akkor a községi mezőőr tartási költségeihez hozzájárulni nem köteles. A mezőőrnek hivatalos felszólítására miudenki eugedelmeskedni köteles. A mezőőr letartóztathatja azt, kit az őrizetére bizott területen a mezei lopáson vagy a 1 őrizete alatt levő tárgyak rongálásán rajta ért, ha az előtte ismeretlen vagy állandó lakhelye nincs. Köteles a mezei lopás elkövetésen, vagy a mezei vagyon egyéb rougálá^áu ért egyénektől a lopott tárgyakat ós a lopás vagy rongálás elkövetesére használt eszközöket lefoglalni, jogában áll továbbá a gyanúsítható személyektől, ha ezek más földjén éretnek, a szerszá mokat elvenni. A földtulajdonosnak, családtagjaiknak vagy cselé deinek joguk van a mezei lopáson vagy a mezei vagyou rongálásán ért egyénektói a lopott targyakat és a lopás vagy rongálás elkövetésére használt eszközöket lefoglalui vagy a tilosban talált állatokat behajtani, kötelesek azonban a tárgyakat vagy állatokat, ha azok 3 nap alatt ki nem váltatnak, a községi elöljáróságnak átadatni. A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe ütközik, megölhető. Ebek és macskák, ha idegeu területeu találtatnak, elpusztithatók. A 95—100. §§ ok a kihágásokat állapítják meg. A bírság maximuma 200 korona s az felerészben a községet, felerészben pedig az országos mezőgazdasígi alapot illeti meg. A 101. és 102. §§-ok a törvény szerint eljáró haló ságokat állapítja meg. Megszabja továbbá e fejezet a kihágási eljárást, valamint a kárdijakat. A kárdij legelőkön; 1 lóért, öszvérért, szamárért vagy szarvasmarháért 1 korona, 1 kecskéért 70, 1 csikóért 40. sertésért 40, 1 juhírt 10, 1 ludért 5, 1 más baromfiért 2 fillér. Ila a legeltetés bevetett, illetve beültetett földeken. réteken, árvédelmi vagy csatorna töltéseken lör téut, a kárdij kétszeres, ha pedig a mezei termények érési idejében avagy kertekben, faiskolákban vagy szőlőkben. avagy általában éjjel történt, a kárdij három szoros összege állapítandó meg. A hajtópénz lovak és sertéseknél darabonkint 40, szarvasmarháknál, szamaraknál, öszvéreknél és kecskéknél darabonkint 20, egyéb gazdasági állatnál darabon kint 10 fillér. Husz darabot meghaladó csapatoknál az első husz darabou felül a hajtópéuznek csak fde jár. Ez összeg a behajtót illeti. GABONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1893. október 7-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kii > — 90 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — 56 liuza 100 kiló 6.40 6.70 Borju bús 1 > —.60 Rozs 100 » 5.00 0.25 Sertés hús 1 » — .48 Árpa 10J » —.— 4.50 Juh hús 1 > -.36 Zab 100 > 6 30 6 40 Háj 1 > KukuriczalOO » 5.10 5.20 Disznő-zsir 1 » —.'64 K repeze 100 > —.— —.— Szalonna 1 » —.56 Paszuly » —.— 5 00 Faggyú (nyers 1 » —.22 Szesz 1 terenként 54'/. 18'/« Zöl.lség 1 csomó —.06 Piaezi árak. Paprika 1 kiló —.75 Borsó 1 kilő —.18 írós vaj 1 liter —.85 Lencse 1 > —.22 Eczet 1 » —.10 Mund-liszt 1 » —.15 Széna 10) kiló 3 — Zsemlye liszt 1 > —.14 Szalma (tak.) 100 » 3.60 Buza-liszt 1 » —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Barna kenyér-liszt 1 » —.10 Tölgyfa 1 » 2.90 Szerkesztői üzenetek. „Nefelejts

u-uek, helyben. A »női szive mélységes sejtelmeinek kutatási szörnyen érdekes dolog. Nem papiroson azonban, bauem a valóságban. Tessék m-ghínni különben, hogy a nók előtt mi f rfiik éppen csak ugy rejtély vagyunk. ÉJ ez nagyon helyesen vau igy S ik ezer év ota és az ezután következő ezernyi ezer esztendőkön it az ember-fai f-nnmaradáslnak szüksége van arra, hogy ez a rejtély megmaradjon sejtélynek. Szives ajánlatát örömmel fogadjuk s várjuk - anit kilátásba helyezett — látogatását, mindeu héte.i szerJától szombatig d. e. 9 —12-ig. Z—r Itt —r, Budapest. A .fotogr .fi ík«-at albunba gyűjtve közölhetuénk. Kü dje el a többit ia. Varjuk I „Et?y iparosinak, helyheu. Amiket Öa megirt, az ipartestület elé tartozik. Tessék ott elmoudani. Hig/je el, h>»y a mi olvasó közönségünknek ninci e tekintetben semmi »főlvilá"0sitásra* szüksége. . 0 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Vau szerencsém a n. é. közöaség becses tudomására hozni, hogy a nyíregyházai városi allatorvosi állomást .helyettesi minőségben elfoglaltam. Lakásom: OtvÖS-lltCía 15. Sí. (Előbb kis-kállói-utcza) Midőn a 11. é. közőns.'g szives pártfogását kérem, egyúttal szolgálataimat felajánlva, vagyok kiváló tisztelettel Mihályi Imre, (350_i_i) h. városi állatorvos.