Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-29 / 5. szám
„IN Y í 15 V 1 1> É K." runk javára szívesek voltak felültizetni: N. N. 1 frt, Major István 2 frt, Korondan Péter 50 kr, dr. Trajtler Somti, dr. Konthy Gyula, Kubassy Gusztáv 1 — 1 frt, Adler L !pót 2 frt, Barzó Pál 1 forint, Egy tűzoltó 5 forint, Andre Gyula 2 forint, Flegmaun Sándor 1 forrint, Groák Ödön 1 frt, Pintér Istváu 1 frt. Katona Gyula 1 frt, Kosecz András 1 frt, Déry Pal 2 frt, Karner Jó zsef 1 frt, Lisák Antal 1 frt, Epbinder Károly 1 frt, Básty Barna 1 frt, Klínczkó Pál 50 kr, Bencs László 2 frt, Vágner József 1 frt, Pataky Lajos 1 frt, Kovács Sándor 1 frt, N. N. 20 kr, Szűcs Gyula 1 frt. Bóuis Menyhért 1 frt, Leífier Sámuel 2 frt, Gyurcsány József 1 frt. Möesz Bila 1 frt, Cien/ery József 10 frt, Prock Gyu'a 1 frt, Bertalau Kálmán" 1 frt, Bogár Lajos 1 frt, Fazekas János 1 frt, Geduly Henrik 1 frt, Groh István 1 frt, Hibján Gyula 1 frt, Lipták Dániel 1 fr(, Morauszky Ferencz 1 frt. Morvay Pál 1 frt, Nikelszky Soina 1 frt, Prock Pál 1 frt.. Rtdos Géza 1 frt, Rjguly Ödön 1 frt, Rizdorfer Imre 1 frt, Rottarídes István 1 frt, Ruzsonyi Pál 1 frt. Smitzer Á;ost 1 frt, Sztempák Jenő 1 frt, Tóth Endre 1 frt, Werner Gyula 1 frt, Weruer László 1 frt, dr. Vietórisz Józs.f 1 frt, Zieger János 1 frt, Piringer János 2 frt 30 kr, Somogyi Gyula 3 frt, Barzó Mihály 3 frt, Yojtovics Bertalan 3 frt, Glück Dávid 2 frt, Sesztay Pál 1 frt, id. Lipták Dániel 2 frt, Satz Károly 1 frt, Síénffy Gyu>* 1 frt, Stoffiu L íjos 1 frt, Fogadják a m. t. felülfizetők az egylet ^nevében hálás köszönetünket. Rúzsa Endre r. b. jegyző. — Tanitó-bál. A nyíregyházai tauitók, akik idáig is bebizonyították már, hogy tudnak ők nem csak jól tanítani és jó magyar gyermekeket nevelni, hanem pompás mulatságokat is rendezni: az idén is lefoglaltak egy báli éjszakát a farsangból, amikor ők is, meg a vendégeik is jól akarnak s jól is fognak mulatni. Szombathoz egy hetre. február hó 11-én tartják meg a latyulált, az ág. ev.-központi népiskola helyiségeiben s a buzgó rendezőség megnyerte már a mulatság háziasszonyaiul Básthy Barnáné, Sexty Gyuláné és Szénfy Gyuláné úrnőket. A bál rendezősége a következő urakból áll: Bogár Lajos, elnök. Stofftn Lajos alelnök. Orsovszky Gyula pénztáros Weruer Gyula jegyző. Ambrózy Albert, Barzó Mihály, Bertalan Kálmán, ifj. Bodnár István, Bóuis Menyhért, Bóuis Zsigmond, Budaházi Lajos, Bunyitay Béla, Burger Pál, Droppa Ede. Fazekas János, Fintor Gyula, dr Fleg maun Síudor, Geduly Henrik, Gróh István, Groák Lajos, Groák Ödön, Gyuric-skó Ferencz, dr. Haas Emil, Hibján Gyula. Kálnay Zoltáu, Kende Jenő, Koczogh József, Komis Géza, Kovách Győző, Kőrőssy Pál. Kraszuay Sándor, Moravszky Ferencz, Morvay Pal, Nádassy Dezső, Nikelszky Sámuel, Ozvald József, Petrikovics Pál. Prok Gyula, Rausz Sámuel, Reguly ÖJöu, Ruzsonyi Pál, Sesztay Emil, Sovány Dezső, Szabó Endre, Szeszich Béla, Sztárek Dezső, Sztempák Jenő, Szunvogh Kálmán, S uitzer Ágost. Schön Dániel, Török Gyula, Török László, Ujfalussy Zoltán, dr. Vietórisz József, Weisz Mór. Weruer László, dr. Zínner Samu. Belépti dij: személyenkint 1 frt, családjegy 3 frt. Jegyek előre valthatók: Ferenczi M, Piringer J., Ruzsonyi testvérek, Tahy I. és Tarczaii D. urak üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak ós hír lapilag nyugtáztatnak. A bál tiszta jövedelme a nyíregyházái tanítói járáskör kebelében alnkult önsegélyző egyesület. péuztárát fogja gyarapítani. A bál kezdete 8'/ 2 órakor. — Öngyilkosság. Kmetz András tanyai lakos e hó 23 án felakasztotta magát. Holttestén idegen kéz által ejtett erőszak nyomai látszváu, a holttest fölbontatott, a mikor is kitűnt, hogy öngyilkosság esete forog fenn. — Tűz. Soltész Márton kordován-bokorbeli ta nyája a mult vasárnap Ligyuladt s az egé.z tanya, az öszzes gazdasági épületekkel, takarmány nyal a lüz áldozata lett. A szarvasmarhát, lovakat nagy bajjal lehe'.ett kimenteni az égő tető alól. — A nyíregyházi városi dalegylet február hó 2-áu, csütörtökön a Gredig féle házban levő uj sörház é8 kávéházi helyiségekben saját egyleti ezéljaira dalestélyt tart. Felülfizetéseket, az egy'et köszönettel elfogad s hirhipilag nyuutáz. Belépti dij: sseinélyenkent 60 kr. Jó zenerői, kitűnő ételek es italokról gondoskodva les/.. Kezdete este 7 és '/j órakor. Müsorozat. 1, Győ/.elmi dal Huber K 2. Suhog a szál Zimai L, 3 Ossiau Besch nitt J. 4 Legkedvesebb tanyám Mangold. 5, Bilincs Gill F. 6. ' Szivhullátnok, dtlegyveleg Szeutirmay E. — A nagykállói kaszinó egylet könyvtárának gyarapítására február hó elsején saját helyiségében batyuval egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez. Be lépti dij; személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. — Kopasztott csirke. Slernberg Áron pátrohii csavargó megunván a lopott csirkék megkopasztásával való bajlódást, bejött Nyíregyházára s elhatározta, hogy ezután csak inegkopp tsztotf ciirkékbea fog üzletet esi nálni. Be-benézegetett a konyhákba s ha őrizetlenül találta, hozzáfogott mesterségéhez. Rajtavesztett azonban, meri egy rendőrségi közeg elcsípte a nagykállói utczán Bekisértetvén megmotozták s kabátja mély zsebéből előkerült, egy igen szépen megtisztított kövér csirke. Le tartóztattak. — Eltűnt pénztárcza. Sipos Mihály helybe i lakos a Balczár féle korcsmáb i bemenvén, egy Oicska nevű városi lámpagyujgató azt mondta neki: mit keresel itt te koldus. Erre ő kivette a tárczáját s megmutatta, hogy van neki pénze. 89 frt volt a tárczájál>an. Visszatette a tárczát s mulatott tovább Mikor távozui és fi/.etni akart, nem volt sehol a tárcza.|Eltünt a pénzzel együtt. Ki lopta el, nem tudják! — A Pallas Nagy Lexikonáuak 9. füzete e napokban jelent meg, mely Allijodidtól — Alsó-fehérmegyéig terjed. Különösen kiemelendő belőle azon szakszerűen irt cikk, mely az Alpeseket tárgyalja. (Völgyek és hágók az A. földtana, felosztása, éghajlata, növény és állatvilága, lakói. Utak és vasutak.) A fűzet mellékletei: Alsó- és Felső Ausztria térképe, A'apozás. A lexi • kon ára füzetenkint 60 fillér 30 kr. — A nyíregyházai általános ipartestület február 4 én rendezi második tánczmulatságát az „építkezési alap" javára saját helyiségében. Belépti dij: családjegy 2 frt, személyjegy 1 frt. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Január 30 -án. Bernát Sámuel csalárd bukás büntette és vétkes bukás vétsége. Jenei Gábor és társa tűzvész okozás vétsége. Katz Mórné és társa hamis tanuzásra reábirás büntette. Gloviczki Sándor és társai több rendbeli lopás büntette. Január 31-én. Varga András szándékos emberölés büntette. Almási János és társa súlyos testi sértés büntette és vétsége. Matyók György lopás büntette. Kovács Imre szándékos emberölés büntette. Február 1-én. Antalóczi Sándor sikkasztás vétsége. Halász István és társai rablásnak tekintendő lopás büntette és más büntetendő cselekmény. F a r s a n g. Állandó rovat. A polg. olv egyleti tánczmulatsága. Az idei farsangon a tánczmulatságok rendezésében olyan nagy vállalkozási szellem uralkodik, hogy szinte hajlandók vagyunk hinni, hogy a fiatal emberek' megkomolyadtak. A polgári olvasó egyleti tánczmulatság rendezőbizottságának ugyan nem volt valami nagy vállalkozási hajlamra szüksége, mert a czég feltétlenül biztos, a közönség iránta rendithetlen bizalommal viseltetik, az előző években rendezett mulatságok kellőképen megvetvén ezen bizalom alapját. Nos tehát annyi tánczmulatság környékezte a f. hó 21-én lezajlott egyleti bált, h^y elvégre is teljes sikert csak remélni lehetett. A remény bevált, de sokkal inkább, semhogy a teljes sikert minden koczkáztatás nélkül ne lehetne jelezni. 1 És ez nem journalistai megbizhatlan udvarias állítás, mely magán hordja a sablon jelleget, de konstatálása a valónak. Egyébbiránt tudja ez egész város. A bizonyítás terhe nem nehéz. Hanem én ugy hiszem, hogy a már eddig is lezajlott tánczmulatságok s a még csak ezután következők kissé próbára teszik a papák türelmét első sorban, a mamák állhatatosságát mindenekfelett, a szent czélnak, mely őket a bálok zajos és fárasztó éjeién kitartásra, türelemre inti, és a hölgyek taradhatlanságát — bár ez a legnehezebb feladat — legvégül. Váljon mindegyikről a siker lesz-e megírható ? Az eddigiek szerencsésen kérésztől úszták már a veszedelmes vizeket. Hanem az utánok jövők? Én főleg tudom, hogy hasonló vélemény uralkodik csak nem mindenkinél. De ugyan melyik lesz az a tánczmulatság ? . . . A polgári olvasó egylet január hó 2I-iki bálja kedélyes volt, szép volt, külső dekoratiók kápráztató hatása nélkül fényes volt, s a jelenvolt tánezosnők szépségére nézve pedig . . . ragyogó! Soha még ezt a kitételt nem használtam, nem mintha elég alkalmain nem lett volna, nem is azért, mintha a nyíregyházi tánczmulatságok tánezosnőinek messze vidékeken is elismert híres szép ségét nem respektálnám, de nagyon; hanem, mert a midőn én ezt a polg. olv. egylet báljáról instelálom, egy rendkívüliséget akartam kifejezésre juttatni. Ötven pár tánczolta az első négyest. Az öreg urak látható gyönyörrel nézték ezt a gomolygó sokaságot, s hallani lehetett szívből jövő sóhajaikat, mely az eltűnt ifjúkor után repült. „Ennyi szép lányt, s ilyen szép lányokat nem igen láttam még eg/ütt" — mondja az egyik. Egy-egy helyeslő fejbólintás rá a felelet minden oldalról. Csak most tudom, midőn lelkemben újra megjelenik ennek a lányseregnek mindig mosolygó, csacsogó, vidám, gondtalan, üde képe, hogy mennyire igazuk volt. Wales büszke herczege! itt nem udvariasság szólaltatott volna meg a magyar nők szépségét dicsőítendő. Pedig nem voltak itt kincseket érő toillettek, nem ragyogtak drága kövek. Bics szabói nem vétettek igénybe terjeszteni a párisi divatvilág legújabb szeszélyét, sőt inkább a nemes egyszerűség ízléssel párosulva volt honos. A fiatal emberek pedig — ha nem is voltak felesleges számmal — méltányolták a bál e rendkivüliségét, s ennek hatása alatt a legnagyobb tűzzel járták reggelig. Olyan igazán szívből mulató, kedélyes, telve animoval és emelkedett hangulatit közönséget még nem igen látott az ág. evang. népiskola gyönyörű díszterme. Feltétlen dicséret illeti meg a Benczy Gyula bandáját is. Pompásan, jókedvvel játszott, a közönség hangulata meglátszott rajtuk is. Anyagi haszna is volt a mulatságnak, mintegy 70 frt. Megvan tehát minden feltétel, hogy a farsang legsikerültebb bálja lett légyen. Omikron. A közönség köréből." 5 5*) Gyüre, 1893. jan. 24. Tekintetes Szerkesztő úr. A napokban jöttünk tudomására annak, hogy a róin. kath. iskola egyik tanítója egyúttal egyike a legjobb iparosainknak. Ugyauis csizmadia iparosságot folytat s legényekkel dolgoztat a paróehián, a mi pedig nem volna szabad s mégis nagy meglepetésünkre senki sem háborgatja érte. A tanitás és tanitói hivatalról fogalma sem lehet neki s nein értjük, hogy lehet ilyet a mai korban megtűrni. Kis Péter. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk beküldőt felelőssége mellet t. Csarnok. A zöld tó és a karbunkulus torony regéje. (A magas tátrából.) A magas Tátrába, édes hizánk változatosan szép hejyei közzé vezetem a nyájas olvasót. Fel a Tátrába! hol üde a lég, hol vadvirágok kéjes illatárjában fürdik minden, hol a magas sziklabérczek mint megannyi óriások tekintenek a fellegekből alá, hol a vízesések dübörgései tűrik meg a nagy csendet, tul harsogva hömpölygő hullámaik zajával a kiáltó szót. S/ép és magasztos a vadregényes Tátrának minden egyes képe, lélekemelő mindenik panorámája ugy alant, mint fent a tnagasbau. Alant a munkás emberi kéz alkotásainak sokasága, gyönyörű flórája, fenyvesei, ezeknek lecsüngő ágai között futkosó azondus levegő, feljebb a selyem fűszálakkal begyepesedett hegyhátak, hegyoldalolr, itt ott a tarka barka vadvirágokkal gazdagon elborított völgyületek, ezekben a fürge nyájak, a sziklahasadékokból elő törő vízsugarak, vig csevegéssel tova rohauó ezüstös c ikos patakok, fátyol vízesések fent a magasban a csillámló bércnek, melyeknek tar fejéu órákig henyélnek a lomha sötét fellegek, a magas bérezek közzé ékelt kisebb nagyobb tölcsérekben a kékes és zöldes sziuü tavak, tengerszemek, még feljebb a hóval fedett csúcsok melyeket a napnak sugarai aranyoznak, vagy ezüstöznek, be, a mint azokat kü'ömböző órákban éri a vakító fény. A ki a szép Tátrában megfordult, a ki benne a természeti tüneményeket figyelve pír napot töltött, soha sem feledi el azokat a napokat, lelkéből képzeletéből nem mosóduak ki azok a sziunazdag és változatos kép^k, melyeket a természet e mindig ifjú erőben álló festő tár itten elébe. A szép Tátrának majduem mindenik csúcsához tavához, egyes kiálló tömbjéhez fűződik egy kis rege. A régi üregek, a hegyi kalauzok meg annyi szép mesével kedveskeduek a turistának. Az elmúlt év nyarán a szép Tátrában barangolva, hallottam a karbunkulus torony és a zöld tó regéjét. Ekként szól az: Olt — hol a kéítnárki kosár felett a buja növényzetű völgy két ágra oszlik, hol a két völgy között a Kopa nevű he^y fekszik, ez u'óbbitól felfele haladva csendes menetben 2 óra alatt egy nagy tölcséralaku mélyedéshez juthatni. E mélyedésben van a zöld tó, melynek uyugoti részéből függélyesen emelkedik ki egy ezukor süveg alakú szikla csúcs, — a .karbunkulus torony." Sugár termetét itt ott borítja csak az elavasodott moha. moly alól halványan fénylik ki a csilláinpala, kopasz csuciáu kisebb nagyobb gránit törmelékek hever nek szana-zét. Egészen kopár, élet niucs rajta, sötéten szomorún tekint századok óta a lábai alatt elterülő tó haragos yöld vizébe. A kopasz csúcson most is látszik még a gránit törmelék között egy kis mélyedés, hol egykor a rege szerint — eg' nagy robindos kő állott, ragyogott, a mely a hold és csillagok fényét szitta magába, s az éj . ráiban a vidéket uappalá varázsolta, a tó vizét pedig á'landóau ezüst szinüvé változtatta.* A vidék ifjai közül sokan áhítoztak e drága kó birtokába jutni. Egyik a másik után indult a vakmerő útra, de egy sem tért vissza a sok közül, mind oda veszett, a szikla csúcsot nem birták elérni ... a rubint követ lehozni, miudnyája a tátongó mélységbe zuhant a szirt lejtős o'daláról. Egy szegény paraszt legény — ki egy tehetős piraszt gazda leányát, a szépségéről hires szőke fürtű Hankát szerette, s a kit a szülék csak azon feltétel a! itt Ígértek oda a derék legénynek, ha e drága követ nászajándékul hozza el kedvese pártájába — vállalkozott utóljára e nyaktörő útra. A szülők e nem várt kijelentésére elborult a szép Hanka lelke, napokat sírt, fájdalmában kezeit tördelte, de iniud az nem használt, a zsugori szülék, kik a rubint kó bírás i álial még gazdagabbnak kiváuták tudni egyetlen gyermeküket, — hajthatatlanok miradtik, esdeklő leányuKat mogorván utasították el maguktól. Az ifjú kijelentette a szüléknek, hogy ó elmegy a hegyekbe azért a drága kőért. } Bízott erejébe, bizott jó csillagzutában. erőre kitartásra buzdította IáugoFó szerelme, a szép Haii,kának boldogító tekintete, forró kéz szorítása Egy meleg nyári reggel Istenhez fohászkodva előbb, kedvesétől elbuc uzva jó embereinek áldásaival elhalmozva, neki indult a ve szélyes útnak. Hosszú utat kellett megtennie mig a virágos völgyből, hol ö/.vegy édes anyján ik kis gazdasága állott a kékes bércíek közép magaságaig éri, uéhol fárasz'ó is volt az, de nem csüggedt el, az a tudtt. hogy övé lesz rubint kő lehozásával a földnek legdrágább kincse, a vidék gyönyörűséges szép leánya — Hanka, a kihez ugy hozzá forrott, lelkének minden gondolata, szerető szivéuek minden dobbanása, — csak fokozta erejét s kitartásra buzdította. Isten hozzádot! intve a völgyben álló kedvesek felé, dalolva tűnt el a magas bérezek között. A nap már magasan állott az ég ivén, midőn a Kopa hegyet elérte, hol a selyem szálú gyep in pihenésre dőlt. Forró égető volt a nap sugara, egy felhőcske sem mutatkozott a magas boltozaton, tikkasztó^ volt a hőség, a levegő, mely a bérczekről viss/.aver5dő suíaráktól még inkább felmelegült, s az ifjú érezni kezdte, hngy hosszabb pihenésre vau szükség'% ha utjá' folytatni akarja. Ugy is tett ... egy órai pihenés után ujult erővel indult a zöld tónak. Itt kezdődött el u'jának fáraszió rsze, itt mlr érezni kezdte a hőséget, mely hova tovább türhetlenebbá kezdett lenni, de azt is legyőzte, . . s alig telt el egy rövid óra ... a zöld tó partján állott. Örömében térdeire borult s imádságra nyíltak meg ajkai. Imádságát végezve szét tekintett a zordon helyen. Dél felől a Kézsmárki csúcs, nyugot felől a Limuic'.i mellék csúcs s a zöld tó csúcsa miatt inegaunyi óriás emelte fejét a magasba, előtte a sugár termetű karbunkulus torony állott büszke magatartással, fején a drága rubint kővel. milynek vikitó fénye a lassan szállingózó komor felhők redői alól is olykor olykor ki villant. Olyan borzalmasuak. olyan ridegnek tetszett neki mindaz ... a mit látott, a mi körülvette. *}Lásd Szontagh Miklfta képes kalauxit a Titr'ií fürdőkről.
