Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-01-01 / 1. szám

I \ » ,IS Y F V I D É K.' szeremet kéziküuyvbe összeállítva, á vivási sport barátainak s általában a kardforgatás művészete iránt érdek lődőkuek, s azt elsajátítani akaróknak rendelkezésére bocsássam. A könyv czime: Kardvívás lesz — s a mü 1893. január hó végén kerül ki sajtó alól. E'őfizetési ára 60 kr. A mü Ízléses kiállításáról a „Csokonai nyomda és kiadó részvénztársaság" fog gondoskodni A t. ivlar tók felkéretnek, hogy az iveket még az esetben is, ha előfizetőket nem gyűjtöttek, 1893. január 15 ig lakásomra: Debreczeu, N.igy-uj-atcza 1708. sz. a. beküldeni szíveskedjenek. Chappon Károly, a debreczeni torua egylet művezetője és vivómestere. — Pályázat. A szabolcsvármegyei általános tanító egyesület részérói — a szellemi tevékenységnek fokozása czéljából — .következő pályakérdés tűzetik ki: „Mely okok gátolják a hasai népnevelés és oktatás szabad fejlődését?

u Pályázhatnak egyleti tagok és minden S/.aboIcs vármegyében uiőködő tanítók. Pályadíj: 1 drb 20 koro nás arany. Az idegen kéz által irt s jeligés levéllel ellátott pllyamüvek 1893 ik év tulius hó l-ig t. Pazár István alelnök úrhoz Nyíregyházára küldendők. Kelt Nyíregyházán, a központi választmánynak 1892-ik év deczember hó 7-én tartott gyűlésében. Stoffan Lajos, e. főjegyző. — Miért vau karácsony deczember 35-én. A legrégibb idő óta deczember 25 én ünneplik a Megváltó születését. Legelső, erre vonatkozó adat egy, a 354-ik évről fennmaradt ünnepjegyzék, melyben már Krisztus születése ünnepéül deczember 25 ike van feltüntetve. Természetesen ni»cs biztos tudomásunk róla, hogy Jézus melyik napon született, mivel egykorú könyvekben erről nincs említés téve. Hogy mégis miért választották ezt a napot,, arra nézve kétféle a vélemény. Némelyek azt állítják, hogy valami titkos, misztikus számítások utján határozták meg az első keresztyének a Krisztus fogantatásának napját s ez márczius 25 re esett. Ettől számítva tették taztán Karácsony ünnepét deczember 25 re. Mások szerint azonbau e napot ókori nagyjelentőségű nevénél fogva választották Krisztus születése napjául. Az ókorban ugyanis deczember 25 ikét tekintették a téli uapfordulás napjának s „legyőzhetetlen napnak" (Natalis dies invic^i) nevezték. Ez u

fóbbi vélekedés sokkal való sziuübbnek látszik, mert e jellemező név épen legjobban ráülik arra a napra, melyen a legyőzhetetlen ember, az isteiember született. — Uj fuvarlevelek. A kereskedelmi miniszter ;i pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletet adott ki, melynek értelmében 1893. jannár 1-től kezdve a m. kir. államnyomdában a berni nemzetközi egyezmény, illetve vasúti üzletszabályzat határozmányaiuak megfelelő kincs tári bélyeggel ellá'ott fuvarlevelek alkalmazandók. Csakis Szerbiával, Bulgáriával és Törökországgal való forgalmak ban használhatók ezentúl is a kincstári bélyegnyomással, el nem látott eddigi fuvarlevelek is. A nemzetközi fuvarlevél-ürlapuk teheraruk számára szürkére homályozott fehér irópjpiron, gyorsáruk számára pedig veresre homályozutt sötét rózsaszínű irópjpiron magyar-franczia és magyar-német szövegbeu allicattak ki. A Magyaror szágon történő feladásoknál tetszés szerint akár a magyar franczia, akár a magyar német szövegű űrlapok hasz náifidtók. A belföldi, valamint a magyar és osz rák forgalomban ugy a teheráru, mint a gyorsáru fuvar levelek szürkére homályzott fehér irópap ipiron magyar, magyar német, magyar horvát-német és magyar olász uémet szöveggel állítattak ki. A fuvarlevél űrlapok a megfelelő bélyegilletéki fokozat mérvadása szerint egy- ós ötkrajczáros kincstári bélyegjegyek kél vannak ellátva, a fuvarlevél másodpéldányürla pók pedig minden órtékosztályozls nélkül általában öttíájczáros kiuc^tán bélyegjegyekkel állíttattak ki A

üfuvarlevelek ára, tekintet nélkül arra, hogy a fuvar leVél kizárólag magyar, vagy több helyen van e kiállítva, további rendelkezésig következőkép állapittatik meg: A nemzetközi gyorsáru- és teheráru űrlapokra nézve 1000 darabonkint 23 frt 18 krral, a kicsinyben való eladásnál 2'/j krral. A belforgalombun és a magyar-osztrák forga lomban használandó űrlapokra nézve a gyorsáru-fuvarleVelek és másod példányok ára 1000 darabonkiut 13 frt 12> kr, darabonkint 1 '/a kr; a teheráru-fuv.uievelek és másod-példányok ára pedig 1000 darabonkint ü frt 22 kr, darabvnkint 1 krt teecd. Ez árakban a kincstári bélyeg illeték benn nem foglaltatik. A kincstári bélyegjegygyei ellátott eddigi fuvarlevelekből meglevő készletek kizáró lag a magyar koroua országainak belforgalmában 1893. jauuár hó 1 éu életbelépő vasúti üzletszabályzat megfelelő kézirati helyesbítéssel a jövő evi április hó 1 éig terjedő átmeneti időben használhatók — A Pallas Nagy Lexikonának 6 füzete Alaptételtől — Alfrédig terjjd. Mellékelve van Afrika nép rajzi térképe és az Aihambra „Oroszlánuilvar" a. A kiváló tudójok által szakszerűen vezetett hézagpótoló vállalatot különösen ajánljuk olvasóink figyelmibd. Egy füzet ára 60 fillér. — A „Fővárosi Lapok"-it, a magyar szépirodalom egyetlen közlönyét, olvasóink szivei figyel mébe ajánljuk. A lap, uj szerkesztője: Szana T.t más vezetése alatt a legkiválóbb erőket csopor tositotta maga körül, kik mindent elkövetnek, hogy a müveit magyar közönség igényeinek megfelelő, tar talmas, változatos, a mindennapi kérdésekről gyorsan tájé koztató közlönyt teremtsenek A lapnak újévtől kezdve minden vasárnap egy nagy ívre terjedő melléklete lesz, mely a divat, háztartás ós sport köréből tartalmaz a legtöbbször illusztrációkkal kísért érdekes közleményeket. A „Fővárosi Lipok" előfizetési ára: 1 hónapra 1 frt 40 kr, '/i évre 4 frt. Muta

fváuyszámot kívánatra szívesen küld a kiadóhivatal. Czira: Fővárosi Lapok kiadóhivatala Budapest. — „Elet." Az egyetlen magyar folyóirat, mely magas színvonalával, hazafias, de modern szellemével, a kor eszmeáramlataink folytonos hü követésével, politikai és társadalmi életünk szigorú, de tárgyilagos bírálatával igazán megbeciülhetetieu szolgálatot tesz irodaltnuuknak ós az irodalom iránt érdeklődő kózönséguek, most fejezte be második évfolyamát. Ez az utolsó szám is jellemző a folyóirat irányára Élén egy fulmináns czikket közöl, az .Elet" ellen a protestánsokról irt czikke miatt, melyre a szerkesztő nyomban megadja a választ oly hangon és modorban, mely nálunk polémia terén már már ritkaság számba megy. Mind a két czikk a legnagyobb figyelemre méltó, mert a vallásosság hanyatlásának okaival leplezetlen őszinteséggel foglalkozik. Ifj. Reményi Edétől kitűnő elbeszélést, Tutsik Annától széptací tanulmányt, azután A népgyülölő-nek, Ibsen hatalmas színmüvének befejezését, továbbá Kalocsa Elek dr. tollából a mücsar uok jelen kiállításának szellemes, bár kissé kíméletlen, beható kritikáját, költeményeket és szépirodalmi rovatot találunk a füzetben, mely egymaga tanúskodik az „Elet" életrevalóságáról. Az ,Élei"-et most, a mikor uj évfolya mátmegkezdi, nem mulaszthatjukelmüveltjeink figyelmébe a legmelegebben ajánlani.Kü'önösen a müveit hölgy közönség pártfogását érdemli meg ez a kitűnő folyóirat,mely a nők érdekeinek hangoztatásával ós folytonos napirenden tartásával máris miuden inagyar nőnek elismerését kivívta Ára negyedévre 1 fit 50 kr,. félévre 3 frt, egész évre 6 frt. — Mufatványs/.ámokat ingyen es bérmentve küld a kiadóhivatal: V., Árpád utcza 6. — Dohány papírból. Hogy jó dohány közé silány dohányt kevernek s mint,; fiuom füstölőt adják, mindenki tudja, de, hogy papirosból is készítenek dohányt, arról is sokat tudnak amerikai lapok. New-Yorkban egy nagy gyár foglalkozik vele a következő módon: papiroslapokat doháuyfőzetbe mártanak, jsiszáradás után géppel dohány levél alakúvá nyomják, sőt meg a levél-ereket is belenyomják a pjpirosba, hogy az utánzás tökéletes legyen. Az igy készült dohány-utáuzat főleg szivarboritékokra alkalmas s állítólag még a legkényesebb dohányzók sem tudják ezen hamisítással készült szivarokat a valódi dohányból gyártottaktól megkülönböztetni. Csarnok. Bölcs volt-e hát Szokrates? Azt mondják: Szokrates bölcs volt. Mostani szem üvegen nézve pedig sok dolog ellenkezőt látszik bizo nyitani. Szokrates föltétele volt: „Ismerd teumagadat!" Minő bolondság! Az ember épen ugy vau magamagával, mint más emberrel. Csak addig tartunk valakiről vala mit, míg meg nem ismerjük, s ha megismerjük, a leggyakrabban azt mondjuk „Bircsaü soha ne ismertein volna! Ha az ember magát alaposan megismerné, bizony ritkáu volna oka igy szólni: örülök neki, hogy személye sen van szerencsém megismerni, már sok szépet voli alkalmain önrői hallani." Szokrates elhatározá, hogy egész életét egy czélra szenteli: polgártársait felfogja világosítani! No már most kérem alássan, lehet e ennél a világon nagyobb bolondság? Ki bizta ezt reá? Hát mire való a nap nappal és a hold ejjel? Felvilágosítani! Ha az ég az embereket fel akarja világosítani, semmi szüksége sincs filozofUra, küld egy üstökös; vagy aüár-északi fényt. Felvilágosítani! Kiv.lnUk-e valaha a polgártársak felvilágosítást? Ha okos ember polgártársai felvilágosításához akar hozzájárulni, álli.sou fel olajfinomító gyárat, gyertyagyárat vigy könyvkereskedést, mely szakács könyveket és kalendáriumokat ad ki százesztendős jöveudömondóval! Mi a vége utoljára is, ha az ember polgártársait felvilágosítja? Az, h )gy ezek halálra ítélik a Szokratesfélékef Nem a legnagyobb l^olondság-e az embernek maga alatt vágni a fát? Nem, Szokrates nem volt bölcs? Mi ál al tauusitá továbbá Szokrates bölcsességét? A lábbelit megvetette ! Mesztelen lábbal járt. Vájjon okos dologé az egész csizmadia czéhe maga ellen ingerelni? Ki tudja, vájjon a Szokrates fele peruél nem épen egykét c>izmadia képezte e a többséget, a mely őt elitélte? Szokrates néptanító volt! E^y i-kolamester! Na most már tudjuk, miért nem volt csizmája! Gonosz feleségét Xantippét oly eszköznek tekinti Síokrates, a melyen türelmét tis önuralmát gyakoilá A bolond! E czél ra a jó asszony is alkalmis. Hi az asz szony zsörtölődött, elment a köz térre, a piaczra és tauitá a bölcsességet." Hát nem bolond, a ki felesége helyett maga rue^y a piaczra? „Szokrates a bölcsészetet az égből a földre hozta!" No, ezt ugyan megköszönheti a bölcsészet. Ha Szokrates nem lett volna bolond, akkor a bölcsészetet szépen az égben hagyta volna, mert ha most a Szokiatesisták az ogbe jutnak és ott hült helyét találják a bölcsészeinek, akkor ugy érez^ik magokat, iníutha az égből pottyantak volna le. És ugyan mit használt azi.il a földnek. Szokrates, hog> ide hozta a bölcsészetet? Vájjon jó e a bölcsészet a fillokszéra vegy peronoszpora ellen? Feltartóztatta e a bölcsészet a kolerát? Hi a bölcsészet az ökröket megfogyasztá, akkor a hus árát felemelte s ezen az áron tudni sem akaruuk a bölcsészetről. — Szokrates folytonosan utalt „az emberi test bölcs alkotására." A ki csak felig meddig okos is, tudja, mily rosz ez az alkotás. A légczélszerütleu;bb alkotmány minden között, a mi csak ismerek. Épen olyan, mintha c<ak pesti háziúr építette volna bérháznak! Csupa zug és szeglet ! A szemekuek nincseuek kettős ablakaik, a fülek nek niucs spalettábláik, kik az orrnak csak hitvány közfala van, a szájiiak se lakatja, se a gyomornak nincs lakaréktüzhelye, az epéuuk niocs szelelő lyuka, a hasnak, e háimesteri lakásnak, nincs csengetyüje: szóval az egész alkotmány rosz. S mi lőu a S^okratesi bölcsészeinek vége? Bevádoltatott és halálra ítéltetett! És mivel vádoltatott? H)gy idegen isteneket hoz be

! A filiszterek! Tehát tisztán iparkérdés szabad kereskedési kérdés forgott fenn. Külföldi istenek bevitele körül forgott a dolog. És a miként élt, ugy halt meg. B iratai és tauit váuyai megakart ik menteni, s S;okrates nem engedé magát. Menekülhetett volna, de nem akart. Merő bolondság ! Ha meg volt győződve, hogy ártatlanul vész el, ikkor biráit egy bűntől megkeliettt mentenie és elmenekülnie. Ha pDlgártársai javát akarta, akkor pilgirait egy U bánattól megkellett volna kímélnie é3 elmenekülnie! Ha valaki tudja, hogy büntetését megérdemli, akkor a menekülés bün, de ha erős meggyőződése, hogy ártatlanul ítélték el, akkor kötelessége megmenekülni! Szokrates nem tette Szokrates nem bölcsen cselekedett. Szokrates utolsó szavai valának: „Askulápuak egy kakassal adósai vagyunk.* Mily bolond: még halála óráján is adóságaira gondol! Most már magára az olvasóra bizzuk annak eldöntését, hogy Szokrates bölcs volté vagy bolond? GABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, 1892. deczember 31-én. —.80 —.56 —.60 —.48 -.86 --.60 — 52 -.40 — .06 , -.66 • -.80 — .10 1.60 1.20 3.20 1.90 A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kiló bejegyzett árak. Marba hús 1 » Duza 100 kiló 6 80 7 20 Borjú hús 1 > Rozs 100 » 5.50 5 70 Sertés hús 1 » Árpa 100 » 4.50 4.60 Juh hás 1 » Zab 100 > 4 80 5 00 Háj 1 » Kukorii-zalOO > 3 80 3.90 Disznó-zsír 1 • » K repcze 100 » —. — —.— Szalonna 1 » Paszuly » 4.70 4.80 Faggyú (nyersj 1 » Szesz 1 terenként 50 l3«/

2 Zöldség 1 csomó Pia' zi árak. l3«/

2 Paprika 1 kiló Borsó 1 kiló —.20 Írós vaj 1 liter Lencse 1 > —.20 Eczet 1 » Muad-liszt 1 » —.18 Széna 1O0 kiló Zsemlye liszt 1 > —. 7 Szalma (tak.) 100 » Buza-liszt 1 > —.16 Bikfa 1 köbmtr Barna kenyér-liszt 1 » — .14 Tölgyfa 1 > Felelős szerkesztő: INCZÉDY L1JOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Köszöuet nyilvánítás. El nem mulaszthatom, hogy dr. Rosenberg Emil helybeli orvos nrnak, ki egyetlen kis leányomat súlyos difteritisz betegségéből kiváló szakism rete által megmentette ós az életnek visszaadta, ezutou is hálás köszönetemet ne nyilvánítsam. Kelt Nyíregyházán, 1892 deczember 26. Hegedűs Ign&cz. A zománcz (email) festészethez festékek és agyag árúk nagy választékban kapható (433-10 — 6) Tarczali Dezső könyvkereskedésében Nyíregyházán, iskola-utcza. Árverési hirdetmény-kivonat, 2

125

. tk. 1892! A nagykállói kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Nyir-Adony község javárt Kerézsi György, Kerézsi Mihály, Kerézsi Mária Leveleki Fereuczaé ellen 273 frt 22 kr. tőkekövetelés éa járulékai befizetése iránt folyó végrehajtási ügyében, esen birósig területén f;kvő nyiraiflonyi 317. sz. 'tjkönyvben A 4- 1. sorsz. a. 35. hr. sz. ingutUn 298 frt, ugyanezen tjkvben A + 2, 3. sor-, 1802, 1280. hr. sz. a. ingatlan 76 frt b régre az ezen tjkvben A -f- 4. sorsz., 2*96. hr. s$ a. in^an 40~Trt~becsértékben az 1881. ovi LX. t.-cz. 166. §-a> érteiuében egészben az 1893. Január hő 3-án d e. 10 órakor Nyir-Adony község házánál nyilvános Árverésin beciáron alól is el f>g adatni. Az árverési feltételek következőkben állapíttatnak meg: 1. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. 2. Bánatpénzül a becsár 10%-a mellett kikü'dőtt kezéhez készpénzben vagy óvadékképes papírokban leteendő. Kelt Nagy-Kálióban, a kir. jbiróságnál 1892. okt. 22-én. Gyalokay, kir. aljárásbiró. Árverési hirdetmény. (8-1-1) 313. Ysz. _1892. Aluiirott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t cz. 102. §-a értelmében közhírré teszi, hogy a nagyváradi kir. törvényszék 8325/1892. V. sz. végzése következtében az »Érmihályfilvai takarékpénztár részvénytársaság, végrehajtató javára, P. Papp János, Miklós, József és Lévy L pót ellen 300 frt tőke, ennek 1892 márczius hó 27-ik napjától járő 6% kamatai, >/

3•/„ váltódij és eddig összesen 52 frt 89 kr perköltség, ngy 3 frt hirdetési ét postadíj, valamint 1 frt 10 kr. árverés tüzésí költség köretelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le és felülfoglalt és összesen 1399 frt 50 krra becsült lovak, sertések, gabona, házi bútorok, ágynemüek, pálinkafőző üst stbból álló ingóságok'nyilvános árverés utján eladatnak, még pedig az 1881. LX. t. cz 120. §-a értelmében ugy alap, mint felülfoglaltató takarékpénztár érdekebeu. Mely árverésnek a 2455/892. P. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Buda-Ábrányban végrehajtást szenvedettek lakásáu leendő eszközlésére az 1893dik év jauuár hó 5-ik napjának délelőtti 8 órája határidőül kitüz.'tik és ahboz a venni Szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. LX. t. cz. 107. és 108. §§-ai értelmében a legtöbbet ígérőnek b.csáron alul is el fognak adatni. Nagy-Kálló, 1892 deczember hó 14-ik napján. KörtTélyfáy Péter, (10 1—1) kir. birós. végrehajtó. 317. Vsz. 1892 Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t. cz. 102. §-a i rtelmében tözhirré teszi, hogy a nagyváradi kir. törvénysék 6326/892. V. sz. végzése következtében az »Érmihá!yfilvai takarékpénztár-réi-zvénytársaságc végrehaitató javára, P. Papp János Méhész Sándor éi Lévy Lipót ellen 80 forint tóke, ennek 1892.' április hó 5-ik napjától járó 6°/

0 kamatai, VV/o váltódij és eddig összesen -10 frt 78 kr. perköltség, ú

4y 3 frt hirdetési és postadíj, valamint 1 frt 10 kr. árveréstüzési költség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkilmíval bíróilag le és felülfoglalt és összeseu 6B5 frt 9J krra becsült hízi bútorok, lovak, ser ések ágyuemüek, pálinkafőző üst stbből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatuak, még pedig az 1881. XL. t. cz 120. §-a értelmében ugy az alap, mint a felülfoglaltató takarékpénztár követelései kielégítése végett. Mely árv résnek a 2454/892. P. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Buda Ábrányban, végrehajtást szenvedettek lakásain leendő eszközlésére az 1893-ik év jauuár hó 5-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a vr-nni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, h igy az érintett ingóságok ezen áverésen az 1881. LX. t. c«. 107. és 108. §§ ai értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsirou alul is' el fognak adatni. Nagy-Kálló, 1892 (9-1-1) d»czember hó 14-ikén. Körtrélyfáy Péter, kir. birós. végrehajtó.