Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-09-17 / 38. szám

„IN V I I< V D É K. — Egy érdekes gyári-védjegy pör. A berlini I o-szágos törvényszék második szüneii tanácsa nemrég Eubeau Félix, Becktrshoff Emil, Sperling Vilmos és Horn A .dro"uista czégek ügyében tartott tárgyalást, kik gyári védjegy hamisítás miatt lettek beperelve; továbbá Bat/ar Selmár könyvnyomda tulajdonos, ki mint felbuj'ó volt vádolva. A Zacherl J. bécsi czég tulajdonát képező Zacherlin rovarpor uagy elterjedsége arra indította IJiyer alperest, hogy Z cherl összes gyári védj-gyeit és Cilinkéit oly módon utánozza, hogy azok csak uagy vizsgálödás után voltak az eredetitől megkülönböztethetők. Ezen utánzatokat Bayer több droguistáuak ajánlotta megvételre. Vevői aztán különböző gyártmányú rovarpírokat töltöttek üvegekbe, melyek a valódi Zacherlin üvegekhez nagyságban és alakban is telj -sen hisonli tottak. A hamisított gyári jegyekkel ellátott czimkék aztán ezekre felragasztattak s ezeu áiuk mint „valódi Zacherlin" kerültek a forgalomba. A p.uaszoltak raeutségükre mindannyian azt hozták fel, hogy ez u'áuzatokró! nem volt tudomásuk. A', ügyész kétségesnek találta, hogy a panaszoltak e jogtalanságot nem tudták. A törvényszék Biyert, miut a négy alperes felbujtóját 300 márka pénzbírságra Ítélte. A bepanaszolt droguistákra vonatkozólag az ítélet 201 márka pénzbírságot ós 5—5 márka bűbirságot rótt. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető 03ztályáná

1 végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Szeptember 19-én. lécsi János súlyos testi sértés és magánlak sértés. Firint Balázs súlyos testi sértés büntette. Szeptember 30-áu. Farkas Mihily lopís büntette. Sajtos János és társa súlyos testi sértés büntette. Csarnok. Haladjunk. — Népies felolvasásra irott czíkk. — Nevelés-tanitás teszi az embert valódi emberré. Ezek nélkül nem volna egyéb két lábu tollatlan állat nál. Mint az ős barlang-lakó, (troglodyta) kizárólag c ak azért élne, hogy egyék, ösztöneinek, vad sz -nvedélyei uek, föltétlenül hódoljon. A kotlós tyúk kotyogva vezeti kis csirkéit, férgeket kapar nekik; miuden madár (ki véve talán a kakukkot) neveli oktatja fiiit, mit egyenek, mitől féljenek, hogyan repülj mek stb. Sióval mindan állat szereti, neveli kic Ínyeit. Az embjr öntudatos nevelői eljárása, báuásraódja nagyon meglátszik az okta lan állaton is. Az emberen pedig csudákat mivel, noha — némelyek szerint — a természet örökölte rosz tu'nj donságokat gyökeresen meg nem orvosolja, csupán csak enyhíti Figyeljünk meg két, egyenlő idejű testvér-kutyakölyköt. Az egyiket, miu'án szeműi már kinyíltak, vegyük ki, csak kevés időre is naponként vacikából, — simogassuk etetgessük, játszuuk vele; a másikhoz pedig ne is nyuljunk soha, megfogjuk látni, hogy p. o. két hónapos korukban, mekkora kü'öubség lesz közöt tűk nemcsak testi fej'ettség, ügyesség, hanem szelídség meg értelem tekintetében is. AÍ a melyikkel foglalkoztunk, iránta szeretetet tanusitottunk, h i meglát bennünket, a farkát csóvá'ja, szemei nevetnek, kis lábacskájával parolát, vigyorgó szájlval píesit ad, egyáltaláu véve csupa-merő hűség, mig a másik fél mindentől, morogva, ha felé nyu'uuk, behátrál lyukába, ha tréfából fülét meghúizuk, morog, sőt m :g is hirap I yen a nevelés! Igy teszi az egyik kutyát szelíddé, értelmessé, mig a másik nevelés nélkül vad és durva marad. Pedig kezdetben mindkettő egyforma Volt. A gyermek nevelésével sem vagyuuk máskülönben. A jól nevelt gyerm >k szelid, értelmes, a magára hagyott ellenben durva, vadonc<. Mégis némely szüle épen hogy csak világra hozza gyermekét, azután nem sokat törődik vele. E edellel, ruházattal ha ellátja is, de lelkével mitsem gondol. Már pedig tudui kell, miszerint a gyermeki lélek, kis korá bán, egy alvó c,ira, melyet c-ak szeretettel, vele való gyöngéd bánással lehet életre költeni. A mi a növény csirának a nap melege, világossága, az a szuuuyadó gyermeki képességeknek a szülői szeretet, s a környezetében élőknek vele való szives fo^l ilkozisa. Eivnem hit — mondom — sok szüle részint könnyelmű.égből, részint tudatlanságból elhanyagolja gyermeke szivének, lelkének müvelését, Vesz neki, ho leány, bábú', hi fia; sarkantyús csizmát s azzal kvitt, lerótta nevelói kötelesség. A leány bábujával beszélgeti legtöbbször, a fin meg a sarkantyújára kacsingat, mert senki sem foglalkozik velők, sót ha valakitől gyermeki tudvágyból valamit kérdeznek, figyelemre sem méliatjtk, sőt e-yenesen lepirongatják Pedig hát nem odi Buda! A mely szüle gyermekéből derék embert akar nevelni: mtr a bölcsőnél kezdje meg a csiszolgatást, hogy mikorra iskolába kerül, egy kicsit csillogjon az értelme. Akkor nem fog egy nyolci éves gyermek tanítójának igy felelui: „he" ? vagy: „öhö! Éppen ezírt kellene gyermekme ihelyet, vagy reudej ovodát állítani, különösen földmivelo helye kon, hol a nyári, uagy muakaidény alatt nem képes a szüle gyermekével kellőleg foglalkozni. Az óvoda a a tapasztalatlan, zsenge gvermeket sok bajtól megóvj i, testét, lelkét kipallórozza. Ni legyen a szüle gyermeke iránt durva, mosdatlan beszédű, mert a gyermek a példán tanul; utánoz j it, roszat egyaránt. I

áy aztán megismerni a gyümölcséről a fát. Ritkán van kivétel. Szeresse a szüle gyermekét, de okos szeretettel; majom módra el ne kényez tesse. Mert nincs kiállhatatlanabba minduntalan fi yogó, kényes gyermeknél. Abból vau a házsártos, kákáu görcsöt kereső, mindenkivel öiszeférhetetlen természetű ember. HÍ a gyermek megérdemli, büntesse a szüle sió val, áristommal, veszővel. E^yik kezében ka'ács legyen, édes, a másikban virgács, de c>ip5s. Senki ne kiuozza gyermeké', de tul gyengén se üsse. Nagyobbat üssön, mint a minőt kiált és ne megfordítva cselekedjek. Mert a gyermek jibban tart a kis végzőtől, mint a legkacs karingósabbin feléje szórt istennyilától s más nagy han gon kiej ett dísztelen szavaktól. Mi lón az egyik házasfel gyermekét büntetni akarja, a másik c.upa elfogultságból ne fogja pártját, mert ha a büntető igaz biró, a büntetést kétfelé osztván, felét ott mindj irt helyben a nagylelkű, de fogadatlan pártfogóra rója. Ez már régi usu«, sok auya bizonyságot tesz róla, hogy igy vau. Tndja meg minden anya, hogy ha lányát, midőn az arra rászolgált, meg nem verte, azzal c*ak a veje baját öregbité, neki kellvén az elmulasztott verést után pítolni. A mely apa kedves fiától sajnálja a szilvafagalyat, majd h i a fiu felnő, szénahordó rúddal vág az ő horgas iuára. Én azt tartom, ho^y iukibb maguuk büutessük szerelmes gyermekeinket, miut majd katouakoiukban egy vályogvető Cíigáuylól lett káplár fülezze. Adjuk meg hát gyennekeiukuek a gondos n.'velést és tanilást. Neveljük őket testben, lélekben erősekké, hogy az élettel derek isau megbirkózzanak. Dj maguuk is folytonosau tanu'junk és nevelődjünk. M:rt, aki uem halad: mirad. Hí uem vagyuuk is olyan nagyon tuloHiányosak, nem baj; nem lehet minden ember fej > káp talau, hogy mindent lu Íjon. (Vége töv) GABONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1893 szeptember 16 ái. A gabona-csarnoknál Burgonja 100 kiH — 90 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — .56 Iluza 100 kiló 6.30 6 8) Borjú húí I > —.60 Rozs 100 > 4 80 5.25 Sertés hús 1 > - 48 Árpa 100 > 4 7) 4.80 Juh hús 1 » -.36 Zab 100 » 6 30 6 40 Háj 1 » —.— KikoriozalOO > 5 1) 5 20 Disznó-zsir 1 > --.64 K repcze 100 > —.— —.— Szalonna 1 » —.56 Paszuly » —.— — .— Faggyú (nyers) 1 » —.22 Szesz I terenként 54 18 Zóliség 1 csomó -.06 Pia 'zi árak. Paprik i 1 kiló —.73 Bors j 1 kiló -.18 Írós vtj 1 liter -.85 Lenes; 1 » —.22 Eczet 1 » —.10 Muad-liszt 1 > —.15 Széna 10J kiló 3 Zsemlye liszt 1 > — .11 Szalmi (tak.) 100 » 3 60 Buza-liszt 1 » —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Bírni kenyér-liszt 1 » —.10 TőUyfa 1 > 2.90 köt, „erősen személyeskedve" éí „az ő szemlyeskedö modorát" "kitételeket hisznál, a melyeket miut önérzetes ember azzal u'asitok vissza, h)gy mert soha míg csak gondolatban sem vétettem a magyar állameszme ellen; az ilyen vádakkal szemben mindig legerélye;ebbea fogok védekezni. A mi pedig az én állítólagos személyeskedésemet illeti, azt az olvasó közönségre bizom megítélni, vájj >n a „Ny. H" közleménye volt e személyeskedés, midőn a városunkban látható számtalan német reklám tábla közzül az én kirakatomban elhelyezettet vette közlése tárgyául, (a helyett, hogy általánosságban szólott volna) vagy az én erre vonatkozó nyilatkozatom, * melylyel meghurciolt üzletem jó hírnevének tartoztam. A sajtó felszólalására én is súlyt szoktam fektetni mindenkor, de csak ha a közlemíuyei tárgyilagosak s hogy a „Ny. H közleményét iguoráltam tudja be ezt anuak, hogy uem volt közleménye megírásánál tárgyilagos. Kijelentem egyúttal, hogy e tárgyban semminemű felszólalásra refl.-ktálni többé nem fogok. Tarczali Dezső, könyvkereskedő. Van szerencsém a t. közönség becses tudomására hozni,, hogy a nagymélt. belügyminisztérium 63358/92. sz. rendeletével engedélyezett gyógyszertárat a „Vörös kereszf-hez czímezve folyó hó 10-:n Nyíregyházán a H itzel-téri 7 számú házban megnyitottam. Nyíregyházán, 1893. szeptember hó 14-én. Mély tisztelettel: Márton József, gyógyszeré z. Iskolai bes2ersósokre a legjutányosabb bevásárlási forrás Tarczali Dezső könyvkereskedése a főgymnasiu nhoz vezető iskola u'c/ában. Itt kapható valamennyi helybeli tanintézetben haszuálaudó uj TANKÖNYVEK, a fögymnásium részére használt állapotban is, rendesen bekötve. Iró-, raji- ós festő-szerek, u m : iskolatáskák, gyakorlati- és irófiizetek, rajzszerdobozok, rajztáblák, rajzsiiiek, háromszögek a legjobb kivitelben a legju'áuyosabbau kaphatók. •V" Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. f3io-3-3) Árverési hirdetmény. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. 851. Vs

z. 1893. Alu'.irott kiküldött végrehijtó az 1881. évi LX. t -cz. 102. §-a érteimébea ezenu-1 köíhirré tiszí, higy a nyíregyházai kir. járásbíróság 272/1893. Kp sz. végzése áltil Grosz L H. nyíregyházai czég v<>greh íjuti jav .ra G) Jit*in Hermia nyiregyhuai lakos ellen 25 frt hitr. töke, eddi,' ösjzesin 7 frt 45 kr. perköltség követelés er;jéíg elrendelt kielégítési végrehijtás alkalmával bíróilag feltllfjiila.lt és 1007 frt 16 krra becsült bútorok, edények, iti'ok st'iből álló ingóságok uyilvinos árverés utján eladatnak. M;ly árverésnek a 272/1893. Kp. sz kiküldést rendelő végzéi folytán a helyszínén, vagyis Nyiregyh izán, alperes lakásán leendő eszközlésére 1893-ik év szept. hó 25-ik napjának délután 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t -cz. 107. §-a értelmében a legtöbbst igírőaek b csíroa alul is eladitni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 103. §-iban megállapított feltitelek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1893 évi szept. hó 10-ik napján. Oláh Gyula, (329—1—1) kir. birös. végrehajtó. E lapjk legutóbbi számában nyilatkozni voltam kénytelen a „Ny. H." ama eljárása ellen, mert lapjibau ger.nanismussal vádolt. A ki nyilatkozatom it elolvasta az nem mmlhitji, hogy személyeskedtem, ellenkezőleg, a nevezett lap közleményét komikus oldaláról fjgtam fel s csak érdem szeriut btutam el vele, midőu leszállítottam anuak értékére. És mert a nevezett közlemény iránt nem viseltettem kellő respektussal, vagyis nem hagytam szó nélkül magam >n siáradui a germanismus vádjít; a nevezett újság legutóbbi számábui újra belém Tenyész kos és sertés eladás. A muukác,i uradalomban: 16 darab l'/« éves V« risz vérű R«mbouillet kos, 20 darab lty« éves tiszta raczki kos, 60 darab fehér fondor szőrű 1

8,< éves matigalicza kan sertés eladó. Levélbeli megkeresésekre röglön válaszol (33o-!-i) az uradalmi igazgatósig. Figyelmeztetésül. Tisztelettel vagyok bátor a t. gazdálkodó urakat szabadalmazott burgonya és répa sütőmre figyelmeztetni és azt mír mint hasznos és czélszerűnek bizonyosodott gazdasági tárgyat bátorkodom ajánlani. Egyszersmind tisztelettel kérem a megrendelés mielőbbi megtételére, hogy a gyártást ahoz mérten teljesítsem. A megrendelés azonnal megtehető, mig az átvételt az őszi időszakra lehet tetszés szerint halasztani. A megrendelésnél előlegel, nem kérek, a sütőket kőszén tüzelésre is lehet készíteni. Továbbá van szerencsém tudomásul hozni, hogy a sütőknél a kazán azon részén, hol a tűi közvetlen éri, öntött vasat fogok alkalmazni, mely hosszú időre biztosítja annak tartósságát javítás nélkül. Sütőm hasznos és czélszerüségétől tanúskodik az alább olvasható tekintélyes urak által kiadott nyilatkozat mely szórói-szóra itt következik. Nyiregyháza, 1893. augusztus hó. Tisztelettel (274-16-9) Málik István. Debreczeni-utcza 18. szám. Nyilatkozat. Mi alulirtlak egyetemlegesen kijelentjük és bizonyítjuk hogy Málik István, nyíregyházai lakos, részünkre szabadalmazott burgonya- és répa-sütőket készíteti, mely sutok a használat folyamin tökéletes jóknak bizonyultak ennek következtében teljesen meg vagyunk vele elégedve', abból kiindulva, mint czélszerü és hasznos gazdasági tárgyat a t. gazdaközönségnek ajánlani bátorkodunk Nyíregyházán, 1393. márczius 20. Burger Mór, Klll

l Mátyás, Bleuer Lajos, Kohn József, Soangyi Gyula. Legjobb óvószer a kolera és egyéb fertőző betegségek ellen! A nm. m. k. belügyminisztérium 8476/9', az körrendeletével ajá,nlva TÖKÉLETES F£«TŐT£L€fllTÉS. Telj eseti szagtalan! Öutuaködő tőzegszóró klozettek! Belfjldi és külföldi szabadaltnak! Szobai árnyékszékek mindenféle tetszetős alakban. Árnyékszék berendezések kórházak, laktanyák, iskolák, szállolák, iparvállalatok stb. stb. részére. 1UGUB T02SG. és HtfTft&GTMPAB RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. It/azgatóság: Budapest, Zrínyi-utcza ,'i. Fertőtlenítő és szagtalanító tőzegpor! Tózegaloin! Mindennemű tőzeggyártm íny nagy raktára. Különleje3SéJ: emberi-és városi hulladékok ipari és gazdasági értékesítése. Város tisztítási és elfuvarozási vállalatok szervezése. Műtrágyagyártás: Képes árjegyzékkel, részletes tervekkel költségvetésekkel szívesen szolgál es (3-3) az igazgatóság. 32.VI893 Vsz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t. cz. 102. §-a ért lmében közhírré teszi, hogy a nyiregyhízai királyi törvényszék mint csődbíróság 8289/1893. P. sz. végzése következtében az Altman Hermán bilkányi lakos közadós csődtömegéhez tartozó s az alap csödleltárban 1—272. és 274-277. tétel alatt f-Ivett és összesen 921 forint 92 kria becsült kü'önféle vegyes bolti czikkekben seíyem, kolmuk, barhét-, karton, stbból álló ingók egy tömegben, a kikiáltási és becsárban, ha a b:c»ár meg nem igértetnék, külöa-külön, — ellenben az alap csődlelttrban 278—326. és a pótcsődleltárban 1—7. tétel alatt felvett és összesen 329 forint 91 krra becsült házi bútorok, ágynemüek, kroth, siff n, zefir, ágytakarók stbból álló ingók tételenként nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a n.-kállói k.jbirósig2571/893. P . sz.kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén,vagyis Bilkiínybin közadós volt üzletében leendő eszközlésére határidőül az 1893. évi szeptember hó 21, 22, 26, 27. és 2S-ik és szükség esetéo következő napjainak mind nkor délelőtti 9 órája kitüzetik és ahhoz a v.'nni szándékozók o'y megjegyzéssel hivatnak meg, h 'gy az ér'ntett ingóságok ezen áveréseu tételeuként az 1881 LX. t. cz 107 és 108. §a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsiron alul is elfognak adatni Nagy-Kálló, 1893 szeptember hó 7-ik napján. (321-1-1) Körtvélyfáy Péter, kir. birös. végrehajtó.