Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-09-10 / 37. szám

„IS Y I B V I D É K." A közönség köréből*) Tisztelt szerkesztő úr! A „Nyíregyházi Hírlap" legutóbbi számában „Günther Wagner Tinten hier za habén" czí nű közleményével — a sorok közt — germanizmussal vádol, mert az idézett szövegű igazán csinos és Ízléses kiállítású táblácskát kirakatomban elhelyezni bátorkodtam. Nem nagy súlyt helyezek a nevezett közleményre, mert az csak laptöltelékül került a „Ny. H'-ba; megjelenvén a nevezett lap csütörtök helyett pénteken, uem lóvén valószínűleg más közölni valója ez is kapóra jött. Egy valótlanságot tartok csupán szükségesnek rektifikálnC a mely biztosau a nagyobb hatás kedvéért lett ugy megírva. A szóban forgó közlemény ujyauis azt állítja, hogy ez az inkriminált német tábla a magyar classikusok társaságában van a kirakatban. EÍ uem való, mert a hol az a német tábla függ még csak p káns könyvek sincsenek nemlngy magyar classikusok volnának. Egyébként pedig a közlemény tisztel; iróji, ha már az iskola utczában nőmet feliratú táblácskákat keresett, csudálom, hogy odább nem látta meg a „Tum Apparate„Liebliche Parfüms", míg odlbb a „Beering Seife mit der Eule" czimű táblácskákat, melyek ép oly ékes Germán nyelven vannak megírva miut a „Günther Wagner Tinten". Különben igen jól alhitik a közlemény irója a felől, kogy ezek az ártatlan táblácskák ha német nyelven hirdetnek is valamit, ép oly kevéssé ártanak a mi magyarságunknak, mint a „Strachinó di Milánó", „Le Dernier dt Mode" vagy az „English Penholder" feliratot viselő táblácskák. Én kezeskedem érte, hogy a „Günther Wagner linte hier »u habén" feliratú táblácska nem fogja einómetesiteni Nyiregyháza derék magyar lakóit; kísérletképen azt az inkriminált táblácskát mig veszélyt nem látok a .Nyíregyházi Hírlap" engedőimével kirakatomban hagyom. Tarczali Dezső, könyvkereskedő. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlüuk a beküldő felelőssége mellett. Szerk. Csarnok. EgJ jy s inás a koleráról. II. Emlitvevoltamegelőzőczikkben,h)gya kalerabeteg • ség tulajdonképeni székhelye Iudia, és hogy miudeu ily járványról, mely a föld bármelyik részéu észlelhető, biztos, mikép onnan vehette eredetét. Nem lehetüuk azonban bizonyosságban azok felől az okok felől, melyek ott, eredete ős színhelyén is a kolerát elő dézik. B zonyos, hogy Bjngáliábau, Kilkuttábin, B imbay-ban csaknem minden évben előfordu

1, Vannak, kik a G uges ós Bramaputra kiöntésének tulajdonítják, melyeket veszélyessé fokoz az égető nap heve, a szerves állati és növényi anyagok állandó elterjedése a forró és nedves éghajlat alatt. Más vélemény szerint a járváuyos kolera e vidéken ama hagyományos szokásnak lenne tulajdonítandó, hogy a félig égetett hullákat a szent folyó hullámai közzé dobják. De nemc-ak a Ganges fjlyó pirtjii azok, melyek a kolera eredeti tűzhelyének tartandók, hanem vannak távolabbi vidékek is. Ama föltevésnek sincs sokkal több alapja, higy a kolera ós főkép annak a mult izázad vége óta tapasztalt sűrűbb fellépése a haj lan ez országban alkotott nagyszabású vízmüvek romlásának volna felróható, mely vízművek megkönnyítették volt a vizek folyását s megakadályozták azoknak pishidását. Hanem a vízmüvek is már régebb idő óta vanuak romlásban, a Gauge3 és Bramapu'ra deltáj-i pedig épen nem rendelkezett soha ily vízmüvekkel. Miud e lehető íógeket annak idején a konstantinápolyi konfereuczía is beható bírálat alá vette, de a kolera spéc.iffius okának megállapítására nam volt képes, legfölebb is azoknak az elősegítő körülményeknek a természetére u5zve alkothatott biztosabb ítéletet, melyek f-jlődéséuek ked veznek és terjesztését közvetítik. Ilyen elősegítő körülmény kétségkívül a hőség. Tény, hogy Bengáliában épen a nagy meleg évszakában áprilistól augusztusig ölt járványos jelleget, télen ellenben kialszik. Ilyen a tömeges nópcsoportosulás is, a milyen India több részében zaráudoklá30k alkalmával tapasztalható. Hurdw irban vagy Gangadwarában például minden áprilisi holdtölte alkalmával ilyen búcsújárások vaunak, melyek minden tizenkettedik évben a szokottnál nagyobb arányokat öltenek. Az 1873-dik év épen ily időpontra esett, s ez alkalommal, több. mint egy millió lélek gyűlt a mondott helyen össze, mikor a kolera kitört s 20.000 embert nyolcz nap alatt elragadott. Mint a hedsászi zarándoklásoknál, itt is gyalog kifáradva, betegen érkeznek meg a bucsujárók égető hőségben mértföldekről. Helyzetök még sulyosbul a rosz táplálók s az iható viz hiáDya következtében, mihez m5g kicsapongások is járulnak, amik együ tveve, megvetik alapját a jirvány betegségnek, melynek csiráit a távozók mindenfelé magokkal viszik. Mindezekhez hozzájárul még Persiában, mint a kolera terjesztésére, kiválóan hatékony ok, a temetkezések rendszere. Ezek a temetkezések vagy állandiak, vagy időlegesek, de még az állandó temetkezés esetében sem ásnak gödröket, hauem a hullákat csak felületesen borítják be. Proust említi, hogy 1869-ben, mikor a kolera alig csilapult le Teheránban, e város környékén számtalau könnyű földkiemelkedést látott, melyek csak tökéletlenül födték a több nap óta ott heverő holttesteket. A hullák ideiglenes elhelyezésére szolgáló helyek amonet eknek neveztetnek. Esekben a feloszlásnak indult hulla a légkörben büzos miazmákat terjeszt el. Végre a meghaltak testeit hozzátartozóik búcsújárásra viszik magokkal, hogy Kerbellah ban, a siiták nagy imámjainak sírjai mellett tegyék örök nyugalomra Minél nehezebb a kolera lényegét, keletkezésének döntő és főokát kimutatni, annál több mellékkörül ményre irányul a fijyelem, melyek azonban mind egy közös elv körül látszauak csoportosulni, minők például a nagy jtrváuyok szabályszerű járása, felmerülésének időszerűsége, a környezet és a külső behatások alakulása és a ragályosodá-s bizonyos törvényei. Ránk nézve mindenesetre, bármily tudományos érdekkel bírjon is magának a kolera anyagának tanulmányozása, fontosabb gyakorlati jelentőségű a terjedés mikéntje. Mindenek előtt nincs arra példa, hogy a koleraméreg a levegőn át hatolt volua be valahová, ellenben mindenütt, a hol megjelent, bizonyos oly közegek által hurczoltatott be, melyek azt szintén közvetlenül kapták. Egy járvány első indítója mindig olyan egyén, ki az inficiált helyről érkezik. Mtga az ember tehát leghatékonyabb közege miudenütt a ragály tovaterjesztésének. De közege lehet ezenkívül a fehérnemű, melyet viselt, az ürülékek, melyek közös szüksóghelyen rakódnak le, az ivóvíz stb. 18j4-ben egy kolerabeteg érkezett Anglia egyik gyárába, s a gyár 645 lakój t közül öt hét alatt 144 halt el. Miudannyiana közös szükséghelyeket használta. De még világosabban illusztrálja e példát egy mis eset, midőn egy massae'iusetii börtöubeu egy egészen külön zárt fogoly betegedett meg. Ciakhamar 20ó-én a börtön különböző részeiből, kik a fogolylyal semmi érintkezésben nem állottak, szintén megkapták a ragályt ugyan azon szükségszék utján. Ellenben Ebrachban, hol a kolera a foglyok között szintén erősen dühőugö'.t, az őrt álló katonák közül egyik sem kapta meg a betegséget, mivel ezek egész kü.öu szükségh'lyeket használtak. Mig érdekesebb Simpson egy jelentése, mert abban oly fertőző tárgyról van szó, mely tíz hónapig maradt zárva s ez idő után föluyittatva, terjesztője lett a kolerának. Az eset Yorkban történt 1833 ban. Ejy 67 éves asszony 1831. augusztusában áldozatul esett a kolerának. Tíz hóval később,pünkösd tájban, két unokahuga jött nagybátyjának látogatására, a mikor ez kinyitott egy fiókot, mely addig zárva volt, s melyből nebáuy ékszeren kivül, melyet uuokahugainak adott, egy fókötőt is kivet, a melyet neje halála uapjáu viselt. Megkapta a kolerát ós másnap belehalt. A mi a viz által való fertőzést illeti, erre nézve elég a következőket felhozuuuk. Londonban 1854 ben ezer lakos közül 13 halt meg azon városrészben, melynek lakói a nagy csatornából eredő vízzel táplálkoztak s mely viz gallononként 46 gramm szilárd váladékot adott. E lenben 1000 lakó közül csak 3.7 halt meg azon házakban, melyek máskü önben egyenlő egészségügyi viszonyok között a vizet máshonnan nyerték, hol az gallonként csak 13 gramm szilárd anyagot tartalmazott. Brachstedtben a járvány mindjárt megszűnt, mihelyt egy gyanús kutat bezártak G;öningában egy házban, mely közös kulról hordatott vizet, 24 en haltak el kolerában, mig ugyanazon utczi 17 más hlzában csak négy betegedési eset fordult elő. Mindezen esetekben a kut vize koleraürülékekkel állott összeköttetésben. Testi hajlandóságokról alig lehet szó a koleránál, legfölebb annyiban, a mennyiben a nyomor, a fáradság, a meghűlés- ós az erkölcsi lehangoltság alkalmasabbá tehet a ragály befogadására. De nem terjed ki ez a megkülönböztetés a fajokra is, mint sokan hiszik. Minden, a mi az egyéni fogékonyság több kevesebb mértékére bír vonatkozással, csak a fentebb érintett ál alános meghatározások körül foroghat. Idézzük erre nézve dr. Halász Gézának a bulapesti járványok történetéről írott muukájíbau közölt következő tapasztalatait: 1. A megbetededettek állását, foglalkozását tekintve, legtöbb betegedett meg a napszám >s és a szolgai osztályból, kevesebb az iparosokból, legkevesebb a jobb módú polgári és uri állású egyének közül. 2. A uőkből több betegedett meg ós aránylag több is halt meg. 3. A közép kor leginkább ki volt téve a betegedésnck, mely azjnban az öregekre volt a legveszedelmesebb. Ackermanu szerint elleuben már az öt éves korig van a kolerára a legnagyobb fogékonyság, Delbrück szerint a 10 dik évig. A legmagasabb betegedéli számarányt Berlinben is az 1 — '.0 év nyújtotta. Ugyancsak Bjrl ubeu vélték konstatálh itni, hogy a nőnem httározottan jobban ki vin téve a betegedésnek, miut a férfi nem, még pedig a 19-ik évtől a 32 ik evig, a minek lehet a kevésbbé táp'áló élelmezés s a kolera-betegek sűrűbb ápolása i-s az oka. Mig azonban a nők kőiül többen lesznek betegek, a megbetegedettek közül a fór fiáknál nagyobb számú a halálozás, mint a nőknél. Budapest egyes városrészeit tekintve legtöbb bete gedés ói halálozás észleltetett a Teréz ós Józsefvárosban, kevesebb a Ferencz s még ennél is kevesebb a bel- és L

;pótvárosban. E: 1831 beu észlelt jelenség a későbbi, s nevezetesen az 1873 diki járványnál is be lón igazolva. Ugy látszik tehát mindezekből, hogy a szegénység ós a rossz táplálkozás is, karöltve á rossz lakásviszonyokkal, döutő tényezőként szerepel a koleraragály iránti fogékonyság tényében Nemcsak a tehetősebb egyének, de már csak a tehetősebbek által lakott városrészek is, ugy a berlini miut a budapesti járványok nál aránylagos immunitást élvezték. Sít a dr. Hiláiz által statisztikai kimu atásba vott állás és foglalkozás szerinti osztályozása a megbetegedéseknek is csak auynyiban bírhat jelentőséggel a ragály küiöubözó hatálya megítélésére, a mennyiben a lakás- és táplálkozási viszonyok különféleségeit eredményezi. Mindamellett mégis piutosnak kell tartanunk a járvány-észleleteknól a foglalkozás szerinti kimutatást, mert ez közvetve épen a lakás- és táplálkozási viizo nyokba nyújthat betekiutéss. Ily szempontból adjuk a berlini nagy járvány adataiból az előfordul 7350 hahlesetnek következő kontingenseit, melyek mind az alsóbb néposztályokat érintik, nem számítva bele a f-gyenczeket, napszámosokat, kőműveseket, ácsokat és szegéuyhazi egyéneket. Ilyenek a parasztok (840), katonák (319), czipíszek (157) szabók (122), takácsok (126), stb. Halász kimutatásaiban a budapesti 1873 iki járványról csaknem ugyanazon foglalkozási ágak nyuj'ják a legnagyobb halálozási arányokat, úgymint: nap zámos (435 ) szolga és cseléd (124) ,s azonkívül hajosok (21), földmivesek (29), czípészek (17), kocsisok (33) lakatosok (14) stb. E

0yébkénl is szabályul lehet felállítani, hogy ha nem is olyan gyorsan, de rendesen az első 24 órában következik be a legtöbb haláleset, azontúl pedig mind több a valószínűség a felgyógyuláshoz. Indiában és Ázsia délkeleti vidékein ezenkívül épen az első esetek rendesen a hilálos kimenetelűek, mig ha az első eset egy helyen egyszer szerencsésen folyt le, többnyire nem következik be utána tartósabb epidemia. GABONA-CSABNOK. Nyiregyháza, 1893. szeptember 9-in. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kii 5 -.90 bejegyzett árak. Marha hús 1 » —.56 Buza 100 kiló 6.30 6 8J Borju hús 1 —.60 Rozs 100 > 4 80 5.25 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 100 > 4.7 J 4.80 Juh hús 1 > -.36 Zab 100 . 6.30 6 40 Háj 1 » KukuriczalOO > 5.10 5.20 Disznó-zsir 1 —~64 K repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 —.56 Paszuly » —.— —.— Faggyú (nyers] 1 > —.22 Szesz literenként 54 18 Zöldség 1 csomó -.06 Piat-zi árak. Paprika 1 kiló —.75 Borsó 1 kiló —.18 írós vaj 1 liter —.85 Lencse 1 » —.22 Eczet 1 » —.10 Mund-liszt 1 » —.15 Széna 100 kiló 3.— Zsemlye liszt 1 . —.14 Szalma (tak.) 100 3.60 Buza-liszt 1 » —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Barna kenyér-liszt 1 » -.10 Tölgyfa 1 2.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Nyilatkozat. Az ellenem lábra kapott és privát ügyeimre vonatkozó állitások inegczífolása iránt a kellő lépéseket megtettem, az eredményt annak idején közölni fogom. Addig a nagyérdemű közönség semmiféle ily valótlan állítást ne vegyen tudomísul. Kelt Nyíregyházán 1893. szeptember 5. Schmotzer Ferencz. Caviar, tengeri halak, hal-conservek. Angolna Geléeben príma extra erősek, hordó számra 4-—, '/a hordó 2-35 erősek „ „ 3 75, '/» , 2-20 középerősek „ „ 3-50, i/j , 2-10 Sodrott angolna Geléaben, (szálka nélkül), ca. 25 adag hordó számra 4'50 Heringele Geléebm (csak a középrészek) m 2'50 Bismarck heringek (szálka nélkül, pikáns lében) 2'10 Sült heringek legjobb halak a nyugoti tengerből 2'10 Sodrott hering ca. 40—45 darab ^ ^ 2-10 Ztiros hering beeczetezve, higymával és Senf sauceal 2" 10 Angol Matjes heringek príma 30—10 darab b 2" 10 Hollandi ikrás hering ca. 30—35 darab 2*10 Delicatess heringek Senf cauceban ca. 120 — 140 darab v n 2-10 Orosz korona-sardinák pikáns lében 1-75 Christiania Anchovis igazi északi fűnemekkel . 2-75 Scottinák (kis delicatess heringek) ca. 80—100 darab 2'75 Angolna orsóhal sauceban kisütve, nagyon tartós 3-50 Sardinák olajban legjobb jegyek 9 nagy vagy 16 kis adag postacsomag 4-50 Appetit-Silds (Anchovis delicatess hering) szálka nélkül 4-50 Brabanti Sardellák 1890-iki legjobb minőség hordó számra 6-20 Elbingi orsóhal nagyon tartós 4.40 Kiéli küsshal egy ládában 160—200 db 120 X-as 2 láda postacsomag 1-75 Kiéli füstölt hering ca. 40 — 45 db postaládával 1'50 Laeac heringek nagyon kövérek, füstölve nagyon tartós 2-25 Angolna füstölve, tűidéit ha.1 (prima áru) * 7-50 Lazac füstölve karika-lazac (újdonság) adagonkint 15 -20 kenyérszeletre való, 4 adag vételnél 4-25 Ural-Caoiár szürke, nagymagu, nagyon szelíd kilója 3 75 „ középmagu áru ^ 3-25 Alasca Civiír (újság) de asztrakáni izével " 3-75 Friss tengeri halak, gadóc, Ctblicau p jstacsom tg,' ti 2 franco minden osztrák-magyar postaállomáson vámmentesen, utánvéttel. Peters Fülöp Richárd Altona (Holtstein).