Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-20 / 34. szám

„IN T I B V I D í: K." — A hegyaljai ág. liitv. ev. egyházmegye évi közgyüléiét a Kölesen ujoól kiütött kolera járvány Következtebea Nyíregyházán augusztus 29. és 30. napjaiu fogja megtartani a következő programmal: Kidd-iu *u gusztus 29 én: Délelőtt 9 órától papi értekezlet az igazgató tanitó helyiségébeu, d. e. 11 órától tanügyi bizottsági ülés ugyanott, d. u. 3 órától gyámintézeti közgyűlés az egyház dísztermében, d. u. 5 órakor offertorium mai összekötött gyáunutézeti isteni tisztelet, tisztelendő Kovács Andor h.-véciei lelkész ur szónoklata mellett a templomban, d. u. 6 órakor a gyűlés fontosabb tárgyait előkészítő tájékoztató értekezlet a díszteremben, estve ismerkedési estély a „Pacsirta" kertjében. Szerdán augusztus 30-án: Rjggelí 7 órakor az Úriak szent vacsorája szolgáltatik ki a lelkésztestvérek részére, reggeli 8 óratói esperességi közgyűlés a templomban, déli 1 órakor közebed a „Pacsirta" kertjében. — A nyíregyházai nőipariskolából. Tudatjuk a n. é. közönséggel, miszerint a nyíregyházai nőípariskolában a beiratasok f. évi szeptember hó 1. és 2-ik napjain fognak eszközöltetni. A belépni kivánó növendékek a felső-leányiskola, illetőleg a nőipariskola helyiségében d. e. 9—12-ig, ésd. u. 3—ti óráig jelentkezzenek. A növendékek két csoportra oszlanak, u. m. rendes és rendkívüliekre. Rendes növendékek azok, kik az egész tanév tartamára iratkoznak be s magukat az iskolai szabályzatnak mindenben alávetik; ezek tandíjul havonkint 2 frtot fizetnek előlegesen; a tandij fizetése alól csupán teljesen vagyontalan, jó magaviseletű leánykák, előlegesen beadott kérvény alapján menthetők fel. A rendes tanulók az egész évi tandij havi részletekben való lefizetésére kötelezvék, minélfogva sem az önkéntes mulasztás, sem a törvényes szünidők, sem az indokolatlan kilépés, a havi fizetések alól senkit fel nem mentenek. Rendkívüli tanulókúl (korkülönbség nélkül) a női kézimunkák valamely szabadon választott ágában való kiképzés czéljából, a tanév bármely napján és tetszés szerinti időtartamra, vétetnek fel növendékek ; ezek havonkint 4 frtot tizeinek. Beiratás alkalmával minden tanuló 1 frt beiratási dijat is tartozik fizetni. A nöipariskolát fentartó nőegylet elnöksége. — Kinevezés. Buday tíiemir, Baiay Gyula ófd • hértói tiszttartó fit, kit a vármegye négy évvel ezelőtt küldött föl a Ludovica akadémiiba a Buttler féle alapítványi helyre, bevégezvén a tanfolyamot,! tiszthelyet • tesné neveztetett ki. — Az árváknak. Apró kis műkedvelők színi előadást tartottak a mutt vasárnap Horváth Gyula városi mérnök házánál s ennek bevétele révén 3 frt 19 krárt adtak át a helybeli jótékony nóegyletnek az árva ház javára. — Felhívás. Miután a nméltóságu m. kir. miniszter ur 31050/93. számú rendeletében a helybéli kereskedő ifjak által létesített segélypSnztár alapszabályaira vouatkosiólag — kimondotta, hogy — „nem mondható ki a kötelező tagság az ösizes Nyiregyházáu foglalkoztato t kereskede mi alkalmazottakra, hanem csak az mondható ki, hogy mind azok, akik ezen pénztárhoz jelentkeznek, tagjai lehetnek ezeu pénztárnak". „Eizel ósszefüggőleg a 8. § sem rendelheti, hogy a főnökök alkalmazottaikat ezen pénztárba kötelesek bejelenteni;" — ennélfogva van szerencsénk e helyütt is felhívni az összes helybeli kereskedő főnök urak figyelmét azon körülményre, hogy mindazon alkalmazott aíkat, kik a helybeli kereskedő ifjak segélypínztáráuak nein tagjai, illetve oda tagokul belépni uem kívánnak,) a „Nyiregy házai kerületi Be egsegélyző-pénztár" hoz az 1891 évi XIV. t. cz. 26. §-a értelmében haladéktalanul bejelentsék. A „Nyíregyházai kerületi betegsegély zö-pénztár igazgatósága." — Csőd. A nyíregyházai kir. törvényszék néh. Jakabovics Nátháu volt auarcsi kereskedő hagyatékára f. hó augusztus 10 én esődött rendelt el, csődbiztosul Szabó János t. jegyzőt, tömeggondnokul Kovács Lijis kisvárdai, helyettes tömeggoudnokul dr. Zmner Simu nyíregyházai ügyvédet nevezvén ki, bejelentési határidőül szeptember 18-ik, felszámolási határaapui október 18 dik napját tűzte ki. — A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesületnek Ktsvárdáu tartatul elhatározott közgyűlése — a fellépett kolerajárvány miatt bizonytalan időre elhalasztatott. Nyíregyháza 1893. aug. 20. Elnöki megbízásból Stoffan Lajos, e. jegyző. •— Az izr. elemi iskolában a beiratások tartanak bezárólag szept. 10 ikéig, azontúl már csak ugy lehet beiratkozni, ha előbb az isk.-székhez folyamodnak. A rendes tanítás szeptember 3 ikán kezdődik. — Munkások—zár alatt. Háromszáz bosnyák munkás érkezettpéntekeu este Mármaros kolera veszélyes vidékeiről vasúton a nyíregyházai vasul i állomásra. A rend őrség a vasúti kocsikat, természetesen a muukásokkal együtt, azonnal kitolatta az állomás területéről, s körülvéve azokat rendőrökkel, a munkásoknak a lakossággal való érintkezését lehetetlenné tette. A munkások szombaton d. e, utaztak tovább. — Nagy dalestély. Dabreczen város hires dalárdája a jövő ho 3 án ellátogat városunkba s itta mi dalárdánkkal együtt nagy dalestélyt fognak tartnni. A kiválóan érdekesnek Ígérkező estélyt valószínűleg az arénában tartják meg (uem lévén ez idő szerint más alkalmatos hely ilyen nagyobb szabású előadás rendezésére), s utána a „Hárs* vendéglőben bankettt és tánczmulatság lesz. — Névmagyarosítás. Berger Miklós kis-várdai lakó*, vezetéknevét, a belügyminiszter engedélyével „Benkö"-re változtatta. — A levél-hordók szaporítása. A nagyváradi m. kir. pistaigazgatóság, meghallgatva a több oldalról felhangzó panaszokat, szaporította városunkban a levélhor dók számát. Most már öten vannak a igy remélhető, hogy idejében fogják megkapni a postai küldeményeket a széleken lakó polgárok is, kik idáig 2—3 nap multán juthattak csak azokhoz. — Megőrült. Alig két hónapja, hogy Szilágyi Mihály, a mi huszárezredünk egyik derék hadnagya, el bukva megbokrosodott lovával a vásártéren, szerencsétlen halállal kimúlt. Fiatal özvegye, a boldogságában addig viruló asszony, hervadt, busult azóta. Nem tudott megnyugodni férje elvesztésének tudatába, erőt vett rajta a búskomorság s mint most mély részvéttel értesülünk, megőrült gyógyithatlan bánatában. Családja Döblingbe szálitotta. — Szomorúság. Kertész Bertalan főispáni titkár urat és uejet szül. Petrás Mirgu urnot érzékeny csapás erte: alig pár napos kis leányuk, még mielótt megkeresztelték volna, hétfőn elhunyt. — Gyula és Elemér! A következő sorokat küld ték be hozzanu: „A Balatonban terem a foga3, a Balaton partján mégis csak mágnások eszik sátoros űnnepekeu. Igy voltunk ini eddig Beuczy Gyulával. Szerencsére alakult egy konkárr^ns banda s azóta Binczy maga is muzsikál. Ezt a konkorreueziát tartsuk fenu a SAray Eiemér bandája támogatásával, miskép a Bjuezy hegedűjét megint csak sátoros ünnepekeu vagy mágnások társaságában fogjuk hallani." — Hirtelen halál. Szombaton, e hó 19 dikén délelőtt a heiyoeii vasuu állomáson egy napszámos aszszony hirteleu rosszul lett s rövid fjiora alatt meghalt. Természetesen azonnal szárnyra kelt a rémes hír: itt a kolera! Dr. Biruck Mjr páiyaorvos, Sztarek Ferencz rendőrkapitánynyal azonnal megvizsgálta a holttestet s koustarátia, hogy az illető napizátnos asszony régi betegségének esett áldozatul. — Halálos végű verekedés. Farkas Pál, Madarász István es Csanyi SiuJor kailói legények a mult vasárnip este Kóbii Ferencz szolga-legényt, lesből agyonütötték. Az előzménye az volt a dolognak, nogy Köbli Ferencz az nap délután megverte őket s ők ilyen módon állottak bosszút. A tetteseket letartóztatták. — Pisztoly-párbaj. Dabrectenből irják lapunknak, hogy az ouam „uagy" erdőben e hó 9 éu reggel F. uyir-bátori bank-igazgató ós K. katonatuzt között pisztolypárbaj volt, mely utóbbinak mdgiórü ésével vég zódött. A golyó K. uak a balkarját sértette meg. — A tisza-eszlári halász-majális, melyet e hó 27 én akartak rendezni, a varmegye területén felmerült koleraesetekre való tekintetből, hatósági intézkedés folytán nem lesz megtartható. — Magyar ember adója. A „Közgazdaság e3 közigazgatási szemle* most megjelent augusztusi füzetében Láng Lajos — mint már megemlítettük — érdekes adóstatisztikai adatokat közöl. Ling Lajos czikkéből, mely nálunk úttörő az adó statisztika terén, kitűnik, hogy a szűkebb értelemben vett Magyarországon 1891-ben 16 frt 12 kr adó esett minden lélekre s ebből 6 frt 50 kr esett az egyenes adókra és 9 frt 62 kr a többi adónemekre. Az egyenes adó viszont igy oszlik meg fejenkint: földadó 74 kr, házadó 69 kr, kereseti adó 1 frt 50 kr, pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adó 17 kr, tőkekamat- és járadék adó 10 kr, útadó 56 kr, hadmentességi dij 15 kr, fegyver- és vadászati adó 3 kr. Bályegjövedék eziméu 48 kr, jogilleték fejében 1 frt 29 kr, a dohányjövedék révén 2 frt 40 kr esik tgy-egy főre; a lottónak átlag 16 krajezárt áldozott egy-egy ember, sóért pedig 61 krt fizetett. Megtudjuk e statisztikából, hogy a fogyasztási adók 1891-ben 7.235,900 frt erejéig a községek által történt megváltás utján biztosíttattak, 1,614.656 frt értékben bérlet és 696,396 frt erejéig ráutalás utjáu. Az italmérési adó 12.845,342 frt összegben kizárólagos bérlet, 2.843,021 frt erőjéig ped'g a beszedési jog bérlete által volt biztosítva. Nem érdektelen végül tudni, hogy a magyar varosok közül Temesvár hódol leginkább a lottóuak, ott 2 frt 28 kr lottobetét esik minden főre, mig Selmeczbáuyán egy krajezár betét sem történt. Igen hasznos dolog volna, ha Láng Lajos ezt a statisztikát kiegészítené s az adótörvényeink szempontjából irányadó részletekkel kibővitené. — Az állatkert ujabb lakói. Azon felette érdekes és nagy értékű állatok, a melyekkel a közelmúltban szaporodott a budapjsti állatkert, annyira felköltötték a fővárosi és vidéki közönség érdeklődését, hogy azoknak megtekintésére seregestől tódultak, s mindenki meg elégedetten távozva, örömét fejezte ki az állatkert, ezen hazai kulturintézet ilyetén fellendülésén. Az igazgatóság felbuzdulva a nagyközönség meleg érdeklődésén, újból több érdekes állatott szerzett be. Kiemelerdók: a két 17 láb hosszú óriás kigyó, a legnagyobbak, a melyek fogságban láthatók; és mindenek felett „B;ri" a kedves Oraugutaug, a melynek az emberhez bámulatos hasonlatosságát és emberi szokásait mindenki megcsodálja. A nyíregyházai kir. törvényszék büntetó osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Augusztus 21-én. Kiss János lopás büntette. Augusztus 22-én. Szilágyi Ferencz szándékos emberölés kísérlete. Szilágyi György és társai rablás. Drolios Sándor tűzvészokozás vétsége. Augusztus 23-án. Böhm Adolf gond. okoz. emberölés vétsége. Tóth Antal becsületsért. és gondatlanságból okozott testi sértés. KÖZGAZDASÁG. Vármegyénk mezőgazdasági viszonyai. Pongrácz Jenő gróf, vármegyénk közgazdasági előadój i a mult csütörtökön tartott közigazgatási bizottsági ülésen terjesztette elő félévi jelentését szabolcsvármegye mezőgazdasági viszonyairól. Az érdekes jelentést alább egész terjedelmében közöljük s ajánljuk azt az összes érdeklődők figyelmébe. A jelentés ujabb bizonyságot tesz arról a nemes buzgalomról, melylyel a gróf ur, mint közgazdasági elő adó, hivatásának megfelel, — nem i» említve szakértelmét, amelyről őt, mint vármegyénk egyik első gazdatekintélyét mindenki ismeri. íme a jelentés: Tekintetes Közigazgatási bizottság! A későn nyíló tavasz, az ezt követő hosszú szárazság általános aggodalomba ejtett minden gazdát, ugy hogy daczára az áprilisi rohamos élet-ár emelkedésnek, minden gazda görcsösen ragaszkodott a meglévő még el nem adott terményeihez. A hosszan tartó szárazság élénk emlékébe hozta idősebb gazdáinknak az 1863-i aszályos évet, tehát a megelőző tavalyi életnemüekkel számítottak enyhíteni a bekövetkezhető szükségleteiken. Mig végre május végén elérkezett a várravárt eső, mely kevés megszakításokkal tart egészen mai napig, elősegítve az elmaradott kalászos veteméuyeket, réteket és legelőket, de állandóságánál fogva annál kártékonyabban hatva a szénák betakarítására. A bekövetkezett esős időjárással az életárak rohamosau estek, ugy hogy gazdáink számításaikban nagyot c-'alódva, most már csak sokkal alacsonyabb árban voltak kénytelenek még meglevő életnemüiket a piaezra vinni, noha bár az eső által helyrehozott kalászosok termése sokat javult, de még is sok vájni valót hagytak még mindig magok után. Csudálatos érthetlen befolyást gyakorolt a sok eső a legelők és kaszálókra, mig más években ily időjárással, a mezők rendkívül fejlődtek, s kitüuó tápdus legelőket, és uagy quintum széna termést eredményeztek, addig ez évben a legelók silányak, a rajt' levő állatok pedig rosz állapotban vanak, a letakarított széna termés mind mennyiség, mind pedig minőségre csak is a közepes termésnek 70%, át adják. Ugy hogy a magas kormány az állattenyésztésünkre uyomasztóvá válni készülő helyzeten könnyiteni akarván, betiltotta a nagyobb lendületet veuui készülő takarmány expntot, valamint a megszorított erdészeti törvények egyes a takarmány-zerzés és legeltetést czélzó § ait bizonyos korlátok között egy évre hatályon kívül helyezte, illetve módosította. Sarjú termésünk előre láthatólag, szép eredménynyel kecsegtet s ha annak betakarítására jó idő fordul, ngy magas kormányunk a már ez idő szerint is a jó termés esetén kilátásba helyezett takarmánykiviteli tilalmat, egész nyugodtan, állattenyésztésünk veszélyeztesse nélkül hatályon kivül helyezheti. Kalászosak, repeze, tengeri és dohány, valamint a burgonya termését a folyó évben átlagban catasztrális holdanként a következőre becsülöm: Repczéből 2 00 m. n., búzából 7-50 m. in., rozsból 4 20 m. in., árpából 5' zabból 5 20 m. m., tengeriből 6 m. m., dohányból 7 :n. m., burgonyából 25 tn. m. Gyümölcs termésünket a késői fagyos szelek nagyobb részt tönkre tették. Szőlőinkben a peronospora a mult év pusztításaihoz hasonló mérvben lépett fel és teszi tönkre terméiünket, különösen pedig azokét, kik nein fecskendeztek. Sajnos hogy az ütalános s minden gazdát permetezésre kötelező s már j íváhagyott szabályrendeletet a községekben még ez i loig sem hajtották végre. Pedig csak ezen egyedüli •nód az, melylyel megszabadíthatnánk magunkat ezen veszedelmes ellenségtől. Állataink között csak szórványosan fordultak elő j dentéktelenebb járványos betegségek. Az apa állatok i megye egész területén megvizsgáltattak a következő eredménynyel: Min 419 db, (ebből 58 állami), bika 633, kan 1703, ezek közül tenyésztésre alkalmasaknak találatiak: Mén 146 drb, bika 501 db, kan 1216 db, alkalmatlanoknak, s miut ilyen, a tenyésztéstől elvonattak: Mén 283 db. bika 132 db. kan 487 db. az anya állatikhoz mérten szükséglet mutatkozik: 40 db. mén, 45 db bika, 67 db kan. A katonai lóvásárok ez évben is megtartattak s iiint rendesen, most is csak kevés szárau lovakat vásárolt meg a bizottság, noha uagy számmal vezettettek elő eladásra lovak. A rendelkezésemre bocsátott kimutatásokból kitűnt, hogy noha azok a leghiáuyosabban is vannak összeállítva, mégis a mult évben is 11593 idegen megyei mun' ástkellettigénybe venuigazdáinknak,hogyazaratást kellő időben elvégezhessék, kiknek keresetök 32583 m. m. detneműre rúgott, melyet magokkal hazaszálitottak. Erről i részletes összeírást „IV" alatt csatolom. Véleményem zerint ezen idegen aratók száma meghaladja a 20.000 et is, melyet onnan következtetek, hogy Nyíregyháza öszszeirásában csak 5 idegen aratót vett fel, holott biztos tudomásom szerint Nyíregyházához tartozó Királytslek pusztán legalább is volt 350. Belgrádi 100, Varnyu Laposon 120. G. szálláson 80, Sima-pusztán 164, összesen 814 volt. Az apró paraszt szállásokon is csak ugy hemzseg az idegen tót munkás az aratási idény alatt. Miért is az általam öíszeállitott kimutatásban 5 helyett 814-et vettem fel Nyíregyháza város területére. Bizonyosan a többi községek is elhagytak összeírásaikból 50-60% ot. Az állatok összeírását sem vehettem fel jelenté-emben, mert ott még nagyobb különbözetet látok a valóval szemben, annyira, hogy ha számításaimat én is az után tenném meg, lehetetlen adatokat volnék kénytelen szolgáltatni az intéző köröknek, mely őket csak a legnagyobb tévedésbe ejthetné. Hogy többet ne említek: Nyíregyházán összeiratott 805 db, boüdányi járásban 875 sertés, ebből elhullott 1892-ben Nyíregyházán 1 db,J bogdányi járásban 0 db sertés. Holott véleményem zerint Nyíregyháza határán van legalább is 10 000 db, t bogdányi járásban pedig 15.000 drb sertés, melyből betegség következtében legalább is 1000-1500 darab hullhatott el. Nagyon ajánlatos lenne, hogy ha már helyes statisztikai adatokat nem szolgálhatnak a községek, helytelent, tévútra vezetőt ne állitnának össze, inkább semmit, mert ezzel a közügynek csak ártanak, ahelyet hogy használnának. Az 1892 ik évi dohánytermés adatait a ,111" alatti kimutatásbán csatolom. A nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur felkérte tőlem a megye összes földterületének mivelós agakkinti kimutatását, ezeknek tényleges eladások után történt becsértékét öt év előtt és jelenbon, ugy szintén az 5 év előtti és jelenben fizetett haszonbér összegek kimutatását, ugy a föld becsértékét mint az ezek után tizetett haszonbéreket, külön a kötöttebb jobb, ós a lazább homok- gyeDgébb talajou kitüntetve, nem tartottam érdektelennek azokat részletes kimutatásokban „1 és „11 alatt szintén ide mellékelni. Ezen tiszteletteljes jelentésem után maradtam Bishalom, 1893. augusztus 1. hazafiúi üdvözlettel [gróf Pongrácz Jenő, nóijttduáji elóadó.