Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-20 / 34. szám

XIV, évfolyam. 34. szám. Nyíregyháza, 1893. augusztus 20' JSÍYÍ f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. VIDÉK. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. W Megjelenik hetenkint egyszer, vasár-napon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre * forin

tFél évre 2 „ Negyed évre . . • • • • • • \ n A községi jegyző és tanító uraknak egesz évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A }

aI» szellemi részét képező küldemények, - - a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. 8532. K^ 1893^ Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. A Balkány községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott püyázati hirdetményt közzététel végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. augusztus 12-én. Miklós László, alispán. 1343/893. Pályázati hirdetmény. Balkány községben rendszeresített szülésznői állomás betöltésére p ilyázat hirdettetik. Felhivatnak mindazok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy pályázati kérvényüket, képességüket és erkölcsi magaviseletüket igazoló iratokkal felszerelve a nagykállói járás főszolgabírói hivatalához f. évi szeptember hó 3-áig adják be; választási határidő f. évi szeptember hó 10. d. e. 10 óra. Javadalmazás: évnegyedes utólagos részletekben fizetendő évi 5') frt fizetés, szülési eseteknél 2 frt eljárási díj. Szegények ingyen szolgálandók fel. Balkány, 1893. julius 25. Nagy, jegyző. Siinándi, főbíró. 129/93. Eb. Szabolcsmegye erd. alb. elnökétől. A Debreczeni kir. Erdőfelügyelőség a földmivelésügyi m. kir. miniszter 34017/93. számú rendeletére való hivatkozással az erdei famagvak értékesítése ügyében előterjesztést tesz. Határozat. Miután több izben tapasztaltatott, hogy az erdőbirtokosok, midőn famagvakra szükségük volt, belföldi vásárlási forrásokról tudomással nem birván, külföldről vásároltak magvakat és igy hazai erdőbirtokosainkat ezen eljárás kétszeresen károsítja, a feles maggal bírók feleslegüket értékesíteni nem képesek, a vásárlók pedig drága és rossz magot kapnak; továbbá a hazai famagvak értékesithetésének előmozdítása, valamint ezek értékének emelése és az erdőbirtokosok érdekeinek megóvása czéljából és különösen hogy hazai erdőbirtokosainknak az általuk szükségelt mag jó és megfejelő minőségben való olcsóbb megszerezhetése elősegittessék, másrészt, hogy a magban bővelkedő birtokosok uj értékesithetési forrást nyerjenek, ezzel az erdősítéseket is előmozdítanák és a nehezebb munkára alkalmatlan munkásoknak a maggyüjtas által keresetet nyitnának, ugyanazért a vármegye területén lévő erdőbirtokosok értesíttetnek, hogy amennyiben famag feleslegük lenne, annak faját, minőségét, hektoliterenkénti árát, a mag termési és átadási helyét, az elszállithatás idejét és a legközelebbi vasúti állomást közvetlen ezen kir. erdőfelügyelőséggel legkésőbb minden év szeptember 10-éig közöljék, hogy annak előnyös eladása iránt közösen idejében intézkedni lehessen. Miről a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere tudomásvétel, a községek elöljárói e határozatnak a község területén, különösen az erdőbirtokosok előtt való közhírré tétel végett a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos közlöuy utján s a debreczeni kir. erdőfelügyelőség e határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, 1893. augusztus 10. Hrabovszky, erd. alb. elnök. 131/93. Eb. Szabolcsmegye erd. alb. elnökétől. A debreczeni kir. erdő felügyelőség az általános takarmányszükségletnek az erdők termékeiből való mikénti pótlása tárgyában az 1893. évi 182/7. szám alatt előterjesztést tesz. Határozat. Tekintettel arra, hogy az általános közgazdatági érdekek különösen at állattenyésztés szempontjából mulhatlan megkövetelik azt, hogy a takarmány a megengedhetőség határáig az erdők termékeiből is pótoltassék ás egyszersmind lehetővé tétessék az, ho™y az erdőbirtokosok a saját szükségletüket meghaladó takarmánykészleteket más oly birtokosoknak adhassák el, kik a hiányt más uton pótolni nem képesek, a törvényhatóság területén levő erdőbirtokosoknak kivételesen megengedtetik, hogy a folyó évben mindenütt ott, hol ezáltal az erdők fentarés okszerű kezelése veszélyeztetve nincs, az egyidejűleg a járási főszolgabirák, a rendőrkapitány és kezelő közös erdőtiszteknek megküldött kimutatásban foglalt rendkívüli használatokat különösen az ott. megnevezett birto'cosok, az erdők jelen állapotának figyelembe vételével és a beszerezhető volt adatok alapján a kimutatásban megnevezett erdőrészekben és mérvben következő feltételek mellett kigyakorolhassák; nevezetesen: 1. Az eddig be nem erdősitett összes tisztások a folyó évben az összes nyiladékokkal együtt lixsznvitathatók lévén, ezen területek egyszersmind arra is használandók, hogy a sarlózott, vagy lombfedte területekről nyerendő termékek számára is szárító és lerakó helyül szolgáljanak; a lerakodásra különben a szomszédos nyiladékok és az erdősitett vagy utivonalak szélein levő tisztások első sorban használandók fel, a takarmíny pedig legkésőbb 1891. év február hó 15-ig a helyszínéről elszállítandó. A beerdősitetlen maradi f, é. összes irtási terület mesterséges felújítása fentiek szerint a jövő évre elhalasztandó és átírandó. 2. A beerdősitett 1 —15 éves vágásokban a csemeték és fiatalosok leggondosabb kímélése mellett a tutakarmány kitermelése csak sarlóval engedtetik meg, melynek szárítása azonban csak az 1. pont alatti tisztás vagy nyiladékon gyakorolható. 3. A lombtckarmány termelése csak az erre alkalmas fanemekből álló igen jó vagy teljes zárlattal bíró oly fiatalosban és mennyiségbe?: lévén szedhető, hol ezen takarmány előállítása eddig is szokásban volt és a vidék lakossága ebben már gyakorlott; ennélfogva a kimutatás ezek figyelembe vételével lett szerkezztve, ezenkívül pedig, hogy a lombtermelés következtében megritkított erdőnek a legközelebbi két éven belül való záródása bizton remélhető legyen. 4. A folyó évben előtilalom alá jövő valamint a marha szája fölé nőtt és még ut.ótilalom alatt álló közel lő éves vagy felfákkal is elegyített vágásokban a legeltetés és makkoltatás is csak a rendesnél felével kevesebb számú állattal gyakorolható. A sertés makkoltatásnál pedig ezenkívül kiköttetik, hogy a f. é. makkoltatás ideje alatt a sertéseket tengerivel is etetni, vagy állandóan egy szükkebb körre szorítani tilos. 5. A vágások mellékterületinek ilyetén kihasználásánál felmerülhető tűzesetek kikerülése végett a birtokos kötelessége a szükséges óvintézkedését minden irányban megtenni és az ellenőrzést szigorítani. 6. Általában kötelessége az erdőbirtokosoknak kellően gondoskodni arról, hogy az erdő fentartása érdekéből elért eddigi siker kárba ne vesszen és a fenti kihasználások foganatosítását a legóvatosabban és oly módon teljesítsék, hogy a felújításoknál felmerülhető károsítás lehetőleg teljesen kikerültessék; végül 7. Az ezen rendkívüli használatok által változott üzemi viszonyok különösen az e. t. 17. g-a alá tartozó erdőbirtokosok rendszeres üzemtervinek nyilvántartásaiba az elért eredményhez képest esetről-esetre azonnal bevezetendők. Miről a törvényhatóság területén lévő összes é.s különösen a kimutatásban megnevezett erdőbirtokosok azon figyelmeztetéssel ertesittetnek, hogy a fenti engedélyben foglalt feltételek szigorú betartásáért erd. rend. áth. terhe alatt felelőséggel tartoznak; és igy, ha most nyert engedélyt bármily csekély mérvben igénybe vsszik, ezzel egyszersmind kötelességet is vállaltak arra, hogy ugy saját maguk, mint megbízott közegeik vagy munkásaik az elsorolt feltételeket pontosan befogják tartani, ezenkívül pedig a magán erdőbirtokosok tekintettel arra, hogy erdejéről semminemű részletes térképpel vagy üzemtervi adattal az erdészeti bizottság nem rendelkezik, figyelmeztetnek, hogy mindezen használat igénybe vétele esetén a folyó évi felújítási kötelezettségeknek a jövő évben tartoznak eleget tenni és a feltételek betartásáról gondoskodjanak. Az erdőkezelő szermélyzet egyszersmind figyelmeztetik, hogy ezek szabatos végrehajtása érdekéből tegye meg mindazon szakbeli intézkedéseket, illetve helyszíni kijeleléseket, melyek az erdőgazdasági érdekek veszélyeztetése nélkül az eddigi sikernek és az erdőtőkének állandó fentartását biztosítják. Általában pedig az erdőbirtokos képviseletében, mint ennek szakértő közege eljárván az engedményeknek hol és mily mérvben történt igénybe vételét esetről-esetre vegye közös jegyzékbe és ezt a jövő év január 15-ig alulírott erdészeti bizottságnak terjessze be. Ha pedig tulliasználatokról szerezne meggyőződést, annak haladéktalan beszüntetése végett az e. ti. 62. §-a értelmében járjon el. Mindezekhez képest a jár. főszolgabirák és rend. I kapitány, valamint a jár. kezelő erdőtisztnek és Török Gábor erdőmesternek Debreczenbe megküldött kimutatás ezek által az erdőbirtokosok részére az engedély kijegyzése végett betekintésre nyilvántartandók. Miről a földmivelésügyi m. kir. miniszter őnagyméltósága feliraton, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, Ujfalusy Zoltán járási erdőtiszt, Török Gíbor erdőrnnster s a debreczeni kir. erdőfelűgyelőség 1 — 1 kimutatás kíséretében e határozaton, a községek elöljárói ez intézkedésnek a „Nyírvidék" hivatalos lap utján való közlése m illett közhírré tétel végett értesíttetnek. Nyíregyháza, 1893. augusztus 10-én. Hrabovszky (xiiidó, erd. alb. elnö c. 8502. K —1893 Szabolcsvármegye alispánjától A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak és állatszeinlélö hatósági szakértőknek. A földmivelésügyi m k. miniszter 41019/93.'III—8. sz. rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett kiadom. Nyíregyháza 1893. augusztus l. Miklós László, alispán. (Másolat 8502/93. K. számhoz.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 41019/111—8. szám. valamennyi törvényhatóságnak. A Horvát-Szlavon-Dalmát országos kormány f. évi julius hó 11-én 33228 sz. a. kelt hirdetménye szerint a szarvasmarháknak, Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szepes és Sáros vármegyék, és Bélabánya, Pozsony és Budapest városok területéről Horvát-Szlavonországba való bevitelét a ragadós tüdőlob behurczolásának megakadályozása czéljából teljesen megtiltotta. Erről a közönséget f. évi junius hó 27-én 124. eln. és 34097. szám alatt kelt körrendeleteimmel kapcsolatosan értesítem. Budapesten, 1893. évi julius hó 27. A miniszter megbízásából. Lipthay, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 8377. K. 1893. Ajárási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 50101/VI.-11. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. augusztus 1. Miklós László, alispán. (Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter 50104/VI.-11. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A magánrendelő intézetek tárgyában. Az úgynevezett magánrendelő intézeteket ugy tulajdonosaik, mint a törvényhatóságok idáig, ugy látszik, oly gyógyintézeteknek tekintettek, a melyeknek engedélyezése az 1876. évi XIV. t.-cz. 56. §-a valamint a kórházakra és gyógyintézetekre nézve kiadott 1876-ik 51671. számú szabályrendeletek 1. §-a szerint a belügyminiszter jogköréhez tartozik s ezért azok felállithatásaért mindig ide folyamodtak. Ugyanezen szabályrendelet 2. és 3. §-ának tartalma azonban mely a gyógyintézet fogalmát és felszerelését megszabja, már kizárja azt, hogy az úgynevezett rendelő intézetek gyógyintézeteknek legyenek tekinthetők s ennélfogva belügyminiszteri előleges engedélyezés alá essenek. A szóban lévő rendelő intézetek tényleg nem egyebek, mint intézeti czimmel ellátott oly helyiségek hol valamely orvos, ki e cziinhasználatára az eddigi szokás szerint jogosítványt nyert, minden különös további kötelezettség nélkül ugyanugy működik és gyógyít mint azon orvos ki a fenti czim használatára engedélylyel nem bír s a szegényeket magánlakásán díjtalanul látja el orvosi tanácscsal. Ezért tekintettel arra, hogy a magán orvos által nyitott rendelő intézetek sem formailag, sem lényegében semmiben sem különbözik az orvosi gyakorlatra képesített és jogosított orvos magánhelyiségeitől továbbá tekintett '1 arra, hogy orvos gyakorlatra képesített orvos jog al rendelhet bárhol s bármily nemű betegség ellen, s végül tekintettel arra, hogy a szegények számára való ingyenes rendelésben soha senkit nem akadályoztak, a magánrendelő intézetek ezentuli belügyminiszteri engedélyezését nem tartom szükségesnek, annál kevésbbé, mert az orsz. közegészségügyi tanács ezen ügyben bekivánt szakvéleménye szerint is a magánorvosok által nyitott rendelő intézetek az 1876. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.