Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-13 / 33. szám

„rs y í it v i i) K.« — Értesítem az érdekelt haddíj kötoles egyéneket, hogy az 1893/94 évre szóló hadmeutességi dij kivetési lajstrom elkésxült s a szóban levő kivetés folyó hó 14 tói kezdődóleg 8 napra a városi adóhivatalnál közszem­léié leend kitéve, ezen körülményről azon hozzáadással értesítem az érdekelteket, hogy azok: a) kik ezen adó­n.minel már az előző evekben is meg voltak róva a lajs­trom kitételének napját; b) azok, kik ezen adónemmel ez óvbeu vannak el»ő ízben megróva, díjtartozásoknak dij köuyvecskéjökbe tőrtónt bejegyzésétől számított 15 nap klatt esetleges felszólamlásaikat a netalán téves kiveté­sek ellen hivatalomnál beadhatják. Kelt Nyíregyházán, 1893. augusztus 12. Májerszky Béla. h. polgármester. — Gyászrovat. Özv. Gyüre Istváuné szül. Banedek Juliáuua mint neje, gyermekei: Liszló, Ju'iáuna férj. Ltkitos Dénes, gyermekei: Kálmán, I onka, Béla ós Anna; Erzsébet, ferje Melnár József, gyermekei: Miklós, Irénke és Gyula; testvérei; Mihály és Biint, nász asszonya: Milnár Abrahámnó s gyermekei, valamint az összes rokouok uevóben is, fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj, gondos atya, gyöngéd, nagyapa, szerető rokon Gyüre István nyugalmazott kórházigond uoknak folyó 1893. évi augusztus hó 10 én, élete 68 éves koráb in, váratlau történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult földi maradványai fo yó hó 11-én délutáu 4 órakor N.-K illóban, az ev. ref. egyház szertartásai szerint fognak örök nyugalomra tétetni. NtgyKillón, 1893. óvi augusztus hó 10 én. Á'dás és béke leugjen porai felett! — Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel tudat­ják Badó Jenöné, szül. Tisch Josefin nek e hó 10 én d e. 10 órakor, Kuálytelken, rövid szenvedés után, élete 24 ik-, boldog házassága 4 ik évében bekövetkezett el­hunytát. A boldogult földi maradványai f, hó 11 én d e. 9 órakor fognak a nyíregyházi izr. sírkertben örök nyugalomra tetetni. Nyíregyháza, 1893. augusztus 10-éu. Beke leugjen porai felett! Tisch Ele atyja. Ridó Jenő ferje. Klár Lajosné, Halasi Jánosné, Tisch Ziiga, testvérei. Kür Lajos, Hilasi János, sógorai. — Özv. Geyer Károlyué, gyermekei Oália ós Mirgit, G ;yer Pal, mintáz elhuiyt édes atyja, Csont Károly és neje M .urer Auguszta, vala miut az összes rokonság nevében is szomorodott szív­vel jelentik a legjobb férj, atya, gyermek ós vőnek Geyer Károly vasúti tisztviselőnek folyó évi augusztus 8-án, hosszas sxeuvedés után, élte 23 dik, boldog házas­ságának 26 ik óveben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó évi augusztus hó 10 én dólutiu 5 órakor fognak az ág. evang. egyház szertar­tása szerint a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán, 1893. óvi augusztus hó 9 én. Á'dás és béke porai fölé! — Zászló-szentelés. A po'gári önkéntes tűzoltó­egylet alig 3 óve feuállása u án gyöeyörü zászlót szer­zett be, melyet e hó 6 áu ünnepélyesen felavattak. Zlsilóanyául Buza Ádámné úrhölgyet kérték fel, ki tisztségének nobilis módou felelt meg az ünnepély ma gasztos voltáuak megfelelőleg, délelőtt ünnepélyes isteni tisztelet a róm. kath. templomban, hol Bányász elnök polgári plébános oly gyönyörű beszédet mondott, hogy a nagyszámú jelenlevőket mélyen meghatolta. Ezután a szögbeverés szokásos czeremóniáji következett, mely aktus után Viráuyi főparancsnok rövid beszéd kíséreté­ben átvette a zászlót. Dé.ben 100 terítékű bankett volt a Suhajda vendéglőben, hol természetesen a felköszön­tők egész sorát hallotta az egybegyűlt közönség. E4e ^edig táncz, mely virradtig tartott. Az ünnepélynek lo­kális jellege volt, mert a meghívott vendégek köztük {i nyíregyházai tűzoltók távolmaradásukkal tüctettek, é ha ők nem jöttek el, itt volt B .'rkó bácsi, a mi ked­eít mesterüuk K.-Uj Szállásról, ki az egylet gyakorlati kiképzését vezette majd 3 hónapig. Az ünnepély nem­csak erkölcsi, hanem anyagi tekintetben is igeu sikerült. — A debreczeni országos vásár alkalmából vasárnap f. é. augusztus 13. és hétfőn augusztus 14-én az alább felsorolt viszonylatokban külön személyvonatok fognak közlekedésbe bocsájtatni: I. Kábáról—Debreczenbe. A) Kaba indul 4 óra 4 perez reggel B) Kaba indul 1 óra 43 perez délután Szoboszló indul 4 óra 34 perez reggel Szoboszló indul 2 óra 8 perez d. u., Vérvölgy indul 4 óra 44 perez reggel Vérvölgy indul 2 óra 17 perez d. u. Ebes indul 4 óra 55 perez reggel, Ebes indul 2 óra 26 perez d. u. Ondod indul 5 óra 3 perez reggel Ondod indul 2 óra 34 perez d. u. Debreczen érkezik 5 óra 20 perez reggel, Debreczen érkezik 3 óra 1 perez délután. II. Ujfehértóról Debreezenbe. C) Ujfehértó indul 5 óra 37 perez reggel. Téglás indul 6 óra reggel, Hadház indul 7 óra 11 perez reg­gel. A Józsakert indul 7 óra 31 perez reggel. Debreezenbe érkezik 7 óra 45 perez reggel. III. Debreczenből— Kabára. B) Debreczen indul 12 óra 20 perez d. u. E) Debreczen indul 8 óra 20 perez este. Oadód indul 12 óra 32 perez délután, Ondód indul 8 óra 32 perez este. Ebes indul 12 óra 43 perez, d. u. Ebes indul 8 óra 44 perez este. Vér­völgy indul 12 óra 49 perez d. u., Vérvölgy indul 8 óra 50 perez este. Szoboszló indul 1 óra 2 perez d. u. Szo­boszló indul 9 óra 6 perez este. Kaba érkezik 1 óra 25 perci d. u. Kaba érkezik 9 óra 29 perez éjjel. IV. Debre­cienböl—V.-Pércsig. F) Debreczen indul 3 óra 1 perez délután, Haláp indul 3 óra 30 perez d. u., V.-Pércs érke­zik 3 óra 43 perez d. u. Jegyzet. Szomszéd forgalmú jegyek a kiinduló állomáson a visszautazásra is válthatók, ha a visszautazás ugyanazon napon történik. A t. cz. közönség saját érdekében kéretik ezen könnyítést figye­lembe venni, hogy ez által Debreczen állomáson a sze­mély pénztáraknál az utasok torlódása lehetőleg csökken­tessék. Debreczen, 1893. augusztus hóban. Az üzletvezetőség. — Rabló-támadás. Bartók János t. polgári tör­vónybirót, ki e hó 6-dikán éjféltájban a tüzoltóegylet ünnepélyéről hazafelé indult, az uton ismeretlen tette sek agyba főbe verték, s azután pénzétől megfosztották, Bartók súlyos sebeket szenvedett, mindazonáltal remél­hető, hogy felgyógyul. Hogy kik lehettek a galál rablók, arról senkinek sejtelme sincs. A várost roppant izga lomban hozta a támadás hire, mert Polgáron ritkaság sxAmba megy az ilyen dolog. A csendőrség derék őrpv rancsnoka nagy buzgalmat fejt ki, hogy a gazemberek nyomára jusson. — Műkedvelői előadás. Az ipuos ifjak dicséretes buzgalmat fejtenek ki önművelődésük körében. Szibad idejüket nem haszontalan szórakozásban töltik el, hanem akként használják fel, higy elismerésüket méltán kiér­demelik. Vasárnap a ,Violát" br. Eötvös József „FWu jegyzője' cz. remek regénye után az öreg Szigeti bácsi pirasztdrámáját. adták elő. Dicséretes buzgalom, ambitio és törekvő igyekezés jellemzi az előadást, melynek a rossz idő daczára eléggé szép számú köz'jusége jól mu­latott a műíedvelőkuél természetes hiányok derültséget keltő jelenetein, s a sikerült előadáson. Hibáztatjuk azon­ban, hogy épen ezt a 12 j slenetbol álló duubot válasz­tották, amely 8 órától V«l-ig tartott éjfílután, s ép^n nem csodálandó, ha a kózénsjg egy resze, türenuéc vesztve, ott hagyta az előadás t Ajánljuk az ifjúság figyel­mébe már az okból is, hogy a legközelebbi alkalommal és ezután is mindig ugy válassza meg az előadásra szánt színműveket, hogy azok a szerep'ők tehetségéhez alkal­matosak legyenek, s egyszerű sczenirozísuk által bevál­jauak a műkedvelőkuek berendezett színpadon. — Rab-statisztika, á helybeli kir. törvényszéki fogházban ju.ius hó 31 eu a létszám volt: j igérvényeseu elitélt 121, felebbezés alatti 15, vizsgálati 21, összesen 157, nemre nézve 142 fi, 15 uő. A nagykállói járásbíró­ságnál 1 fi, 1 nő, Kisvárdáu 5 fi, 1 nő, Nyírbátorban 3 fi T. L'jkön senki. — A kereskedők és kereskedő alkalmazottak szives figyelmébe! V kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter által az imént jp'áh igyott záradékkal ellátott al .p szabályok a38 § a énelmébeu hirdetések és mindeu a kereskedőket ós alkalmizottj likat érdeklő közlemóuyek lapuikban tétetnek közzé, a miért is felhívjuk az érde­kelteket, hogy e körülményt figyelembe venni szives kedjenek. — Egy kitűnő találmány. \ Z icherlin tinc'ura, melynek segélyével minden helyei a hol a Z cherlin p >r nem ragad jól, vagy nem juthat elég inélyeu be, a rova­rok megsemmisítése meglepő gyorsasággal hit. A Zách 1 r ­liu-tinc ura ezáltal kű önösen alkalmis a poloskák bol­hák és tetvek kiirtására, melyek ajtóh isadekokba, padló­zatba, vagy állatbőrökbe fészkelték be magukat. A Z cherlin porral együtteseu huználva, ez a találmány nem csak a leggyorsabb, hauern a legtartósabb sikert biztosítja a rovarok miudenfóle nemei ellen, bárhol tartózkodjanak is. — Eljegyzés. L?uchtag Gyula lu'oitini föld­birtokos tartalékos hidutgy augusztus 8-áu tartotta el­jegyzését YVeinberger Adolf ungvári lakos szeretetre méltó kedves leányával, Malvinual. — Nyir-Bátor díszpolgára. Nyir-Bátor város kép­vis lőtestülete e hó 6-ikán tartott közgyűlésében Mandel Eduárdot a város díszpolgárává választotta. Az erről szóló képviseleti gyűlési jegyzőkönyv a következőleg szól: „Előterjesztetvén Zsindely János és társai által beadott indítvány, melyben Mandel Eduárdnak a város előhala­dása, különösen a piaeztér ujjáalkotásában és számtalan a közjóért tett áldozatkészsége és jótékony tettei elisme­réseül díszpolgárá választatása és egy utczának nevére elnevezése ajánltatik. Határozat: Az indítvány egyhangú elfogadása mellett Mandel Eduárd a város díszpolgárául megválasztatik és erről a következő oklevél adatik ki: „Nyir-Bitor mezőváros mint közigazgatási nagyközség képviselőtestülete Mmdel Eduárd polgártársunkat váro­sunk emelése körül kifejtett önzetlen s fáradhatlan ügy­buzgalma és ú^y társadalmi, mint közművelődési intéz­mények létrehozásában kifejtett szellemi és anyagi tevé­kenysége elismeréseül mai napon tartott nyilvános köz­gyűlésében Nyír-Bátor mezőváros díszpolgárává általános lelkesedés között megválasztotta, melynek hiteléül jelen oklevelet kiadta. Kelt Nyir-Bátor mezőváros községi kép­viselőtestülete közgyűlésének 1893. évi augusztus hó 6-án 123/893. szám alatt hozott határozata alapján." Egyide­jűleg a nagyvendéglő déli oldalán a jelenleg pénzügyőri biztossági lakhoz vezető utcza „Eduárd" utczának el­nevezése megállapíttatik. Kelt Nyir-Bátor, 1893. augusz­tus hó 6-án. Balaton István főbíró, Mírkus Antal jegyző, ifj. Szikszay József, Makrai Pál képviselőtestületi tagok. — Katonai lóvásár. A csisz. és kir. közös hid­ügyminiszteriutn hozzájáru'ásával ezennel közhírré téte tik, miszerint a hadsereg lószüksógletének fedezése végett a vármegye területén Kis-Várdán szeptember hó 15-én, Nyíregyházán szeptember 17 én katouai lóvásár fog tar­tami. Ezen vásárlásra egy kiküldött katonai bizottság fog megjelenni, mely az elővezetett lovak közül meg fogja vásárolni mindazokat, melyek katonai czélra alkal­masaknak és árra nézve megfelelőknek fognak találtatni. Miután a fóczól az, hogy a hadsereg részére minden köz­vetítés nélkül egyenesen a tenyésztőktől vétessenek meg a lovak, anuálfogva figyelmeztetnek a tenyésztők, hogy teljes bizalommal vezessék elő katonai czélra alkalmas eladó lovaikat ós túlzott árak követelése által a megvé­elt lehetetlenné ne tegyék, miután mindenesetre jobb árakat kaphatnak ezen közvetlen eladás által, miut az 3setben, hi lovaikat közvetítők utján juttatják a had­sereghez. Alkalmas mindeu szilárd testalka'u, jó mozgást ós kitartást ígérő, túlságos haszuálat által még meg uem rontott s a katouai használatot, gátló hibával nem biró 4- egész 7 éves és legalább 158 czentiméter magas ló. A 7 évet már meghaladt lovak sem ni esetre sem vétet­nek meg, valamint a 158 czentimétereu (vagy 15 mar kon) alóli lovak közül csupán kivételképeu vétetnek meg egyes olyau példányok, melyek kiváló jó testalkatúak ós kitűnő vérrel birnak. E; alkalommal 3'/j évet betöltött C3ikók is foguak vásároltatni, azonban csupáu egyes olyan példáuyok, melyek kiváló jő alkatuknál ós nemas szárma zásukuál fogva a katonai csikó telepekben való felue­velésre alkalmasakuak látszanak. Figyelmeztetnek tehát a tenyésztők, miszerint 3'/j évnél fiitalabb va^y nem legkitűnőbb minőségű csikóik elővezetése által csak felesleges fáradságot és költséget okoznak miguknak Hogy a tenyésztő eladók lehetőleg — t. i. a valószínű­ség határai között — már előre tájékozva legyeuek arról, vájjon eladni szándékolt lovaik a katonai bizott­ság által megvásároltathitnak-e vagy nem, a földmive lési minisztérium felkérte a vármegyék lótenyész bizo mányait, hogy azon tenyésztőknek lovait, kik nálunk jelentkeznek, előlegesen szemléljék meg, ós annak minő­ségéről — alkalmas vagy alkalmatlan voltukról — nekik előre véleményt mondjanak. Figyelmeztetnek e körül­ményre a teuyésztők, mert ez által esetleg azon feles leges költekezéstől m-gizibadittatnak, mely költekezés a ló alkalmatlan volta 3 illetve a vásárlás helyére való czéltalau szállításából felmerülhet. A megvett lovak azouual a helyszínén átvétetnek és készpénzben kifizet­tetnek. Az elővezetés helye, a város- illetőleg község­házán tudható meg. — Fölmentés. A helybeli kir. törvényszék, hétfőn es kedden tárgyalta Varga Károly bútorkereskedőnek Donáth Lipót bútorkereskedő elleni sikkasztás czímen emelt bűnügyet. A Kovácli István kir. törvényszéki biró elnöklete alat mű ködő tanács, dr. Edelstcin Aladár védó, beszéde után Donáth Lipót bútorkereskedőt az ellené emelt vád alól teljesen fölmentette. — Legbiztosabb koleramentes hely az osztr.­magyar monarchia területén ez idószeriut a szobránczi gyógyfürdő, mivel kénes kigőzölgéseí a kolerabaczillu­sok hatását megsemmisítik. Ily értelemben nyilatkozott már 1873 ban Dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár s vele együtt több tekintélyes orvos, a midőn a novem­borig meghosszabbított fürdőidény tartamán zsúfolva volt szobránczi fürdő területén egyetlen koleraeset sem fordu't elő. Tekiutettel az ország egyes részeiben fel­lépett járványra, a fürdőidény a szobránczi fürdőben a szükséghez kép;st ez évben is meg fog hosszabbittatni. — Mikor aratnak a földön! Mindig! Nincs olyan hónapja az évnek, hogy a világ valamely részén ne aratnának. Januárban, mikor még nálunk hó 03 fagy borit mindent, nagybau folyik az aratás Ausztráliában, Chile ós az Argentiui köztársaság egy részén. Február­ban India és Felsö-Egyiptom egy része lát az aratás­hoz. Alsó-Egyiptombau uiárcziusban végződik; áprilisban folyik az aratás Cyprus-szigetón, Perzsiában, Kis Ázsiá­ban, Mexikóban ós Kuba-szigetén. Májusban került sorra Algiria, Kö:ép-Á'.sia, Caiua, Jipin, Mex kó 3 az észak­amerikai Egyesült-Á'lamok e^y része, Texis és Florida. Junius havában aratnak a dunai államok, Magyarország Görögország, D Poroszország, Itália, Spiuyolor^zág, Por­tugália, Francziaország deli része s az északamerikai Ulamok közül Kalifornia, L>uisiaua, Missisippi, Alabama, Georgia, Virginia, U ak, Cjlorado és Missouri. Juliusban irat Németország, Ausztria, Francziaország északi része, Svájc, Orosz- és L:ngyelország, Auglia s az Egyesült­Á lamok északi ré>ze. Augusztusban Belgium, Hillaudia ós Augoroszág északi része arat. Skócia, Svédország, Nervégia és E 'zakoroszországra csak Szeptemberben kerül a sor. Egyidejűleg folyik Amerikában a kukorica­törés. 0 ítóberben Skócia északi része végzi a munkát, végül novemberben és deczemberben Észak-Ausztráliában, Peruban, Dél Afrikában ós Alsó Indiában végzik az aratás munkáját. Kérjük a hátralékos előfizetési dijak szives beküldését. A „Nyívidék" kiadó-hivatala. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Augusztus 14-5n. Lajcsák Ferenczné lopás bün­tette. Német János és neje gondatlanságból okozott em­berölés vétsége. Nóvák Lijos súlyos testi sértés büntette. Augusztns lG-án. Klein Ignácz sikkasztás vétsége. Bodnár Sándorné hatóság elleni erőszak büntette. Koncz Pálné sikkasztás büntette. A közönség köréből.*) Tekintetes szerkesztő ur! A Nyirvidék f. évi ju'ius 4-ikí számában Fuchs Ferencz nyírbátori lakos által közzétett sérelmesezikkre, miut nevezett óvónő a'yja, van szerencsém az 1893. évi ju'ius 15 én tartott iskolaszéki gyűlés hitelesített jegyző­kö lyvi kivonatát — közzé tétel végett tisztelettel be­küldeni. M'ísolat. ,J 'gyzőkönyv felvétetett a nyírbátori köz­ségi iskolaszéknek 1893. évi julius hó 15 én tartott gyűléséből, jelen voltak: Auslá ider Zsigmond elnök, M ndel Eluárd, nt. Szikszay József lelkész. Mandel Izráel, ifj Szikszay József, Sztruhár Istváuné, Virady Istváuné, Veisz Imréné, Sztruhár István, Bilator István fóbiró, S'olmeczi Studor gondnok, Sintha B :la aljegyző, ós Sin­dor Albert iskolaszéki jegyző. I. Einök üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, előterjeszti a községi kisdedóvó nő véglegesíté­sére vonatkozó folyó év junius hó 3-ra határozatát, mely szerint a „községi iskolaszék mielőtt az óvónő véglege­sítése iránt érdemleges határozatot hozna, előzőleg egy nyilvános vizsgán az ovóuó működéséről meggyőződést óhijt szerezui. Ezen vizsga junius 19-én a délutáni órák­bau az óvodt helyiségekben az iskolaszék, az érdekel­szülők, és számes ügybuzgó érdeklődők előtt igen jó sikerrel ejtetett meg, melyről a jelenvoltak illetékes része a látogatási könyvben nevük beirása által is tanú­bizonyságot tettek. Eanek folytán felhívja az iskolaszéket, hogy Ciiha Miria óvónő véglegesítésére nézve nyilatkozzanak. Az egyhangú nyilatkozatból kifolyólag tekintettel arra, hogy az óvónő jó modora, élénk foglalkozási képessége, tiszta csergő hangú beszéd szerve, a játék éi dal tanításban játtassága, továbbá — és a un egy óvodánál fődolog, az óvónő, ós gyermekek közötti kölcsönös szeretet, és ragaszkodás, oly je.ek, a melyek jövőben a legjobb re­ményre reményt adnak: C iha Mária véglegesítése egy­hiugulag elhatároztatott." A Fuchs ur által közölt czikkre vonatkozólag nem akarok polémiába bocsátkozni, csupín sajnálatomat nyil­vánítom, hogy nevezett egy védtelen nő ellen lovagiat­lanságot követett el, s jól esik apai szivemnek, hogy nevezett valótlan állításait, a mélyen tisztelt iskolaszék férS és igen tisztelt nőtagjai egyhangú véglegesitési határozatukkal hatályon kivül helyeiték és czikkiró állí­tásait a mélyen tisztelt iskolaszék önmaga czáfolta és semmisítette meg. Hajdú Nánás, 1893 aug. 7. . , , teljes tisztelettel Csiba Gábor, ev. ref tanító. E rovat alatt közérdekű félsz ílalásokat díjtalanul közlilak a beküldő felelőssége mellett. S*erk.

Next

/
Thumbnails
Contents