Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-13 / 33. szám

XIV. évfolyam. 33 szám. Nyíregyháza, 1893. augusztus 13­VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. gagr íVIegjelenili lietenlsint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész ÓTre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a 8zerkesztő czime a l5 lt k é" t nek beküldetni. támlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadutnak^eí 11 leT6le k ^ Í9mert keZekt 5' könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézeudők. A kéziratok csak világos kiváuatra s az illető költségére :-.üldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit tor egyiztr sözlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egy8« hir detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kertilet-Mrola-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein ős Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 75 3. K. Hivatalos közlemények, 1893 Szabolcsvármegye alispánjától. Tekintetes Közigazgatási bizottság! Az ázsiai kolerának Beregvármegye területén való fellépéséről a folyó évi julius hó 10-én értesítést nyervén, ugyanezen hó 11-én 709K. szám alatt kiadott rondif|­tetnmel késedelem nélkül felhívtam a járási főszolgabirá­kat, Nyíregyháza város polgármesterét, a községele elöl­járóit és az összes hatósági alkalmazásban álló orvosokat, hogy mindazon óvintézkedéseket, melyek ugy a m. kir. belügyminiszter, mintáz általam kiadott többrendbeli in­tézkedésekben tüzetesen megállapítva vannak, s melyek által a kolera-járvány behurczolása lehetőleg meggátol­ható, haladék nélkül a legnxgyobb szigorral hajtsák végre, s meghagytam a főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, a főorvos és járási orvosoknik, misze­rint az óvintézkedések végrehajtását a helyszínén ellen­őrizzék, a hiányok pótlása iránt intézkedjenek és az eljá­rások eredményét feltüntető jegyzőkönyveket és kimuta­tásokat hozzám folyó hó 15-ig beterjesszék. Miután továbbá az esetleg fellépő járvány esetén a forgalom korlátozása tekintetében szélesebb körű évrend­szabályok is vehetők igénybe: julius hó 12-én a várme­gye egészségügyi bizottságát is ennek megbeszélése végett összehívtam s a m. kir. belügyminiszternek a julius hó 13-án érkezett 53505/VI.— 11. számú rendeletet oly tel­hívással közöltem a járási főszolgabirákkal és Nyíregyháza város polgármesterével, hogy minden község határán h i­ladéktalanul jelöltessék ki egy oly út, melyen a forgalom fentartása akadálytalanul biztositható lesz, a leginkább fenyegetett tiszai járás főszolgabirájának pedig az előleges óvintézkedések foganatosítása körül felmerülj költségekre a vármegyei betegápolási alapból 100 frtot kiutaltam, s megkerestem Beregvármegye alispánját, miszerint az ott előfordult betegülési és halálozási esetek számát közölje. A folyó évi julius hó 15-én, épen azon napon, melyre a vármegye közegészségügyi bizottságát összehív­tam, érkezett meg hozzám a m. kir. belügyminiszter ur £>9059/VI. — 11. számú rendelete, mely, tekintettel a B;reg, Szatmár és Szolnok-Doboka vármegyékben előfordult koleragyanus esetekre, a vármegyei járvány-bizottságot .megalakítani rendeli. Ezen reudelet folytán a közegész­ségügyi bizottság járványbizottsággá rögtön megalakulván, nyomban ülést tartott s elhatározta azt, hogy hetenként kétszer, szombat és szerda délután tartja üléseit s ha a járvány e megye területén fellép, állandóvá válik. Elhatá­rozta továbbá, hogy Beregvármegye fertőzött községeiből jövő utasok a vármegye határszélénél, a vízi átjáróknál és vasúti állomásoknál feltétlenül visszautasittassanak, más községből jövő utasoknak pedig a tovább utazás csak azon feltétel alatt engedtessék meg, ha egészséges voltu­kat és utazásuk halaszthatatlan voltát igazolni képesek s ezen határozat végrehajtására a főszolgabirák utasíttattak, illetve Ung vármegye alispánja a foganatosítás végett meg­kerestetett. A vármegye lakosainak a fent elősorolt me­gyék vásárainak látogatása betiltatott, s az itteni vá­sároknak a fenti vármegyékből való látogatásának be­tiltása iránt pedig a m. kir. belügyminiszterhez felterjesz­tés tétetett, s a községek felhatalmazhattak, hogy járvány esetén a fertőzött községekből jövő' utasokat a község határán visszautasíthassák s a fertőzött községek zár alá vétessenek; azonban a bizottság ezen határozata a m. kir. belügyminiszter 61336/VI.—11. számú rendeletével hatályon kivül helyeztetett s csupán az engedtetett meg, hogy a fertőzött községek csendőrséggel körülzároltassa­nak és az onnan kijövök podgyásza vizsgálat alá vétessék, szennyes fehérnemüeknek és eladásra szánt élelmi czik­keknek behozatala meg ne engedtessék, mely rendelet az összes hatósági közegekkel 7952. K. szám alatt már ju­lius hó 18-án közöltetett. Julius hó 14-én a vármegyei főorvos és Sípos Béla II. aljegyzővel Nyíregyháza város egészségügyi viszonyait személyesen és tüzetesen megvizsgáltam s a talált hiányok helyrepótlására 8187. K. szám alatt rendeletemet kiadtam. A legelső koleraesetnek fellépéséről hozzám a tiszai járás főszolgabirájától érkezett augusztus 2-án jelentés, melyben felkér, hogy gyanú miatt a főorvost küldjetn ki; augusztus 3-án pedig Kis-Várdáról 3 gyanús betegü­lési esetről, szintén ezen napon a Rakamazon előfordult koleragyanus esetről tétetett távirati jelentés. A betegség meghatározása végett a vármegye fő­orvosa és tiszteletbeli főorvosai a helyszínére kiküldettek, s a halál okát miudegyik esetnél ázsiai kolerának állapí­tották meg. Miután a kolera fellépése constatálva lett, a járvány­bizottság a folyó hó 5-én tartott ülésében az összes bu­csuk, vásárok betiltását elrendelte, miután a Mirii-Pócson folyó hó 15-én és 27-én tartatni szokott nagy búcsúkat a m. kir. belügyminiszter felterjesztésemre már előzőleg betiltotta; folyó hó G-án p-'dig felkérte a m. kir. belügy­minisztert arra, hogy előző megsemmisített határoz itainik életbe léptetését engedje meg s a feltmrülő költségekre 1000 frtnik sürgős kiutalását kérelmezte. Minden szükséges óvintézkedés a fertőzött kö bé­gekre nézve elrendelve lett, a tiszai járásban két járvány­orvos alkalmaztatik s a m. kir. belügyminiszter által ké­relmemre már egy fertőtlenítő gép is küldetett, mely a tiszai járás főszolgabírójához, hol a veszély legnagyobb, továbbittatott. Daczára annik, hogy minden óvintézkedés elrendelve s kellően végrehajtva lett, ahogy a köztisztjsági állapotok ellen, a főorvos szóbeli jelentése szerint is, kifogás njm emelhető, mindazonáltal járvány a Tiszamenti köisé­gekben hovatovább terjedi A kolerajárvány eddigi állását a következő a irtok tüntetik fel: Augusztus 1-től augusztus ő-ig megbetegedett Ve­resmarton 4, Rakamazon 1, Sialókán 2 egyén, meghilt Veresmarton 2, Rikamizoa 1, Szalókín 2 kolerabeleg. Augusztus 5-től 8-ig megbetegedett Thuzséron 6, S'.t.­Martonban 2, Zsurkon 2 ", .Mogyoróson 4, Es'.enyhau 5, TJömbrádon 7, Veresmárton 2, Vencsellőn 1, Kis-Várd ín 1, Pátrohán 1, s ezek közül elhaltak Tuuzséron 2, Szt.­Mirtonban 1, Zsurkon 8, Mogyoróson 4, Eszenyben 3, Dombródon 3, Veresmárton 1, Vencsellőn 1, Kis-Várdán 1 beteg, tehát augusztu- hó 5-étől 8-áig, leint i nap alatt e vármegye területén 10 községben ó i koleragyanus betegülési eset volt, s az elhaltak számi ez idő alatt 21, s augusztus hó 1-ső napjától 8-áig 12 községben meg­betegedett 61, elhalt 26 beteg. Miután a vett főszolgabírói távirati jelentés szerint 7-én Zsurkon egy nap aiatt 16 betegülési eset mirült M, 8-án reggel a beteg dr. Jósa András megyei főorvos helyett dr. Trajtler Somi tiszteletbeli főorvost magamhoz vévén, Thuzsérra kiszíllottuok, s előbb Thuzséron, majd Szt.-Mártonban és Zsurkon minden egyes kolerabeteget megtekintettünk s figyelembe vettük az előz;tes óvintéz­kedéseket, a betegek ápolását, s azt tapasztaltuk, hogy előzőleg ugy a főszolgabiró, mint a községek részéről mígtétettek mindazon intézkedések, melyek az utczák, terek, udvarok és lakások tisztántartása szemp jnljából a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter ur és általam ki­adott rendeletekben, körülírva lettek, de a 6-iki és 7-iki zápor a kitisztított utczai árkokat beiszapolta, az utczá­kon tócsákat képezett, a tartalmuktól kitisztított trágya­gödröket megtöltötte, ugy, hogy a nagy munka és fárad­sággal keresztülvitt, az utcza és az udvarok kitisztítására irányult tevékenység eredménye a zápor által, a tiszaparti mélyebb fekvésű községekben csaknem megsemmisült. A betegek ápolása, s a fertőtlenítés szabályszerűen fogana­tosittatik. A tiszai járásban 2 járvány orvos működik, az egyik Szíklásy Béla, a másik dr. Bírna Zsigmond. A járványköröket akként állapítottam meg, hogy az első járványkört Szent-Márton és Zsurk községek képezik, s itt a járvány orvosi teendőket dr. Bírna Zsig­mond járványorvos, a másik járványkörbe Eszeny, Sza­lóka községek, s a harmadik járványkörbe Mogyorós, Thuzsér és esetleg Benk községek vannak beosztva, a második körben a járványorvosi teendőket Sziklásy'Béla szigorló orvos, s a harmadikban Burján János körorvos teljesiti. A járásorvos dr. Szíklásy Lajos az első betegü­lési esetek alkalmával fogja, mint tiszteletbeli inígyci fő­orvos, a vizsgálatokat megtartani, s foganatosítja a fel­ügyeletet és ellenőrzést a járványorvosok felett. A járványorvosok fizetését a betegápolási alapból fogom előlegezni, továbbá ezen alapból előlegeztem a tiszai járás főszolgabírójának az előbb jelzett 100 frtot s kint létem alkalmával ismételve 200 forintot, utólagos elszá­molás kötelezettsége alatt, az esetleg felmerülő s rendkívüli kiadások fedezésére, mint a küldönczök, elői'ogatok, őrök dijjazása, s az üdülő szegény betegek részére kiszolgál­tatandó cognac és veres bor bevásárlására, továbbá a fertőtlenítő gép felállítását, sőt esetleg kezelését teljesítő gépész fizetésére. A gyógyszerek a gyógyszertárból hitelre szolgáltatnak ki s fertőtlenítő anyag általam szállíttatott, mely már a járvány előtt általam bevásároltatott. Nyíregyháza, 1893. augusztus 9-én. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. Szolnok-Doboka vár negye alispánja 12120. 93. sz. átiratának másolatát közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. augusztus 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) 12120./1893. sz. Szolnok-üobokavármegye alispánjától. Valamannyi törvényhatóságnak. E vármegye területén a legutóbbi időben előfordult tünetü betegü­lési esetek engem azon elhatározásra indítanak, hogy a vármegye területéhez tartozó Mikola község közvetlen közelében létező mikul ti zárda területen folyó évi augusz­tus hó 25., 26. és 27-én, valamint szeptember hó 18., 19. és 20. napjain tartani szokott bucsújárást ame­lyen az ország különböző vidékeiről a hivők ezrei jelen­nek meg, — a folyó évben kizárólag közegészségi kívá­nalmak tekintetéből betiltsam. Midőn ezt kötelességeim­ből kifolyólag teszem, egyben arra kérem tekintetes czi­met, hngy ezen körülményt hatósága területén kellő ki­terjedésben közhírré tenni szíveskedjék. Deésen, 1393. évi augusztus hó á-én. Dr. Torma, alispán. 2945. K. Szabolcsvármegye nyírbátori járás 1 y<j3. főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nyírbátori járás területén Gyulaj nagy községben a közsíg jegyzői állás elhalálozás folytán üresedésbe jött. Ezen állás elnyerésére ezennel pályá/.at hirdettetik, és a választás mjgejtésére hitáridőül folyó évi augusztus 30. délelőtt 10 órája Gyulaj községházához kitüzetik. Javadalmazás : 1. 400 frt, azaz négyszáz forint fizetés. 2. Természetbeni lakás házi kerttel. 3. 2.3 hold 213 • öl fordulós föld haszonélvezete, a cat. tisztajövedelem levonásával. 4. A vármegyei szabályrendelettel megállapított munkadijak és napdijak. Az ezen állást elnyerni óhajtók felhivatnak, hogy az 1833. évi I-ső t. cz. kívánalmaihoz képest felszerelt kérvényeiket alólirt főszolgabíróhoz folyó hó 28-án dél­után 5 óráig adják be, mert a később beadottak figye­lembe vétetni nem fognak. Nyir-Bátor, 1893. augusztus hó 7-én. Vay, főszolgabiró. 743-/893. Kb. sz. Kir. tanfelügyelői jelentés. Szabolcsmegye közig, bizottságának folyó 1393. évi augusztus hó 10-én tartott ülésen. Tekintetes Közig. Bizottság! A lefolyt 1892—93-ik iskolai év folyamán teljesí­tett iskolavizsgálataimról a tek. közig, bizottság havi ülé­sein kimerítő jelentéseim kapcsán részletes kimutatásai­mat volt szerencsém pontosan beterjeszteni, s azoknak kapcsán a szükséghez képest megkívántató határozati javaslataimat megtenni. Ez alkalommal az 1892—93-ik tanév befejezésével, a havi részletes kimutatásokat egy főkimutatásba fog­lalva, bátorkodom a tek. közigazgatási bizottságnak be­mutatni. Eíen összesített kimutatásban a községek megne­vezése s az iskolák jellegének jelzésével ki van tüntetve, hogy a kir. tanfelügyelőség részéről havonként hiny, s az egész iskolai éven mennyi népoktatási tanintézet lett megvizsgálva, s ezen vizsgálatok hány napot vettek, igénybe. E szerint 1392. évi szeptember hóban 20, október­ben 10, novemberben 55, deczeniberben 41. — 1893. évi január hóban 18, februírban 12, raárcziusbin 24, áprilisban 7, májusban 77, juniusban 26, juhusban 6, tehát az egész iskolai éven át összesen: 296 nepoktatasi tanintézet vizsgáltatott míg. Ezen vizsgálatok s munkálatok az odi és vissza­utazásokkal együtt összesen 14 2 napot vettek igenybe. A kir. tanfelügyelőséghez 1892. évi szeptember hó 1-től deczember hó végéig beérkezett 841, s kiadatott 925 ügydarab; az 1893. évi január hó 1-től julius hóig pedig beérkezett 1477, s kiadatott 1346 ügydarab. Mai száuiuiiklioz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents