Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-06 / 32. szám

N Y í R V I D É K." — Nincs tettes. Meg a mult év nyarán történt. Sötét éj volt s áthatlan leple alatt kényelmes volt a nagyon meggyűlt rovások leszámolása. Az Adler féle sörcsarnok csepűrágó előadásán pompásan találtak mulatni a nyár virtuskodói, valami 15 db kőműves. Felháutorgatták ott egymás bűnét, volt elég nagy summával. — Persze egyiket sem engedte pih;nni a nagy ártatian igaziig s valamenuyien közakarattal elhatározták — anélkül azonban, hogy egymás nemes szándékáról tudomással bírtak volna, — hogy ma még találkozni fognak. Találkoztak is, s folyt a barcz asszonyaikkal, gyermekeikkel együtt ádáz dühhel, kitartó szenvedéllyel, s a vége az lett, hogy egy pár asszony a saját fórjától kapott szeretetéuek jeléül néhány alapos ütést, hogy majd bele nzódüft, s az elensóges tábor két vezetőjét pedig ugy hagyták helyben, — hogy felgyógyulásuk több hetet vet' igénybe. Négy zápfoguk hátrahagyásával azonban sikerült őket az emberiség nagy hasznára megtartatni. S kir. járásbíróság előtt tegnap volt a monstre harcz tárgyalása. A büuösök természetes ós ösztönszerű védekezési rendszere, — a tagadás, valamint az éj sötét lepte megfejthetlennó tette az egész bűnügy feldoritósót, s most ngy áll a dolog, hogy hiányzik 4 záp fog, meg volt egy pár terjedelmes folytonossági hiány a főn, de nincs gazdája, — nincs aki okozta. Törtónt pedig ez Nyír egyházán, a vároa kellő közepén, este 11 órakor. Szereplői pedig csupa kőműves mester. — Műkedvelői előadás. A nyíregyházai ipiros ifjmági önképző egylet sajit pénztára javára f. évi aug. hí 6 án, este a színkörben jótékonyczélu műkedvelői elóadáit rendez. Színre kerül: a Viola, ered. nópsz. 5 felv. B. Eötvös József „Falu jegyxője" cz. reg. u. Szigeti J.-től. Részt vesznek az előadásban: Saabó Mihály, László Antalnó, Ciernák Lajo3, László Antal, Ciernák Ilonka, Lényei Irma, Erdei Sándor, Pásztor Mariska, Gróner József, Murányi Gáza, Jánószky István, Kéri József, Khon Ignácz, Balogh Ilonka, Papp József, Kollár Mihály, Leszkoven Géza, Katkó György Nagy Lajos. Helyárak, páholy 2 frt 50 kr, I. rendű ülőhely 80 kr. II. rendő ülőhely 60 kr III. renlü 40 kr., földszinti állóhely 30 kr. karzati ülőhely 30 kr. karzati állóhely 20 kr. Jegyek válthatók az előadás napján, d. e. 10 órától 12 óráig és este a pénztárnál. Az előadás kezdete '/|8 órakor. — Jótékonyság. Nagy-B íssenyői Bessenyty Lástló givai földbirtokos ós neje szül. Htgyessy Louiza urnő a gávai ev. ref. egyház részére egy harangot öatetett. Ezen 641 frt értéket képviselő harang, valamint az egyház által öntetett másik harang f. évi julius 27-én adatott át rendeltetésének. A nevexett urnő nemesszivü ál • dozatkészsége ós vallásos buzgóságinak ily eklatáns ténye — napjainkban — midőn az emberekben a közjótékonyság ösztönét és vallási buzgóságot az önző czólokérti törekvés fojtja el, — dicséretre nem szorul. Egy egyháztag. — Csőd. Gottlieb Lajos nyírbátori lako3, a Gottlieb éa Frankéi nyírbátori czóg beltagja ellen a nyíregyházai kir. törvényszók julius 31-ón csődött rendelt el. Csődbiztosul Morvay Pál t. jegyzőt, tömeggoadnokul dr. Róth Iuó nyírbátori, helyetteséül Hoffinan Mór nyír egyházai ügyvédeket nevezvén ki, bejelentési határidőül augusztus hó 31 -ik, felszámolási határnapul október 2 ik napját tüxte ki. — Szülők figyelmébe. Felhívjuk közönségünk figyelmét Kunike Anna úrnő lapunkhoz mellékelt körlevelére, melyben leánynevelő-intézetének belszervezetét ismerteti. Az intézet fönöknőjét a legnagyobb elismerés illeti- a magyar nyelv tanulásában kifejtett szorgalmáért, mélyből még folyvást órákat vesz, s melyet már tökéletesen ért. A franczia, angol és német nyelvet pedig oly tökéletesen bírja és tanítja, hogy a szülők e tekintetben is teljes megnyugvással adhatják leánygyermekeiket e jóhiíj]ü ^intézetbe. "'— Piacz-vizsgálat. Dr, Trajtler Soma városi főorvtöés Sztárek Ferencz rendőrfőkapitány szigorú piaczvizsgálatot foganatosítottak a szombati hetivásár alkalmává! s nagyobb mennyiségű éretlen ós romlott gyümölcsöt foglaltak le. — Lemondás. Bencs Pál városi igtató lemondott hivatali állásáról. A polgármester az igtatói állást ideiglenesen Nagy Gyula dijuokkal töltötte be. — Gyermek-halál. Kovács Z-uzsánna két éves tanyai kis leány szörnyű kínos halállal mult ki hétfőn. Két nappal előbb az édes anyja tökkáposztát főzött ebédre s a gőzölgő forró ételt, bográcsban letette a földre, odavárván a családot. E közben a nagyobbik fia oda futott hozzá, hogy tövis ment a fejébe s mig a szegény asszony ezzel a gyermekkel bajlódott, a két éves kis Zsuzsika magára rántotta a forró tökkáposztás bográ csot. Egész gyenge teste összeégett s két napi kínlódás után meghalt. A rendőrség itette az ügyet a kir. ügyészBéghez. — Szeszes italok kimérése a kávéházakban. A póniügvmii iszterium vezetésével megbízott m. királyi miniszterelnök a következő rendeletet intézte valameny nyi m. kir pénzügyigaxgatósághoz: A szállodákban és vendéglőkben levő kávéházi (kávémérósi) üzletekben az összes italoknak kiszolgáltatására szükséges külön engedély tárgyában kérdés tétetett az iránt, hogy szállodákban és vendéglőkben az étkezési üzlet mellett gyakorolt kávéházi (kávémérési) üzletben a szeszes italoknak kiszolgáltatása az illető üzletre szóló italmérósi eogedély alapján gyakorolható e, avagy külöa engedély alá tartozik? Erre a kérdésre a 1888. évi XXXV. törvénycikk alapján a m. kir. belügyminiszter úrral egyetórtőleg kijelentette, hogy az a vállalkozó, ki egyúttal vendéglőt és kávés is, csak akkor foglalkozhatik mind a két üzletben szeszes italoknak kiszolgáltatásával, ha mindegyik üzletére nemcsak az azok természetének meg felelő iparengodélylyel, hanem külön italmérés, illetve kismértékben való elárusitási engedélylyel is bir. A vendéglői üzletre nyert italmérési engedély tehát nem jogo sitja fel az engedélyezést egyszersmind arra, hogy a kávéházban (kávémórésben) szeszes italokat kimérhessen, illetve kismértékben elárusíthasson, habár az üzleti helyiségek ugyanabban az épületben, vagy épen — mint gyakran előfordul, egymással nyilt ajtók által közvetlen Összekötetésben volnának is. — A vasúti utasok biztosítása. Érdekes tervet mutatott be a mult hetekben egy fővárosi lakos dr. Wekerle min. elnöknek. A tudományos készültséggel megirt memorandum a vasúton utazók kényszer utján való biztosítását tervezi minden az utazás alatt előforduló baleset ellen, olyau módon, hogy a menetdíj min den forintja után egy krajczárt biztositó-dijat állapit meg. A memorandum irója alap->3 statisztikával ós pontos számvetéssel mutatja ki, hogy tervének elfogadása esetén minden egyes keresetkóptelenség alkalmával tizenkétezer, halál esetén padig huszonötezer forint volna fizethető a sérült utazónak, illetőleg a halott hozzátartozóinak. A miniszterelnök az érdekes tervet tanulmányozni fogja. — Jókai és a vidék. E czim alatt a „Migyar Hírlap" vasárnapi vezérczikke szóvá teszi, hogy a Jókaijubileum ngyóben hosszú idő óta mi sem történik s egyben néhány helyes inditványnyal áll elő, kivált a vidékuek a jubileumi üunepályekben való részvétele iránt. A figyelemreméltó czikkhől kiemeljük a következőket: Az ünnepre egyetlen egy pozitív dolog van eddig. Kilátás arra, hogy a Jókai összes munkáit kiadják és neki ezért kiadják a rendes honoráriumot. Hát ez igea hasznos ós igen okos dolog lesz, a közönség örvendezni fog neki. De az egész ország hogyau fogja kifejszni mély háláját, forró szeretetét, a mélyet a roppint ember iránt érez. Miféle szerep jut az ünnep körül a vidéknek, a mely ép ugy tartja Jókaihoz való jussát, mint Budapest. A mi véleményünk szeriut sürgős szükség belevonni a vidéket az ünnep előkészítésébe. Az jelölje ki magáuak a teendőit ős ne inuen rovassák ki rá, hogy mit kell tennie. Ha a városok felszóllittatnának, hogy válaszszanak küldötteket, a kik már most akár Badapesten, akár egyebütt tanácskoznának a tennivalók fölött. Az ország nőegyesületei is delegálhatnának egy-egy tago

1, akik aztán öszszeülnónek tanácskozni, hogy micsoda uagy dolgot kel lene tenniök az ő legkedvesebb nagy emberük ünnepére. — Ha a bizottság tagjai közül néhányan nem lenuónek fürdőn, avagy ha már hazajöttek volna: kérjük őket szivesen, gondolkozzanak a mi jámbor be szédünk fölött. De különösen azt gondolják meg, hogy a Jókai jubileuma nem csak a Jókai dolga, hanem a nemzeté is. Egy igazán nagyszabású, fényes ós hatalmas ünnep: nemzeti succ^s; egy jól, rosszul, hevónyóben összeütött jubileum pedig: szógyen az egósz hivatalos és nem hivatilor Migyarországra. — Mennyi bort Isznak Európában. Az olasz földmivelésügyi miniszter legközelebb terjedelmns borászati statisztikai munkát adott ki, mely egyebek közt éidekes adatokat szolgáltat a/, európai államok fejenkénti átlagos borfogyasztására nézve is. E szerint a legtöbb bort Spanyolországban iszszák, egy lélekre évenkínt 115 liter bor esik. A többi államok fejenkinti borfogyasztása a következő: Görögországban 109 1., Belgiumban 104 1., Portugáliában 96 1., Olaszországban 95 1., Francziaországban 94 1., Svájczban 61 1., Romániában 52 1., Ausztria-M igyarországban 22 1., Németországban 6 1., Oroszországban 3 I., Augolorszigban pedig csak 2 liter. — „Kartársak." „Zeitgenossen" „ Vekodruhovia" cz. a. a magyar, német ós tót ifjúság és nép számára Körösi László dr. fővárosi iró és fóreáliskolai tanár szerkesztésében ós kiadásában egy uj füzetes irodalmi vállalat indul meg, mely hazafias és tanitó irányánál fogva méltán megérdemli ar. olvasó közönség pártfogását. A Franklin-Társulat nyomdájában készülő díszes füzeteket mesteri kivitelű arczkép és művészi czimlap fogja órtékesiteui. Az 5 —10 ivre terjedő füzetek a fejedelmek közül népszerű nyelveu be fogják mutatni három hazai nyelven a következőket: XIII. Leó, Ferencz József, Erzsébet, Ferencz Ferdinánd, József fg. Viktória angol kir. II. Vilmos német cs. III Sándor orosz cz. Uinbeltó olasz kir. II. Lipót belga kir. II. Oszkár svéd norvég kir. Abdul Hamid törők cs. IX. Keresztély dán kir. XIII. Alfonsó ós Krisztina. Károly román kir. Sándor szerb kir. György görög kir. Károly Férd. portugall kir. Ferdinánd bolgár fejedelem. A főpapok közül: Vaszary K Ciászka Gy. Simassa J. S:hlauch L. Hormig K. Hidassy C Zilka J. Dulánszky N. Schopper Gy. Meszlényi Gy. Steiner F. Bablibs Zs. Dsssewffy S. Bende J. Rimely K Cselka N. érsekeket és püspököket. Az állam-férfiak közül: Kossuth, Tiszi K. Wekerle, Szilágyi, Csáky A. Apponyi, Eötrö3, U^ron, Bjrzeviczy, Zihy N. Eszterházy M. Ciemegi, Szlávy, Z'chy Jenő. írók: Jókai B. Bajza L. Sz. Nogáll J. Tutsek Anna, Tóth L Szilágyi S Szász K. Gyulai P. Vadnai K Vajda J. Falk M BaksaiS. Á;ai A. Horváth Gy. Ríkosi J. Szaua F. Ábrányi, Birtók, Kaas, Eadrődi, Erődi A. Mikszáth. Váradi A. Herczeg. Karceag stb. Művészek: Mankácsy. Zichy M. Lotz Benczúr, Wagner, Roskovits, Lietzeraayer, Stróbl, Zala, Zichy S. Pau'ay, Briellek, Jászay M. Már kus E Török J. B aháué, Küry K; Ujházy Nádai, Nagy, Mihályfi stb. Tudósok: Pulszky, Brassai, Vámbéry, Eötvös, Szóchen, Súly, Tnalyi, Szinnyei, Szabó, Fraknói, Knanz, Pór, Dinkó, Széchenyi, Lőczy, Hermán, Beöthy, Schwarz, Ábrányi, Nagy J Starvas, Timon, Csiglir stb. Külföldi nagyok : Bismarck, Edison, Cirnot, Gladstone, Mommsen, Virchon, Lmdau, Müller, Cautu, Rossi, Flammarion, Pasteur. Koch, Rithschild, Matejko, Zumbusch, Joachim, Sirah B. Duse, Sirasate, Verdi, Mascagni, Ibsen, M, Twain, Tolostoj, Zola, Sardou, Ohnet stb. — Jókai Mór Regényeinek Díszkiadásából a 9. és 10. füzetet vettük, melyekben a Magyar Nábob folytatását találjuk. A 9. füzet szövegképeket, a 10. pedig a szövegképeken kivül egy remek aqaarel képet is tar talmaz. A Goró Lajos művészi kezéből kikerült képek, valamint a gyönyörű alak, pipir ós nyomás a Nábob ezen kiadását legszebb munkáink sorába emelik. Minden füzet ára 40 kr. Megjelenik az Athenaeum kiadásában Budapesten, A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Augusztus 7. Donáth Lipót sikkasztás büntette. Augusztus 8. Schönberger Ignácz csalás büntette. Augusztus 9. Raduly Kovács G. és társa rágalmazás, Brót Ferenc/s rágalmazás. Csarnok. „Pulvis et umbra suraus . . Ez a mondás cseng mindenütt a fülemben. Nagy vigasztalás ez az emberiségre nézve: mert ha sohasem válnánk porrá, bizonyára — megkövesednéük. Inkább csak menjünk oda, a honnan jöttünk, az édes anya-föld kebelébe . . . Mert a föld gyógyít meg mindeu fájdalmat, hanem az emberek itt sem hagynak békét a szegóay cioutoknak . . . Mikor felmondj ik a szállást a régi holtaknak a temetőben, mindég azt hiszem, hogy axok a kihányt csontok most is éreznek, most is gondolkoznak. Különösen fáj nekem, hogy még a költőket sem kíméli a rideg, üzleti szellem. Ait a költőt, a ki annyi jót é3 siépet teremtett, 8 a ki még halála után sem szűnt meg működni, mert a költészet fénye, bája és varáxsa a sir göröngyön ii tovább él. S aztán mo3t mégis eltemetik a költészetet. Nincs kivétel. A mi csont, az csont! A temetőben nem érnek rá a srortiroxásra. Hát hiszen nem is .rang különbség"-ről van itt szó, hanem a kegyeletről. De mikor a kegyelet is meghalt már a temetőben . . . Milyen boldog az, a ki nem született .nagy ember"-nek, p. o. szappinfózőnek. Halála után szép csendesen elfelejtik; sem kőbe nem vésik, sem órczbe nem öntik, hanem valami vad rózsa vagy csalánbokor lesz belőle. Annak nem fáj, ha megbolygatják. Ellenben a költő, a művész sírjára drága síremléket emel a „hálás emlékezet", csak azért, hogy örek múlva az a csalán, az a tövisbokor takarja el a nagy ember sirját, mely a kis ember szerény nyugvó helyéről szökött oda könyörületből. Por ós árnyék vagyunk, mondják ai elhanyagolt, elfelejtett sirok . . . ezek mondják meg a legjobban, hogy sem a költő, sem a hadvezér ne sximitson halála után örökké viruló babérra. A dicsőség kosxoruja elhervad a sirkereszteu, s a kegyelet fáklyája gyorsan «Ilobog. De hát ki hallotta, hogy a költőknek valamikor díszes sírboltokat emeltek volna ? Azonban annyit megkívánhatnak az alvó szellemek, hogy egy kicsit jobban „szeressék" őket, ha már egyszer költőknek születtek. Ők dalt, sok izóp ragyogó dalt adtak nekünk, miért ne adózzunk mi egy könnyel, az emlékezet zöld igával a holt költőnek . . . Az a löld ág! . . . A kecskeméti temetőben egy egész lombsátor terül el Katona József szobra felett, de a költő elfonnyadt, megrepedt szive nem ver és nem dobban mir semmiért . . . A binatában megtört szellem tova szilt, s most ott lebeg a Nirvána isteni fényében. A költők sorsa az, hogy fájdalomban sxületnek i hogy fájdalombau halnak meg. És most az utolsó nyugvóhelyüket is el akarja venni a hideg, számító spekuláezió. Az uj halottak helyet kérnek. S azután ezeket is kihányják, kissórják a lirból í az ünnepelt költők csontjai közön sírgödörbe kerülnekMikor meglátom Arany siobrát a Muzeum-kertben, önkénytelenül arra gondolok, hogy meddig fog az a nemes alak a magas piedesztálon tündökölni? Por és árny vagyunk. Porrá lesz az öntött érez is, s porrá lesz a kegyelet . . . C<ak halottak napján gyuladnak ki a sirok a szokásos hivatalos fényben. Az elfelejtett költő sirja uj koszorút, uj virágokat kap, de a friss virágok alatt megmozdulnak az elszáradt xörgő koszorúk, s azok olyau sokat mondanak el . . . Az a koszorú is egy sokat szenvedett költő lirjin hervadt el. Sóhaj kél ... a koszorú zörög. .Pulvis et umbra sumus". Legyünk azok miudörökkó. Ovidius. A. sajtóhibák történetéből. A'ig van iró, kit a sajtóhibák ördöge egyszer másszor meg ne tréfált volna. A legnagyobb figyelem sem elegendő, hogy incselkedóseitől teljesen mentesek lehetnénk. Kedélyes adoma maradt fenn többek köxt e tárgyról. A 40 es években egyik hires irónk uj könyvet mutat be a kaszinó tagjainak s többek kőzött dicsekedik azzal, hogy ez az első magyar munka, melyben egyetlen sajtóhiba sincs. Deák Ferencx, ki épen akkor vette kezébe a könyvet, mosolyogva jegyzó meg: .Csakugyan nincs? Hát ez is helyes?: Angolból ordította D. G.?" Szerencsére, még a példányokat nem küldték szót s az uj czimlapokon a kiesett „f" betűt is beiktatták. Ezer meg ezer ily példát tudnak felsorolni más irodalmak is. Oly esetekben, midőn a szó alakja hasonlít, például e szavaknál: örült és őrült, Flugschrift ós Flüchschrifc, monarchia ós anarchia, scharfiinnig ós schafsinnig stb. gyakran fordul elő az ily eset. Egy rég megszűnt lapunkbau a honvédmenház alapkövének le Tétele alkalmával irt veeérczikkben honvódeink több izben ciimeztetnek „névtelen félistenek" nek; a lapban talán a rossz irás s a korroktor hibája miatt, a félistenek következetesen mint „filisterek" fordultak elő s igy jutottak be az alapkőbe is. Uhland 1815-ben kiadott költeményeinek ajánlisit e sorokkal kezdte: »Lieder eind wir; uoier Vater Schickt un in die waite WelW. (D* ok vágjunk, édes atyánk lm világgá most ereszt.) Az első szó ,i" betűje kimaradt s lett a Lieder helyett .Leder* (bőr) s a különben szelid kedélyű költőt egésx életén keresztül boszantották a „bőr szülöttekkel". Egy Scháfer uevü özvegy asszony férje halila alkalmából verset irt s igy kezdte: »Ach! Schafer liebl' ich nur !« (Ah! Scbafert sísrettem ciupin.) Az első felkiáltó jel helyére véletlenül ,t" betű került s a bánatos dal komikus hatásúvá lett, a gyi-