Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-07-30 / 31. szám
„N Y I B V I D f: K." — Érdekes látványossága van városunknak pár nap óta a zöldség piaczou : t. i. a Scheer-fóle muzeum, a világ történelem nevezetesebb szereplőinek, az állatvilág, egyes operák, operettek kiválóbb jelenetei, csata képek ós a többi művészi kivitelű mechanikus viasz alakjaival. Az igazán érdekes látványosságoknak naponként igen sok nézője van s a kik még nem látták, érdemes, bogy megtekintsék. Különösen föltűnést kelt a bécsi állatkert nagy oroszlánjának igazán remek utánzata, mely hűségével csaknem csalódásba ejti a nézőt ós sokau akadnak, a kik alig tudjak elhinni, hogy nem egy élő oroszlán áll előttük. A muzeum még két napig lesz látható városunkban t. i. vasárnap és hétfőn. E két napon át tetemesen leszállított bemeneti dijakkal — személyenkint 10 kr. s mindenki ajándékot is kap — lehet megtekinteni a múzeumot, hogy családok is tömegesen meglátogathassák. — A Pallas Nagy Lexikonának füzetes kiadásából megjelent a 33. füzet, a Benzoésav és Betlentelep közti czímszókkal. A 33. füzet mellékletei a „Berliui épü letek" ós .Bereg vármegye térképe', a 34 ikéi: „Beliui épületek",„Beszterce Naszód vmegya térkpe és „Bogarak (Fedeles szárnyuak)". Ez utóbbi különösen valóságos remeke a színnyomásnak, amilyen magyar munkát eddig alig díszített. A földolgozott czikkekből különösen kiemeljük a következőket: Beöthy család (Marczali, Négyessy ós György Aladáktól), Bereg vmegye (Dr.Thirringtől), Bórszerződós (Dr. Lányi Bertalan és Dobieczky Sándortól), Berzsenyi Dániel (dr. Nógyessvtől), Bessenyey György (dr. Nógyessytól), Beszámítás (dr. Heil ós dr. Fleiscbmann), Besztercze Naszód vmegye (dr. Thirring), Betegsególyző-pénztár (dr. Geró) Bethlen-család. Mind két füzetet több igeu sikerült szövegrajz is díszíti. A Nagy Lexikon megrendelhető füzetenként 30 krjával, kötetenként kötve 6 írtjával, akár a Pallas részvénytársaságnál, akár bármely könyvkereskedésben. A közönség köréből*) A piacz-rendezés kérdéséhez. Tek. Szerketetö Úr! Becses lapja már több alkalommal karolta fel a közügyek érdekét, s tudom, hogy felszólalása által nem egy egy, városunkat érdeklő ügynek igen jó szolgálatot tett már. Ebből a szempontból kiindulva folyamodok b. lapjához, hogy a város kellő közepén, a tokaji-utczán lévő hetivásárt végre-valahára megszüntetné. Tudvalevő, hogy a ló és marhavásár az úgynevezett búza téren tartatik meg. Ezen vásárok százakra menő lovat és szarvas jószágot látnak minden szombaton vendégül. A sok szemét által az egész tokaji és az ezzel határos utczák úgyszólván parfümirozva vaunak és ha a vásárokat innét mihamarább — legalább a nyári hóna pókra — el nem teszik, akkor a kolera megjeleuéséu ne nagyon csodálkozzunk. Miután még egyszer kérem a tekintetes Szerkesztő urat, hogy a vásár eltótetóse érdekében mindent kövessen el, mely fáradozásáért előre is köszönetet mondok, maradok a tek. Szerkesztő úr Nyiregyháza, 1893. julius 26-án kész szolgája Régi előfizető. *) £ rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk a beküldó felelőssége mellett. Sztrk. Csarnok. Hagymádban. — Monolog. — (Szerényen, de ízléssel bútorozott, tiszta azobi, félig besötétített ablakokkal. Az asztalon, egy virágtartóban friss csokor árasztja a fölséges rozsa- él retedíillatot, mellette egy tálezán vizeskancsó, poharak, orvoságos Üveg, pilulás skatulya, meg egy pikfong-kanál. Ai egyik (igyon egy fiatal férfi fekszik némán, mozdulatlanul, beesett szemekkel ; iélekzete szakgatott, koronként erősebben felbúzó. Az ágymelletti bőrös széken egy izép, szomorú nő dl, egyszerű, sima ruhában, szívfájdalomtól megtörten; a kezében levő fehér kendővel hol pergó könnyeit, hol meg szenvedő férjének verítékei homlokát szárítgatja. Egyébként mély csend, ciak a fali óra temeti szünet nélkUI az egymásra bunyó perczeket egyhangú »tik-t ik«-j ival. Künn melegen süt a nyári nap. — Asuiyos beteg ha iyattfekt :beu kirántja jobb karját a paplan alól és egyenesjn feltartja, mi Watt lázálmában igy kezd beszélni:) .Katonák! e mohos pyrami.okról 40 század tekint alá reátok". Ezt a nagy Napoleou mondta, kit Hári János — az angyalát! — egy sűrű erdő szélén vitézül elfogott. Én meg azt mondom: ho^y furcsa kis szabó legény volna, a ki a „Cleopatra tűjével" egy kis Gyuszi nak való hátul gombolós monhatatlant megvarrna! Siczcz! Kergessétek el már azt a macskát: mind leeszi a tejfelt a fedetlen csuporról! Pedig hát a köszmétemártás nem ér tejfel nélkül semmit sem. (Félig hirtelen kitakaródzik, láztól száraz nyelvét néhányszor megforgatja égő szájában; neje málna szörpös vizzel kinálja, de ő beszél, halluczinál, megint feuhangou; jobb tenyerével homlokára üt:) Koloszalis gondolat! Ha volna ezer tonna nytrogliczerinem: rögtön felvettetném e ezudar világot. Minő excellens is lenne, ha az eetyik czipőm Jupitert, a másik Uranust csapná pofon.*) Én meg a feleségemmel, (mert az auyósomnak egy kíméletes bokszot aduék, hogy mis irányba menjen) —a legragyogóbb csillagba a Vénusba mennék. Olyan tündöklő csillagban már csak gyöngyélet lehet! Nem olyan, mint ezen a bajos, sáros földön. 0 t a göröngyöknek is rubinból, topázból, smaragdból, igaz gyöngyből, gyémántból kell leniök. Különben honnan volna az a dicső ragyogás!?.Igen a Venus illatos ber keiben éldelegnénk, Rózám lenue a nymfa, éu a satyr. Csókot,ambróziát en .ónk, nektárt drága illatokat innánk, gyöngypatakban fürödnénk. És örökkétartana boldogságunk. Beh isteni idea!! Szeretném tudni, micsoda absur dum volna benue!? Hiszen csak hét mértföldig mennénk nehezen, mig a föld atmospháráját elhagyhatuók, aztán — „vurst" lenne az egész légi ut. — Már megint itt csóválja, tekergeti a farkát ez a horribilis chimára! Ez *) Még maga az öreg isten is megszeppenne; azt gondolná, hogy bizonyosan a burkus császár lőtt rá valami monstrum ágyúval. az oroszlánba oltott, kecske derekú sárkány . . . Juj! beh undok állat! Ugyan hogy tu-lnak utána annyian kapkodni!? Okosabb volt az egyszeri Bernát, ki íegalább csak a meuykőhöz kapdosott. Risum teneátis! Ha meghalok: a feleségem férjhez megy. (A szép ifjú hitvest t'örciös zokogás fogá el.) Hát aztán a másvilágon miként osztozunk meg rajta az ismeretlen osztályos társsal?! Dejszen éh nem osztozom. Jó is volna. Azért áztam fáztam volna oly sokat, mig megkaphassam! Hanem hát hogy az a másik se marad jon egészen hoppon, nem bánom, legyen az övé a nyelve. (A nő találva érzi magát, feltett* magában, hogy ezután engedelmes rabuője lesz férjének s ha most felgyógyul, uem bánja, ha minden éjjel hajnalig kártyázik is a kaszinóben. Csak az Isten most segitse fel betegségéből!) Vizet! (És az asszony szájához tartá a poharat egy kortytyal hüvösité a beteg láugoló nyelvét. Ismét lecsukódtak a láztól c illogó szemek s a férfi újra plaautaziálni kezdett.) Még papot akar az anyósom hozzám blui . . , Hm. — Doginaticus kóklerek Minek hínák ide ! . . . Megtudok én magam is halni. Nincs szüksé gem gyarló ember segélyére! Istent imádtam, embert szerettem teljes életemben. A kinek kenyeret nem adtam, adtam neki tőlem telhető jó tanácsot és vigasztalást. Sokat nyomorogtam a nélkül, hogy valamikor vadul törtem volna ki igazságtalan sorsom ellen s ezzel kvitt. Emberi örömeimet, a mint gyenge erőmtől telt, teljesítettem. Hadd jöjjön hát a sárga képű halál! Bir félem őt, ámde nem rettegem . . . Ejnye beh kurta az a nadrág komám! Dd mégis talán a lábad hosszú? . . . Ugy van a lábad nem jó a nadrághoz. — Ne bántsd a szabódat, jól szabta, csakhogy kurtább lábbal, kvadral. (Jobb lábát egy kicsit fejebb húzza, szemei felnyílnak, pár másodperezre, azután megint önkívületbe esik és beszél:) Hajdan az emberek vérüket hullatva imádkoztak, most — egy vékányi rostaalj-párbér miatt káromkodnak. Borzasztó haladás! Csak excelsior! A minő rohamosan civilizálódunk, az isten házából granarium, vagy szén-raktár lesz nem sokára . . . Doktrinár a félvilági Fózuek tyúkhúslevest tyúk nélkül. Hahaha! Hogy egyék meg. Zöld asztal mellett megállapítják a tudományos elméletet; gyakorlati kivi telét hadd próbálja más. Nesze öt pityke, varrj rá egy kabátot. Itt a kötőfék, lopj rá egy lovat . . . Hogy is mondta csak Madách? Igen tudom már. Borral, szerelemmel eltolni soh'sem kell. Minden pohárnak más a zamatja, minden leánynak más a varázsa. A mámor, az édes mámor, — mint horpadt sírokat a nap — létüuk megaranyozza. Óh beh fölséges is ez a mámor! Az olympusi istenek vére éghetett oly kellemesen a nektártól, mint most az enyém! Uay u^y, édes kis feleségem, csókolj meg hosszan, édesen. Úgyis olyan az élet, mint a buborék, mely egy kis ideig tetszik, aztán semmivé lészen. De vigyáz, hogy azt a kedves lelkedet ki ne szívjam piczi, piros szádon. (Az asszony csakugyan a beteg fölé hajlott, azt csókokkal halmozá el. oda tapasztá forró ajkait a férjnek még forróbb homlokára, mintha csak a gyilkos nyavalyát kiakarta volna szivni.) Jeget, mert. megég a fejem ! (Az asszony jeces vizes ruhát tett a fejére. Attól egv darabig csendesen volt, de megint csak elnyomta a tifózus lázálom) Ni, kezdé megint, annak az angyalnak meg el vau lőve a félszárnya! Valami kocza pu.-kás műve lehet. Ene belépett az orvos. A beteget öntudatra ébresz, tette, lázcsillapító szert adott be neki, ráhajolt a szivére s hallgatózott, megvizsgálta érüté^eit. Aztán nemsokára sötét képpel vette a kalapját, botját s magát ajáulá. A siró, szép asszony kikísérte az utcza-ajtóig, hol igy szóla hozzá az orvos: „Asszonyom legyen erős! Férjének már csak órái vannak hátra életéből". Mire az asszony, öszszekulcsolt kezekkel, harmatos nefelejts kék sz meit jaj szóval emelé az égre, erőnek lelkeért fohászkodva az egek urához. Az orvos pedig — magát m^ghijtván — ruganyos, kemény léptekkel, lehorgasztott fejjel, egész komoran ment tovább, hogy más ponton támadja meg a halált, mert itt tnár a csatát ellenében határozottan elvesztette. Szabó Kálmán. KÖZGAZDASÁG. A takarmány kivitel eltiltása. A földmivelésügyi miniszter a takarmány-uemüekuek Magyarország területéről külföldre volt kivi elét eltiltotta. Az erre vonatkozó reudelet a következőleg szól: „A hazai széuatermés kodvezőtl u viszonyairól s a külföldre irányuló takarmáuykivitel rohamos emelkedé séról érkezett jelentésem alapján, amúgy is lassan fejlődő állatteuyésziésüuk legfontosabb érdekének védelme czéljából a szálas takarmáuyuak (széna, miudennemü friss szárított füvek, szalma és szecska) külföldre való kivitelét bizonytalan időre el kellett tiltani; mert az esetre, ha takarmánytermésünkuek ma még végeredményében nem ismert mennyisége a hazai fogyasztás ki elégitése elégtelennek b'zonyulua, a külföldre vitt szálas takarmány pótolhatlan volta miatt beálló takarmány hiány könnyen mezőgazdasági válságra vezethet, vagy legalább is anuyira megzavarná mezőgazdasági viszonyaink egyensúlyát, hogy az állatállománynak szaporítása és javítása érdekében folytatott évtizedes törekvések egy szerre meghiúsulhatnának és e részben rövid pár hó évekre kiható visszaesést okozhat. Különben is hazánk jól felfogott gazdasági érdekének tudatábau sohasem tartozott a takarmányt nagyban exportáló országok közzé. Igy jelesül a mult 1892 óvbeu, a külföldre és Ausztriába összesen c^ak 20M01 métermázsát vittünk ki összes szénatermésünkből, mely összeg a 66 millió métermázsa össz-széuaterméiüukuek eleuyésző csekély hányadb. 1891 ben pegisí 150,000 métermázsa széuát vittünk ki az összes 73 5 métermázsa szén tterméssel szemben. A hazai mező,'azd iság érdekéban elrendelt ezen kiviteli tilalom érvénye visszavouásáig terjed, s a magyar kormány biztosította abbali jogát, hogy a tilalmat kedvezőbb viszonyok beálltával, mihelyt annak indokolható szüksége megszüut, bármikor azonua 1 feloldhatja. A takarmányárak csökkenése miatt egyesek által netán táplált aggályok tehát nem biruak helyes alappal; mert a kiviteli tilalom hosszabb fentartása esetén a tilalom fentartását indokló szükség a meglevő takarmány, készle'eknek a belföldi forgalomban leendő értékesítését is biziositja; a tilalom megszűntével pedig a szálas takarmányszükséglet fedezése körül miudenkép reáuk utalt külfö.d állal nyújtandó árak még a mostauiaknál es bizonyára ki dvezőbbek lesznek ós ezt gazdáiuk azou esetben, ha szálas takarmányfelesleggel téuyleg rendelkezni fognak, a mostaninál elóuyösebb viszonyok között vehetik igéuybe. Tekintettel mindezek után a feutebb hangsúlyozott jog fentarlására, mely a magyar kormánynak módot nyújt arra, hogy a tilalmat bármikor visszavonja, a közreható viszonyok állásáról folytonos és teljes tájékozással kell bírnunk; euuélfo óva arra kérem fel (czímet), hogy a szálas takarmánytermós, nemkülöubeu a póttakarmáuy, valamint a zab és kukoriczatermés állását, állapotait is állandó figyelemmel kísérni, a még be nem fejezett szénagyűjtés és behordás befejeztével az ottani helyzetről engem időnkint értesíteni, végül pedig, miután csak a sarjú begyűjtése utáu október hó első felében leszünk abban a helyzetbeu, hogy összes takarmány termésünk végeredményét ú^y mennyiségre, mint minőségre pontosan megismerhessük, ez év október hó 1-től 15 ig hozzám jutandó zárjelentésében a vidék ez évi takarmány- ós a póttakarmánytermelésének végeredményét, értékét, a meglevő készletek nagyságát s a fogyasztási szükséglettel szemben mutatkozó hiányt vagy felesleget gazdaközönségünk magasabb érdekeinek megóvhatása czéljából lehetőleg pontosan tudomásomra hozni és engem általában a jelentőségteljes kérdésben és az ehhez fűződő érdekekről a legnagyobb részletességgel kellő időben tájékoztatni szíveskedjék. Budapesten, 1893. julius 21. Bethlen, s. k." GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1893. julius 29-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kii '> -80 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — 56 ISuz'i 100 kiló 7.40 7.75 Borjú hús 1 > -.56 Rozs 100 » 5.40 ö 90 S-rté» hús 1 > - 48 Árpa 100 » 5.10 5.20 Juh hús 1 > -.36 Zab 100 . 6 15 6 20 llij 1 > K'ikoriczalOO » 5 2J 5 30 Diszuó-zsir 1 » — 64 K repeze 100 » —.— —.— Szalonna l » —.56 Paszuly » —.— —.— Faggyú (nyírs l > —.22 Szesz 1 t»renkéut 52'A 16'/z Zöl Iség 1 csomó -06 Piarzi árak. Paprik.» 1 kiló -.70 Borsi 1 kiló — .20 írós vtj 1 liter -.80 Lencse 1 » —.24 Eczet 1 » — 10 Mund-liszt 1 > —.16 Széni 103 kiló 2.— Zsemlye liszt 1 » —.15 Szálait (tak.) 100 » 1.63 Buza-liszt 1 > —.14 Bíkfa 1 köbmtr 3 20 Barna kenyér-liszt 1 . —.10 Tölíjf* 1 » J.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Kávéház megnyitás. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szíves tudomására hozni, hogy a házamban levő Kóhn-féle kávéház vezetését átvettem, azt újonnan berendeztem s ma, azaz julius 30-án, Sáray Elemér újonnan alakult zenekarának közreműködése mellett ünnepélyesen megnyitom. A tisztelt közönség pártfogását kéri Tester Lajos. Dr. ZINNER SAMU ügyvédi irodáját Nyíregyházán, egyház tér 3 szám alatt, özv. Nikelszky Mátyásné házában megnyitotta. (i—i) Kitűnő minőségű szilágysági húsvéti szil vórium literenként I forintért kaphatő HOFFIYIAlNÍItf ADOLF kereskedésében. Legújabb találmányú patent légyfogó üveg kapható: Éles Lajos üveg- és porczellán-kereskedésében Nyíregyházán. (a6 1_ 3_ 3 ) 1301/1893. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy a nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóság végrehajtatóoak, Császár János, illetve részére kinevezett ügygondnok dr. Róth Izsó ügyvéd végrehajtást szenvedő elleni 79 frt 71 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végn haitási ügyében, a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyírbátori kir. járásbíróság) területén levő, NyirHakti községben fekvő, a nyirbaktai 24. BZ. telekjkvben A. I. 96. hrszám alatt foglalt ingatlanra és a rajta levó házra, még pedig az 188!. LX trvezikk 156 §-i értelmében nemesik Császár János hanyadára, de a Lsichtman Márton, ugy az Iványi József és neje Nagy Julianna hanyadára is, vagyis az egéiz ingatlanra az árverést 399 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a f nuebh megjelölt ingatlanod az 1893. évi szeptember hó 29-ik napján délelőtt 9 órakor Nyirbakta községházánál megtartaud i nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsáráuak 10%-át vagyis 39 frt 93 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t cz. 42. §-íb in jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó l-én 3333. sz. alatt kelt ig izságügymíniszterl rendelet 8. § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött keiéhez letenni, avauy az 18$]. LX. t. ci. 170. §-a ért'lmébsn a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltitni. Kelt Nyír-Bátorban a kir. jbirJsíg mint tikkönyvi hatóságnál, 1893. julius 7-én. (275-1-1) Ki r. aljárásblró.
