Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-30 / 31. szám

XIV. évfolyam. 31. szám. Nyiregyháza, 1893. julius 30 JSÍYÍ ^^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRME6YE HIVATALOS LAPJA. A SZABÜLGSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. BW Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két. forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A_ kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit tor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bályegdi] fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint SO kr Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik száin); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 8239. K. —j-yg^ Szabó les vármegye alispanjatol. A járási főszolgabíróknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A munkácsi cs. és kir. Gö-ik hadkiegész. kerül, pa­rancsnokság 1522. sz. megkeresését szabályszerű közhirré­tétel, nyomozás és esetleges intézkedés végett oly felhí­vással közlöm, hogy eredmény esetén arról a községek elöljárói illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyiregyháza város polgármestere pedig közvetlenül jelentést tegyenek. Nyíregyházán, 1893. julius hó 25-én. Miklós László, alispán. F. évi augusztus hó 7-én délelőtt 9 órakor a mun­kácsi (Várpalánka) cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál a széna, szalma és tüzelőfa szállítás biztosítására vonat­kozólag a munkácsi, m.-szigeti, szatmári, szobránczi, nyí­regyházai és ungvári cs. és kir. valamint a m. kir. csa­patok számára az 1893. október 1-től 1894. szeptember 30-ig tartó időre árlejtés tartatik. A közelebbi feltételek nevezett élelmezési raktárnál betekinthetők. Munkács, 1893. julius 22-én. Novotny, hadnagy. ^Iqoq^ ' Szabolcsvármegye alispánjától. 1 89o. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 56446. számú rendele­letének másolatát tudomás vétel és alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. julius 26-án. Alispán helyett: Szikszay Pál, főügyész. 56,446/VI.—11. sz. M. kir. belügyminiszter. Körren­delet valamennyi törvényhatóságnak. Fischer és Heudlberg budapesti czég az iránt folyamodik hozzám, hogy az általa gyártott kresylmész használatát a hatóságoknak ajánljam. Miután az orsz. közegészségi tanács nézete szerint fontos, hogy a fertőtlenítés czéljára lehetőleg nagy számú szer használtassék, nehogy kiterjedtebb szükség esetén az egyes szerek fölötte megdráguljanak; s minthogy a kresylmész az orsz. közegészségügyi tanács javaslata alapján az 1892-ik évi 78,771. szám alatt az ázsiai cholera tár­gyában kiadott utasítás 49. §-ában már is mint elő­nyös fertőtlenítő szer ajánltatott, végre minthogy a kresyl­mész hazai gyártmány, melynek pártolása közegészségi tekintetben azért is fontos, hogy a fertőtlenítő szerek gyártása Magyarországon is meghonosodjék, nehogy orszá­gos járvány idején a külföldi gyárak drága szereit kelljen vásárolni, de sőt a fertőtlenítő szerek beszerzésében eset­leg fennakadás álljon be. Figyelmeztetem a törvényható­ságot, hogy a kresylmész alkalmas arra, hogy mint fer­tőtlenítő szer saját közegei által használtassék és a lakos­ságnak is használatra ajánltassék és pedig annál is inkább, mert kresyl-tartalma könnyebben ellenőrizhető, mint a lysolé. Budapesten, 1893. julius hó 10-én. A miniszter helyett: Br. Jósika, s. k., államtitkár. 7336. K. —^ggg Szabolcsvármegye alispánjától. Tárgyalás alá vétettek a kéményseprői munkakerü­letek beosztása tárgyában beérkezett főszolgabírói je­lentések. Határozat. A kéményseprési iparról alkotott 107/92. Bgy. számú számú szabályrendelet 2-ik §-ában nyert felhatalmazás folytán a kéményseprői munkakerületek beosztása tár­gyában következőleg intézkedem: I. A tiszai járásra vonatkozólag: Az egész járás két munkakerületre osztatik fel, az egyik munkakerület szék­helye Mándok, hozzá tartoznak Mándok, Bezdéd, Thuzsér, Eperjeske, Mogyorós, T.-Szt.-Márton, Zsurk, Őrmező, Orladány, Benk, Eszeny, Szalóka, Ágtelek községek; a másik munkakerület székhelye Kopács-Apáti község, hozzá tartoznak K.-Apáti, Gyüre, Gemzse, Kis-Varsány, Nagy­Varsány, Lövő, Lövő-Petri, Kis-Báka, Nagy-Bika, Bács­Aranyos, Cs.-Kenéz és T.-Pálcza községek. 17. A nyir-bátori járásra vonatkozólag: Az egész járás két munkakerületre osztatik fel, az első munka­kerület székhelye Nyir-Bátor község, hozzá tartoznak Nyir­Bátor, Piricse, Pilis, Nyir-Béltek, Nyír-Lugas, Encsencs, Bogáth, Kis-Léta és Gyulaj községek; a második munka­kerület székhelye Nyir-Bakta község, hozzátartoznak Nyir­Bakta, Lorántháza, Jákó, Rohod, Nyir-Mada, P.-Dobos, Vaja, Eőr, Ófehértó, Besenyőd, Levelek, Magy, Pó^s-Petri és Mária-Pócs községek. III. A dadai alsó járásra vonatkozólag: Az egész járás három munkakerületre osztatik fel, az egyik munka­kerület székhelye Tisza-Lök község, hozzátartoznak T.­Lök, T.-Dada, T.-Bűd, Szent-Mihály, T.-Eszlár, Pthrügy, T.-Kenéz, Báj, Gsobaj, T.-Ladány és Tardos községek; a második munkakerület székhelye Polgár község, hozzátar­tozik Polgár község és a határában levő épületek, a har­madik munkakerület székhelye Tisza-Dob község, hozzá­tartozik T.-üob község és határa. IV. A dadai felső járásra vonatkozólag: Az egész járás két munkakerületre osztatik fel, az első munka­kerület székhelye Gáva, hozzátartoznak Gáva, Ibrány, Buj, Paszab és Berezel községek; a második munkake­rület székhelye Rakamaz község, hozzátartoznak Rakamaz, Vencsellő, Balsa, Szabolcs, Kenézlő, Viss, Zalkod, Timár és Nagy falu községek. V. A kisvárdai járásra vonatkozólag: Az egész járás két munkakerületre osztatik fel, az első munkakerület székhelye Kis- Várda község, hozzátartoznak a székhelyen kivül F.-Litke, Komoró, Döghe Veresmart, Papp és Jéke községek; a második munkskevűlel székhelye Kis-Várda község, hozzátartoznak Ajak, Anarcs, Petneháza, Laskod, Kanyár, Kékese, Pátroha, Berencs, Dombrád, Gyulaháza, Karász és Thass községek. VI. A nagy-kállói járásra vonatkozólag: Az egész járás négy munkakerületre osztatik fel, az első munka­kerület székhelye Nagy-Kálló község, hozzátartoznak Nagy­Kálló, Kis-Kálló és Kálló-Semjén községek; a második munkakerület székhelye Napkor község, hozzátartozik még Apagy község és a bogdányi járásból Oros és Pazony községek; a harmadik muukakerület székhelye Uj-Fehértó község, melyhez Uj-Fehértó község és határán kivül Hugyaj és Geszteréd községek csatollatnak, a negyedik munkakerület székhelye Balkány község, hozzátartoznak Balkány, Bököny, Nyir-Adony, Mártonfalva, Szt.-Gy.­Ábrány, Buda-Ábrány, Nyir-Acsád, Mihálydi, Gelse, Sza­koly és Biri községek. VII. A bogdányi járásra vonatkozólag: Az egész járás Kemecse székhelylyel egy munkakerületre osztatik, melyhez Oros és Pazony kivételével a járás összes köz­ségei tartoznak. A munkakerületek ekként megállapítva lévén, az első fokú iparhatóságok feladatát fogja képezni, hogy az egyes munkakerületek részére szakértő kéményseprőkről szükség esetén pályázat hirdetése utján is gondoskodjanak. Evég­ből czélszerünek látnám, ha a járás területén lévő összes kémények a szabályrendelet 3-ik szakaszában feltüntetett megkülönböztetés szerint összeiratnának s ebből folyólag a kéményseprő által igényelhető munkadíj összege is meg­állapittatnék, a mely összeírás egyúttal kiinduló pontját is képezné a kéményseprők által a szab. rendelet 5. §-a értelmében vezetendő jegyzéknek is. Figyelmeztetendők lesznek a kéményseprők, hogy a szabályrendelet intézkedéseihez annyival is inkább szigo­rúan alkalmazkodjanak, mert oly munkadijaknak közigaz­gatási uton leendő behajtása, a melyeknek teljesítése a jegyzékben a községi elöljáróság által igazolva nincs, meg­tagadtatni fog. A tapasztalás fogja megmutatni, hogy a fentebbi kerületi beosztás ugy a közönség, mint az iparosok igé­nyeinek megfelel-e, ugyanazért kijelentem, hogy a beosz­tásnak a tapasztalat által indokolt módosítása, illetve megváltoztatása elől elzárkózni nem szándékszom. Miről a járási főszolgabírók, a tisztiügyészi hivatal, Mikecz Dezső aljegyző és a „Nyírvidék" czimü lap utján a községi elöljárók tudomásvétel és közhírré tétel végett jelen határozaton értesíttetnek. Nyiregyháza, 1893. julius 20. Miklós László, alispán. 7887. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 57807/VI.—11. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, ahoz leendő szi­gorú alkalmazkodás és az összes gyógyszertár tulajdono­sokkal leendő közlés végett kiadom. Nyiregyháza, 1893. julius 19. Miklós László, alispán. (Másolat a 7887/893. K. számhoz.) Magyar király, belügyminiszter. 57807/VI.—11. Szabolcsvármegye közön­ségének Nyíregyházán. Ujabb időben tapasztaltatott, hogy több vármegyében a szegények gyógyításából eredő költség szerfelett nagy. Ebből azt következtetem, hogy ezen alap nemcsak az arra jogosított egyének által lesz igénybe véve, hogy tehát az esetleges visszaélések elkerültessenek felhívom a vármegye közönségét, miszerint legszigorúbban intézkedjék aziránt, hogy a szegények gyógyszerszükség­leteire vonatkozó szegénységi bizonyítványok csakis valódi szegények számára állíttassanak ki. Ennek ellenőrzésére utasítottam az ország különböző részeibe kiküldött köz­ponti egészségügyi közegeket, hogy a gyógyszertárakban a szegények számára rendelt vények szegénységi bizonyít­ványait is vizsgálják át s a hol annak szükségét látják, az átvizsgálást a hatóság közbenjöttével is eszközöljék. Azon esetekben, ha a valóságnak meg nem felelő sze­génységi bizonyítványokra akadnának, a bizonyítványt kiállító közegek ellen fogok eljárni s őket a törvény teljes szigorával sújtani. Hogy pedig a vények annál biztosab­ban ellenőrizhetők legyenek, utasítsa a tőrvényhatósága területén létező gyógyszertárakat, hogy a szegények szá­mára rendelt vények mindennap az előre készítendő év­negyedes számlába sorszámmal ellátva (mely szám a vényen vörös színnel feltüntetendő) bejegyeztessenek, mely számlákat megvizsgálásuk alkalmával a felügyelő közegek láttamozni fogják, mert különben oly gyógyszertáraknak, amelyekben a felügyelők a vizsgálatot megejtették, általuk nem láttamozott számlái itt nem fogynak érvényesíttetni. Budapesten, 1893. julius 14. Hieronimy s. k. 8211 K —- gg-—— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hoay Eszeny községben a községi ser­tés nyájban folyó hó 14-től 18-ig orbáncz betegségben 6 db sertés elhullott és ez okból a község összes állo­mánya zár alá helyeztetett. Nyiregyháza 1893. jul. 25. Miklós László, alispán. '-^893^' Szabolcsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. A Mária-Pócs községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1893. julius 19-én. Miklós László, alispán. 629/893. Pályázati hirdetmény. Mária-Pócs községben megüresedett községi szülész­női állomás betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. A választás határidejéül f. év augusztus hó 16-ik napjának d. e. 10 órája M.-Pócs községházához kitüzetik. Felhivatnak a pályázni óhajtók, miszerint képesíté­süket s erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket f. é. augusztus hó 14-ik napjáig a nyírbátori járás tekintetes főszolgabírói hiva­talához annyival is inkább benyújtsák, mivel a későbben érkezett kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Javadalmazás a község pénztárából évi 50 forint fizetés, mely utólagos negyedévi részletekben fizetendő s minden szülési esettől egy (1) forint Vagyontalanok díjtalanul kezelendők. M.-Pócson, 1893. évi julius 11. Szkiba Mihály, jző. Subecz György, főbíró. 7811 K — ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A' nyíregyházai kir. törvényszék 6462/a893. szám alatt kelt "hirdetményét szabályszerű közhírré tétel s eset­leges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1893. julius 15. Miklós László, alispán. 6462/893. Polg. szám. Nyiregyházai kir. törvényszék polg. oszt. Hirdetmény. A nyiregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint Nyiregyháza városi illetőségű Márkus Karolyné szül. Nádassy Irén 6462/93. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents