Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-07-02 / 27. szám
Melléklet a „Itfyirvidék" 1893, 27-ik számához. Jön azonban az iskola. ' Egy P aP> m eg két tanitó! A pap reszket a főispán előtt, a tanitók pedig — mint valami fiók-Lucacciuk — apostoli lázban égnek. Egyikök „uraságodnak" szólítja a főispánt s alapos rendreutasitásra volt szűkség, hogy megértse a tauitó ur, hogy az a bizonyos uraságod „méltóságos főispán ur." A még ki nem tanítható apró tanulók árulták el, hogy ebben az iskolában magyarul ugy szólván nem is tanulnak. Ezt különben nem is kellett kifecsegni. Az a gyermek, aki egészen folyékonyan, hamisítatlan magyarsággal felelt a kérdezősködésekre s beszélgetett mindenféléről, mikor valamelyes tantárgyból kellett a föltett kérdésre felelnie, legalább is felerészben oláh nyelven adta meg a feleletet. Ezek a kis fiuk és leányok rá vannak kapatva, hogy oláhul gondolkozzanak. Pedig magyar szülők, magyar auyanyelvü gyermekei mindannyian, akiket érdekes lenne utólagos mellékletként a „császárhoz" Bécsbe vitt oláh memorandumhoz dokumentálni. A nyir-adonyi két g. kel. népiskola tanitói idáig is már nevezetes sikereket értek el. Sikerült nekik, hogy növendékeik az 5—6-dik osztályokban már alig fölismerhető módon beszélnek magyarul. És vannak egyéb sikereik is. A nyir-adonyi magyar fiu, ha megkérdezik tőle, hogy ő micsoda, hát azt mondja rá, hogy oláh. Az opportunusabb világ-nézetüek „oláh-magyar"-ral válaszolnak. A főispáu ur szerette volna látni az iskolás növendékek írásbeli do'gozatait is. Kérdezősködésére, ami feleletet kapott, igen jellemző: a romín vizsga már meg volt, akkor a tanunk kőzött a dolgozatokat kiosztottuk." Hát az össze-vissza 12 oláh nyelvű lakossal biró Nyir-Adony legnépesebb, g. kel. egyházának népiskolájában külön román vizsga is tartatik. Ez a három polgártársunk, t. i. a főtisztelendő uf, meg a két tanitó ur egyébként igen praktikus eipberek. Mig az ő oktatásukra bizott magyar fiuk és leányok alig makogva s fele részben oláh szavakkal keverten feleltek a különböző tantárgyakból a nevezetes vizsgán, addig a számtanból egészen korrekt magyarsággal s mondhatjuk, hogy brilliáns eredménynyel állták meg a sarat. Yalóságos vakondok munka! Kár, hogy a 23 botot eltörölték Magyarországon. Mi — elvben — a XIX század humánus jelszavai daczára, kiutalványozzuk a nyiradonyi állapotok hőseinek, akár büntetésül, akár józanitóul. Egyébként ezt a 25-öt a nyiradonyi magyarok talpira kellene verni, akiket egy pap és két tanitó ilyen bolond módon tud az ő böcsületes subájukból kivetkőztetni. .* * * Kell-e mondanunk, hogy a főispáni vizsga-látásnak mi lett az eredményo. A nyir-adonyi tisztelendő ur, bár milyen jól betanult is az ő szerepében, nem fogja elfelejteni a főispán ur szavait, amiket bucsuzásul hozzá intézett. Főtisztelendő ur! Tanitó urak! Azoknak a szavaknak súlya is van ! Tessék meghinni! Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. — jul. 28. • A közúti pénztár zárszámadásainak; törvényes időben való bemutathatása tette tulajdonképen szükségessé a rendkívüli közgyűlésnek összehívását. De azért, a csak néhány hét előtt megtartott, szintén rendkívüli közgyűlés óta is, sok, a köíöaség elintézését igénylő tárgy került össze, ugy hogy a 28 diki közgyűlésnek 26 pontból álló tárgysorozata volt. A közgyűlést d. e. 10 órakor a főispia nyitotta meg, jelezvén, hogy mié t kellett a«t összehívni. Mikecz János főjegyző bemutitta ezután az említett zárszámadásokat, melyek a kereskedelemügyi miniszterhez fognak felterjesztetni. Az útadó pénztár mult évi bevétele 365,352 frt 80 kr, kiadása 96,970 frt 38 kr volt. Tárgyalás alá került ezután a belügyminiszter leirata melylyel a polgár—nyíregyházai helyi érdekű vasút anyagi támogatása iránt Eszlár, Lök, Dada, Dob és Polgár községek által hozott képviselő-testületi határozatokat hatályon kivül helyezi. A közgyűlés, minthogy ez intézkedés által a vármegye nevezetes közlekedési és kereskedelmi érdekeinek sérelmét látta feuforogni, elhatározta, hogy e helyi viszonyaink 3zerint czélszerütlen miniszteri leirat ellen a törvényhatóság felirati joga érvényesítessék. Olvastatott ezután a polgár—nyíregyházai vasút szűkebb körű létesítő bizottságának azon előterjesztése, hogy az ezen bizottság jegyzőjéül alkalmazott dr. Járosy Sándor megyebizottsági tagul megválasztatván, a létesítő bizottság tagjai közzé fölvétessék. A közgyűlés az előterjesztés értelmében határozott. A m. kir. belügyminiszter értesité a vármegye közönségét, hogy nem teljesítheti azon kérelmet, miszerint a veszett eb által megmart egyének kényszergyógyitása elrendeltessék. A közgyűlés a leirat meghallgatása után felirat intézését határozta el a belügyminiszterhez, hogy e kérdésnek törvényhozás utján való rendezése iránt a képviselőházhoz előterjesztést tenni szíveskedjék. Nagy-Kálló község képviselő-testülete egy járványkórház építését elhatározván, a kidolgozott terveket és költségvetést az alispánnak adta ki a közgyűlés, hogy kérjen azokról a főmérnöktől é3 főorvostól véleményt. Az árlejtés az építésre csak azután lesz megtartható. A közgyűlés gyorsan elintézte ezután a tárgysoro zatba fölvett többi, kevésbbá közérdekű kérdéseket. Legvégül kihirdettetett Tarr Gyula nyíregyházai lakos állatorvosi oklevele. * » * Pótlólag teljes méltánylással kell megemlékeznünk még arról, hogy S^abolcsvármegye közönsége legutóbb tartott közgyűlésén dr. Bleuer Mik !ós urnák, ki a közpályán mint t. megyei főorvos, mint megyei törvényszéki s fogházi s végre mint körorvos, folytonos munkával szerzett kiváló érdemeket, egyhangúlag elismerését nyíl vánitotta. Ezenkívül a főispin ur őméltósága is gratulált az orvosi kar kitüntetett nesztorának, kérvén őt, hogy dus tapasztalatait ezután se vonja mag a szenvedő emberiségtől. Ugy a törvényhatóságtól nyert kitüntetéshez, valamint a főispán óhajtásához ö röm nal csatlakozunk mi is é3 e vármegye minden polgára. A nöiparkiállitás. Csütörtökön, 29-ón nyilt meg a nőegylet által fen tartott nőipariskola ez évi muukakiállitása az uj elemi iskola tornacsarnokában. Valahányszor csak alkalom nyilik — gyakorta szolgál vele a nőegylet — nem mulasztjuk el, hogy elismerésünkkel ne járuljunk azokhoz a sikerekhez, miket ez a czéltudatosau vezetett egylet önön maga által kiszabott szép tevékeuységi körében napról napra elér. Jól esik vele foglalkoznunk sivár társadalmuuk renyhe egyesületei közül, mert egyedül a nőegyletnél található fel a czél és eszközök harmonikus egyesülése, mig társai jelentősebb eszközök szerencsés birtokában a czólnélküliség útvesztőjében bolyongnak. Valóban a nők gyöngeségében több erő van, mint a fórnak erejében. Meggyőz erről a most megnyílt uőípariskolai munkakiállitás. Egy esztendő szorgalmas munkájának gyümölcse van felhalmozva a népiskola tágas tornatermében. Tanulságos látványt nyújt a női kézimunkák eme nagyórtékü halmaza, mely ugy mennyiség, mint minőség, tehát csín, ízlés tekintetében messze menő haladást jelent az elmúlt évek hason kiállításaihoz képest. Ez az örvendetesjeredméuy pedig azt jelenti, hogy a nőipariskolára feltétlen szükség van, az régen érzett hiányt pótol, s ha nem alkotta volna meg a nőegylet, ugy más uton bár, meg kellett volna teremteni, jelenti továbbá azt is, hogy a közönség körében mind mélyebb gyökeret vert az iskola haszna, czélszerüsége és tagadhatlau előnyeinek tudata, amit bizonyít a növendékek szokatlanul nagyra, 78-ra emelkedett szép száma Amiből ismét vaskövetkezetességgel egyebet levezetni nem lehet, mint azt, hogy a városnak a nőegylet kérelmének teljesítése elől, hogy a nőipariskola alkalmas elhelyezésében segítségére legyen, kitérnie — avagy csak halasztania — erkölcsi lehetetlenség, sőt egyenesen bün ! Nem késüuk továbbá kijelenteni, hogy a nőipariskola jelenlegi vezetése oly szakerőkre van bízva, kiknek minden igyekezete egyedül az iskola czóljábau coutrahál. Mert a kiállítás mai terjedelme mellett igazán fáradhatlan buzgalom és lankadást nem tűrő ambitió kellett, hogy a 78 növendék miuden kézi munkáján a vezetőnők stilje, utmutatása, úgyszólván gondolkozása kiérezhető, látható legyen. A kiállítás e tekint.etbeui sikere tehát mindenek fölött Kégl Szeréna és Bégányi G-izcla k. a. érdeme. A kiállítás ezrekre menő tárgyainak, Ízléses és gondos elhelyezése, mely lehetővé teszi a pazar fáradsággal készített munkák csaknem kifogástalan érvényesülését, elismerést érdemel. A helyiség szűk volta csak kevéssé látszik meg az elhelyezésen. Képviselve van itt a nói kézimunkák minden neme, kezdve a legegyszerűbb öltésektől, a művészi tökélyig finomult izlés alkotó erejének megnyilatkozásáig. A disz hímzések ezer neme és jellege, a filigrau, s csaknem gyilkos természetű munkák óriási türelmet igénylő sokasága változatos, élvezetes és tanulságos látványt nyújt, s nem ok nélkül ejt bámulatba. Az egyes tanítványok szorgalma felől pedig valóságos legendák keletkeztek, s szinte hihetetlennek látszik, hogy fiatal lányok miként tölthetnek el annyi időt munkában, mint a meny nyi hatványozott szorgalom feltételezése mellett is megkívántatott a kiállítás által dokumentált eredményhez. ,A leánynak ábráudozuia kell, különben később teszi azt, pedig nincs valami természetellenesebb, mint a túlzottan hipokrita nő" mondja Stendhal. Nem árt a munkaszomjnak is gyenge gátot vetni. A kiállítót remek kézi munkák kimagaslóbbjait szükségtelennek tartjuk külön-külön felemlíteni, mert annyi sok van, s annyi változatban, hogy kénytelenek vagyunk annak kijelentésével megelégedni, hogy az egész kiállítás erkölcsi sikere szélesebb körben is méltó feltűnést van hivatva kelteni. Büszke lehet rá a nőegylet, büszkék a vezetőnők, s megelégedéssel tekinthetnek vissza a növendékek az elmúlt év sikerdus eredményére. A kiállításon kiváló szorgalmuk s művészi kézimáokájuk által különösen kitűntek: Király Erzsike, Bozán Mariska, Incze Hóna, Mátsánszky Mariska, Déri Erzsi ós Szathmiri Juliska. Kitüutetesben részesültek; Fehérnemű varrásért; Incze Ilona (1 drb. arany ós oklevél) Polatsek Etelka, (1 drb. arany) Szeszich Emma (dicsérő .oklevél) Kosete Juliska (d. oki.) és Turnusz Zsófi (d. oklevél). Fehérnemű hímzésért: Rottmauu Anna (1 drb. arany, s oklevél) Gansl Margit, Mátsánszky Mariska (kisorsolandó ügyesen tudta elleplezni, ki csupa szeretetre méltóság és hűség volt, mig czélt ért, most szerencsétlen nejét magára hagyva, másutt keres élvezetet; nem találja magát jól otthon a nő körében, kinek látása ueki szemrehányás. Minél nagyobb a társadalomban a férfi és nő műveltsége közti különbség, annál kisebb szerep fog jutni a nőnek; minél nagyobb a férj és feleség közti műveltségi különbözet, annál kevésbbá fogják egymást megérteni. Ha a férfiak unják magukat a nők körében, minél kevesebbe- fognak otthon tartózkodni, a magukra hagyott nők pedig hajlandók lesznek haszontalan, üres dolgokkal foglalkozni. A családi élet lemondásokkal és áldozatokkal is ját. A férj, ki a hííastárs költségeit megszerzi ós előteremti — belátás hiján — terhes kiadásait az asszony rovására írji, holott a derék hUiisszony valóságos pénzügyi mesterfo ;ással ipirkodik a kapott öi3zegb5l a ház igen sok szükségletét beszerezni. A jó férj és családipa inkább a legszükségesebbre szabj i igényeit, csakhogy családja szükséget ne lásson! AÍ ábránd is fiatal hölgy, ki az életet épenséggel nem ismeri, a férfibin a megtestesült ideált; — a szerelem által fogva tartott fiatal ember a nőben földön járó angyalt lát. Minél eszményiesebb képet alkottak maguknak az igazság rovására, annál keserveseb csalódásra ébredhetnek; nem szabad felednünk, hogy emberek vagyunk erényeinkkel és hibáinkkal, s hogy mindenkor egymás elnézésére és jóakaratára vagyunk utalva. A szeretet, rokonszenv és kölcsönös megbecsülés, továbbá egymás megértése által fogják csak az élet terhét könnyen elviselhetni és azt egymásnak kellemessé tenni! Sok férfi a házasságot boldogulhatása, a nő vágyai kielégithetése végett keresi. A férfiik többnyire a világtól való visszavonulásnak, a nők az életbelépés kezdetének tekintik azt. A családi élet bensőségéből következik, hogy a férjnek és feleségnek a világ előtt egységes pírul koll szerepelni, érdekeik közös érdekek, melyeket feláldozni egyik félnek sem szabad. IIol a férj, vagy feleség élettársát má°ok A nö. Van-e a világon mindnyájunkat érdeklő oly kérdés, melylyel annyit foglalkoztak volna mint a nővel, s mely felől oly elágazó vélemények volnának. Államférfiak, tudósok tanulmányuk tárgyáva teszik; iruak, vitatkoznak felettük, a költők megéneklik, a festők és szobrászok művészete eszményesiti őket, hogy ne, hisz' az emberi ség szebbik feléről van szó, a családi élet őréről, a társadalmi élet szinezőjéről, a szegények gyámolitójáról. A nőjlegszebb teremtménye istennek, a teremtés remeke: angyali jóságú, szeretetreméltó, kedves. Ádám a paradi csomban is boldogtalan volt, mert elhagyottan, egyedül bolyongott a dus tenyészet titokzatos árnyékában. A Teremtő látva őt, megsajnálta és megajándékozá a nő vei, a& utolsóval, a legjobbal, amit teremtett. A nőkről ugy szokás beszélni, mintha azok külön emberfajt képeznének, mintha erényeik és hibáik nagyobbrészt ném volnának közösek, a férfi nemével. A nőnek rendeltetésénél fogva, mindenesetre más irányt jelöl ki az élet, de szellemi tehetségeire, képességeire nézve semmiesetre sem áll hátrább a férfinál, csak műveljük ós működésének tért engedni ne sajnáljunk. A társadalom a muukafelosztásou alapszik, a nőnek feladata főleg a családi körben érvényesül; de a hol a körülmények ugy hozzák magukkal, hogy kenyérkeresetre vau utalva, állásában uemcsak pótolja, de sokszor háttérbe szorítja a férfi munkáját; mert legtöbbször szorgalmas, kitartó és igénytelen. A nőnek azonban támaszra, védelemre van szüksége, azért az élet árjábi sodorva — önállósága daczára is — elszigetelten áll ós csak félig tölti be hivatását, sőt a magános nő szerencsétlenné lesz. A nő a boldogitásra, a szeretetre van teremtve, csak a családi tüíhelyuél, az élet zivataraitól megvédve őrizheti meg legjobban nőiességét, ott lesz legjobban biztosítva az elbukás veszélyétől. Ki a nőkről aljisan gondolkozik ós nyilatkozik, M talán sajit anyját sem tiszteli; ki a nőben semmi jó tulajdont nem tud felfedezni, az nem lesz .boldog a családi életbeu. Ha a férfi csak hízelgő, hazug szavakat tud suttogni, akkor kevésre becsüli, ín játékszernek tekinti, meg nem érdemli. Nézd mag a nőt csendes házi körében, amint apró részletekig kiterjedő gonddal, tapintatos körültekintéssel cselekszik és munkálkodik, Nézd meg mint anyát, gyermekeinek önfeláldozó ápolójít és nevelőjét, vagy mint szerető , hitvest; férje gondjaiban osztozkodik, s annak életét minél kellemesebbé varázsolni törekszik: akkor bizonyára szeretni és tisztelni fogod! Sorsa a férjéhez van kötve, lehet ő maga sokszor okosabb, nemesebb, jobb: a szeretet, a kötelesség folytán osztozik annak jó ós balsorsában, a viszonyokhoz alkalmazkodik, sőt férjére tagadhatlan befolyást is gyakorol. Hi van könnyelmű rosz férfi, van hitvány, gonosz nő is, de a gyengébb nem hibáit rendesen szigorúbban is mérlegelj tik; a tisztelet, mellyel a nőnek adózunk, oly előleg, melyért több önmegtaicóztatást, több lemondást, más erényeket is követelünk, egy ballépés bukását idézheti elő, a bukott angyalok p3dig szám üzvék a menyországbó!! A nő hibíi a társadalom hibái is, ha a férfi ik a nőt nem veszik komolyan, velük keveset törődnek, vagy túlzott bókok, ellep'ezett hazugságok ós a külső áltisztelet mellett jogot szereznek maguknak a nővel szemben fölényüket éreztetni, akkor ne csodáljuk, ha a kevésbé okosabbak a látszatot, a hiúság kielégítését fogják életeiéiül kitümi, vagy pedig boszantó kellemetlenségeket szerző pletykába merülve, a társas együttlétet teend k kiállhatatlanná. A fáradhatlan kel lemes udvarló, hideg, komor férjjé lehet, a számító hozományvadász, ki előtt a nő csak eszköz, kényelemszeretetet, de nem me'.eg szivet visz migával a boldogitás eszközlésére. A? élvekben kimerült férfi sivár keblében pedig már nincs helye a szeretetnek s ama csalfa délibábok, melyek az ártatlan jóhiszemű leánykát gyönyörködtették, csakhimir eltűnnek a mindennapi élet örömtelen egyformaságábin, s azok helyett kietlen, kihalt sivitagbiu találj i migát. A férfi, ki valóját oly
