Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-02 / 27. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1893, 27-ik számához. Jön azonban az iskola. ' Egy P aP> m eg két tanitó! A pap reszket a főispán előtt, a tanitók pe­dig — mint valami fiók-Lucacciuk — apostoli lázban égnek. Egyikök „uraságodnak" szólítja a főispánt s alapos rendreutasitásra volt szűkség, hogy megértse a tauitó ur, hogy az a bizonyos uraságod „méltó­ságos főispán ur." A még ki nem tanítható apró tanulók árul­ták el, hogy ebben az iskolában magyarul ugy szólván nem is tanulnak. Ezt különben nem is kellett kifecsegni. Az a gyermek, aki egészen folyékonyan, ha­misítatlan magyarsággal felelt a kérdezősködésekre s beszélgetett mindenféléről, mikor valamelyes tan­tárgyból kellett a föltett kérdésre felelnie, legalább is felerészben oláh nyelven adta meg a feleletet. Ezek a kis fiuk és leányok rá vannak kapatva, hogy oláhul gondolkozzanak. Pedig magyar szülők, magyar auyanyelvü gyermekei mindannyian, akiket érdekes lenne utólagos mellékletként a „császár­hoz" Bécsbe vitt oláh memorandumhoz doku­mentálni. A nyir-adonyi két g. kel. népiskola tanitói idáig is már nevezetes sikereket értek el. Sikerült nekik, hogy növendékeik az 5—6-dik osztályokban már alig fölismerhető módon beszélnek magyarul. És vannak egyéb sikereik is. A nyir-adonyi magyar fiu, ha megkérdezik tőle, hogy ő micsoda, hát azt mondja rá, hogy oláh. Az opportunusabb világ-nézetüek „oláh-magyar"-ral válaszolnak. A főispáu ur szerette volna látni az iskolás növendékek írásbeli do'gozatait is. Kérdezősködésére, ami feleletet kapott, igen jellemző: a romín vizsga már meg volt, akkor a tanunk kőzött a dolgoza­tokat kiosztottuk." Hát az össze-vissza 12 oláh nyelvű lakossal biró Nyir-Adony legnépesebb, g. kel. egyházának népiskolájában külön román vizsga is tartatik. Ez a három polgártársunk, t. i. a főtisztelendő uf, meg a két tanitó ur egyébként igen praktikus eipberek. Mig az ő oktatásukra bizott magyar fiuk és leányok alig makogva s fele részben oláh sza­vakkal keverten feleltek a különböző tantárgyakból a nevezetes vizsgán, addig a számtanból egészen korrekt magyarsággal s mondhatjuk, hogy brilliáns eredménynyel állták meg a sarat. Yalóságos vakondok munka! Kár, hogy a 23 botot eltörölték Magyaror­szágon. Mi — elvben — a XIX század humánus jel­szavai daczára, kiutalványozzuk a nyiradonyi álla­potok hőseinek, akár büntetésül, akár józanitóul. Egyébként ezt a 25-öt a nyiradonyi magyarok talpira kellene verni, akiket egy pap és két tanitó ilyen bolond módon tud az ő böcsületes subájukból kivetkőztetni. .* * * Kell-e mondanunk, hogy a főispáni vizsga-lá­tásnak mi lett az eredményo. A nyir-adonyi tisztelendő ur, bár milyen jól betanult is az ő szerepében, nem fogja elfelejteni a főispán ur szavait, amiket bucsuzásul hozzá in­tézett. Főtisztelendő ur! Tanitó urak! Azoknak a sza­vaknak súlya is van ! Tessék meghinni! Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. — jul. 28. • A közúti pénztár zárszámadásainak; törvényes időben való bemutathatása tette tulajdonképen szüksé­gessé a rendkívüli közgyűlésnek összehívását. De azért, a csak néhány hét előtt megtartott, szintén rendkívüli közgyűlés óta is, sok, a köíöaség elintézését igénylő tárgy került össze, ugy hogy a 28 diki közgyűlésnek 26 pontból álló tárgysorozata volt. A közgyűlést d. e. 10 órakor a főispia nyitotta meg, jelezvén, hogy mié t kellett a«t összehívni. Mikecz János főjegyző bemutitta ezután az emlí­tett zárszámadásokat, melyek a kereskedelemügyi mi­niszterhez fognak felterjesztetni. Az útadó pénztár mult évi bevétele 365,352 frt 80 kr, kiadása 96,970 frt 38 kr volt. Tárgyalás alá került ezután a belügyminiszter leirata melylyel a polgár—nyíregyházai helyi érdekű vasút anyagi támogatása iránt Eszlár, Lök, Dada, Dob és Polgár községek által hozott képviselő-testületi határo­zatokat hatályon kivül helyezi. A közgyűlés, mint­hogy ez intézkedés által a vármegye nevezetes közleke­dési és kereskedelmi érdekeinek sérelmét látta feuforogni, elhatározta, hogy e helyi viszonyaink 3zerint czélszerütlen miniszteri leirat ellen a törvényhatóság felirati joga érvényesítessék. Olvastatott ezután a polgár—nyíregyházai vasút szűkebb körű létesítő bizottságának azon előterjesztése, hogy az ezen bizottság jegyzőjéül alkalmazott dr. Járosy Sándor megyebizottsági tagul megválasztatván, a létesítő bizottság tagjai közzé fölvétessék. A közgyűlés az elő­terjesztés értelmében határozott. A m. kir. belügyminiszter értesité a vármegye közönségét, hogy nem teljesítheti azon kérelmet, mi­szerint a veszett eb által megmart egyének kényszer­gyógyitása elrendeltessék. A közgyűlés a leirat meg­hallgatása után felirat intézését határozta el a belügy­miniszterhez, hogy e kérdésnek törvényhozás utján való rendezése iránt a képviselőházhoz előterjesztést tenni szíveskedjék. Nagy-Kálló község képviselő-testülete egy járvány­kórház építését elhatározván, a kidolgozott terveket és költségvetést az alispánnak adta ki a közgyűlés, hogy kérjen azokról a főmérnöktől é3 főorvostól véleményt. Az árlejtés az építésre csak azután lesz megtartható. A közgyűlés gyorsan elintézte ezután a tárgysoro zatba fölvett többi, kevésbbá közérdekű kérdéseket. Legvégül kihirdettetett Tarr Gyula nyíregyházai lakos állatorvosi oklevele. * » * Pótlólag teljes méltánylással kell megemlékeznünk még arról, hogy S^abolcsvármegye közönsége legutóbb tartott közgyűlésén dr. Bleuer Mik !ós urnák, ki a köz­pályán mint t. megyei főorvos, mint megyei törvényszéki s fogházi s végre mint körorvos, folytonos munkával szerzett kiváló érdemeket, egyhangúlag elismerését nyíl vánitotta. Ezenkívül a főispin ur őméltósága is gratulált az orvosi kar kitüntetett nesztorának, kérvén őt, hogy dus tapasztalatait ezután se vonja mag a szenvedő em­beriségtől. Ugy a törvényhatóságtól nyert kitüntetéshez, valamint a főispán óhajtásához ö röm nal csatlakozunk mi is é3 e vármegye minden polgára. A nöiparkiállitás. Csütörtökön, 29-ón nyilt meg a nőegylet által fen tartott nőipariskola ez évi muukakiállitása az uj elemi iskola tornacsarnokában. Valahányszor csak alkalom nyilik — gyakorta szolgál vele a nőegylet — nem mu­lasztjuk el, hogy elismerésünkkel ne járuljunk azokhoz a sikerekhez, miket ez a czéltudatosau vezetett egylet önön maga által kiszabott szép tevékeuységi körében napról napra elér. Jól esik vele foglalkoznunk sivár társadalmuuk renyhe egyesületei közül, mert egyedül a nőegyletnél található fel a czél és eszközök harmonikus egyesülése, mig társai jelentősebb eszközök szerencsés birtokában a czólnélküliség útvesztőjében bolyongnak. Valóban a nők gyöngeségében több erő van, mint a fórnak erejében. Meggyőz erről a most megnyílt uő­ípariskolai munkakiállitás. Egy esztendő szorgalmas munkájának gyümölcse van felhalmozva a népiskola tá­gas tornatermében. Tanulságos látványt nyújt a női kézimunkák eme nagyórtékü halmaza, mely ugy mennyi­ség, mint minőség, tehát csín, ízlés tekintetében messze menő haladást jelent az elmúlt évek hason kiállításai­hoz képest. Ez az örvendetesjeredméuy pedig azt jelenti, hogy a nőipariskolára feltétlen szükség van, az régen érzett hiányt pótol, s ha nem alkotta volna meg a nőegylet, ugy más uton bár, meg kellett volna teremteni, jelenti továbbá azt is, hogy a közönség körében mind mélyebb gyökeret vert az iskola haszna, czélszerüsége és tagad­hatlau előnyeinek tudata, amit bizonyít a növendékek szokatlanul nagyra, 78-ra emelkedett szép száma Ami­ből ismét vaskövetkezetességgel egyebet levezetni nem lehet, mint azt, hogy a városnak a nőegylet kérelmé­nek teljesítése elől, hogy a nőipariskola alkalmas elhe­lyezésében segítségére legyen, kitérnie — avagy csak halasztania — erkölcsi lehetetlenség, sőt egyenesen bün ! Nem késüuk továbbá kijelenteni, hogy a nőipar­iskola jelenlegi vezetése oly szakerőkre van bízva, kik­nek minden igyekezete egyedül az iskola czóljábau cou­trahál. Mert a kiállítás mai terjedelme mellett igazán fáradhatlan buzgalom és lankadást nem tűrő ambi­tió kellett, hogy a 78 növendék miuden kézi munkáján a vezetőnők stilje, utmutatása, úgyszólván gondolkozása kiérezhető, látható legyen. A kiállítás e tekint.etbeui sikere tehát mindenek fölött Kégl Szeréna és Bégányi G-izcla k. a. érdeme. A kiállítás ezrekre menő tárgyainak, Ízléses és gondos elhelyezése, mely lehetővé teszi a pazar fárad­sággal készített munkák csaknem kifogástalan érvénye­sülését, elismerést érdemel. A helyiség szűk volta csak kevéssé látszik meg az elhelyezésen. Képviselve van itt a nói kézimunkák minden neme, kezdve a legegyszerűbb öltésektől, a művészi tökélyig finomult izlés alkotó erejének megnyilatkozásáig. A disz hímzések ezer neme és jellege, a filigrau, s csaknem gyilkos természetű munkák óriási türelmet igénylő sokasága változatos, élvezetes és tanulságos látványt nyújt, s nem ok nélkül ejt bámulatba. Az egyes tanít­ványok szorgalma felől pedig valóságos legendák kelet­keztek, s szinte hihetetlennek látszik, hogy fiatal lányok miként tölthetnek el annyi időt munkában, mint a meny nyi hatványozott szorgalom feltételezése mellett is meg­kívántatott a kiállítás által dokumentált eredményhez. ,A leánynak ábráudozuia kell, különben később teszi azt, pedig nincs valami természetellenesebb, mint a túl­zottan hipokrita nő" mondja Stendhal. Nem árt a mun­kaszomjnak is gyenge gátot vetni. A kiállítót remek kézi munkák kimagaslóbbjait szükségtelennek tartjuk külön-külön felemlíteni, mert annyi sok van, s annyi változatban, hogy kénytelenek vagyunk annak kijelentésével megelégedni, hogy az egész kiállítás erkölcsi sikere szélesebb körben is méltó fel­tűnést van hivatva kelteni. Büszke lehet rá a nőegylet, büszkék a vezetőnők, s megelégedéssel tekinthetnek vissza a növendékek az elmúlt év sikerdus eredményére. A kiállításon kiváló szorgalmuk s művészi kézimáoká­juk által különösen kitűntek: Király Erzsike, Bozán Mariska, Incze Hóna, Mátsánszky Mariska, Déri Erzsi ós Szathmiri Juliska. Kitüutetesben részesültek; Fehérnemű varrásért; Incze Ilona (1 drb. arany ós oklevél) Polatsek Etelka, (1 drb. arany) Szeszich Emma (dicsérő .oklevél) Kosete Juliska (d. oki.) és Turnusz Zsófi (d. oklevél). Fehér­nemű hímzésért: Rottmauu Anna (1 drb. arany, s ok­levél) Gansl Margit, Mátsánszky Mariska (kisorsolandó ügyesen tudta elleplezni, ki csupa szeretetre méltóság és hűség volt, mig czélt ért, most szerencsétlen nejét magára hagyva, másutt keres élvezetet; nem találja magát jól otthon a nő körében, kinek látása ueki szem­rehányás. Minél nagyobb a társadalomban a férfi és nő műveltsége közti különbség, annál kisebb szerep fog jutni a nőnek; minél nagyobb a férj és feleség közti műveltségi különbözet, annál kevésbbá fogják egymást megérteni. Ha a férfiak unják magukat a nők körében, minél kevesebbe- fognak otthon tartózkodni, a magukra hagyott nők pedig hajlandók lesznek haszontalan, üres dolgokkal foglalkozni. A családi élet lemondásokkal és áldozatokkal is ját. A férj, ki a hííastárs költségeit megszerzi ós elő­teremti — belátás hiján — terhes kiadásait az asszony rovására írji, holott a derék hUiisszony valóságos pénz­ügyi mesterfo ;ással ipirkodik a kapott öi3zegb5l a ház igen sok szükségletét beszerezni. A jó férj és családipa inkább a legszükségesebbre szabj i igényeit, csakhogy családja szükséget ne lásson! AÍ ábránd is fiatal hölgy, ki az életet épenséggel nem ismeri, a férfibin a meg­testesült ideált; — a szerelem által fogva tartott fiatal ember a nőben földön járó angyalt lát. Minél eszményi­esebb képet alkottak maguknak az igazság rovására, annál keserveseb csalódásra ébredhetnek; nem szabad felednünk, hogy emberek vagyunk erényeinkkel és hibá­inkkal, s hogy mindenkor egymás elnézésére és jóaka­ratára vagyunk utalva. A szeretet, rokonszenv és köl­csönös megbecsülés, továbbá egymás megértése által fog­ják csak az élet terhét könnyen elviselhetni és azt egymásnak kellemessé tenni! Sok férfi a házasságot bol­dogulhatása, a nő vágyai kielégithetése végett keresi. A férfiik többnyire a világtól való visszavonulásnak, a nők az életbelépés kezdetének tekintik azt. A családi élet bensőségéből következik, hogy a férjnek és feleség­nek a világ előtt egységes pírul koll szerepelni, érde­keik közös érdekek, melyeket feláldozni egyik félnek sem szabad. IIol a férj, vagy feleség élettársát má°ok A nö. Van-e a világon mindnyájunkat érdeklő oly kérdés, melylyel annyit foglalkoztak volna mint a nővel, s mely felől oly elágazó vélemények volnának. Államférfiak, tudósok tanulmányuk tárgyáva teszik; iruak, vitatkoznak felettük, a költők megéneklik, a festők és szobrászok művészete eszményesiti őket, hogy ne, hisz' az emberi ség szebbik feléről van szó, a családi élet őréről, a tár­sadalmi élet szinezőjéről, a szegények gyámolitójáról. A nőjlegszebb teremtménye istennek, a teremtés remeke: angyali jóságú, szeretetreméltó, kedves. Ádám a paradi csomban is boldogtalan volt, mert elhagyottan, egyedül bolyongott a dus tenyészet titokzatos árnyékában. A Teremtő látva őt, megsajnálta és megajándékozá a nő vei, a& utolsóval, a legjobbal, amit teremtett. A nőkről ugy szokás beszélni, mintha azok külön emberfajt képeznének, mintha erényeik és hibáik nagyobb­részt ném volnának közösek, a férfi nemével. A nőnek rendeltetésénél fogva, mindenesetre más irányt jelöl ki az élet, de szellemi tehetségeire, képességeire nézve semmiesetre sem áll hátrább a férfinál, csak műveljük ós működésének tért engedni ne sajnáljunk. A társada­lom a muukafelosztásou alapszik, a nőnek feladata fő­leg a családi körben érvényesül; de a hol a körülmé­nyek ugy hozzák magukkal, hogy kenyérkeresetre vau utalva, állásában uemcsak pótolja, de sokszor háttérbe szorítja a férfi munkáját; mert legtöbbször szorgalmas, kitartó és igénytelen. A nőnek azonban támaszra, véde­lemre van szüksége, azért az élet árjábi sodorva — ön­állósága daczára is — elszigetelten áll ós csak félig tölti be hivatását, sőt a magános nő szerencsétlenné lesz. A nő a boldogitásra, a szeretetre van teremtve, csak a családi tüíhelyuél, az élet zivataraitól megvédve őrizheti meg legjobban nőiességét, ott lesz legjobban biztosítva az elbukás veszélyétől. Ki a nőkről aljisan gondolkozik ós nyilatkozik, M talán sajit anyját sem tiszteli; ki a nőben semmi jó tulajdont nem tud felfedezni, az nem lesz .boldog a családi életbeu. Ha a férfi csak hízelgő, hazug szavakat tud suttogni, akkor kevésre becsüli, ín játékszernek tekinti, meg nem érdemli. Nézd mag a nőt csendes házi körében, amint apró részletekig kiterjedő gonddal, tapin­tatos körültekintéssel cselekszik és munkálkodik, Nézd meg mint anyát, gyermekeinek önfeláldozó ápolójít és nevelőjét, vagy mint szerető , hitvest; férje gondjaiban osztozkodik, s annak életét minél kellemesebbé vará­zsolni törekszik: akkor bizonyára szeretni és tisztelni fogod! Sorsa a férjéhez van kötve, lehet ő maga sok­szor okosabb, nemesebb, jobb: a szeretet, a kötelesség folytán osztozik annak jó ós balsorsában, a viszonyok­hoz alkalmazkodik, sőt férjére tagadhatlan befolyást is gyakorol. Hi van könnyelmű rosz férfi, van hitvány, gonosz nő is, de a gyengébb nem hibáit rendesen szi­gorúbban is mérlegelj tik; a tisztelet, mellyel a nőnek adózunk, oly előleg, melyért több önmegtaicóztatást, több lemondást, más erényeket is követelünk, egy ballépés bukását idézheti elő, a bukott angyalok p3dig szám üzvék a menyországbó!! A nő hibíi a társadalom hibái is, ha a férfi ik a nőt nem veszik komolyan, velük keve­set törődnek, vagy túlzott bókok, ellep'ezett hazugságok ós a külső áltisztelet mellett jogot szereznek maguknak a nővel szemben fölényüket éreztetni, akkor ne csodál­juk, ha a kevésbé okosabbak a látszatot, a hiúság ki­elégítését fogják életeiéiül kitümi, vagy pedig boszantó kellemetlenségeket szerző pletykába merülve, a társas együttlétet teend k kiállhatatlanná. A fáradhatlan kel lemes udvarló, hideg, komor férjjé lehet, a számító hozományvadász, ki előtt a nő csak eszköz, kényelem­szeretetet, de nem me'.eg szivet visz migával a boldo­gitás eszközlésére. A? élvekben kimerült férfi sivár keblében pedig már nincs helye a szeretetnek s ama csalfa délibábok, melyek az ártatlan jóhiszemű leánykát gyönyörködtették, csakhimir eltűnnek a mindennapi élet örömtelen egyformaságábin, s azok helyett kietlen, kihalt sivitagbiu találj i migát. A férfi, ki valóját oly

Next

/
Thumbnails
Contents