Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-06-18 / 25. szám

— Színház. Visszavonhatatlanul utolsó hétnek kellene neveznünk azt a hat, előadást melyről meg referálnunk kell, tekintve, hogy az előző hetet már utolsó hétnek jeleztük volt, Még néhány előadással próbált szerencsét Tiszay hideg közönségünknél, mennél kevesebb anyagi sikerrel. Erkölcsi sikere megvolt annyiban, hogy az utolsó hót közönsége — kivéve a bucsu előadásnak nevezett csütörtöki estét — meggyőződött arról, hogy a társulat képes egés en tisztessége-; előadásokat is nyújtani, mert meg volnának hozzá a megfelelő erők Szombaton Tiszainé jutalomjátéka czimén L-c-icq bájos zenéjü operettje, a Naj> és Hold került szinre Miuola szerepi ben Tiszinéval. Az n.őadás a jobb op erettek közé tartozott, iniben a jutaluiazandóu kivül —- ki ez este is szokott kedvességével játszott — Sugár Arankának, Stollnak és Tiszainak van legtöbb érdeme. Vasárnap a Náni, Follinusz Aurél énekes életképe félig sem töltötte meg a színkört. M iga a darab nem is igen érdemel nagyobb közön séget, bár Tiszainé (Náui), Tiszai (Kreuczer), Lubrincz (Molnárné), Ferenczi (Józsi), Krémer (S'.ilárd) Tapolczay (Siudor) minden lehetőt elkövettek a közönség felvillanyozísára. Andorfy (3zep

:) ez este miuden t.ekintethen sikeretleu volt. Hétfőn „közkívánatra" és Arday Ida jutalmára a Vasgyáros ment A közkívánat nem igen látszott meg a közönség szánáu, holott ezt Ardiy, ki ez estéu Lmét a legtelj isebb mértékben megfelelt a hozzá(üzö'.t várakozásoknak, nagyon megérdemelte volna. Klenovics éz alkalommal is sz-'p igyekezetet tanúsított, bár elóadásáuak egészében erősen érezhető egy jóakaratú tanácsadó és vezető kéz hiánya. — A többi sze replők közül még Krémért, Tapolczayt, Sándor Emilt, Bogyó Ilonát és Kiss Irént Kell felemlítenünk. — Andorfyról azonbiu csak fentebbi tudósításunkat ismé telhetuók. Kedden szégyenletesen üres h tz előtt ismételték Miscigui lélekemelő kis dalművét, melyről ez alka lommal is csak elismeréssel szóih ttunk. A „>-esurexl " kezdetű kart megtap olták s alighanem a közönség csekély számán mult, ho;;y meg nem ismételtették. Az operát megelőző Cox és Box bohózat elnyújtott s kibő vitett bolondságaiu a karzat jól mu a'ott. Szerdán na gyobb érdeklődést keltett a Lengyel zsidó, Erckman és Chatriau hatásos drámája. Mithis szerepe kemény próbára teszi ugy az előadó képességét és tudását, miut a közönség idegzetét ós Siudor Emil sok szerencsével oldotta meg feladatát. A harmadik felvonásbeli álomkép kísérteties alakjaival, delejezó producti. val, a kétségbe esett Mithis vízióival bizonyára a közönség nagy r szé nek éjszakáját tette volua töukre, ha a véletlen nem szolgál felvidító jeleuettel. Az utolsó kép, illetve a függöty legörlülte u

fán ugyauis a közöuség egyrésze nem volt tisztában azzal, vége van-e a darabuak s mert főleg a jegyszedők állították erősen a távozni akarók előtt, hogy még niucs vége, pár perczayi ideig indult i" a közönség kifelé, meg nem is. Végre Andorfy jelentette a sziupidról, hogj a darabnak igenis vége vau. Csütörtökön utolsó és buc-u előadásul a Fatinitza lett volua hivatva nehézzé tenni a válást a közönség és a társulat között. Hmem ha bizony Sugár, Stoll és Stollné uem játszottak és énekeltek volua ez estén is a tőlük megszokott vervvel, a közönség már az első felvonás után hajlandó lett volna bucsut venni a társulattól. Kár pedig, mert az utolsó előadás ép ugy megmarad az ember emlékezetében, mint ha a bucsupihárba bor helyett, ha nem épen eczetet, de legalább is összegyűlt, állott maradékbort töltenének. Az egész előadás az előző hetekie emlékeztetett. Síjnáljuk, de igy van. — Munka-kiállítás. A helybeli nőipar-iskola növendékéinek ez évi munka kiállítása e hó 29-dikén nyittatik meg s tart négy napon át julius 2-áig. E kiállítás az idén is bizonyára fényes lesz s ujabb tanúságot fog tenni ez iskola áldásos működése felől. •— Razzia. A rendőrség razziát tartott a hé en s egéáz csomó helynélküli, uagy részben erkölcstelen éle tet Wlytató uőcselédet fogott össze. Akiknek nem volt közülÖk c elédkönyvük, eltolouczoltattak. — Kuruzsló bábák. Dr. Saíry Siudír városi orvos jelentést tett a rendőrségnél, hogy a város terűletóu több, oklevél vagy „czédula" nélkül való asszoay folytatja a bábáskodást. A rendőrség e följelentés alap ján nem kevesebb, mint tiz asszonyt büntetett meg pénzbírsággal, szigorúan eltiltván őket a bába mesterség üzésétól. — Gyászrovat. Özv. Farkas Boldizsárné saját valamint gyermekei: Erzsébet s férje Szalay Bertalan, gyermekei Béla és Ferencz, Bálint és neje Rátkay Gizella és Juliska nevében is szomorodott szivvel jelenti felejthetetlen jó férje, apa és nagyapának Bogdányi Farkas Boldizsárnak folyó 1893. évi junius hó 11-én esteli 11 órakor, életének 61 -ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó 1893. évi junius hó 13-án d. u. 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a bogdányi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyirbogdány, 1893. junius hó 11. Áldás és béke poraira! — Nádassy János, saját valamint gyermekei Emma férjével Zsák Endre s gyermekeikkel, továbbá Sarolta, Erzsébet, Anna, Margit, Gyula és a számos rokonság nevében is, szomorodott szivvel jelenti szeretett leánya, illetve testvérök és rokonok Nádassy Zsuzsánnínak m. kir. posta- és távirda kezelőnőnek folyó 189 3. évi junius hó 13-án d. u. 2 órakor életének 32-ik évébén hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó 1893. évi juniushó 15-én délután 4 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartásai szerint a pazonyi-utczai saját házból a pazonyi-utczai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyiregyháza, 1893. junius hó 13. Áldás és béke poraira! — Vizsga-hangverseny. Frieduiann Simu zenetanár hegedű tanítványaival juuius hó 22 ón d. u 5 órakor a helybeli ág. ev. központi iskola dísztermében tartja meg vizsga hangverseuyét, a következő műsorral : 1. Witthauer Dil: előadja Lé lerer Ervin. 2. Schulcz. Aria : előadja Reich M ksa. 3. Krou. Andante: Rívész Bódog. 4. Dincla Divertissement: előadja Wessinjer Á-min. 5. Kron. 20 ik Fantasia: előadja B irgsteiu Emil. 6. Kron. 22-ik Fantasia: előadja Fiihrer Adolf 7. Rie ding. Air varié: előadja Frieduiann Laj >s. 8 Lagye. Le réve: előadja Biruch Jenő. 9. D ncla. I-ső Air varié: előadja Bergstein Ignácz. 10. Dincla. V ik Air varié: I R 1 D Í2 K.' előadja Guttmann Mihály. 11. R dley. Magyar ábránd: előadj t Jósa Vilma. 12. Ridley Resignatiou: előadja Gara Zoltán. A zongora kíséretet Battó Milán ur volt szives elvállalni. — Értesítés. A helybeli községi felső- leányiskolában az 1892/3-dik tanévet befejező vizsgák az intézet helyiségeiben f. hó 19-én és 22-én tartatnak meg. Még pedig junius 19-én d. e. 8—10-ig az ág. ev. és izr. növendékek, 10-től az ev. ref. és róm. kath. hittani vizsgája; junius 22-én d. e. 8-tól az I osztálybeliek d. u. 2-től a II. osztály zárvizsgája; az osztályvizsgák után aznap d. u. közös énekvizsga. Midőn ezen vizsgák idejéről a t. cz. szülőket és tanügy barátokat tisztelettel értesítem; egyúttal van szerencsém őket ezennel meghívni. Kelt Nyíregyházán,^ 1893. junius 12-én. Wemer László, igazgató. — Értesítés. A nyíregyházi alsó fokú kereskedelmi iskolában a tanévet befejező zárvizsgák junius hó 25-én a következő sorrendben fognak megtartatni: délelőtt 10 órától az I-ső osztály, délután 3 órától a II. és Ill-ik osztály tanulóinak vizsgája. Miről a t. főnök urak, valamint a tanügy barátok is tisztelettel értesíttetnek. Nyiregyháza, 1893. junius hó. Buhmann Andor, vezető-tanitó. — A tokaji önkéntes tűzoltó testület, alaptőkéjének gyarapítására, ju nus ho 25 ik uapjáu a „Vár" nevű erdőcskében zártkörű nyári mulatságot rendez. K'zdete d. u. 3 órakor. Belépti díj: személyenkint 1 frt, családoukiut 2 frt. É'.elek s italokról, valamint a várba átkelésre alkal mas hidró gondoskodva vau. Szü ietek alatt tűzijáték. Kedvezőtlen idé esetén a mulatság az , Arauysas" szálloda nagytermében fog megtartatni. — Csaló szakácsné. A Míjerszky Béla városi főjegyzőnél szólgáló szakácsué szolgálatából elbocsáttatván, mint faczér kereset nélküli cseléd olyan formáu akart magáu segíteni, hogy volt úrnője nevében levelet irt Audré G. u'a porczellán kereskedőhöz, kérve tőle egy tuczat fiuom tányért s hat pár evőeszközt, természetesen ezt is a legfinomabb fajtából. És sikerült is volua neki a csalás, ha valami hibát nem csinál a levél aláírásánál. Igy azoubau a különben egészen jó Írással megírt levél gyanúsnak tűnt föl. Az illető kereskedő azonnal kérdést iutézett M. B. úrnőhöz s kisült a turpisság A reudőrsóg e'fogta a leányt, megbüntette s azután eltolonczoltatta. — Meglopott tolvaj. Kemecséról, egy idáig még ismeretlen egyén egy ü-i háztól ezüst ibrikeket, kávés kanalak it, késeket, vitákat lopott s zsikmáuyávul bejött Nyíregyházára. Meghált itt s reggel odébb állni akarván, nagy bosszűsggal vette észre, hogy a lopott holmikat ellopták tőle. Ez alatt a rendőrség is nyomozott az ellopott ezüst neműek után s meg is találta a/okat Lövinger Hermán ós Weisz Márton péklegény knél, kik azután elmondván csinyjöket, megtudták, hogy ők tolvajt loptak meg, akinek azonban nyoma veszett. — Az öntött fa. Francziaországban oly eljárást találtak fel, melynek segítségével fűrészporból, gyalu forgácsból, valamiut a tanningyártásuál kilúgozott tölgy fi forgácsból vagy bármely más f.hulladékból az ebonithoz hasonló, de uem oly fekete, hanem sötét színű anyagot lehet előállítani, melynek, mint a viasznak vagy bármely olvasztott fémnek, mindeuféle formát lehet adui, illetve azou minta alakját, veszi fel és tartja meg, a molybeu az auyag elkészíttetik. A fűrészpor vag a hulladék e czélra az illető formába tétetik s ott tnagis hőtnérsék alatt, a lég oxigénj mek teljes kizárása mellett igen nagy nyomásnak véttetik alá. A mesterség titka, melyet a feltalálók maguknak tartanak, a hőraérsók és a nyomás nagyságában ós czélszerü egyesítésében rejlik. Hogy vajjou itt olvadá« vagy feloldódás jó-e létre, az nem bizonyos; aunyi azonban áll, hogy az igy létre jött anyagon a fá iák szerkezete és. elemi szervei legkevésbé sem ismerhetők fel, s hogy az a neki adott alakot tökéletesen felveszi és megtartja. E találmánynak nagy jövője van, mert „az öntött fa", — a hogy ez anyagot a feltalálók nevezik, műisztalos ős műesztergályos munkákra, mindenféle iniuták, diszitmények, faragás utánzatok, ftuielszetmiuták, (c'ichék), nyomtatásra szolgáló betümiuták, rajzolásra szolgáló vonalzók, háromszögek stb. készítésére tökéletesen alkalmas. A feltalálók már egy „faöntó kohónak" teljes tervét is elkészítették, melyben kiválóan betümintákat s más a nyomtatásra használt mintákat foguak készíteni. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből. melyet a legjelesebb irodalom s művelődéstörténelmi írók közreműködésével Beöthy Zsolt szerkeszt, megjelent a hatodik füzet, az előbbiekhez hasonló gazdag tartalom md és illusztrácziókkal. A mostani füzetben Kirdos Albert befejezi a XVI. század vallásos irodalmának méltatását, élénk képet rajzolva az akkori protestáns szellemi mozgalmakról, az uj hitért küzdő prédikátorok működéséről s a heves hitvitákról. Hegedűs István a XVI. századbeli humanista hagyományokat ismerteti, melyeknek ápolói különösen az erdélyi udvarban találtak pártfogódra. Szilágyi Sándor e század törtéuetirodalmáról értekezik, a latin s magyar nyelvű történet iráson kivül az egykorú emlékiratokra is kiterjesztvéu vizsgálatát. U

rána jogi irodalmuuk kitüuósége: Híjnik Imre, a régi magyar jogéletről ós Werbőczy nagyhírű Hirmaskö iyvé ről értekezik, ismertetvén létrejöttének körülményeit, tartalmát ós fontosságát, a mennyiben a magyar jog tudományos művelését ó tette lehetségessé, s neki köszönhető, hogy idegen jog a magyart soha ki nem szorította. Végül Sdllády Áron kezdi meg a XVI. századbeli lyrai költészet méltatását. A füzetet érdekes iliusztrácziók teszik még becsesebbé. A szövegben a XVI. századi irodalom legjelesebb termékei vannak bemutatva: egy-egy lap Sylve^ter bibliafordításából és a Hármaskönyvből, Melius Prédikáczióinik czimlapja, magyar köriratu képpel. Telegdi egyik muukájából az előszó; továbbá Verancsici esztergomi érsek és történet iró arczképe, Werbőczy névaláírása s II. János király czimere. Külön mellékletül: a JorJáuszky kódeú egyik diszlapjáról van hasonmás, a fedőlapou szövegolvasassal, ós Sylvester Új testamentumának czimlapja veres ós fekete nyomásban. Mindkettő igeu sikerült terméke a nyomdai technikának. A Képes Irodalomtörténetből, minden két hétbsb jelenik meg egy-egy füzet, 40 krajczár nyi árban. A füzetek minden könyvkereskedésben kaphatók. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Junius hó 19-én. Iván Pál és társai rablás és súlyos testi sértés büntette. Szőke János és társai súlyos testi sértés büntette és vétsége. Bodzás István lopás büntette. Junius hó 20-án. Heller Mária ingó vagyon rongálás vétsége. Balla Meuyhért és társai több rendbeli lopás büntette. Béres János term. elleni fajt vétsége. Juuius hó 31-én. Florek József orgazdaság büntette. Ilosvay Gyula súlyos testi sértés vétsége. Vámos Pál súlyos testi sértés büntette. Blauer Péter halált okozott súlyos testi sértés büntette. Csarnok. Katona dolog. Az egyik segéd, a főhadnagy, kezébe vette a két nehéz, éles vivókardot, aztáu egymás mellett vizsziuesen tartotta, ugy, h >gy mindenik kard hegye a másikat ériutette. — Igy tartva a kardott, elkiáltotta magát: — Uraim! Ellenfelek! A két ellenfél, — a két övig meztelenre vetkezett huszártiszt — oda lépett s egy-egy markolathoz érintette a kezét. Az egyik ellenfél magas, szőke daliás férfi, hosszú egyenesre fent bajuszszal; a másik inkább zömök barna, göndör fekete hajjal, göndör bajuszszal. A szőke: kapitány; a barna: főhadnagy. Egyébiránt mind a kettő sápadtan nézett az ellenfele mögött terjengő, a felülről világított helyek sajátos clais obseur levegőjébe. A monoklis főhadnagy, még mindig a kardot tartva, feltekintett a fedélzet felé, s megszólalt: — Sorsot húzni a helyet illetőleg, ugy hiszem felesleges: a világítás egyforma — s elbocsátá a kardokat, de helyben maradt. Ekkor egy halvány, beteges arczu alacsony tiszt: Liszthes kapitány szava törte meg a cseudet. — Uraim! A szabályok értelmében fe szólítom — nem! — felkérem önöket, béküljenek ki; go idolják meg, hogy mit száudékoznak . . . A monoklis főhaduagy alig tud'a elnyomni mosolygását s a mig a kapitány bestéit, félrehúzódott két bajtársa közelébe s kivonta ő u, mint azok a kardját. Tehát nem béküluek ? Ugy hallják a feltételeket 1 . . . A viadal tart a végkimerülésig. Mindaddig félbe nem szakitható, mig egyik, vagy másik fel össze nem esik, avagy önmaga nem kívánja a viadal félbeszakítását, ha tudniillik oly kimerültnek érezné magát, hogy azt nein folytathatná; a mi egy .halt" kiáltással jelzendő. — A szúrás meg van engedve! . . . Értették . . . Tisztelegj! ... Én garde! . . . Rajta! . . . A két ellenfél pengéje zajtalanul feszült egymás ellen. Egyik se támadt, csupln feszülten várta, leste ellenfele mozdulatát. Igy tarthatott mintegy két-három másodperczig. Ekkor a kapitány lekötve ellenfele pengéjét, merész szökéssel közelitett a főhadnagyhoz ; de az hátrálva távolodott s egy qiart elővágással védelemre kónyszerité a támadót. Sót ismétli a quirtokat; ütései sürüu, szabatosan — mintha csak egy gép intézné — hullanak a kapitány kardjára. A pengék szikrázuak . . . Egyszere tompa csöud ... A segédek összedugják a fejőket; azonban a viadal n hány pillauatig folyik tovább, a nyugtalaukodó orvosok, a segédek egyetleu kézintésre visszatérnek az asztalhoz, a melyen ott hevernek egy Mideira társaságában csillogó műszereik. Az a kimaradó tempó, az a hiányzó csattanás onuan eredt, hogy a kapitáuy elkapta a kardját és — az igaz a fejére megkapta a qu irtot — de hatalmas csaplst mórt a főhadnagy széles balmellére ő is. Mindkét ellenfél visszaszökött egy-egy lépést s majdnem egyszerre kiáltották: — Hilt! . . . Vérezett mind a kettő. A főhadnagy baloldaláról orvosa eltávolította a rányomott karbolos gyapotot; megállapította, hogy borda :em tört, sőt, hogy a vágás alig hatolt át az izomzaton. Tehát cs .k a vérzést kell csillapítani. Hozzá is fogott. — Igy hát folytatni fogjuk? suttogta a főhaduagy. — Nem tudom . . . A kapitáuy arczának egyik fele alabástrom-fehér, a másik karmazsin vörös, a feje tetejéről lecsurgó vértől, a mi arra kéuyszeritette, hogy lehunyja a baj szemét. Ő is munkába vette a másik ezredorvos. A segédek szótlanul, közönynyel nézték a műtétet A pUbaj oka asszony, a kapitáuy szép, fiatal felesége, a kit — hir szerint — elcsábított a főhadnagy. Egy-egy pehár Madeira uj életre kelté az ellenfelek erejét. S'.embe állottak ismét szótlanul: a szemök ragyogott, izmaik feszültek, mintha semmi se történt volna. Csak a főhaduagy sziszszent föl kissé, a mint terczben kinyújtva kardját en garde-ba állott. De ez ugy látszott, alig tartott egy pillanatig, mert a következő másodperczbeu, mit sem törődve szét uyiladozó sebével, a varratok közül előszivárgó vérrel, hevesen rohant a kapitáuyra. Kapott is ezért egy-két apró vágást a karjára. De adott ő is . . . Vágásaik azonban — miut gyakorlott vivókuál szokás — apró rövid csapások voltak. Nem igeu hatoltak mélyebbeu a bőrnél. Igy nem sokára mindkét ellenfél melle, válla tele volt apró felületes vágásokkal . . Néhány lapos ütés, amit a főhaduagy adott, rendkívüli dühbe hozta a kapitányt. K;zdett támadni esztelenül. Elvágta magát; a süvítő penge olykor a homlokát érte. É-^zre is vette ezt a fóhvlnigy s közelébe férkőzve, ellenfelére sújtott; az ütés azonban lapjával esett. A kapitáuy fejsebe kezdett erősen vérezni újra. A főhadnagy látva ellenfele vértől borított arczát, sejté, hogy uem bír visszavagui, megállott. Jól sejtette. Lebocsátották a kardot mindaketten. A két ellenfél ott álott közel egymáshoz, lihegve, kimerülten. Testükön a vér szerte mázgálva, megaludva. Az orvosok készülődtek ismét. — Uraim . . . Szólalt meg ekkor a beteges arczu kapitány, a vezénylő segéd. A becsületnek . . . — Nem békülök! . . . Nem békülhetek! . . . orditá hörögve, izgatottan s remegő hangon a férj. Ez a hang is mutatta, hogy mennyire kimerült. Ekkor megszólalt a sebesült főhaduagy is. Kapitány ur! — szólt ellenfeléhez szintén lihegve — kapitány ur !