Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-06-04 / 23. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1893. 23-ik számához. Olvastatott a belügymiuisz'er leirata, melyben értesiti a vármegye közöuségót, hogy a földmiveiésilgyi miniszterrel egyetértőleg beleegyezését adja ahhoz, miszerint az ebadő évenkénti felerésze egészségügyi czélokra leendő fordítás c/.éljából külön szakitassék s egyelőre gyümölcsözőleg elhelyeztessék. A leiratot a köz gyűlés tudomásul vette, s utasította az alispánt, hogy az ebadő mult évi tiszta jövedelmének gyümölcsöztető elhelyezése iránt intézkedjék. Uug-vármegye átiratát, melyben a Battler János gróf emlékszobrára eszközlött gyűjtésért köszönetet mond, tudomásul vette a közgyűlés A tenyész-apa-állatok megvizsgálására a következő küldöttségeket rendelte a közgyűlés : a dadai felső-járásban.- S/.omjas Lászlő, O'.áh József, lvo/elka L'-jos, Exingar Ferencz, elnök a főispán által kiuevezve Kálmán János; a dadai alsó-járásban: Dobozy István, Síakraida Jáuos. Fráikel Sámuel, Dirvas István, elnök gróf Dassewffy Dénes; a bogdányi járásban: Sz.ilánczy Ferencz, Fried Dá niel, Mikecz Fereccz, Serák G ;za, elnök Borbély Gíspár. a kisvárdai járásbau: S'.alánczy Bertalau, Harsányi Menyhért, Nozdroviczkv György, Erős György, elnök L

:ptay B Ma ; a tiszai járásban: Pechy Béla, Jármy Miklós, Jármy Imre, Erdőhegyi Lnj >s, elnök gróf Forgách László A nyírbátori járásban: Orosz Miklós, Uj'aky Gyula Várady I<ván, G.-rgelyffy De/ső, elnök Buday Gyula, A nagykállói járásban: Bleuer Béla, Gencsy Sámuel, Ujfalussy Bela, C ajkos Gyula, elnök ifj Smnyoghy Bertalan. Nyíregyháza városban: Kerekréthy Miklós, Jáimy Ödöu, Klár Gusztáv, Mir.salkó G^za, eluök Bauc< László. A tenyész apa állatok fölülvizsgálása a küldöttségek által az öszszel fog megtörténni A Kállay Audrás alapítvány mult évi számadásai uak adatai szerint a bevétel 2049 frt, a kiadás 1049 frt 48 kr volt. A közgyűlés a számadást jóváhagyta. A tiszai járás főszolgabírói hivataláuak elhelyezése ügyében a megbízott küldöttség jelenté, hogy Máudokou a hivatal elhelyezésére alkalmas épület nem kapható. Minthogy azoubau a küldöttség a tekint,elbin nem tett jelentést, hogy a járás többi községei közül lehetne-e és hol alkalmas lakást bérelni, fölhívta a közgyűlés e küldöttséget, hogy ebben az értelemben is adjon véle ményt. A peronospora viticola elleni védekezés tárgyában Nyíregyháza város által alkotott szabályrendeletet a közgyűlés -- az az ellen beadott felebbezés elvetésével — azzal a változtatással hagyta jóvá, hogy az abban megszabott pénzbüntetés összegét 50 írtról 20 frtra szállította le, s utasíttatott, a város, hogy a szabályrendeletet, addig is, mig a belügyminiszter által megerősíttetnék, léptesse életbe. B.-Sz -Mihály község azon kérelme, hogy a kutyatartásról szóló szabályrendelet módosíttassák akként, hogy minden ebiulajdonosnál egy kutya adómentes legyen — elutasittatott. A thuzsér mándok —n.-lónyai tiszai hid épitése ügyében, a költségek fedezetére vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter ujabban leiratot intézvén a vármegyéhez, a közgyűlés utasitotta a kir épitészeti hivatalt, hogy e hid költségvetéséről, kiviteli módozatairól s az éveukinti előre látható fenntartási költségekről adjon véleményt. A törvényhatósági uti-biztosok szolgálati viszonyáról, minősitéséról és hivatalos teendőiről alkotott szabályrendelet a kereskedelmi miniszter által jóváhagyatván, a közgyűlés a szabályrendelet kihirdetése iránt a szükséges intézkedést megtette. A milléniumi kiállítás mezőgazdasági és erdészeti csoportjaiuak szervezésénél leendő közreműködésre hiván föl a földmivelésügyi miniszter a vármegye közönségét, Leírhatatlan azon érzelem, mely szivemet meg szállta. Először sírtam, könyeztem, aztán törni, zúzni akartam. Egy hétig azt sem tudtam mit csinálok. Da hát nincs oly baj, melynek vége ne volna egyszer. Végre is megnyugodtam s megfogadtam, soha sem fogok többé szeretni; persze a gyehennán égnek már most, ha az Isten sz ilyen fogadásokra hallgatna. Eszembe sem jutott a hűtlen teremtés. Már moso lyogni kezdettem az ifjúi héven, már azt hittem, hogy uem is ismertem őt., midőn egy reggel lomozgatás közt a kis doboz került kezembe ez istenek, istenasszonyok s kisasszonyokkal, vagyis az olvasóval. Orlandói düh fogott el. Összetöröm, összetiporom ezt az emléket! Emlék? . .. Azt fogadtam, hogy örökre megtartom . . . Ugy görbüljek meg? . . . Ha ha ha! . . . Pokoli terv fogant meg agyamban. M gtartani. Örökre enyém lesz, még ha feltámadok e testban a tul világon is ... s az isteneket, isteuasszonyokat s kisasszonyokat, vagyis a drága olvasót kannibáli mohósággal — megettem. Idein. „A. hétszer lefejezett anyagyilkos," vagy: „A vérző koponya" — Réciregén y-histőria. — Nagyon szép regény czim ez. Tessék elhiuni. Mikor én ezt a vértől csurgó történetet elolvastam, magam is olyan formán éreztem magamat, mint a kit lenyakaztak. Ettől a saskeselyű lakomától még harmadnapra is nehéz volt a gyomrom, s azóta mindég yéres kadáverekről álmodom. A hétszer lefejezett anyagyilkos rendesen megteszi az éjjeli vizitet, s csak egyszer sem feledi el a vérző baláifőt a hóna alatt magával elhozni. Hja, igy jár az, a ki maga is ,fekete vér"-ben (tintában) dolgozik. a közgyűlés a felső tiszavidéki gazd. egyesületet megkereste, hogy tegyen javaslatot: miként lennének a kiállitásou a vármegye mezőgazdasági és erdészeti viszonyai méltóau feltüntethetők. A tisztviselői nyugdíj-alap mult évi számadását. 90,712 frt 89 kr bevétellel s 81,963 frt 13 kr kiadással jóváhagyta a közgyűlés. Végül kihirdettetett még Sigh Gyula kanyári lakos állatorvosi oklevele, mire főispán ur őméltósága a közgyűlést berekesztette. Olcsó pénzt az iparosoknak. A hazai ipar fejlődésének egyik leglényegesebb, legsarkalatosabb követelménye az olcsó pénz. Ezt hangoztatták minduntalan azok, a kiknek iparunk fejlődése szivéu feküdt, de nem igen régen ez még csak „jámbor óhajtás" volt . . . Közgazdasági viszonyaink javulásával a nagyobb iparosok és ipartelepek lassan lassan hozzájutottak ugyau azokhoz a forrásokhoz, melyekből az az olcsó pénz bőség eseu szétáradt: de iparosaink nagy tömege, a kisebb kézművesek előtt ezek a források egész a legújabb időig csak élérhetetlen délibábszerü tüneményül lebegtek. Ily körülmények között — azt hisszük — epochalis jelentőséggel bir az a tény, hogy az olcsó pénz áhi'va ohajtott álma a kis iparosra uézve is úgyszólván egy csapással a megvalósulás stadiumába jutott. E',t a váratlan örveudetes fordulatot a miniszterelnök által kezdeményezett szövetk zeti reform, illetőleg az erre vonatkozó szervezési javaslat idézte elő, mely felett e napokban igeu beható ós sikeres szaktanácskozások folytak a minisztereluök elnöklete alatt. A tanácskozások menete a napilapokban közölve lévén, ezek részletes ismertetésébe uem bocsátkozunk í c

jak a do'og lényegét érintjük néhány szóval. A kormánynak ez az akcziója az 1888-ik év (XXXVI t.-cz,) regále-kártalanitási törvényre vezethető vissza, melynek 26. § ábau a pénzügyminiszter utasítást nyert oly módozatok megállapítására, melyek mellett a községek a regále kártalanítási összegeiket kellő biztonsággal áteugedhetik az illető helyeken működő szövetkezeteknek. E feladatnak megoldása meglehetősen nehéz volt. Több évi foutolgatás és tanácskozás után a pénzügyminiszter arra a meggyőződésre jutott, hogy ha a szövetkezeteket ily készpénzzel akarjuk dotálni, ugy a szövetkezeti ügyet gyökeres reformnak kell alávetni. De a szövetkezeti törvénykezés egyszerű reformja erre nézve nem látszott elégségesnek. Valami oly intézke désre volt szükség, mely a szövetkezeteknek nemcsak ellenőrzését, hanem először is azok létesítését és a megfelelő alapon létesült és kellően ellenőrzött szövetkezetek hiteligényeinek kielégítését is elősegítse. E hármas czél eléréséro a pénzügyminiszter a szövetkezeteknek egy központi egyesületbe való egyesítését vette czélba és pedig állami közreműködéssel — specziális törvény alapján. Az erre czélzó törvényjavaslat igen beható és bő indokolással s a nevezetesebb európai országok szövetkezeti törvényhozásának ismertetésével együtt egy tág keretű s az öszszes hivatott tényezőket felölelő ankét elé terjesztetett. És mi lett az eredmény? Az a javaslat, mely eredetileg is már egy viszonyainknak megfelelt uagy fontosságú alkotást vett czélb i az ? tanácskozások folyamában még inkább kibóvit tetett és oly módon építtetett ki, hogy most már a maga nemében páratlan alkotással állunk szemben, mely ha megvalósul, a szövetkezeti ügy fejlődésének és meg szilárdulásának megdönthetetlen védő bástyáját fogja képezni. A részletektől eltekintve, ez a kibővítés, illetőleg kiépítés főleg két irányban történt. A javaslat ugyanis eredetileg — a kiindulási pontot képező regále kártalanítási törvény intenciójának megfelelően — főleg a mezőgazdasági szövetkezetek ügyével számolt, — eme tőkékre támaszkodva más közpénzekre kevésbé reflekMár most mit csináljak én azzal a fejetlen „fejes" poltrounal, a ki makacsul ragaszkodik az éjjeli látoga tásaihoz. Valamit ki kell gondolni, hogy ennek vége szakadjon. Bizony nem jól gondoskodott róla az a másik, tiszteletre méltó „kollega", ha a hétszeri lenyakaztatás u'án sem tudta megnyugosztalni a boldog regényhőst. Már most azért jöu hozzám, hogy a mit elrontott az a másik vérözöut ára-ztó „autor", — hát azt hozzam helyre éu. M"rt a rosszul eltemetett regényhősök megkövetelik a tisztességes eltakarítást,. No majd elbánok én veled, gondollam magamban, midőn a nyugtalan kisértet már vagy hétszer megizzasztott. De ugy a körmére koppintok, az arkangyal harsonájával, hogy soha többet nem lesz kedve feltámadni. Gyere csak! A bizony eljött, invitálás nélkül is. Mint rendesen, oda jött az ágyamhoz, a kísértetkosztümben, s feltette a csonka törzsre a „vérző koponyát." — Jó estét kívánok, kedves princzipálisom, sápított vigyorogva a phantom. — Eb az anyád, mit jössz ide? Miradj a peuészszigu sirgödörben, a hová az az akasztófára való kereszt apád bekvártélyozott. — Hát hiszen szívesen ott maradnék én, de mikor nem vagyok jól elföldelve. Az egyik karom mindég kilátszik a haut alól . . . — Mi közöm hozzá! — De bizony van közöd hozzá, mert elolvastad a történetemet, aztán nagyon megcsóváltad utána a fejedet. — Hát aztán? — Hát aztán ebből az következik, hogy te vagy az igazi sirásó ... ha te megölsz val kit, az ott tált és e mellett a hiteligények kielégítésének előmozdítását inkább csak morális eszközökkel vette czélba Ezzel szemben az ankéten felmerült javaslatok következtében a miniszterelnök is elfogadta először azt az eszmét, hogy a tervezett szövetkezeti szervezet a mezőgazdasági hitelszövetkezetek mellett teljesen egyenrauguau figyelembe vegye az ipari szövetkezetek érdekeit is; elfogadta másodszor azt az eszmét, hogy a szervezet De csak morális alapon igyekezzék a szövetkezetek hiteligényeinek megfelelni, hanem, hogy oly reális alapra helyeztessék, mely a hiteligények kielégítésére kellő garanciát nyújtson. Ez a reális alap pedig abban áll, hogy valamint a szövetkezeti tagok egymásérti kölcsönös jótállás alapján jutnak hiteihez, azonképen az egyes szövetkezetek is kölcsönös jótállással, illetőleg közös biztosítási alap létrehozásával csoportokká (frszövetkezetekké) egyesüljenek és pedig akár megyei, vagy vidéki csoportokká, akár azonos természetű érdekcsoportokká; és az öszszes ily csoportok ismét hasonló alapon a központ közvetlen vezetése alatt álló szövetséggé egyesittesenek. Ily szervezet mellett a létező első rendű pénzintézetek is kétségtelenül hajlandók lesznek a szövetkezetek szániára a lehető legolcsóbb kamat mellett pénzt adni; de e mellett a kormány közbejárásával közpénzek is rendelkezésre foguak bocsáttatni és pedig nemcsak a községek regále-kártalanitási pénzei, hauem má? közalapok pénzei is, — és különösen a postatakarékpénztárak intézményének jövedelem feleslegei is e czélra foguak fordíttatni. Miután e szerint a szövetkezetek kellő mennyiségű olcsó pénzhez fognak jutni s e mellett a központ által teljesített kellő elleuőrzés és utmutatás mellett az eddigi hibák és visszaélések teljesen ki lesznek zárva, előre látható, hogy a szövetkezeti ügy fejlődése s ezzel együtt az iparos osztály anyagi helyzetének javítása alig kiszámítható lendületet veend. Tanügy. Vizsgák a főgimnáziumban. A nyíregyházai ág. h. ev. főgimnáziumban az 1892—93-dik tanévet befejező vizsgálatok a taniutézet helyiségeiben az alább kitüzöttt időbeu és rendben tartatnak: Junius hó 12-én, hétfőn 7 órakor: I. osztály: Latin nyelv. Tanár: dr. Vietórisz. Cinsor: Geduly. III. Menuyiségtan Tanár: Gróh. Cansor: Eltscher. IV. Német nyelv. Tiuár: Chotvács. Censor: Morauszky. VI. Mtgyar nyelv. Tinár: Martinyi. Cmsor: Porubszky. VII. Latin nyelv. Tanár: Míthé. Censor: Leffier. Junius hó 13-án, kedden, 7 órakor: II. osztály: Latin nyelv. Tanár; Moravszky. Censor : Leff er. III. Magyar nyelv. Tanár; Máihé. CeDsor: dr. Vietórisz IV. Történet. Tanár: Mészáros. Censor: Gróh. V. Német nyelv. Tanár; Chotvács. Cansor: Szlaboczky. VII. Magyar nyelv. Tanár: Porubszky. Censor: Martinyi. Junius hó 14-én, szerdán, 7 órakor: I. osztály: Mennyiségtan. Tanár: Mészáros. Censor: Szlaboczky. III Történet. Tanár: Porubszky. Cansor: Geduly. V, Görög nyelv. Tauár: dr. Vietórisz. Cansot-: Cíiotvács. VI. Latin nyelv. Tanár: Leffier. Cansor: Máthé. VII. Földrajz. Tauár: Eltscher. Ceusor: Moravszky. Junius hó 15-én, csütörtökön, 7 órakor II. osztály: Vallástan. Tinár: Geduly. Cansor: Leffier. IV. oszt. Latin nyelv. Tanár: Mttlté. Csnsor: Moravszky. VI. oszt. Természetrajz. Tanár: Szlaboczky. Censor : dr. Vietórisz. VII. oszt. Mennyiségtan. Tanár: Mészáros. Censor: Eltscher. V. oszt Vallástan. Tanár: Geduly. Cansor: C'aotváC8. Junius hó 16-án, pénteken, 7 órakor I. osztály: Földrajz. Tanár: Szlaboczky. Censor: Gróh. II. oszt. Magyar nyelv. Tanár: Moravszky. Cansor: Máthé. III IV. oszt. Vallástan. Tanár: Geduly. Cmsor. Vietórisz. V. oszt. Magyar nyelv. Tanár: Porubszky. Cansor: Chotvács. VI VII. oszt. Vallástan. Tanár: Geduly. Censor; Laffler. marad szépen holt embernek; az nem akar másodszor élni, ha egyszer becsületesen meghalálozott. — Én nem kontárkodom senki munkájába. Pusz tulj innen ! A megátalkodott kisértet most már csak azért is oda ült ágyam szélére, és megigazított magán az ingó koponyát. — Nem addig van a, vigyorgott kedvesen, — azt hiszed, hogy ón velem mulatság az, ha rendes tudomást veszek éjszakai nyugalmadról? No bizony nem vagy te királyi berezeg! — Da nem ám, én még annál is kevesebb vagyok. — No, csak hogy komázol már velem. Hát azt mondom neked, hogy gyúrd meg újra azt a savanyu, keletien vakacsot, a mit az első szakácsom elrontott, azután dagaszad meg újra . . . kenyér vagy kalács! De igy nem maradhatok. — Hm ... én most süssem ki újra azt a — micsodát . . . kemény kétszersült volna a a publikumnak ! — Ne törődj vele! Legalább élvezhető leszek, s én nekem nem kell minduutalan a fejemet a hónom alatt czipelni, mint a hogy a dip'omaták szoktak cselekedni. — Isten neki, hát megteszem; hanem mi lesz a —. — — honorárium ? — A honorárium? fanyalodott el a koponya. Az első gazdám is ezt a kérdést intézte hozzám. Bizony nem tudom, hogy mit adjak neked. — Akkor uem alkuszunk. — No no, csak ne csukd mindjárt a sarkamat az ajtó közé. Adok én honoráriumot. — Mi legyen az ? — Mi lenne más, mint a „nyolczadszor," s most már szabályszerűen „lefejezett anyagyilkos" tízezer darab gratis példánya. Reményiem, hogy ez már csak szép díjazás? — Tyüh, terringette, azt a milliomszor lenyiszált, lefűrészelt nyakadat.! Hát azt hiszed, hogy én rá.adom erre a fejemet, arra az ostoba kadáverre? Hord e ma-