Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-28 / 22. szám

1 — Gyász rovat. Okolicsányi Menyhért és neje Jármy Ilona szülők; Okolicsányi Anna, Okolicsányi Paula Rába Lászlóné, Okolicsányi Dezső testvérek; fájdi lomtelt szívvel tudatják, szeretett jó fióknak és test­vérüknek Okolicsányi Lászlónak 1893. évi május hó 18 án élte 25 dik évében, hosszas szenvedés után szivszé hüldés következtében történt gyászos kimultát. A boldo­gult hűlt tetemei folyó hó 20 án délután 4 órakor fog­nak a római kath. egyház szertartása szerint, a karászi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő sz. mise május 23-áu fog megtartatni. Karász, 1893. május hó 19-én. Legyen áldott emléke! — A főgimnázium köréből. A helybeli ág. ev. főgimnázium évzáró ünnepélye a jövő hó 24-én fog meg­tartatni a főgimnázium díszteremben. — Az írásbeli vizs­gákat szombaton befejezték. — Békésy Gyula kir. tan­kerületi főigazgató a héten városunkban időzött s osztá­lyonkint megjelenvén a főgimnáziumban, elismerését fejezte] ki az igazgatónak és a tanári karnak a tapasztalt eredmény fölött. — Uj községházát és jegyzői lakot építenek Gyulajban, 3522 frt 22 kr. költség előiráuyzattal. Az építés biztosítására az árlejtés junius hó 5-én fog meg­tartatni Gyulaj községházánál. — A helybeli terménycsarnok tagjai közé Nyír­egyháza város 25 forint évi tagsági dijjal belépett. — Letartóztatott kivándorlók. A nyíregyházai rendőrség éber figyelemmel vigyáz a vasúti állomásnál az amerikai kivándorlókra. A héten is egy 11 tagból álló ilyen társaságot sikerült föltartóztatnia. A 25 dikén délután Kisvárda felől érkező vonattal jöttek Nyiregy házára s egy közrendőr igen gyanúsnak találta őket. Fólhivta őket, hogy igazolják magukat, mire vezetőjük, Groszmann Márkus 10 frtot kiuált a rendőrnek, hogy bocsássa tovább őket. A rendőr azonban nem tágitolt s bekísérte a kompániát a kapitánysághoz. Itt aztán kisült, hogy három ügynök, névszerint az emiitett Groszman Mtrkus, Klein Zsigmond és Zommer Vilmos, mint kiván­dorlási ügynökök csábították el fényes Ígéretekkel a nyolcz szegény embert, kik idáig nyugodtan éltek az ungmegyei Szukha és Lyutta községekben. 27 forintot fizettek idáig e tudatlan emberek fejankint az ügynö­köknek, kik e pénzért Nyíregyházáig hozták őket, felöltöztetve tisztességes ruhába, ami egynek egynek 9 forintba került. Nyíregyházán ki akartak szállni, hogy kalapokat vásároljanak. A rendőrség közbelépése folytán azonban egyelőre uem látjik meg Amerika földét, amennyiben kényszer-útlevéllel visszaküídettek hazájukba, az illetékes nagybereznai főszolgabirósághoz. A három ügynököt pedig fejeukint 300 frt pénzbirságra ős két hónapi elzárásra itólte el a rendőrség, alkalmazván elleuök a törvény teljes szigorát. — A bujtosi árok kikövezése és kiszélesítése régen sürgetett kívánsága már ama környék lakosságá­nak, kik ez árok veszedelmes kigőzölgései által külön­féle járványos betegségek veszedelmének vannak folyto­nosan kitéve. A pénteken tartott képviseleti gyűlés foglalkozott e kérdéssel s hosszú vita után elhatározta 24 szóval 23 ellenében, hogy ez árok keleti és északi irányban 50—50 méternyire meghoSszabbitassék. — A városi adóhivatal pénztárnoka: Krajnyák György, egészsége helyreállván, átvette Kovács P. Páltól — ki betegeskedése alatt helyesitette — a pénztár ke­zelését. — A szombati sertés-vásárt a főkapitány ren­deletéből nem a rendes helyen, hinem a nagy vásártéren tartották meg, még pedig- azért, mert a sertés piacz területén 60 darab olyan hizott sertést hajtottak ke­resztül pénteken Kótajból a Hajós féle birtokról, ame­lyeknél a ragadós körömfájás konstatáltatott. A serté sek ennélfogva vesztegzár alá helyeztettek s a főkapi­tány a piacz-területet fertőztelenittette. — Utczák kövezése. A pénteken tartott képviseleti gyűlés elhatározta, hogy a nagyorosi utcza, egészen a kisközöu túl levő hidig koczka kővel kiköveztessók s csatornával is elláttassák. Ugyancsak e gyűlésen a kótaji utcza gyalogjárdájának a kőburkolása is el lett határozva. — Halálozás. Kende Károly nyírbátori lakos gyógyszerész e hó 19-én, élete 28 ik évében elhunyt s e hó 21-én Nyír-Bátorban nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. — Uj polgárok. A képviselet Czuckerman Mihály, Léwy Lipót éi Wideri Frigyes helybeli lakosokat 25—25 frt honosítási dij lefizetésének kikötése mellett „lakositotta." — Hymen. Nagy Kálmán városuuk szülötte, a doin­bovári járási takarékpénztár főkönyvelője, pünkösd első napján jegyezte el Tatán Székely Irénke úrhölgyet, Szé­kely Rudolf takarékpénztári pénztárnok bájos és szép leányát. — Diák-majális. A helybeli ág. h. ev. főgimná­zium ifjúsága, mint már jelentettük, junius hó 5 én tartja meg szokásos tavaszi mulatságát a Sístóo. A mulatság rendező bizottságának élén Porubszky Pál ós dr. Vietórisz József tanár ura'; állanak, tagjai p 'dig a következők: Payer Géza b alelnök, Rézjer Kornél b. pénztáros, Eötvös Dazsó b. ellenőr, Lukács Ödön b. jegyző, Botto Milán, Ferenczy István, Gara Zoltán, Géczy Géza, Hayual Dezső, .'ármy Ödön, Klár Béla, Kovács Ltszló Kovács Tibor, Lakner Ödöa, Martinyi László, Nagy Imre. Oltványi Ödön, Reök István, Szeszich E'ek, Szesztay István. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság megtartásá­nak idejét falragaszokon fogják tudatni. — Színház, Ismét kénytelenek vagyuuk jelezni, hogy a közönség rokonszeuve egy cseppet sem melege dett fel a Tiszay társulata iránt, pedig a mult hét repertoire-je jobb, érdemesebb volt az előző hetekéinél. Láttunk, illetve hallottunk kielégítő operette előadást is, melyen nem kényszerültünk kikelni a karok ékte­len disharmóniája miatt. Különben az igyekvő társulat sok jóakaratot tanúsít a közönség igényeinek kielégí­tése iránt, csakhogy a mi elkapatott színház járó kö zönségünk sokkal elfogultabb, semhogy előítéleté tői egykönnyen menekülni tudna. Szombaton a „Ki­rály szöktetés" czimü romantikus operettet adták, közepes^ számú közönség előtt. A szép zenéjü ope­rette bővelkedik kiemelkedő zenei részletekben s az első felvonás szerelmi duetteje, valamint R'chárd román­nyírvidé K." czánál alig hallottunk szebbet. Stoll Károlynak szép, de kissé gyönge teuorját Richárd szerepében először volt alkalmuuk élvezhetni, s határozottan jól alakított is. Méltóan sorakoztak Stollhoz Sugár Aranka, aki külön­ben mindig komolyan veszi szerepeit,— AIiszayné, Stollné, Kiss Irén, Ferenczi és Andorffy. Tiszay Dezső pedig ügyes kupiéival gondoskodott arról, hogy derült hangu­latban és teljes megelégedéssel távozzon a közönség. Ünnep első napján Abonyi Lajos régi jő népszínműve „A betyár kendője" adatott elő. Arday Ida játéka erősen drámai szerepében öntudatos, sót magas színvonalon állott kár, hogy a színfalak mögötti mókázás legerősebb kitörései közben kényszeritette mosolyra, s emiatt játé­kának hatása alig volt. Klenovics kissé ingadozott, Stollné megfelelt, mg Tapolczai eredeti alakítást uyujtott Lo­csarekné elleu uincs semmi megjegyezni való. Hétfóu „Spitzer Régi" vagy „a polgári házasság" czimü erősen irány darab került szinre, Almássy Tihamér jóvoltából. Csak azt szeretnénk tudni, kinek a sugallatábó', illetve megrendelése folytán Íródott meg ez a tákolmány, melyben megfejthetetlen okból és módon őgyeleguek a darab szánandó szereplői a színpadon. Andorffy sokszor keltett derültséget rögtönzéseivel; egyébb baj nem történt. Közönségünk pedig színültig megtöltötte ... a karzatot. Kedden a „Madarász" eléggé ismert szép dallamainak iufá nis dissonautiáján volt kénytelen a közönség türelme próba követ állani. A karok okozták ismét. Sugár Aranka éneke messze kimagaslott környezetéből. Stoll, rekedt volt, Tiszaynénak pedig ugy hisszük, Postás Miika a fors szerepe. Andorffy és Locsarekné igen jók voltak Szerdáu Gabányi Árpád dijat nyert vígjátéka „A Kapi vár" csengő riinei, szép nyelvezete ós kifogástalan elő­adásában méltán gyönyörködött a közepes számú közön­ség. A szereplők egytől-egyig jól betöltő ték a helyüket s az előadís egyike volt az eddig hallottak között a leg­sikerültebbeknek, különöieu kivált Sándor Emil, Tapol­czai és Arday Ida. Csütörtökön a „Gzigány bárót" adták. Saphy szerepében Sugár Aranka excellált. Locsa­reknénak régi jó szerepa Ciipra, Stoll még mindig nem volt haugjáná', Stollné pedig kedvetlennek látszott. — Andr/fy mókái mulattatók voltak. A karok ez egy­szer jól viselték magukat, amiuek oka talán abban rej • lik, hogy Delin Henrik nem volt kénytelen bal kézzel zongorázni. Szombaton Magyery Dezső eredeti operetteje a „Katonás kisasszony" tűzetett ki előadásra. — Nyíregyháza város közönségének tudomására hozom, hogy Szabolcsvármegye közönsége f. évi május hó 10-én tartott közgyűlésében 4736/893 K. számú ha­tározatával elrendelte, hogy a törvényhatósági útadó alapból kezelés alatt álló 110,000 frt a debreczen—ung­vári törvényhatósági közút Ujfehértótól Nyíregyháza felé vonuló utszakaszáuak tovább építésére fordittatik, mely közérdekű határozat a városi főjegyzői hivatalban, a hi­vatalos órák alatt, az ez iránt érdeklődők által mai naptól számított 8 nap alatt megtekinthető. Kelt Nyí­regyházán, 1893. május 25. Bencs László, polgármester. — Gróf Zicliy Géza, a m. kir. operahiz és a nemzeti sziuház intendánsa, az operaház számára jóhaugu énekeseket és énekesnőket keres, akiket ösztöndíjak se­gé'yével fognak operaházi taggá kiképazni, mely czélból az intendáus űr, a próbaéueklés meghallgatása végett f. hó 30-áu Dabreczenbe érkezik. E körülményt azon érte­sítés mellett hozom az érdeklődők tudomására, hogy a felvétel iráuti szándékukat f hó 29 én délu'án 5 óráig Márk Eudre debtvc.eni ügyvéd urnái jelentsék be és a próbaénekléseu f. hó 30 án, délután 3 órakor a Mirgit­fürdő dísztermében jelenjenek meg. Kelt Nyíregyházán, 1893 május 25 Bencs László, polgármester. — Jutalom-játék. A Tiszay -társulat jeles komikusa : Andorffy Péter, csütörtökön, junius hó 1-én tartja meg jutalomjátékát. Andorffyt közönségünk igen jól ismeri. Egyike ő a tároulat legjobb művészeiuek, ki igaz humo­rával sok élvezetes óra derűjével mulattatta már a szín­házi publikumot. Ju'a'om játékául a „Szegény Jonat­hán"-t választá, s biztosra veheti, hogy közönségünk nem fogja elmulasztani ezt az alkalmat, hogy — meg töltvén az arénát — elismeréssel adózzék kedvencz mű­vésze iránt. — Bika-halál. Pénteken délelőtt egy hatalmas bikát akartak leütni a katonaság részére a városi köz vágóhidou. Négy huszár vezette kötélén a gyönyörű állatot a vesztőhelyre. A bika megérezvén a vérszagot, megcsököayösödött s meguova az ösztökélést, széttépte a kötelet, neki meut a huszároknak s ezek közül egy uek lábszárát fölhasította. A megdühödött állatot erre Fejérváry hadnagy manlicher revolverrel lelőtte. A golyó átfúrta a hatalmas koponyát s erejéből alig veszítve, minden repesztés nélkül csapódott keresztül egy üveg táblán. — Megőrült. Nyir-Bítor községben egy Czeglédi Mtria nevü asszouy megőrült. — A Pallas Nagy Lexikona ismeretes füzetes vállalatából a lefolyt héten a 26. és 27. füzet jelent meg, mely a Bamborough—Bányajog—Bir Kochbá-ig terjedő tudnivalókat dolgozza fel. A 26 füzethez B tjor­ország térképe s a Biglyok képe van mellékelve, a 27 füzethez Baranya megye térképe, Biktóriumok és Bilan­cier gőzgép képa van mellékelve. Általános közjogi ér­dekű a Bin czikk, melyet Mikay Djzső és Bijnicicz Iváu irtak meg. Nagyobb czikkek ínég a Bínffy család­ról, Bink-ró), Bíuyá ról és a Bircsay családról írottak. A két füzetben együttvéve 13 szövegábra található. A Pallas Nagy Lexikona megrendelhető a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság könyvkiadóhivatalában, Kecskeméti-u. 6. sz, valamint minden könyvkereskedés­ben. Egy-egy füzet hatenkint jelenik meg, ára 30 kr. = 60 fillér. — Szabad szó. A modern nyomdászati technika egyik legnagyobb vivmáuyát ve3zi igénybe az a képes politikai napilap, mely „Szabad Sió" czim alatt f. hó 21-én, pünkösd napján indult mag a fővárosban. A Hevesi József ösmert nevü író szerkesztése mellett magjelenő újság valóságos uaikuma a világsajtó iák, a mennyiben naponkint művészi kivitelű szines képet ad, melynek kivitelére jelenleg egyedül a „Kosmis­1 részvénytársaság öt szint nyomó körforgógépe képes. A „Ssabad Szó* ebban a tekintetben plratlanul áll az egész világsajtó­jában, amennyiben ez az egyetlen napilap, mely napon ként közöl többszínű illustrácziót. Még csak azt jegyez­zük meg, hogy a „Szabad Szó," mely minden irányban független politikai napilap, a legolcsóbb napi lap lesz, a mennyiben előfizetőd ára egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május 29-én. Szabó József és társai lopás, illetve orgazdaság büntette. Hegedűs Péter súlyos testi sértés büntette. Takács József es társa lopás büntette. Szarka Ferencz súlyos testi sértés büntette. Május 30-áu. Riczu István és társa súlyos testi sértés büntette. Szalatnay László magán okirat hamisí­tás büntette. Május 31-én. Szécsi György és társa gyilkosság büntette. Csarnok. Színházi történetek. Figyelemreméltó eredete van annak a nálunk is meghonosult franczia szokásnak, hogy a drámaírók a bevételek osztalékai aráuyábau honoráltatuak. Az első ily föltételek közt szinrekerült darab 1633 ban Qiinault „Las Rivales" ja volt. A dolog ugy történt, hogy abban az időben a színházak korlátolt száma miatt nem volt könnyű a kevésbbé megállapodott névvel biró íróknak darabjaik előadását biztosítani. Quinault is pályaja kez­detén állt még, szerencsére azonban egy más tekintélyes iró, Tristau L'Ermite pártfogásába vette az ifjú irót s darabját mint a magáét ajánlotta a bizottságnak. Termé­szetesen elfogadták s a tiszteletdíj'. 103 tallérban álla­pították meg. Mielőtt azonban a darab még szinre ke­rült volna, kiderült, hogy Quinault az igazi szerző. Mire a Bzinészek azt hivén, hogy nagyon bőkezűek voltak egy még kezdő színműíró iránt, az összeget ötven tal­lérra kívánták leszállítani, de nem fogadtatott el. Vágre sok huzavona után, mely alatt a darabot is megbírálták és jónak találták, a bevételek kilenczed részét ajánlot­ták fel a szerzőnek bizonyos számú előadásra, a miben végre is megegyeztek. Az akadályok, melyekkel egy keidó iró darabjának küzdenie kell, ma sem kisebbek; leglegyőzhetlenebb ezek között az úgynevezett „faiseur ök, vagy házi irók irigykedése, kiknek az igazgató rendesen elküldi véle­ményadás végett a beterjesztett művet. Ezek aztán annyiban különböznek a mi bíráló bi­zottságainktól, hogy el is olvassák a beadott darabot, hanem aztán viszont uem sok lelkiismeretet csinálnak abból, hogy egész egyszerűen kiírjanak belőle egyes uj és hatásosnak Ígérkező jeleneteket, a miket aztán ügye­sen értékesítenek a magok darabjaikban. A darabot az­tán visszaküldik azzal a megjegyzéssel, hogy már egy hasonló tárgyú darab elfogadtatott és ki is van tűzve előadásra. Á mire ha a kezdő sziuniűiró még el uem veszti kedvét, uj kísérletet tesz, de mindig ugyanazon eredményuyel. Végre utolsó kísérletül elhatározza magát, hogy egy tapasztaltabb kollegához fordul, a ki kegyesen elfogadja átnézés végett a darabot, de kiköti, hogy ha szinre kerül, csak az ó neve szerepeljen egyedül a szín­padon. Igy aztán van kilátás rá végre, hogy a mű a világot jelentő deszkákra kerüljön, még pedig mint ama hires iró műve, a ki voltakép egy sort sem irt belőle. Ha a siker eleg biztató volt, akkor a viszony a neves iró és névteleu dolgozótársa közt természetesen tovább is föuinarad, sőt második kísérletnél már a nyilvánoság dicsőségét is megosztják s az utóbbi némi százalékban is részesül. Igy jönnek létre a párisi írói világban oly divatos lárs szerzőségek s igy emelkedett ki lassan las­san nem egy tehetséges iró a homályból, kik közt ke­vesen mentek több megpróbáltatáson keresztül, mint Seribe, kiuek tizenhárom első kísérlete bukott még, ép ugy mint későbbi zeueirójának, Aubernek első operái. A mi a franczia színészek szerződési viszonyait illeti, nem ritka dolog, hogy ugy egyeznek meg, hogy a valódi fizetés helyett magasabb összeg figuráljon, a mi azonban nem kötelező az igazgatóra, hanem csak arra való, hogy egyrészt a szinész hiúságának hízeleg­jen, másrészt pedig jövendőbeli szerződéseinél alapul szolgálhasson. Igy a hires szinész, Frederic L9maitre névleges évi fizetése a Porte-Saint-Martin színháznál Harel igazgatása alatt 60,000 frankra ment a rendkí­vüli jövedelmekkel együtt; mindenesetre nagy összeg abbau az időben, de a melynek valósággal csak felét kapta A Parisban működő számos sziuház között termé zetesen akad o'yan is, mely nagyon szűkös viszonyok között tengődik ós előadásai sem tartanak igényt a mintaszerüségre. Ilyen volt 1760—95 közt a Theatre­Patriotique is, melynek igazgatója abban az idóben bi­zonyos Salé volt. A már akkor elsőrangú müiutézetnek tekintett Cnnédie Francaise színészei egyszer ueszót vették, hogy a társulat engedély nélkül oly darabokat ád elő, melyekre a Comódie Francaise szerzett kizáró­lagos tulajdonjogot. Jónak látták ennél fogva tiltakozni a jogbitorlás ellen, kijelentve, hogy a további elóidá­sokkal csak azt koczkáztatja, hogy becsukatja a szinhá zat. E« izenetre Salé kapta magát és a következőket irta: „Uraim, holnap Zűrét szándékozom elóadni, és kérem önöket, legyenak tanúi az előadásnak. Ha felis­merik benne Voltaire tragédiáját, ugy a mint társu'a­tom játsza, ígérem, hogy soha sem fogok önöktől többé egy darabot sem kölcsönözni.' A kitűzött órában csak­ugyau megjelentek Lakain, Préville és Ballecour, a Comédie Franciise színészei és elfoglalták egy páholy­ban feutartott helyüket, de oly annyira kéuyteleuek voltak nevetni a „tragédián", hogy a darab végén euy­értelmüleg viszszavouták tiltakozásukat és készséggel kijelentették az igazgatónak, hogy egész repertoire juk rendelkezésére áll. Ugyanerről a Sáléról beszélték különben, hogy nagy mestere volt a reklámnak, s a „Festin de Pierre" előadásáról kiadott szinlapon ugy jelentette be egy Pom­páé nevü szinész fellépásét Don Jüan szerepében, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents