Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-07 / 19. szám

Melléklet a „Ríyírvidék" 1893. 19-ik számához, valamiot a miénktől e'iitő talajv szonyok között elért eredmények reánk nézve uem iehetuek mérvadók, az egyes gazda pedig nem rendelhet kísérletre és próbaidőre 10—lö" különféle aratógépet, hogy belőle a legmegfele lőbbet megtartsa, a többit pedig visszaküldje, mert arra egy gyáros sem vállalkoznék, má-részt pedig az volt a czélja az aratógép versenynek, a gyárosoknak ad oculus demonstrálni, hogy mi hibája van esetleg egyik vagy másik gyártmáuynak, ezáltal ösztökélve őket, hogy a mu tatkozó hiányokon segítsenek és végre egy vidéküuk és gazdáink kívánalmainak teljesen megfelelő aratót ez által nyerhessünk, mert a muuká-hiáuyt csak gépek alkalmazásával pótolhatjuk. Feleslegesnek tartom itt a versenyrészletekbe bocsátkoznom, miután e/.ek miud nyájuuk előtt már ismeretesek, csak annyit még róla, hogy nemcsak hogy a kitűzött czélt teljesen elértük, de egyesületüuk e verseny rendezése által Magyarországon, valamint a külföldön is igen jó hírnevet szerzett, A ver seny költsége összesen 3829 frt. 40 krt tett ki, melyből egyesületünk pé.iztárából 1200 frtot, az orsz. magyar gazd. egyesület 642 frt 80 krt, a nagym fö.dmivelésügyi minisztérium 800 frtot fedezett, a még hiáuyzó összeg padi,' sorsjegyek elarusitása és egyéb bevételek által lett fedezve. Hálával kell megemlékeznem azou áldozatkészségről, melyet Burger Móricz tagtársunk a versenytér átengedése által tanúsított, mely áldozatkészség nélkül az e^ész verseuy még az utolsó pírczben hajótörést szenvedett volna,további azou szives vendégszeretetről, melyet Nyíregyháza város polgársága vendégeink iránt tanúsított, a midőn, hely a szállodákban már nem lévén, azokat készséggel és ingyen elszállásolt a, köszönetet kell végre mondanom mindazokuak, kik a verseny sikerének biztosítása érdekabeu páratlan szorgalommal, kifáradhatatlausággal és odwdissal közreműködtek, értve ez alatt Nyíregyháza város előjáróságát és a reudező bizottság mindeu egyes tagját. Ami az egyesület más iránybiui kifejtett tevékeny ségót illeti, lehetne erről még uagyon sokat mondani, ezeu rövid jeleutés szűken szibott kerete azonban nem engedi, hogy ast kellő részletességgel tegyem, csak röviden akarom tehát felsorolni, hogy a mult évben 3 helyen mű- és zöldtrágyázási kísérletek tétettek, melyek azonban, legahbb eldig, semmi eredményt nem mutattak fel, iendeztetett továbbá egy zöldojtási tanfolyam, melynek az volt az eredménye, hogy a miuiszterium által kitűzött és leküldött dijjtkat vis-xa kellett küldeni, mert nem volt kiuek odaítélni, anuyira nagy voit a részvétlenség; a kopár futóhomok befásitása czéljából többeu részesülték az egyesület interveutiója folytán ingyen facsemetékben az állam részéről stb., stb. A tenyész apa állat alap, egyesületünk a nagyin, földm miuiszterium segélyével létrehozott azon üdvös intézménye, mely addig az érdekeltek által oly semminek tekintetett, most, ugy látszik kezd, bár lassan, bizonyos tekintettel örvendeni, mert ujibb időben már több köz ség folyamodik segélyért bikavásárlásra és ha a most két éve bevásárolt 5 teuyószbikát u*yan uehezen tudtuk elhelyezui, azt hiszem, hogy azon határozat érvényesítésével, hogy ezentúl az egyesület csak közvetítőként szerepelend, viszonyainknak megfelelőbb iráuyt követünk és hogy, ha az api állatok megvizsgálására vonatkozó már ez évben a megyei közgyűlés által hozott, egyesületünk által már régóta tett indítvány értelmében formulázott szabályrendelet csakugyan végrehajtatott, hogy ekkor tenyész apa állat alap intézményünk rövid idő alatt egy általánosan elismert közhasznú jótéteménynek kinövi magát azok előtt is, kik azt eddig figyelemre sem méltatták. Még egyszer visszatérve az egyesület pénzügyeihez, fel kell még hozno n, hogy a mult év aug. elején, a midőn az ip írbauknál történt malversátiók tudomásomra jöttek, a sürgönyileg összehívott választmány vagyouuuk azon uali kivé'elét az iparbankból ós elhelyezését a helybeli takarékpénztárba elhatározta, jóllehet ezeu utóbbi pénz intézet az eddig élvezett ű% helyeit csak 4 >/a°/o al kamatoztatja pénzeiuket, a végeredmény azért mégis kedvezőbb, a mennyiben az iparbanknak fizetett 1% kezelési költség, valamint azon 200 frt, melyet évente a könyvelőnek tiszteletdíj gyanánt adatott, most elesett, most a Takarékpénztár a pénzeket ingyen kezeli, a könyvelés pedig az e. titkárra ruháztatott át. Hogy végre ma, mindón elnökség és választmány, 3 évi maudátumi lejárván, leköszön, mult évi tevékenységünkről egy szembeötlő képet nyújtsak, legyeu szabad felemliteuem, hogy 1892 beu közgyűlés 2-szer, vál. gyűlés 5-ször, különféle bizottsági ülés pedig 14 szer tartatott, ha ezeu sok tanácskozás alkalmával hozott határozatok uem is mindig siker által koronáztattak, hiszem és reménylem, hogy kifejtett munkásságunk még sem volt hiába való ős ha az ott elvesztett magvakból csodanövények uem is várhatók, gyümölcsöt, szeréuy termést mégis hozand, ha ebbeu nem csalódom, egyesü létünk tevékenysége a mult évben áldásos volt. Kelt Nyíregyházán, 1893. május hó 1-éu. Gróf Pongrácz Jenő, e. elnök. Ezután a „minta-telep" ügyében eljárt, bizottság tervezete (I. lapunk ápril 23. sz.) került tárgyalás alá s azt a közgyűlés egész terjedelmében elfogadta, A rósz vények aláírása azonnal folyamatba tétetvén, már a közgyűlés uapján 10,000 frt jegyeztetetett. Elhatározta ezután a közgyűlés egy egyesületi hivatalos értesítő kiadatását s bizottságot küldött ki e ha tározat megvalósítására. E bizottság tagjai lettek: Boduár István, Nyíri János, Hajós Izidor Lipthay Jenő, Klár Gusztáv és Iválnay László e. ügyész. A tisztújítást a következő eredménynyel ejtette meg a közgyűlés: elnök lett Pongrácz Jenő gróf, alelnökök Nyiry János és Pscherer József, tiszteletbeli elnökül megválasztatott egyhangúlag Kállay András főispán. Vá laszímányi tagok lettek: Batta Ignácz, Bleuer Béla, Bleuer Lijos, Bleuer Samu, Bodnár István, Buday Gyula gróf D jssewffy Dines, gróf Dessewffy Miklós ifj., Fráu kel Samu, Fried Dániel. Gencsy Béla, Haas Ignácz, Haas Mór, Jármy Ferencz, Jármy Márton, dr. Jósa András, Kállay András főispán, Orosz Miklós, Kállay Leopold, dr. Kállay Rudolf, Kálmán János, Keresztessy István, Klár Dávid, Klár Gusztáv, Liptay Jeaő, Mandel Dezső, Mandel József, Miklós László, Nviri Ferencz, Nyiregy háza város, Oltolicsányi Lajos, Papp Miklós, Petrovics Gyula, Propper Samu, Szalánczy Ferencz, Szakraida János, Szamuely Lajos, Szomjas Ignácz, Sztárek Ferencz, Yay Arnold báró, Dissewífy Lijos gróf, Hajós Izidor, Jármy Ödön, Horváth Ferencz, Básthy Kálmán, Dankó Istváu, Klár Andor, M<?zőssy Béla. Közgyűlés után az Európában baukett volt melyen mintegy 40 en vettek részt. Az első pohárköszöntőt Kállay András mondotta, éltetve Pongrácz Jenő grófot, ki aztán Kállay Andrásra, mint tiszt, elnökre üritó po barát. Nyiri János, Hajós Izidort, Batta Ignácz, Kállay Andrást, és Nyiri Jánost, mint az egyesület régi alapitóit éltette, Hijós Izidor pedig a mást megalakult választmányt ÚJDONSÁGOK. —^A vármegyei tisztviselők fizetésének emelése ügy ében az ál la udó választmány nak csütörtökön tartott ülése abban állapodott meg, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy erre vonatkozólag javaslattétellel egy Boduár István, Bory Béla, Harsányi Menyhért, Lukács Ödön, dr. Meskó László, Pougrácz Jenő gróf, Somogyi Gyula és ifj. Szunyoghy Bertalan urakból álló küldöttséget bízzon meg, még pedig ügy, hogy javaslatukkal még az e hó folyamán tartandó rendkívüli vármegyei közgyűlésre elké szüljenek. — Az orsz. képviselő-választók 1894. évre órvényuyel biró névjegyzékének összeállítására, illetőleg kiigazítására kiküldettek: I. A nagykállói választókerület első — Éji főkötője! kiáltá szembeötlően Fekete ur! — Ki volt ma hálószobádban? — Hálószobámban uem volt senki csak Dobó ur tanította Károlyt. — Ugy?! No, akkor csak készülődjetek tovább, hagyjatok fel a kereséssel, ugy is hiába való! Kai-pere czedet remélhetőleg visszakapod. Amiot lent kocsiba ültek. Fekete ur kiáltá; „Hajts rögtön a rendőrséghez! beszélnem kell a kapitáuynyal." A hivatal előtt megállott Fekete ur, kiszállt s 10 perez múlva visszatért. — Majd megcsípjük a ficíkót — moudá, midőn a kocsi újra elindult, — Ugyan tiszteségessen nézett ki, az ember nem is gondolta volua róla — — — Da papi, csak nem gyanakszol Djbos úrra — kérdé Irma megrettenve. — Nem gyauakodásból teszem, de bizonyítékok alapján. Irma elsápadt, remegés fogta el tagjait s sírni kezdett. A szülők hasztalan kísérelték meg őt lecsillapítani, mindég szivrehatóbban sóhajtozott, ugy hogy nem tehettek egyebet, minthogy az útról megfordulva lnza térjenek. Legjobbau boszankodott Károly a mulatság megszűnte miatt, — Az a nyomoiult karperecz! mondá bősz pillán tást vetett siró uővórére. — Ha jobban megőrzöd, ugy megvolna, s mi kellemesen szórakoznánk. Fekete urnák eszébe ötlött valami. — Károly — kérdé hirtelen fiát, hát nem láttad, hogy Dobó ur Irma hálószobájában volt ? — Igen, ott volt! — Nos, megcsípjük ót! Irma fájdalmasan jajdult fel. Atyja aggódva tekintett reá; vájjon egyedül az elveszett karperecz volt oka mindezen aggodalomnak, sóhajtásnak és sirásnak. Homlokát redőkbe vonta s irodájába ment. Dobóné még nagyobb felgerjedésbea volt, mert fiát elfogták, s házkutatást tartottak nála. Pali az éjet a tolvajvilág néhány aristokratájáv «I, zsiványokkal és csavargókkal töltötte a fogságban. Reg,el val atóra fogták. — Hol van a karperecz, melyet tegnap Fekete úrtól lopott? vágta arczába a rendőrkapitány? Pali nagyou felingerült. — Mit sem tudok a karperecéről! Hogyan gyanúsíthatnak effélével? •— Csak ne éljen itt fogással. Mit keresett akkor a kisasszony hálószobájában? Eu ón én nem tu-tu dom, szól akadozva. Ez beismerésuek tünt fel. — Nem volt a szobában? — I igen, én voltam beune. — Nos és akkor lopta el a karpereczet ? — Nem, uem vettem el! Isteuem, Istenem! — Nem vette el? Eit sem vette el? ezzel diszes hegyes betétü éji főkötőt mutatott fel ueki a vallató. Pali elhalványult. Mit feleljen e körülményre, mely bizonyítékot szolgáltat ellene? — Nos, most is meri tagadui, kérdé eleselméjüleg a kapitány? Maga a karpereczet ezzel együtt vette el, hogy az éji asztal tábláján ue kopogjon ugy. Maga, azt hiszem, egy szerfelett gyakorlott, ravasz tolvaj! — De — esküszöm önuek! — Hogyau kerülhetett akkor a főkötő a szobából, melyben magának semmi keresni valója uem volt a kalapjába ? — Én—én nem tudom! — Uram, az hazugság, látom arczáról. Pali lesújtva lerogyott. — Mit feleljen ? Megmondhatta-e miért vette el a főkötőt? Hinne e neki ezen ridegszivü ember ily felhevülésben ? Ekkor belépett egy rendőr s Fekete urat jelenté, — Dobó Pal ügyében — dörmögé bozontos bajusza alatt. — Siet — nagyon sürgős elintézni valója van ! — Bocsássa be! Pali Fekete ur nevének említésénél felugrott, de csakhamar visszaesett székébe, a nagy örömtől szédülés fogta el, a mint látta, hogy Fekete ur a szobába lépve magasan felemelt jobbjában diadaljelvény gyanánt az arauy karpereczet tartja. — Itt vau, megtaláltatott — kiáltá. Kedves Dobó ur, egy sajuálatos tévedés. „Hol volt hát a karperecz? Kérdé a kapitany? — Leányom tegnap szórakozottsászakaszába elnökül ifj. Szunyoghy Bertalan, tagokul Gencsy Sámuel, László Imre: második szakaszába elnökül Szentmiklósy Sándor, tagokul Dankó Pál, Mártou Gyula. II. A nyírbátori választókerület első szakaszába elnökül Várady Istváu, tagokul Borcsik Gyula, Kalos Buna; második szakaszába elnökül Gergelyfv Dezső, Mikolay György; harmadik szakaszába elnökül Péchy Bjla, tagokul Keresztessy Sáodor, Ujlaky Gyula; negyedik szakaszába elnökül Tóth István, tagokul Nagymáthé Péter, Szítba Ferenc/.; ötödik szakaszába elnökül Okolicsányi Lijos, tagokul Járray Elek, Okolicsányi Ferencz; hatodik szakaszába elnökül Bleuer Béla, tagokul Kállay György, Nagy Sándor (K Semjén) III A kisvárdai választókerület első szakaszába eluökül Liptay Béla, tagokul Erőss György, Petrovay Jáuos; második szakaszába eluökül Nozdroviczky György, tagokul Nemes Béla, Moravek Gusztáv; harmadik szakaszába elnökül Erdőhegyi Lajos, tagokul Tóth József, Madácsy Boldizsár; negyedik szakaszába eluökül Szabó József (Eszeny), tago kul Makay Miklós, Jármy Audor; IV. A bogdányi választókerület elsó szakaszába eluökül Darvas István, tagokul Göuczy Ltsz'ó, Pethő Antal; második szakaszába elnökül Géczy Adám, tagokul Mikecz Ferencz, Suttka István; harmadik szakaszába eluökül Szdáuczy Ferencz, tagokul Lányi Antal, Simák István; negyedik szakaszába elnökül Székely Bmedek, tagokul Jeney István, dr. Vécsey György; ötödik szakaszába elnökül Csajkos Miklós, tagokul Vágó Lajos, Majos Ferencz. V. A tisza-löki választókerület elsó szakaszába elnökül Jakabfalvy László, tagokul Papp János, Borbély Sámuel; második szakaszába' eluökül Bagdy Imre, tagokul Virág András, Márky József; harmadik szakaszába eluökül Bányász Sándor, tagokul Ex'nger Ferencz, Virányi János; negyedik szakaszába elnökül Szentmariay Dienes, tagokul Dobozy István, Harváth Gyula. A képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítására a f. évi május hó 15 tői május hó végéig lesznek a határidók az összeíró küldöttségi elnökök által kitüzendók, mely határidőn belül a küldöttségek munkálataikat bef-jezni s a végső határnapig jelentéseiket a kiigazított, illetve összeállított névjegyzékkel és a küldöttség eskütétcli jegyzőkönyvével együtt a központi választmáuy beterjeszteni kötelesek. — Nyirvíz-értekezlet. A Nyírvíz-szabályozó társulatnál folyamatban levő haszonarányos osztályozás ellen beadott felebbezések elintézése előtt, a leszámolás kérdésének tisztába hozatala czéljából, hogy az ez irányban létező vélemények is meghallgattassanak, a társulati kormánybiztos e hó 14 dikén d. e. 10 órára értekezletet hívott össze. — A Ludovika akadémián megüresedett Buttler féle két alapítványi helyre a következők pályáznak: Lluyi Jeuő, ifj. Gyurcsáuy Ferencz, Adorján Kálmán, Botló Ernő és Kovács Jenő. A pályázatok felett a keddi vármegyei közgyűlés fog határozni. — Hyinen. Velenczey László, Nyíregyháza városi rendőr tisztviselő a mult napokban vezette oltárhoz a helybeli ág. ev. templomban Dániel Emma kisasszonyt, Dániel Mihály tekíutólyes városi polgár kedves leányát. — Felhívás. Köztudomásra hozom, hogy a nyíregyházai kerületi betegsegélyző pénztár f. évi ápril 1-től működését megkezdte. Felhívom ugyanazért a Szabolcsvármegye területén tartozkodó mindazon munkaadókat, akik ezen betegsegélyzőpéuztárba való belépésre kötelezett muukásokat alkalmaznak, hogy alkalmazottjaik be jelentését ós az esedékes tagdijak befizetését haladéktalanul eszközöljék, mert az ezen kötelezettségét nem teljesítő munkaadó ellen az 1891 évi XIV t. cz. 83 §-ában előirt 20 frt. birság lesz kiszabva. Tájékoztatásul megjegyzem, hogy a tagdijak beszedésével a kerületi betegsegélyzőpénztár pénztárosa Lakner Ödön, nyíregyházai lakos van megbízva, kihez a községekben levő s az illető község iparosaitól befolyó tagdíjak felkezelésénél megbízott egyének a tagdijakit beküldeni kötelezvék. Kelt Nyíregyházán 1893. május 5. Bencs László polgármester. gában a negligeé kabátja zsebébe tette, s csak ma öltözés közben találta meg. — Ez tehát már meg van fejtve, de . . . — — Nos, ön Dobó urat azonnal szabadon fogja bocsátani! — „Ez nem megy olyan könynyen, ó a főkötőt ellopta." — Ez kemény vád, uram!" „Igen, hogyan került a főkötő kalapjába?" .Igen kérem, Dobó ur, ezt magyarázza meg." — Ezt nem tehenem Fekete ur, ön bizonyára haragudni fjg, ha az igazat megmondom! -- „Csak nem akart e ruhadarabon meggazdagodni?" — Nem, bizonyára nem — — „Akkor mondja meg az igazat, s tisztázza magát a méltatlan gyanúsítás alól!" — Én ón egy emléket akartam leányától. — „Emléket? Leányomtól!? Oh és azért, oh szegény." — Nincs tehát semmi kilátásom, Fekete ur? „Hát beszélt ön erről leányommal?' — Nem, ezt még nem merészeltem ! — Tehát ön még nem tudja, vájjon szereti-e leányom ? — „Nem" feleié Pali leverve az emésztő bizonytalanság által. — Nos, akkor tudja meg, leányom tegnap óta ön miatt sir. — „Fekete ur!" ,S ma reggel megvallotta nekem, hogy ön uélküi nem élhet!" „Fekete ur!!" „Noha öüök még mindketten nagyou fiatalok, mégis önnek elégtétellel vagyok adósa: jöjjön velem, ünnepeljük meg az eljegyzést." „Fekete ur!!!* kiáltá Pali még egyszer a legnagyobb elragadtatással, azután a kereskedő nyakába borult. „De most nincs már önnek kifogása az ellen, hogy velem jöjjön Dobó ur?" kérdé Fekete ur a kapitánytól ? A hivatal előtt zárt kocsi várakozott. Fekete ur kiuyitá az ajtót s betolá Palit, a ki éppen az elébb szabadlábra helyeztetvén, újra fogolynak érezte magát, de az egyszer Irma gömbölyű karjaitól, ki fürtös fejét sírva keblére tevé. — Ön valóban tolvajuak tartott engem? — Erre is van bizonyítékunk, mondá mellett Irma papája. — Ön ellopta leányom szivét! — Ez büntetést érdemel! — mondá Irma s duzzadó, piros ajkait Pali ajkaira szoritá akkép, hogy ennek lehetetlenné vált magát védenie.